Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

1983. DECEMBER 14., SZERDA Közgyűlés Politika­tudomány Kedden a Magyar Tudomá­nyos Akadémia felolvasó ter­mében megtartotta évi köz­gyűlését a Magyar Politikatu­dományi Társaság. Péter János, e társaság el­nöke a szervezet munkájáról szóló beszámolójában értékel­té az egyes szakosztályok te­vékenységét és a fontosabb idei rendezvényeket. Hang­súllyal szólt a demokrácia kérdésköréről megtartott szak­osztályülésről, s annak, főbb megállapításait is felidézve elemezte a demokrácia hely­zetét a mai magyar társada­lomban. A fejlett szocialista társadalomnak olyan demok­ratizmusra van szüksége, amely úgy intézményesül, hogy a társadalom a maga teljes valóságában részt vesz saját ügyei intézésében — mondotta a társaság elnöke. Ennek a demokratizmusnak lényegi eleme, hogy a veze­tettek és a vezetők elmélyült párbeszédet folytatnak egy­mással, s a választók ellen­őrizhetik saját akaratuk ér­vényesülését a választottak tevékenységében. E demokra­tizmus jegyében az ország vezető politikai testületéi — a Központi Bizottság, az or­szággyűlés, a kormány, a Hazafias Népfront, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa állandó véleménycserét foly­tatnak egymással és kölcsö­nösen támogatják egymást feladataik megoldásában. Ma a demokrácia eszközeivel biz­tosítjuk a proletárdiktatúra funkciójának betöltését. A demokratizmus mélyülése következtében is lehetővé vált az ország nemzetközi kapcso­latainak bővülése is. A de­mokratizálás folyamatában további, új feladatok követ­keznek, s a politikatudományi társaság szakosztályai ezek megvitatásában, a tennivalók előkészítésében a jövőben is érdemben részt vesznek — hangoztatta áz előadó. A beszámolóhoz három refe­rátuma kapcsolódott: a politi­katudomány egy-egy szakte­rületét művelő tudósok érte­keztek a mai magyar társa­dalomban zajló demokrácia- vitákról. Ä megyei képviselőcsoport ülése Ä téli ülésszak efőtt A Pest megyei Tanács székházában tartotta ülését tegnap az országgyűlési képviselők megyei csoportja, S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, a csoport elnökének vezetésével. A napirend szerint dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke ismertette képviselőtársaival a megye jövő évi költségvetésére vonatkozó előzetes elképze­léseket, S. Hegedűs László pedig az országgyűlés téli üléssza­kának előkészületeiről tájékoztatta a csoport tagjait. Kedden a Parlamentben az országgyűlés építési és közle­kedési bizottsága tanácskozott. A képviselők Sas Kálmánnak (Heves m.), a testület elnöké­nek Vezetékével megvitatták az Építésügyi és Városfejlesztési, valamint a Közlekedési Mi­nisztérium, továbbá a Magyar Posta jövő esztendei költség- vetését. A korábban elküldött írásos tájékoztatóhoz elsőként Kádár József, az ÉVM államtitkára fűzött kiegészítést. Rámuta­tott, hogy idén összességében egyensúlyba került az építő­ipari piac kereslete és kínála­ta, rugalmasabb alkalmazko­dókészség, növekvő vállalko­zókedv jellemezte az építőket, akik várhatóan teljesítik ez évi feladataikat. Klézl Róbert, közlekedési miniszterhelyettes beszámolt arról, hogy a közlekedés irán­ti igényeket idén ki tudták elégíteni, mégha olykor torló­dások adódtak is az áruszállí­tásban. Jövőre jelentősen csök­kennek a közlekedés fejlesz­tési lehetőségei, az adott ka­pacitásokat kell felhasználni. E célt szolgálják azok a köz­lekedésszervezési intézkedések, amelyeket folyamatosán beve­zettek, s újabb döntések is várhatók, például a Volán Tröszt közeli megszüntetése. Széles rétegek érdeklődésére tarthat számot az a döntés, amely szerint a nyugdíjasok — várhatóan április elsejétől — az eddigi 8 helyett 16 alka­lommal vehetik igénybe az 50 százalékos utazási kedvez­ményt. Boros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese hangsúlyoz­ta, hogy a 65 ezer embert fog­lalkoztató intézmény az éven­te 16 milliárd forintnyi szol­gáltatásainak színvonalát fo­kozatosan emelni igyekszik. Országossá teszik a gyógysze­rek postai házhozszállítását: Budapest után újabb 34 vá­rosban vezetik be az ajánlott- és értéklevelek úgynevezett ismételt kézbesítését (vagyis, Gyökeret ereszteni Dabasoit Megváltozó életforma Véletlen tanúja voltam egy hosszúra nyúlt beszélgetés tö­redékének. Az ügyfél — egy középkorú, izgatott asszony — hosszan magyarázta családi vi­szonyait, kapcsolatát' a férjé­vel,. az élettársával, a kisfiá­val.- Nyilvánvaló . volt, hogy a tét ezúttal az iskoláskorú gyermek elhelyezése. — A gyámügyek a legnehe­zebbek — sóhajtott fel később Csorba Ágnes, Dabas nagyköz­ség igazgatási csoportvezetője, amikör már csak ketten vol­tunk a hivatali helyiségben. — Négy-öt gyereket minden évben állami gondozásba kell venni, kuszáit családi körül­ményeik miatt. Legszíveseb­ben hazavinném őket magam­hoz. de tudom, hogy ez nem lehet megoldás. Tíz éve dolgozik az állam­igazgatásban, és mindig sze­mélyes élményként éli át. ami­kor végighallgatja valakinek a problémáját. Persze nem mindig „nehéz fajsúlyú” ügyekkel foglalkozik. Itt vannak például a szabály- sértések. Csendhá'oorítás, sze­metelés, veszekedés... A la­kótelepi együttélés még vi­szonylag új dolog Dabason, de a centrumban tovább épülnek qz emeletes házak, és egyre több család költözik a koráb­bitól nagyon különböző, új otthonba. — Én is ott vettem ma­gamnak szövetkezeti lakást, a lakótelepen — említette Csor­ba Ágnes. — A saját tapasz­talataimból tudom, hogy mi­lyen más ez, mint a kertes, családi ház. Az igazgatási csoportvezető pályafutása nem tipikus a ta­nácsi munkában, mert mint mondta, „idegenként” került Pabasra. —. Gyálon laktam, a szüle­im is ott élnek. Nem nagy tá­volság, mindössze harminc ki­lométer, de úgy érzem, ez egy nagyon zárt közösség. Meg kellett küzdeni érte, hogy be­fogadjanak. — Sikerült? — Azt hiszem, igen, mert az emberek bizalommal be­szélnek személyes dolgaikról, és ez a legfontosabb. — Mi vonzotta Dabasra? — Gyálon is tanácsi dolgozó voltam, de ez a munkakör, amit itt ellátok, sokrétűbb és érdekesebb. Az vonzott, hogy igényes, felelősségteljes fel­adatokat kapok. Érettségi után, mint sokan mások, én is vé­letlenül kerültem erre a pá­lyára, de rövidesen nagyon megszerettem a munkámat. El­végeztem a tanácsakadémiát, és most járok az Államigaz­gatási Főiskola kiegészítő ta­gozatára. — Otthon érzi már magát ebben a községben? — Szeretek itt lakni, és öröm látni a gyors fejlődést. Kétszázhúsz emeletes ház épül a lakótelepen, az OTP beruhá­zásában. Szép, rendezett, vá­rosiasodó a környezet. Az ide­genforgalmunk is kezd már kialakulni. Nyáron nyílt meg egyik iskola udvarán az autós kertmozi, és sokan jöttek ide a környékről, meg átutazók is a Dabas motelből. A legújabb filmeket vetítették, és har­mincezer ember nézte meg a vetítéseket. —■ Mit tervez a közeljövő­ben? — A tanácsi munkában ja­nuár elsejétől történő szerve­zeti változások megnövelik a feladatainkat. Dabas vonzás- körzeti központ lesz, a terüle­ti munka átalakul. Erre ké­szülünk valamennyien. Ga. J. ha nem találják otthon a cím­zettet, az telefonon jelezheti, mikor kéri a küldemény ismé­telt eljuttatását). Üdülőhelye­ken a postás fogja a hivatalba szállítani a továbbítani kívánt csomagokat; nagyobb fiókbér­lőknek telephelyükre viszik majd a küldeményeket. Jövő­re 30 ezer főállomást kapcsol­nak a távbeszélő hálózatba, köztük 22—25 ezernyi lesz a lakástelefon, és ezer utcai ké­szüléket is telepítenek, ez a fejlesztés azonban alig javít a helyzeten. Továbbra is nehéz helyzetben lesznek azonban a falvak, mert — miközben a távhívást kiterjesztik 400 ma­gyarországi településre — a drága automaták és egyéb berendezések, vagyis alapjá­ban a pénz hiánya miatt to­vábbra is igen hosszadalmas lesz egy-egy szomszédos falu közti kapcsolat megteremtése. A tájékoztatók fölötti vitá­ban Kerényi József (Bács-Kis- kun m.) egyebek között az épí­tőanyag-ellátás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, vélvén: e területen o meg nem felelő tervezés okozott és okoz gon­dokat. Ruisz József (Vas m.) kérdé­sére — milyen az építés hát­téripara? — válaszolva Kádár József elmondta, hogy rövide­sen több minisztérium előter­jesztésében a kormány is meg­vizsgálja e helyzetet, felméri a várható igényeket. Horváth Károly (Hajdú-Bihar (jrj.) a közületek üzemanyag-fel­használásának lehetőségeiről érdeklődött. Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar m.) a postai munka, kiváltképp a hírközlés nem megfelelő ipari hátteré­nek tulajdonította e terület le­maradását. Kaszai Imre (Bu­dapest) az iránt érdeklődött, milyen intézkedésekkel igyek­szik a közlekedési tárca bizto­sítani például a vasút mun­kaerőszükségletét. Kedden az Országházban — Pap Jánosnak, a bizottság el­nökének vezetésével — tanács­kozott az országgyűlés honvé­delmi bizottsága is. A képvise­lők megvitatták és elfogadták a Honvédelmi és a Belügymi­nisztérium 1984. évi költségve­tés-tervezetét, melyeket Csémi Károly, honvédelmi miniszté­riumi államtitkár, illetve Pál Antal , belügyminiszterhelyet­tes terjesztett elő. Az eszme­cserén felszólalt: Wellner Ist­ván (Győr-Sopron m.), Úszta Gyula (Heves m.), Mérten La­jos (Komárom m.), Simon Er- nőné (Somogy m.j, Szalai Gé­za (Budapest), Takacs Imre (Fejér m.), Postás Sándor (Hajdú-Bihar m.), Czene Ár­pád (Nógrád m.), valamint Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár. á megyei népfronteínökség ülése Közösséget kovácsoló táborok GazdaságiioSitikii, a eitisidenatapok tükrében Nagy hagyományai vannak ma már annak a mozgalom­nak, amelyet olvasótáborok­ként ismert meg a közvéle­mény, s amelynek életrehívá- sában sokféle megyei kezde­ményezésnek is része volt. A tíz-, tizennégy napos, negy- ven-ötven fiatalt tömörítő tá­borok a közösségteremtés hasznos formáivá váltak, ezt állapíthatta meg — a jóváha­gyott napirendnek megfelelő­en — a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnök­sége, amikor kedd délutáni ülésén mérlegre helyezte az 1983. évi munkát Összhangban van Idén a megye öisszesen hu­szonnyolc olvasó-, közművelő­dési, nemzetiségi, helytörténe­ti-honismereti tábort szerve­zett, s bár a mozgalomnak a népfront a gazdája, az előké­szítésben, az anyagi támoga­tásban, a lebonyolításban — örvendetesen — egyre több társadalmi, gazdálkodó szer­vezet nyújt segítséget. A részt vevő fiatalok, elsősorban ál­talános iskolások érdeklődésé­vel, kedvével egyre inkább összhangban van — mutattak rá többen a vitában — a meg­hívott előadók, beszélgetésve­zetők tág köre — írók, csilla­gászok, történészek, képzőmű­vészéit, szociológusok, népmű­vészek, újságírók tartoznak bele —, amint az is találkozik a gyerekek óhajával, hogy a hangsúly az ún. gondolkodtató beszélgetésekre helyeződött, azaz a partnerként kezelt if­jak alkotó légikörű vitában juthatnak közös nevezőre. A tartalmi munka gazdagí­tását segíti elő, hogy egyre inkább kialakul a táborokon belül a kötött és a szabad fog­lalkozások aránya, módszerta­na, változatossága, bár arra is vannak tapasztalatok, hogy — hangzott el az elnökség ülésén — az egyes táborok között tetemesek a színvonal­beli különbségek. A megyei népfrontbizottság művelődés­politikai bizottságának ezért továbbra is lényeges feladata az indokolatlan eltérések mér­séklése, főként a hét—tizen­négy tagú ún. kis csoportok ve­zetőinek jobb kiválasztásával, szakmai felkészültségük ala­posabb mérlegelésével. Találkozások Részleteiben áttekintette a testület a kilenc olvasótábor, a tizenkét közművelődési, a négy ' nemzetiségi, a három helytörténeti-honismereti tá­bor tevékenységét, elismerés­sel nyugtázva, hogy idén első és másodéves szakmunkásta­nulóknak is szerveztek olva­sótábort a megyében, aminek szükségességét éppen a koráb­bi évek tapasztalatai fogal­maztatták meg. Az igény és a lehetőség találkozását egyéb­ként jól bizonyítja az olvasó­tábori mozgalomból kinőtt más jellegű táborok sikere, így a honismereti-helytörténe­ti csoportok idén is érdekes anyagot gyűjtöttek — o ceglé­diek például Székesfehérvárral és környékével ismerkedtek meg —, dolgoztak fel. Hason­ló a helyzet a közművelődési táboroknál, amelyek keretén belül idén először tevékenyke­dett — kísérleti jelleggel — fotótörténeti tematikájú, si­kerrel. Hagyományosan sike­res, de módszereiben . tovább­fejlesztett forma volt idén a nemzetiségi tábor — két szlo­vák, egy-egy német és szerb- horvát —, különösen az a ket­tő, amely — Szlovákiában és a Német Demokratikus Köz­társaságban — anyanyelvi kör­nyezetben gyarapította a gyer­mekek ismereteit, élményeit. Köszönetét kifejezve mind­azoknak, akik segítettek a tá­borok munkájában, az elnök­ség nyomatékosan rámutatott: erősíteni kell azokat a törek­véseket, amelyek célja a tábo­ri közösségek tapasztalatainak hasznosítása, az ott elsajátí­tott ismeretek gazdagítása az iskolákban, a könyvtári prog­ramokban, mert ma még itt sok érték megy veszendőbe. A testület elfogadta a jövő esz­tendei táborok szervezésének elvi irányait, az előkészítő szakaszban követendő tervet. Jelzés és akció Ezt köre tőén az elnökség a jóváhagyott napirendnek meg­felelően azzal a tájékoztató­val foglalkozott, amely a me­gyei népfrontbizottság gaz­daságpolitikai munkabizottsá­gának tevékenységét összegez­te. Axsjq& jplhgpgisSít:.A‘. .téma tárgyalásakor: az emberek valójában a mindennapok tükrében mérik fel, értékelik a gazdaságpolitikát, azaz népi szabad figyelmen kívül hagy­ni az átfogó, nagy feladatok és az úgynevezett mindennapi igények, szükségletek viszo­nyát. A gazdaságpolitikai munka- bizottság — amelynek tagjai a ' gyakorlati életnek szinte minden fontos területéről ke­rültek ki — a maga lehetősé­gein belül sokat tett a taka­rékos gazdálkodás szükséges­ségének elfogadásáért, az el­látás, a szolgáltatás, a kister­melés területén keletkezett fe­szültségek felfedéséért, a vs,l jól megfelelt annak a köve­telménynek, hogy az informá­ciók kétirányú áramlásának legyen a lebonyolítója. Túl ezen, természetese» többféle alkció is kapcsolódik a munkabizottsághoz. így- a többi között elindítója volt a ma már országos mozgalommá bővülő, tüzeljünk gazdaságo­san szénnel elnevezésű prog­ramnak, eddig huszonhét he­lyen háromezer emberrel is­mertetve meg a lehetőségeket. Áttekintették — a fogyasztók megyei tanácsával együtt — a bútorgyártás és -forgalmazás helyzetét, amint összegezték a kistermelés tapasztalatait Is, különös tekintettel az Idén sokféle formában észlelhető felvásárlási gondokra. A mun­kabizottság minden esetben az érintett gazdálkodó szervek tudomására hozta megállapí­tásait, amint — egyebek kö­zött — véleményt formáit az új. vállalkozási formák tevé­kenységének kezdeti jellem­zőiről is. Az elnökség egyet­értéssel fogadta a munkabi­zottság jövő esztendei terveit, egyben köszönetét fejezte tfcTa ■tagoknak áldozatos igyekeze- , lükért. “ M. O. hi év első tíz hónapja Idegenforgalmi mérleg Az Országos Idegenforgalmi Hivatal most közzétett adatai szerint az év első tíz- hónap­jában félmillióval többen ér­keztek hazánkba, mint az el­múlt év hasonló időszakában. A szocialista országokból háromszázezerrel érkeztek többen mint a tavalyi hasonló időszakban, s ez több mint 10 százalékos forgalom,növekedést jelent. Elsősorban két ország forgalma emelkedett számot­tevően: Csehszlovákiából fél­millióval, Lengyelországból pedig 600 ezerrel érkeztek többen mint tavaly ilyen­A hogy az ezüstvasárna­pon elégedett fáradt­sággal, a nagy küzdelmek és tülekedés árán megszer­zett ajándékkal teli kosa­rammal beálltam a játék­bolt pénztárához kígyózó sorba, többi vásárlótársam szerzeményeinek gusztáló- sávai akartam tölteni az időt. Ám ahogy végignéztem a telepakolt kosarakon, a hó­nuk alatt szorongatott do­bozokon, egy tavalyi be­szélgetés jutott eszembe, amit az aszódi játékbolt vezetőjével folytattam. Megdöbbentő dolgokat kö­zölt rólunk: szülőkről. Ami­kor a szegényes társasjá­ték-választékot kifogásol­tam, elmondta: feléjük is sok az egy gyermekes csa­lád. Márpedig egyke ritkán kap társasjátékot. Hiszen nincs kivel használnia, s a szülők többsége azért vá­sárolja meg a drága holmi­kat. hogy lekösse vele a csemetét. Az a játék nem sokat ér a felnőttek szemé­ben, amelyet az ő közremű­ködésük nélkül nem tud használni a gyerek. Ezért azután órák alatt elkel a 2300 forintos rádióirányítá­• • Grämet szerezni sú autó, a mindent tudó ba­ba és a legnagyobb LEGO építő. Az ilyen gazdag karácso­nyok után a legkisebb meg­ajándékozottak is jól meg­tanulnak viszonyítani. Hi­szen „félhavifizetésembe- került” autóval, „ezvolta- legdrágább” . babával, „ilyensenkineksincsazosz- tályban” elektronikus já­tékkal tölthetik az időt. Vajon belegondolunk-e abba néha, hogy mit jelent a gyermek számára a já­ték? Amit mi pusztán érté­ke vagy használhatósága alapján ítélünk meg, az ne­kik barátjuk, társuk, sze­repjátékuk nélkülözhetetlen tartozéka. Az oldalából kó- cot hullató mackó egy gyó­gyításra váró beteg, a já­tékserpenyő letört füle spatula lehet a torokvizs­gálatnál. Ritka az a gyer­mek, aki rokkant játékaitól önszántából megválik. S talán arra sem ártana fi­gyelni, milyen kedves tud lenni az az autó, amelynek apu javította meg a kere­két, vagy a Lencsi-baba, ha anyu varrta vissza a kar­ját. I smerősöm tavaly gon­dolt egyet, s kará­csony előtt beadta javíttat­ni a rossz távirányítós autót meg az elnémult be­szélőbabát. Nem takaré­kossági szempontok vezet­ték — más értékes ajándék is került a fa alá —, in­kább egy pesti szövetkezet szolgáltatását akarta kipró­bálni. Karácsony estéjén mégis a két gyógyult játék okozta a legnagyobb örö­met 'a gyerekeknek. Jó dolog, hogy van mit és van mire költeni így ka­rácsony táján. Mégis, ami­kor pénzünket számoljuk, meglepetésért tülekedünk az üzletekben, az ajándéko­zás öröme jár az eszünk­ben a legkevésbé; lasacs- kán elfelejtjük megtaníta­ni gyermekeinket arra, hogy nemcsak kapni, ha­nem adni is öröm. M. K. kor. Ugyanakkor jelentősen csökkent a Jugoszláviából és az NDK-ból érkező turisták száma, a többi szocialista or­szágnál pedig stagnálás ta­pasztalható. A turisták átlago­san rövidebb időt töltöttek ha­zánkban mint tavaly. Kedvező azonban, hogy jelentősen, több mint egyötödével nőtt a ke­reskedelmi szálláshelyek — ezen belül is különösképpen a szállodák — • vendégéjszakák­ban mért forgalma, s ugyan­csak nőtt az az összeg, amit a turisták egy nap alatt átlago­san költöttek. A tőkés országokból szár­mazó idegenforgalom az októ­beri erőteljes élénkülés után összességében 9 százalékkal, vagyis 216 ezerrel haladja meg a tavalyit. A forgalom ala­kulásában továbbra is Ausztria és az NSZK játssza a meghatá­rozó szerepet: e két országból származik az érkezők több­sége, ezen beiül pedig a ki­rándulók több mint kilenctize­dé, a turisták és az általuk el­töltött idő mintegy kéthar­mada. Az év folyamán . az osztrák forgalom az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött, az NSZK-beli forgalomnál csak az utóbbi hónapokban észlelhető szerény élénkülés. A többi európai tőkés ország, sőt az amerikai földrész for­galmában ugyancsak élénkülés tapasztalható. A turisták keve­sebb időt töltöttek hazánkban mint az elmúlt évben, ennék ellenére nőtt a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. Az utóbbi hónapok, különösen pedig az októberi fellendülés hatására a tőkés idegenforgal­mi bevételek 202 millió dollár­ra növekedtek. Külföldre egyötödével több magyar állampolgár utazott, mint az előző év hasonló idő­szakában. a szocialista or­szágokban több mint 3,4 mil­liónyian fordultak meg, a tő­kés országokba pedig 485 ez­ren utaztak.

Next

/
Thumbnails
Contents