Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-13 / 293. szám
\ 1983. DECEMBER 13., KEDD Országgyűlési bizottságok A téli ülésszak előtt Hétfőn a Parlamentben Övári Miklós elnökletével tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága. A képviselők megvitatták a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság költségvetésével foglalkozó tájékoztatót. Óvári Miklós kifejtette: a kulturális költségvetés kialakítását az ország lehetőségei határozták meg. A kulturális költségvetés kétségtelenül gondokat, szűkösséget is tükröz. Am emiatt rossz kedvre, rezignációra sem ok, sem szükség nincs, a jövő esztendőre tervezett pénzeszközök igyekeznek megőrizni minden elért vívmányt, értéket. A kulturális értékek óvásához szükség van az állami támogatásra, melynek megszüntetésére senki nem gondol, ám mindenkinek törekednie kell a dotációhoz szükséges források bővítésére. Ugyanakkor senki nem ringathatja magát olyan illúziókban, hogy az állami támogatás egyformán tartja el kultúránk kitűnő és gyen«e alkotásait. A dotáció szelektivitása szükséges, hogy ott, ahol feltétlenül szükséges, mindenképpen rendelkezésre álljon az összeg. Ezt követően az országgyűlés , kulturális bizottsága megtárgyalt két, a Művelődési Minisztérium által kidolgozott dokumentumot. Az élelmiszergazdaságnak jövőre is kiemelt feladata a kiegyensúlyozott hazai élelmiszerellátás és a gazdaságos élelmiszerexport — hangoztatták az országgyűlés mező- gazdasági bizottságának hétfői ülésén a Parlamentben. A bizottság Cselőtei László elnökletével tájékoztatót hallgatott meg a mező- és erdő- gazdálkodás, áz élelmiszer- ipar, valamint a vízgazdálkodás jövő évi költségvetési előirányzatairól, s az ezeket befolyásoló tényezőkről. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében Villányi Miklós államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásbeli tájékoztatóhoz. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szóbeli kiegészítője után, a képviselőit kérdéseket tettek fel, illetve hozzászóltak az előterjesztéshez. Ezek sorában Antal Imre (Pest m. 19. vk. Érd), arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervek a baromfifeldolgozó és a söriparban a beruházások mérséklésével számolnak. Ezzel kapcsolatban az államtitkár válaszában elmondta: a baromfiiparban a feldolgozókapacitás fejlesztése — épp a külpiacokon tapasztalható értékesítési nehézségek miatt — nem időszerű, ám elkerülhetetlen a régi létesítmények korszerűsítése. A söripar két szövetkezeti sörgyárral bővül, s ezek. feltehetően enyhítik a sörellátás gondjait. Rekonstrukcióval korszerűsítik a sörgyárakat. A kapacitás bővítésével szeretnék elérni, az import csökkenését is. Cselőtei László (Pest m. 2. vk. Aszód) kérdésére válaszolva, Villányi Miklós elmondta: a korán beköszöntött hideg nehezíti áz almaexportot, a tervezettnél — a különleges szállítási - eszközök igénybevétele miatt —, csak kevesebbet tudnak naponta szállítani. Magyar—sxovjet Gazdasági tárgyalások Hétfőn az Országházban plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 31. ülésszaka. A küldöttségeket Marjai József és Nyikolaj Talizin, a bizottság társelnökei vezetik. A tárgyaláson nagy figyelmet fordítanak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusi szovjetunióbeli tárgyalásain meghatározott feladatok teljesítése áttekintésének. Ennek megfelelően megvizsgálják többek között a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági tervei 1SS6—1990. évi koordinációjának megvalósításával összefüggő teendőket, valamint az agráripari komplexum ágazataiban a mikroelktronika és a robottechnika, a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködésre vonatkozó megállapodás kidolgozását. Áttekintik az egyes magyar és szovjet iparágaik közötti együttműködést átfogó alprog- ramok korszerűsítéséhez és 1995-ig történő meghosszabbításához- szükséges teendőket. Tárgyalnák több szovjet ipari üzem rekonstrukciójában és műszaki felújításában való magyar részvétel feltételeiről. Megvizsgálják az 1983. évi kölcsönös áruszállítási feladatok teljesítését, az 1984. évi árucsereforgalom előkészítéséből adódó feladatokat. Kevés a iáfék a Naszály Áruházban Átlagos ezüstvasárnapi kínálat Mini autóból a bőség zavarával küzdött szülő és gyermek egyaránt a váci művelődési központ Centrum-ajándékvásárán. Ezüstvasárnap — legalábbis sokfelé — fehérein érkezett. Igaz, a havat gyorsan sárrá, latyakká változtatták a jármüvek és gyalogosok. Mit sem zavarta ez azokat, akik karácsonyi bevásárlókörútra indultak. Vác. Délelőtt 11 óra• A nyüzsgés inkább hétköznapra emlékeztet. Ilyenkor nem a magányos vásárló a jellemző, a családok együtt járják az üzleteket. Közösen könnyebb kiválasztani a ruhát a feleségnek, a nyakkendőt a férjnek, föl lehet próbálni a cipőt a gyerekre. Műszaki cikkek — Igazén, csúcsforgalomról nem bészélhetünk — mondja Tóth István, a Naszály Áruház igazgatója — az előző két napon lényegesen több vásárló fordult meg nálunk. Pénteken például . másfél millió forint volt a forgalmunk. Becslésem szerint ma 6—700 ezer forint értékű árut adunk el (A több évtizedes kereskedői rutin nem csalt. Hétfő reggeli adat a Naszály Áruház vasárnapi forgalmáról: 750 ezer forint.) De mire költhettek ezt a pénzt az emberek? A váci szövetkezeti .áruháznak^ erőssége a.. műszaki és a híradás- technikai cikkek választéka. A Skála-Coop-tól 2,5 millió forint értékű tőkés importból származó árat kaptak. Rádiósmagnók, japán fejhallgatók, jó minőségű kazetták és olcsó zsebrádiók színesítik a szokásos kínálatot. Gond a játék Hasonlóan közkedvelt ajándék a Videoton tv-focija, az ára sem elérhetetlenül magas, csak maga a játék elérhetetlen idén karácsony előtt■ Kereskedő és vásárló közös szívfájdalma a színes tv hiánya. Az áruháznak ez napi negyed- millió forint forgalomkiesést jelent. A vevőnek meg azt, hogy még idén is fekete-fehérben nézi a szilveszteri műsort. — Óriási gondunk a játék — mutat körül a polcokon az igazgató — félmillió forintértékben rendeltünk és mindössze hetvenezerért kaptunk. Szegényes a kínálatunk, főleg nagyabb gyerekeknek nem tudunk mit ajánlani. A szomszédban a ruházati kiskereskedelmi vállalat boltjában sincs tülekedés. Pedig néhány méterárut engedményesen kínálnak. Sokan nézegetik, forgatják viszont azt a 6800 forintos fehér női irhabundát. amit az ezüstvasárnap alkalmából 30 százalékosan olcsóbban adnak. Egy eladó éppen elutasítani kénytelen valakit, aki női frottír fürdőköpenyt keresett, s nem talált neki megfelelőt. Ezt már nekünk mondja el: — Hiába kérnek nagyon sokan gyermek és bakfis pamut pulóvereket, ezekből nincs megfelelő választék. Elsősorban a. mosonmagyaróvári gyár termékeit kedvelik, nemcsak kedvező áruk. hanem közismerten jó minőségük miattMatchlisx-választék A Centrum Áruház a városi művelődési központban is várta a vásárlókat ezen a napon. A szűk helyre sok áruval nem vonulhattak föl. de lehetett például matchbox autót kapni, amiből nagy kedvvel válogattak a gyerekek. Ahogy az ebédidő közeledett, megszaporodtak az utcán a csomagokkal hazatartó emberek. Bár bizonyára solcan kénytelenek újból nyakukba venni a várost, az üzleteket járva, míg összejön az ajándék mindenkinek. Ha máskor nem, hát majd aranyvasárnapon. M. N. P. A fftártcsoparfok — ai alapszcrvezeiek többségében Áz egység erősítésének fórumai Sokai fejlődőit munkájuk A Naszály Áruházban legtöbben a vegyes ipareikkosztáiyon keresték a karácsonyfa alá kerülő meglepetésnek valót. Erdős. Agnes felvételei Nagy szerepet öltenek be a párt munkastílusának fejlődésében a pártcsoportok, amelyek a pártszervezetek szervezetileg legkisebb egységei. Éppen e sajátosságukból adódóan a legalkalmasabbak arra, hogy az üzem, a munkahely mikrokoilektívájában meghatározó szerepet töltsenek be a párt politikájának terjesztésében, tömegkapcsolatainak erősítésében. Az MSZMP szervezeti szabályzatának 29. pontja előírja: Az alapszervezetekben — létszámtól függően — pártcsoportokat kell létrehozni. A pártcsoportok rendszeresen értékelik tagjaik magatartását, a pártmegbízatások teljesítését. A pártcsoportok munkáját a c soportiilésen megválasztott és a taggyűlés által megerősített bizalmiak irányítják. A napjainkban megtartott alapszervezeti beszámoló taggyűlések különösen felhívták a figyelmet a pártcsoportok munkájának fontosságára, a tartalmi jegyek erősítésére. Az alapszervezeti vezetőségek beszámolóiban fontos helyet foglalt el a pártcsoportok munkájának értékelése. Többi között így fogalmaztak: Az 1982- es év vége, valamint ez év tavasza volt az az idő, amikor a pártcsoportjaink tevékenységét sikerült megélénkíteni. A korábbi bélyegelszámolás most már tartalmas politikai munkával egészül ki. Rendszeresen üléseket tartanak, amelyekről ugyan még nem minden esetben készül emlékeztető, de már több pártcsoportnál a ■ megbeszélések eredménye, a javaslatok papírra kerülnek és ezeket továbbítják pártalap- szervezetünk vezetőségének. A felszólalások a taggyűléseken, az észrevételek már nem egy személy, hanem inkább a pártcsoporton belül kialakult véleményt tükrözik, melyet a pártvezetőség ugyancsak pozitívan értékel. A rendszeres gazdasági vezetői értekezleteken elhangzott gondjainkról is tudnak az üzemi dolgozók, a kommunisták és így közvetlenül ők is még jobban elősegíthetik tevékenységükkel közös célkitűzéseinket. A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyára alapszervezetének beszámolója megállapította: idén . alapszervezetünkben 5 pártcsoport működött. Párt- csoportjaínk munkáját a szervező titkár koordinálja, ellenőrzi és segíti. Munkájuk jelentőségét az is aláhúzza, hogy ott élnek és dolgoznak, ahol a határozatok végrehajtása realizálódik. Jól működő pártcsoportok nélkül elképzelhetetlen a jó pártmunka, mert minden határozat és intézkedés kárba vész, ha hiányzik az a szervezeti erő, amely a pártvezetőség mellett működik a végrehajtásban és a pártonkí- vülieket is aktivizálja. Gyárunk három műszakos jellege miatt a pártcsoportokra hárul az agitációs feladatok nagy része. Idén kis visszaesés jelentkezett munkájukban, a túlfeszített igényű feladatok meg- sokasodása miatt. Fontos feladat, hogy megerősítsük a törekvést szervezeti életük rendszerességének megteremtésére. Az értékelésnél a tmk és hengerüzemi pártcsoport változatlanul kitűnik agitációs munkájával. Értekezleteiken a pártvezetőség tagjai is részt vesznek, az itt elhangzott kérdések így eljutnak a vezetőséghez és meg is válaszolják azokat. A pártcsoportoknak ugyanakkor nagyobb gondot kell fordítani a tagnevelésre. A pártcsoport-bizalrni elvtársaktól több aktivitást várunk a közéletben, a munkahelyen, valamint a taggyűléseken. Több alapszervezetben, a budakalászi Lenfonónál, a Csepel Autógyárban a felszólalók igényelték a pártcsoportbizalmiak munkájának tételes értékelését. Számos bírálat hangzott el, hogy nem tájékoztatják őket előzetesen az alapszervezeti vezetőség határozatairól, így ők sem tudják a párttagságot előre felkészíteni. Szóvá tették, hogy sok esetben kevés agitációs érvanyagot kapnak. Igényelték, váljon rendszeressé, hogy a vezetőségi ülésekre — a témától függően — meghívást kapnak, illetve a soros párttaggyűlés előtt kapjanak megfelelő információt. Több jogos bírálat hangzott el viszont a tekintetben is, hogy a pártcsoportok párttaggá nevelő munkája nem elég folyamatos és nem elég igényes. Az elmúlt években az alapszervezetek vezetőségei a legtöbb helyen konkrét intézkedéseket tettek a pártcsoportmunka fejlesztésére. Nagyobb igényességgel választották ki azokat a párttagokat, akik fel- készültségük és munkahelyi magatartásuk alapján a legalkalmasabbak arra, hogy pártcsoportbizalminak ajánlják. Több helyen — a közvetlenül irányító pártszerv segítségével, útmutatásai alapján — az alapszervezeti vezetőségék eredményesen oldják meg a pártcsoportbizalmiak képzését, továbbképzését. Ahol érdemben segítik a kis egységek munkáját, ott a pártcsoport megbeszélésein kötetlen, nyílt eszmecsere során vitatják meg a problémákat, foglalkoznak a pártmegbízatások értékelésével, a termelőmunkában tanúsított helytállással, a dolgozók hangulatával. A pártvezetőségek helyesen teszik, ha a párt- csoportbizalmi-megbeszélése- ket rendszeresen a politikai tájékoztatás, az információ és az agitáció fórumaiként is kezelik. Több helyen az a gyakorlat, hogy egy-egy párttag kérésére is összeül a pártcsoport valamilyen helyi probléma tisztázására, megtárgyalására. fi jó példák arra ösztönöznek, hogy több helyen fel kell oldani a pártcsoportok működésében még tapasztalható merevségeket, és rugalmas, a feladatokhoz: gyorsan alkalmazkodó gyakorlatot teremteni. A vezetőségek munkáját teszi eredményesebbé, ha a feladatok napi, operatív megoldásában nagyobb szerepet biztosítanak a pár.tcsoportok- nak. Hasznos, ha az irányító pártszervek a kádertartalékok kiválasztásánál, előléptetéseknél is meghallgatják a pártcsoport véleményét. Rangot ad rendezvényeiknek, ha az alapszervezeti vezetőségek tagjai meghatározott időközökben részt vesznek a pártcsoportok ülésein. Még nem. mindenütt használják ki eléggé a pártcsoportokban rejlő lehetőségeket a közösségi nevelésben, a magatartás formálásában. Pedig a pártcsoportbizalmiak állnak a legközvetlenebb kapcsolatban dolgozó társaikkal. Ezért kell őket mindenekelőtt alkalmassá tenni a politikai közvélemény formálására, a hatékony részvételre az agitációs munkában, a mozgósításra a napi feladatok megoldásában. Erre viszont csak akkor képesek, ha _ megfelelő, rendszeres politikai felkészítést, tájékoztatást kapnak. Sok száz párttag a szakszervezetben például bizalmiként teljesít pártmegbízatást. Az alapszervezetek működési területükön felelősek azért, hogy az üzemi demokrácia fejlődésével összhangban a szakszervezetek eredményesen gyakorolják az őket megillető jogokat. A szakszervezeti bizalmiak és a pártcsoportbizalmiak együttműködését és feladataik összehangolását nem szükséges jogszabályokba foglalni. Á pártirányítás gyakorlatában a tömegszervezetek önállóságának tiszteletben tartása alapján kell az elvszerű és minden tekintetben párt- szerű együttműködést megteremteniük. Adott esetben, kitüntetési, jutalmazási, béremelési javaslatok véleményezé- kor a szakszervezeti bizalmi álláspontjának — a pártszerű együttműködés keretei között — keil találkoznia a pártcso- portbizalmi . véleményével, s természetesen a helyi gazdasági vezető egyetértésével. Megyénkben a pártalapszervezetek mintegy 80 százalékában működnek pártcsoportok. Munkájuk fejlődött, sokat tesznek a párthatározatok megismertetéséért és végrehajtásáért. Egyre több figyelmet fordítanak tagjaik nevelésére. Fontos szerepet töltenek be a párttagság és a párton- kívüliek kapcsolatának erősítésében, a politikai hangulat formálásában, a közéleti aktivitás erősítésében. A tagság a jövőben is igényli a pártcsoporton belüli rendszeres munkát, a kötetlenebb eszmecserét, a beszélgetéseket. Jó fórumai ezek a véleményalkotás aktivizálásának, félkész gondolatok közreadásának, s hozzásegítenek a párttagok és pártonkívüliek véleményének mélyebb megismeréséhez. A színvonalas pártcsoportmunka alapja a pártegység állandó és folyamatos erősítése. Ezt éppen a beszámoló taggyűlések előtti pártcsoportrendezvények is bizonyították. Az alapszervezetek vezetőségeinek feladatkörébe tartozik, hogy rendszeresen értékeljék, minősítsék a pártcsoportok munkáját, s hasznosítsák javaslataikat, észrevételeiket, jelzéseiket. Mindez hozzájárul a pártélet mozgalmi jellegének erősítéséhez, a folyamatosan politizáló légkör kialakításához. Most, amikor folynak a beszámoló taggyűlések, a pártcsoportok is áttekintik a jövőre előttük álló feladatokat. A gazdasági élet, a pártpolitikai munka számos új lehetőséget kínál tevékenységük gazdagításához, tartalmasabbá tételéhez. A pártalapszerveze- tek vezetőségein a sor, hogy az új, nagy feladatok eredményes megoldásában az őket megillető helyet foglalják el a párt legkisebb szervezeti egységei. DE. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára
