Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-14 / 294. szám
6 1983. DECEMBER 14., SZERDA TANÁCSOK Januártól új módon Lakcímbej elentés A tanácsi bérlemény megvásárlása A haszonbérleti szerződés megkötése írásban Válás után a vétkes fél a lakásban • Megvásárolhatja-e tanácsi lakását, aki lakottan tulajdonosa egy öröklakásnak is. Olvasónk tanácsi bérlakásba? lakik, és szó. esett, hogy a lakás megvásárolható lesz. Szeretné tudni, saját vagy gyermeke részére megszerezheti-e. A városban van egy saját tulajdonú ingatlana, amit nemrég örökölt, de abban lakó lakik. A családban lévő gyermeke 15 éves. Olvasónk kérdezi, mit mond a jogszabály. A jogszabály szerint, az aki lakó- vagy üdülőingatlannal rendelkezhet, jogosult az értékesítésre kerülő lakások megvásárlására. Figyelemmel kell lenni azonban az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló 32/1971. (X. 5.) Korm. sz. rendelet, és a. végrehajtására kiadott 26/1971. (X. 5.) ÉVM— ÍM. sz. együttes rendeletre, amely a módosításokkal együtt, egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint, egy személy, illetőleg egy család lakás-, és üdülő tulajdonának mértéke egy lakás, és egy üdülő. A rendelet 4. § (2.) bekezdése szerint, ha a személynek, illetőleg családnak már van további lakás, illetőleg üdülő tulajdona, másikat öröklés kivételével nem szerezhet. Az a kiskorú gyermek viszont, aki a 16. életévét betöltötte, lakásszükségletének kielégítése érdekében, annak ellenére, hogy a családban él, egy lakástulajdont külön is szerezhet. Olvasónknak tehát ugyanabban a városban van egy- öröklakása, de, ha az családi ház vagy szövetkezeti lakás lenne, 'akkor is az a fő szabály, hogy a tanácsi lakást eladás esetén, saját céljára nem vásárolhatja meg. Kérhet azonban a tulajdonszerzési korlátozás alól a tanácstól felmentést, mert a tulajdonában álló öröklakást más használja. Legcélszerűbbnek az látszik, ha a kiskorú gyermekének miután betöltötte a 16. évét, vásárolja meg az olvasónk által lakott, eladásra kerülő tanácsi bérlakást — a benne lakó bérlőkre vonatkozó kedvezményes feltételekkel. ® A haszonbérleti szerződést Írásban kell megkötni. Olvasónk benzinkútkezelő. Rendelkezik egy holdnyi mezőgazdasági földterülettel, azon egy tanyával és mellékhelyiségekkel. Abban állapodtak meg, egy előszerződés keretében a bérlővel, hogy ez utóbbi a később kötendő szerződésben foglalt feltételek szerint, részes művelést és állattartást vállalt a területen. Ezt a szerződést nemrég kötötték meg, de már a végleges szerződés megkötése előtt elkezdődött a gazdálkodás. A gazdálkodásába azonban egy kis hiba csúszott be. Több állat elhullott, és a mezőgazda- sági termés sem sikerült úgy, ahogy eltervezték. Most vita van a felek között, hogy ki viselje a kárt, ki a hibás a történtekért. A Polgári Törvénykönyvnek két — gondoljuk éppen idevágó — rendelkezésére hivatkozunk. Az egyik szerint mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges. A másik szerint, a jogellenes károkozó köteles a károsult részére megtéríteni az okozott kárt. Mentesül a felelősség alól azonban, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Olvasónknak bővebb tanácsot vagy véleményt nem tudunk az ügyben adni, mert sok olyan mellékkörülmény lehet, amely az ügyben jogilag jelentőssé válik, amelyeket bizonyítani kell, neki is, a másik félnek is. Ha még bírósághoz nem fordult, ott keressen döntést. v 1 9 A házasság megszűnése önmagában még nem jelenti, hogy a vétkes félnek távoznia kell a közös lakásból. Olvasónk sérelmezi, hogy a közös lakás megosztását rendelte el a bíróság, bár a házasság megromlásában férjét találták hibásnak. Olvasónk leveléből az következtethető, hogy a házasság nem a Legfelsőbb Bíróság 9. sz. irányelvében foglalt közös megegyezés alapján történt. Az elsőfokú ítélet ellen, a lakás megosztása tekintetében is jogosult fellebbezni, ha azt olvasónk sérelmezi. Meg kell azonban mondanunk, hogy önmagában az a körülmény, hogy férje magatartása vezetett a házasság felbontását kiváltó helyzet kialakulására, még nem jelenti azt, hogy a felek a házasság felbontása után, megosztva nem használhatnák a lakást. Nyilván a bíróság nem állapított meg az eljárása során olyan tényeket, hogy a lakás megosztott használata az egyik félre nézve elviselhetetlen lenne. Ha ilyen okok később merülnének fel, akkor is érvényesítheti olvasónk jogait, és, ha bizonyítani tudja, hogy elvált férje vele szemben a lakásban vagy a gyermekekkel, vagy egyéb módon olyan tűrhetetlenül viselkedik, hogy az már veszélyt jelent a családra, akkor kötelezheti a bíróság őt a lakásból való eltávozásra. Férjének az az érve, hogy ő tulaj- donostárs is, a lakáshasználat kérdésének megítélésében közömbös. <3 változatlanul tulajdonos lehet, sőt marad is, de a lakáshasználattól meg kell fosztani az olyan személyt, aki zaklatja, üldözi a családját. Dr. M. J. A tör%sgárdatagság anyag] elismerésére adott jutalom (törzsgárdajutalom) miként számít be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe, az megismerhető a társadalombiztosítási szerv tájékoztatójából, amely a Társadalombiztosítási Közlöny 7—8. számában jelent meg. A vállalati jövedelem-szabályozás, a vállalati bérszabályozás rendszeréről, a részesedési alap felhasználásáról, a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről kiadott 39/1983. MT., és a 40/1933. MT. sz. rendeleJanuár 1-től változnak a lakcímbejelentés és -nyilvántartás szabályai. A belügyminiszter rendelete szerint az új lakóhely illetékes szakigazgatási szervénél kell bejelenteni az állandó lakóhely megváltozását, az ideiglenes lakóhelyet, illetve annak megváltozását. Ha az ideiglenes lakóhely úgy szűnik meg, hogy újabb nem keletkezik, a lakcím megszűnését mind az állandó, mind pedig az ideiglenes lakóhely szerint illetékes szakigazgatási szervnél be lehet jelenteni. Újdonság, hogy a jövő évtől az ideiglenes lakcímet már csak 30 napon túli tartózkodás esetén kötelező bejelenteni. A lakcímnek és megváltozásának bejelentéséhez új fajta nyomtatványt, úgynevezett Jelentő- lapot adnak ki, amely a korábbiaknál sokkal egyszerűbb, gyorsabban, könnyebben kitölthető. A lakcímnek és megváltozásának bejelentésekor a jelentőlapot a személyi igazolvány, 14 éven aluli gyermekek és cselekvőképtelen állampolgárok esetében pedig személyi lap adataival megegyezően kell kiállítani. A jelentőlapot alá kell íratni a szállásadóval is. Ez alól kivétel, hogy a tulajdonosnak, a bérlőnek, valamint a bíróság vagy államigazgatási szerv határozata alapján lakóhelyet változtatónak a jelentőlapján szállásadói aláírásra nincs szükség. tek, és az ezzel kapcsolatos ÁBMH. sz. rendelkezéseket a Munkaügyi Közlöny 15. számában találják meg az érdekeltek. A Magyar Népköztársaság fegyveres erői szolgálati szabályzatának módosításáról, kiegészítéséről a 3/1933. (XI. 26.) HM. rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 53. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg a takarmányszállító tehergépkocsik üres futása utáni befizetési kötelezettség felfüggesztéséről rendelkező 6/1933. (XI. 26.) KM. sz. rendelet. ÉiTí 7.NAP R E N D K LÉTÉIBŐL EB Egyesületi élet Pest megyében Egyéni és közérdekű feladatok szerint a vezetőség tagjai között a feladatok és a felelősség tekintetében nézeteltérés is van, a titkár egyúttal egy másik horgászegyesület elnöke is. Az egyesületek tevékenységét vizsgálták nemrégiben a megyében az ügyészségek. Jelenleg a megyében 591 helyi egyesület műi ödik 88 613 taggal, ez a megye lakosságának megközelítően 8%-a. A tényleges arány bizonyos mértékben eltérő, mivel az egyesületek tagjai között budapesti lakosok is vannak, Az egyesületek között a legnagyobb számban a sportegyesületek vannak (224) utánuk következnek a tűzoltóegyesületek (135), majd a vadásztársaságok (105) a horgászegyesületek (67), továbbá a galambtenyésztők egyesülete (44). Kisebb számban működnek mások is, mint például csillagászati, múzeumi egyesület, fotóklub, agrár- szakemberek egyesülete, továbbá működik még rokkantak egyesülete is. Új igények Ami az egyesületek taglétszámát illeti, legtöbben a horgászok vannak. Ez érthető is, mert hiszen a megye gazdag horgászterületekben. Gazdag vadászterületek is vannak a megyében, amit mutat az, hogy. a .'Vadásztársaságok 3047 tagot számlálnak'. Jelentős a tűzoltó egye- sülétek tagjainak. a száma is, akik 441-en vannak. Érdekes módon sokakat érdekel a galambtenyésztés is, amit bizonyít, hogy tagjaiknak száma 225. Szentendre népszerűségét bizonyítja az a körülmény, hogy baráti köre 160 taggal működik. Az utóbbi években jelentős változásokra került sor. A korábbi években a sport, a tűzoltó és a galambtenyésztő volt a jellemző. Némelyiknek jelentős hagyományai is vannak. Így pl. a Dunakeszi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1903-ban, míg a Dunakeszi Galambtenyésztő Egyesület 1933-ban alakult. Az elmúlt években létrejött egyesületek ezzel szemben a megváltozott társadalmi igényeket jelzik. (Százhalombattai Ifjúsági és Közművelődési, Váci Múzeumi Egyesület, Váci Rokkantak Egyesülete. Göncöl Csillagászati Egyesület, stb.). Az egyesületek és felügyeleti szervek között legszorosabb a kapcsolat a tűzoltóknál, a vadásztársaságoknál és a horgászoknál. A tűzoltóknál a szorosabb kapcsolatot indokolja az a körülmény is, hogy a közérdekű feladatokat látnak el. Ennek következtében a felügyeleti szerv nem csupán a törvényes működést ellenőrzi, hanem az anyagi eszközök biztosításában is segítséget nyújt. A felügyeletet ellátó szervek többféle módszerrel segítik elő az egyesületek működését. Ezek közül a leggyakoribb a közgyűlésen vagy az egyesületek rendezvényein való részvétel, azok szervezésének segítése, a szakmai utak, kirándulások támogatása, helyiségek biztosítása. \ Problémák Természetesen gondok és problémák is jelentkeznek. A vadásztársaságokkal kapcsolatban az, hogy a megyében már nincs szabad vadászterület és a terület nélküli bérkilövő vadásztársaságok száma is igen nagy. Az engedélyezésre jogosult szervekhez havonta 20—40 felvételi kérelem érkezik, ugyanakkor a taglétszám meghatározott. Emiatt azután új tagokat felvenni nem lehet és a vadász- társaságok megyén belüli nagy száma és a vadgazdasági szempontok sem indokolják az újabb felvételeket, illetve vadásztársaságok alakítását. Problémák a horgászegyesületeknél is tapasztalhatók. Ezt érzékelteti az a tény is, hogy az elmúlt évben a felügyeleti szerv a szobi Haladás Sporthorgász Egyesület ön- kormányzati szerveinek a működését felfüggesztette és a legközelebbi közgyűlésig felügyelőbiztost rendelt ki. Az egyesületnél lefolytatott vizsgálat ugyanis azt állapította meg, hogy az egyesület vezetősége munkáját hanyagul, a jogszabályi és az alapszabályi előírásoknak nem megfelelően látta el. A vizsgálati jelentés Intézkedések Egy másik horgászegyesületnél a vizsgálat azt állapította meg, hogy az egyesület jogellenesen működik. Ez abban mutatkozott meg, hogy a vezetőség csupán két tagból állt, a kötelezően előírt bizottságokat nem választották meg, a titkári és a gazdasági felelősi feladatok egy személy által történő ellátása pedig összeférhetetlen. Ezért a vezetőséget felhívták a rendkívüli taggyűlés 30 napon belüli összehívására, ahol a vizsgálati megállapításokat ismertetni kellett. Az előírásoktól eltérő működés egy másik horgászegyesületnél is észlelhető volt. Ennél az egyesületnél a választmány döntött az egyesület költségvetésének megállapításáról, továbbá a zárszámadás és a vagyonmérleg elfogadásáról. A választmány eljárása szabálytalan volt, mivel az említett intézkedések megtétele a közgyűlés hatáskörébe tartozik. összességében a vizsgálatok azt állapították meg,, hogy a megyében működő egyesületek tevékenysége megfelel . a jogszabályi követelményeknek. Az egyesületek alapszabályai megfelelő módon tartalmazzák az egyesületi célt. tevékenységi kört, szervezeti felépítést, valamint a tagok jogait és kötelességeit. Dr. Varga Emi] Legfőbb Ügyészség .. ......................-- ■ ■ ■ ■ ■■■——1 1 f IÁI V U 3ZA: s pub Üzemi lapokban olvastuk Az üzemi lapok az év rége közeledtével természetesen a terv várható teljesítésével és a következő esztendő feladataival foglalkoznak. E témák mellett azonban jut hely bőven más, a gyár vagy a gazdaság olvasótáborát foglalkoztató események feldolgozására is. E színes palettán megtalálhatjuk a brigádvezetők tanácskozásáról, az üzem fegyelmi helyzetéről és oktatásáról szóló beszámolót, a tsz fémipari melléküzemága fejlesztését vagy akár egy sikeres külföldi bemutatkozásról szóló cikket is. Ez alkalommal a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Magyar Gördülőcsapágy Müvek, a Ganz Árammérőgyár és a solymári Rozmaring Tsz lapjában tallóztunk. DOLGOZOK LAPJA A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat legutóbb megrendezett brigádvezetői tanácskozásán új munkaversenyszabályzatot fogadtak el, amely a következő esztendő első napján lép életbe. E tervezet célja az, hogy elősegítse' a vállalati belső irányítás még demokratikusabbá tételét, rögzítse például a munkaverseny- íelelős státusát is. Vagyis az, hogy az őt megbízó1 gazdasági vezető helyettese a munkaverseny irányításában. Az a megfogalmazás, hogy a brigádvezető jogosult a brigád és a brigádtagok érdekeinek képviseletére, tágabb tevékenységi keretet ad a régebbinél. Nem szűkíti le lehetőségeit az „ötszögön” belüli munkára, hanem azon kívül is élhet ezzel a jogosítvánnyal. A főosztályi munkaversenybizottságok az egyéni versenyek körét bővíthetik. Ez a mondat olyan javaslatok alapján került a tervezetbe, amelyek szerint egy-egy szakma kiválóságait kellene valamilyen formában elismerni. A brigádérmék megszerzése most lényegesen rövidebb idő alatt lehetséges, mert kiiktattak egyes fokozatokat. Például a zöldkoszorút, s a lehetőség adott arra, hogy két fokozattal előrébb lépjenek. Az egyéni aranymedál — ezt remélik a DKV-ban — újra csillogóbb lesz, mert valóban azok a brigádtagok kapják, akik erre a legérdemesebbek. Az MGM úgynevezett nagy- sorozat-gyáregységében — erről számol be a Gördülőcsapágy című lap folytatásokban — a rekonstrukció óta dinamikus termelésnövekedés tapasztalható. Hogy a tartalékokat még inkább fel tudjuk tárni, a vállalat vezetői úgy döntöttek, a veszteségek csökkentéséért új munkaszervezési rendszert vezetnek be. A rendszer , kidolgozására a Struktúra Szervezési Vállalatot kérték fel. A probléma feltárása során őszinte és segítő együttműködés alakult ki a gyáregység dolgozói, valamint a külső és a vállalati szervezők között. Ez nagyban elősegítette a munka eredményességét. Számítógépekkel dolgozták fel a veszteségidök felmérését. A felmérést hat gépsoron végezték el. Ezt követően a szervezők a technológiai, a műszaki ellenőrzési, a munkaerő- és bérgazdálkodási vezetőkkel, szakemberekkel közösen tárgyalták, elemezték a tapasztalatokat. így került sor a végleges szervezési javaslatok kimunkálására. Az érintett specialisták arra a következtetésre jutottak, hogy a gyáregységben jelenleg alkalmazott egyéni munka, a műszakok közötti verseny nem javítja, hanem rontja a termelékenységet. Annak érdekében, hogy a dolgozók közötti kapcsolat szorosabb legyen, célszerű az egyéni munkarend helyett az úgynevezett kis csoportosat bevezetni. A kis csoport egy adott homogén gépcsoporton, mindhárom műszak dolgozóiból áll. Feladatait a művezető utasítása alapján szervezi, a beállításról, a létszámbeosztásról, a minőség alakulásáról, a termelés előkészítéséről a csoport vezetője gondoskodik, ő ellenőrzi az elszámolásokat is, de szükség esetén részt vesz a termelőmunkában is. Működésük várhatóan feloldja a műszakok között jelenleg még meglevő-érdekellentétet. . ; A Rozmaring Termelőszövetkezet tavaly év eleji egyesülése után felülvizsgálta a közös gazdaság immár megnőtt, teíjes ipari tevékenységét. Ekkor döntöttek úgy, hogy a piliscsabai fémipari ágazatukat — egy hosszabb távú elképzelés keretében — nagyobb beruházással fejlesztik. A termelőszövetkezet ugyanis az anyagmozgatási és a csomagolási országos program részeként jelentős hitelt kap az e programba illő gépek gyártására. így kerülhetett sor az említett részlegben a Jumbó fantázianevű hidraulikus kézi emelő előállítására. Az emelőgép gyártása az NSZK-beli Köttgen céggel közösen történt. Az idei terv: 1300 emelőkocsi, amelyet a MÜÁRT értékesít a belföldi piacon. E berendezések eladása révén a termelőszövetkezet az idén 20 millió forint árbevételhez jut, az összeg 1988-ra 65 millió forintra emelkedik, vagyis többre, mint a jelenlegi egész piliscsabai fémipar árbevétele. E fejlesztés azonban nem jár gondok nélkül. Igen sok nehézséget okoz bizonyos gépek beszerzése, sőt a bérelt masinákat is időközben visz- szakérik a kölcsönző vállalatok. Az anyagi eszközök szűke miatt az épületeket összekötő betonút sem készül el az idén. A felújítások során dilemma elé került az ipari ágazat, egy műhely sorsát illetően. Itt az elektromos szerelési munkák magas költségei miatt döntött úgy az üzem, hogy azt saját erőből valósítja meg, a végeredmény: az üzemet későn adták át, és igaz ugyan, hogy mérsékelték kiadásaikat, de a termeléskiesésből következő kár sem jelentéktelen. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy ezúttal ésszerű volt-e a takarékoskodás? VajSa PRöLeTÄftjAt savisOuBircKí A GANZ AKAMM$RÖ<ur*R DOLGOSAINAK WPéA A gödöllői Ganz Árammérő- gyár önálló vállalati kiállításon mutatta be termékeit Moszkvában. Mészáros István főkonstruktőr számol be az eseményről az Árammérő című híradó hasábjain. Mint soraiból kitűnik, a Szovjetunió különböző nagyvárosaiból érkezett szakemberek nagy érdeklődést tanúsítottak az új konstrukciók iránt, annál is inkább, mivel azok egy részét a szovjet megrendelők igényeit figyelembe véve fejlesztették ki a gödöllői gyárban. A távösszegzők a beszabályozó- és kapcsolóberendezések korszerű változatai jól szolgálják a villamosenergia-mérést és -gazdálkodást, s ugyanakkor alapul szolgálnak a Szovjetunióba irányuló export újabb tételekkel való bővítéséhez is. V. B.
