Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-11 / 292. szám

2 <^ciyfciap 1983. DECEMBER 11., VASÄRNAP SmA HÉT VILA6P0UTIKAI KÉRDÉSíimamesi Év végi számvetések kezdetén Egy szófiai és egy brüsszeli tanácskozás • SALART-szünct Közel-keleti veszélyek • Nicaragua visszaveri a támadásokat Nemcsak az, hogy immár a 49. hét telt el az 1983-as esz­tendőből, hanem a politikai híradások is jelezték, hogy kö­zeledik az év vége. A telexgé­pek naponta mind több olyan tanácskozásról számolnak be, amelyen már az egész 1933-as évet tekintik át és latolgatják, hogy milyen lesz az 1984-es esztendő? Ilyen sokrétű és mélyreha­tóan elemző év végi áttekin­tés színhelye volt a héten Bu­dapest is. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának december 7-i ülése összegezte és értékel­te mindazokat a külső és belső viszonyokat, amelyek közepet­te jelenlegi és főleg jövő évi munkánkat végeznünk kell. A Központi Bizottság megállapí­totta, hogy az amerikai kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepí­tésének megkezdése tovább növeli a nemzetközi politikai és katonai feszültséget, ellen­tétes az egész emberiség érde­keivel. Támogatásáról bizto­sította azokat a kényszerű vá­laszlépéseket, amelyeket az amerikai rakéták telepítésének ellensúlyozására Jurij Andro­pov, az SZKP KB főtitkára, államfő 1983. november 25-i nyilatkozatában bejelentett. A testület ugyanakkor leszögez­te azt is, hogy ha a Nyugat felhagy a fegyverkezési hajsza fokozását célzó lépéseivel és kész újra konstruktív tárgya­lásokra hajlandóságot mutatni, a Magyar Népköztársaság, a több szocialista országgal együtt, folytatja korábbi erő­feszítéseit. amelyek mindig is a vitás kérdések kompromisz- s-zumos megoldására irányul- . iák.. . •; ^ _ • •: HOGYAN TÜKRÖZTE AZ ELLENKEZŐ ELŐJELŰ TÖ­REKVÉSEKET A SZÓFIAI ÉS BRÜSSZELI TANÁCSKO­ZÁS? A bolgár fővárosban a Var­sói Szerződés honvédelmi mi­niszteri bizottsága ülésezett. Ugyanezen a héten került sor Brüsszelben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kül- ügy-, és hadügyminiszteri kon­ferenciájára is. Mindkét érte­kezleten nagy szerepet kapott a közép-hatótávolságú nukleá­ris rakétaeszközök ügye. A probléma azonban természetes módon más és más előjellel volt a napirenden. NATO-tanácskozás rész­vevői üdvözölték, hogy az első új Pershing—2 rakéták megje­lentek már a kijelölt nyugat- európai támaszpontokon. Ez­zel tulajdonképpen nem más felett fejezték ki „megelégedé­süket”, minthogy a nyugati katonai szervezet hozzálátott a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának megvalósításához és hogy megkezdte azt a lépés- sorozatát, amellyel meg sze­retné változtatni az eddigi ka­tonai erőegyensúlyt ezekben a fegyverfajtákban. Az évtized végéig jóváhagyták ennek az újabb fordulónak a menet­rendjét. Ezek után minden­nek hangozhatott, csak éppen meggyőzőnek nem, a nyugat­európai békemozgalmak szá­mára félrevezetőnek szánt mondat, arról, hogy az Egye­sült Államok „természetesen ezek után is kész folytatni a közép-hatótávolságú rakéták­ról szóló tárgyalásokat a Szov­jetunióval”. A Varsói Szerződés szófiai értekezletén a honvédelmi mi­niszterek az amerikai telepí­tés megkezdésének jegyében voltak kénvtelenek a helyzetet átfogó módon megvizsgálni. Hangoztatták, hogy bejelentett ellenlépéseikre, csakis saját biztonságuk megóvása végett kerül sor. (Mint ismeretes, elő­készületeket tesznek arra. hogy Csehszlovákia és az NDK te­rületén az új amerikai rakéta- fegwerek ellensúlyozására ha­sonló tínusú eszközöket he­lyezzenek el.) A honvédelmi miniszteri bi­zottság azonban hozzáfűzte: a Varsói Szerződés változatlanul törekszik arra, hogy megaka­dályozza Európában a fegyver­kezési hajsza eme értelmetlen és újabb veszélyes fordulóját. Hiszen világos: a katonai egyensúly a kölcsönös telepíté­sekkel magasabb mennyiségi és minőségi szinten elkerülhe­tetlenül újra helyreáll. Vagyis: a NATO stratégái semmiféle katonai fölényt nem szerez­hetnek azzal, hogy újabb ra­kétákat telepítenek. A tárgya­lóasztalhoz nyitva áll még en­nek ' kialakulása előtt az út: ha a NATO lemond rakétate­lepítési tervéről, s ebbeli arze­nálját visszahelyezi, arra a szintre, amely megfelelt az erőegyensúlynak, folytatódhat­nak a csökkentésről megsza­kadt genfi tárgyalások. Való­ban ezt kívánja a józan ész, s ez a békeszerető emberiség ér­deke. MIÉRT NEM TŰZHETTEK KI DÁTUMOT A MÁSIK GENFI TÁRGYALÁS FOLY­TATÁSÁRA? Miután a közép-hatótávol­ságú rakéták csökkentéséről szóló genfi tárgyalások meg­szakadtak, egy ideig a svájci konierenciavarosban folytató­dott még a másik szovjet— amerikai megbeszéléssorozat a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Ezt angol nyel­vű rövidítésé aiapjan a világ­sajtó SALART-nak nevezi. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy decemberben téli szünetet tar­tottak, s január végén, feb­ruár elején kezdődött el a „nyári vakációig” az újabb tárgyalási szakasz. Ezt az idő­szakot rendszerint arra hasz­nálták fel a tárgyaló felek, hogy összegezzék az addigi munkát és kormányaikat köz­vetlenül tájékoztassák a tör­téntekről, mérlegeljék komp­romisszumos megoldások esé­lyeit. Ezúttal azonban szovjet részről nem voltak hajlandóak hozzájárulni ahhoz, hogy konkrét időpontot jelöljenek meg e genfi tárgyalások foly­tatására. Ez érthető is, hiszen az új közép-hatótávolságú amerikai rakétafegyverek megjelenése Nyugat-Európá- ban, nemcsak e fegyverfajtá­ban idéz elő új helyzetet. Te­kintve, hogy ezek a rakéták tíz percen belül képesek el­juttatni pusztító nukleáris terheiket, akár a Szovjetunió fővárosára, mint célpontra, megváltozik a hadászati táma­dó fegyverzet eddigi egyensú­lya is. Hiszen az úgynevezett földrészközi rakéták mellett az Egyesült Államok új elsőcsa- pásmérő arzenálhoz jut a szov­jet határok közelében. S ha pedig ez megtörténik, a Szov­jetuniónak értelem szerint meg kell tennie a szükséges ellen- intézkedéseket, azt is figyelem­be véve, hogy a hasonló számú és fajtájú rakétáikat legalább olyan közelségbe kell helyez­ni a világóceánokon és tenge­reken az Egyesült Államok területéhez, mint ahogyan a Pershing-rakéták elérhetik a szovjet területeket. Erre nézve a múltban már nem egy szov­jet nyilatkozat hangzott el. Bonyolult katonai számítá­sok ezek az egyszerű olvasó számára, de sajnos ahhoz, hogy a szocialista országok bé­kében és biztonságban folytat­hassák társadalmuk építésének bonyolult és magasztos mun­káját, arra is szükség van, hogy elhárítsanak minden ez ellen irányuló fenyegetést. Így világos, hogy nem lehet nem tudomásul venni, hogy a Per- shing-rakéták minőségileg új helyzetet teremtenek a hadá­szati fegyverekben is, s nem lehet úgy tenni, mintha mi sem változott volna, s a régi alapokon folytatni ezt a genfi tárgyalást... MILYEN ÜJ FEJLEMÉ­NYEK KÖVETKEZTEK BE A KÖZEL-KELETEN? A helyzet még feszültebb, veszélyesebb lett. Világosabbá vált, mint bármikor, hogy Sa­mir kormányfő washingtoni látogatása után Tel Aviv sok­oldalú felhatalmazást kapott szélsőséges katonai megoldá­sokra is. A Samir-kormunyzat láthatóan most konfrontáció kialakításán mesterkedik a Li­banonban békefenntartó sze­repet teljesítő Szíriái alakula­tokkal. S a bejrúti repülőtér­nél „nemzetközi erő részeként” szolgálatot teljesítő 1200 ame­rikai katona állítólagos védel­mére repülőgép-anyahajókon és partraszáHító járművekkel ellátott cirkálókon jelenleg több mint tizenkétezer további amerikai tengerészgyalogos tartózkodik... Joggal állapí­totta meg a héten a Pravda: a libanoni helyi erők konflik­tusa mindinkább nemzetközivé válik, s a háború kiszélesedé­se fenyeget. Az amerikai támogatástól felbátorított Tel Aviv-i vezetés így vette tengeri blokád alá Tripolit, hogy megakadályozza Arafat egységeinek elvonulá­sát az észak-libanoni városból. Az izraeli kormányzathoz kö­zelálló körök szerint Arafat életére törő akciót készít elő. A Samir-kormány durva pro­vokációja miatt nem kezdőd­hetett meg pénteken annak a kiürítésnek a 'végrehajtása, amelyről a megegyezést az ENSZ és az arab államok égi­sze alatt oly fáradságos mun­kával hozták létre. Vagyis a helyzet veszélyessége tovább fokozódott. MI TÖRTÉNT NICARA­GUÁBAN? Miután a CIA, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége a washingtoni kongresszushoz előterjesztett jelentésében kénytelen volt elismerni, hogy az általa pén­zelt és kiképzett, ellenfor.radal- már elemek képtelenek a ma* naguai forradalmi kormány megdöntésére, a provokációk mégis folytatódnak. A Reagan- kormányzat képtelen szembe­nézni a realitásokkal. Neveze­tesen azzal, hogy a nicaraguai kormányzat népi támogatása oly erős, hogy kudarcot vall minden fegyveres külföldi in­tervenció, bármily gondosan is kimunkálták ennek washing­toni forgatókönyvét. Az amerikai beavatkozási terveket keresztezte, hogy a managuai kormány széles kö­rű amnesztiát hirdetett és tör- Vényhózási választásokat írt ki, amelyen ellenzéki pártok is in­dulhatnak. A CIA most arra kapott utasítást, hogy a demo­ralizált és szétbomlóban levő ellenforradalmár elemeket „át­csoportosítsa” és új helyszíne­ken vesse be nicaraguai fel­forgató tevékenységre. A for­radalmi ország hadserege és népi milíciája azonban gyor­san elszigeteli az ismét beve­tett felforgató csoportokat. Árkus István Az izraeli hadiflotta szom­batra virradóra folytatta az észak-libanoni Tripoliban blo­kád alá helyezett palesztin bá­zisok ágyúzását. Az izraeli na­szádok 24 órán. belül három alkalommal nyitottak tüzet a Jasszer Arafathoz hű egysé­gek állásaira. A szárazföld fe­lől — mint ismeretes — az Ah­med Dzsibril és Abu Musza vezette lázadók kerítették be a PFSZ V. B. elnökét támogató 4000 harcost. A palesztin egységek elszál­lítását vállaló athéni kormány bejelentette, hogy csak abban az esetben teljesítheti kötele­zettségét, ha az Egyesült Álla­mok. Franciaország. Nagy-Bri- tannia és Olaszország, a Liba­nonban csapatokat állomásoz- tató négy nyugati állam ga­rantálja a görög hajók bizton­ságát. Jasszer Arafat ugyan­csak tényleges katonai védel­met kért Franciaországtól. Olaszországtól és Görögország­tól — jelképes kíséret helyett­Amin Dzsemajel libanoni el­nök tegnap is folytatta tárgya­lásait a parlamenti csoportok Az ENSLfőtitkór bsszéde Az ENSZ közgyűlése pénte­ken ünnepi ülésen emlékezett meg az emberi jogok egyete­mes nyilatkozata elfogadásá­nak 35. évfordulójáról. Javier Pérez de Cuellar fő­titkár az ünnepi ülésen el­hangzott beszédében megálla­pította: a nyilatkozat előírásai 35 év alatt mit sem vesztettek időszerűségükből. A legfonto­sabb emberi jog, az élethez való jog még ma sincs mara­déktalanul biztosítva, és — a nemzetközi közösség többszöri elítélése ellenére — továbbra is fennáll a faji elkülönítés rendszere. A Német Szövetségi Köz­társaságban tegnap .több ezer ember tüntetett az amerikai rakéták telepítése ellen. A Stuttgarttól 57 km-re fekvő mutlangeni amerikai támasz­pontnál hétezren vonultak fel, a rendőrség és a katonaság szögesdróttal vette körül a bá­zist, ahol Pershing—2-két te­lepítenek. Frankfurtból négy­ezren vonultak a hauseni amerikai hadianyagraktár­hoz. Több százan tüntettek Karlsruhe központjában is. A rendőrség vízágyúkkal oszlatta szét a hauseni ameri­kai hadianyagraktárnál tüntető tömeget. A tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket. Negyven tüntetőt őrizetbe vettek. Egy nappal korábbam, pén­teken háborúellenes felvonu­lást tartottak Wroclaw utcáin az amerikai rakéták Európá­ba telepítése elleni tiltakozás jegyében. A menetben részt vettek második világháborús veteránok is. Ugyancsak azonnali atom­leszerelést és az amerikai ra­kéták telepítésének megaka­dályozását követelték pénte­ken a dán békemozgalom Koppenhágában tüntető tag­jai. ­A genfi eurohadászati tár­gyalások megszakadása egye­nes következménye annak. A torinói esküdtszék teg­nap ítéletet, hirdetett, az „Első vonal” nevű terrorista szerve­zet 134 vádlottjának perében, akiket az 1976 és 1980 közötti időszakban elkövetett 106 kü­lönböző bűncselekményért, köztük gyilkosságért vontak felelősségre. A bíróság a tíznapos ta­nácskozás végén, általános vé­lemény szerint, enyhén ítél­kezett: az ügyész által megje­lölt 32 személy helyett mind­össze 9 terroristával szemben alkalmazták az Olaszországban kiszabható legsúlyosabb bün­vezetőivel a libanoni válság rendezéséről. Közben Donald Rumsfeld elsősorban az izrae­li—libanoni megállapodás vég­rehajtásának a szükségességé­ről próbálta meggyőzni a ke­resztény jobboldal, a szunnita mohamedán körök és a síita Amal vezetőit. Libanoni kol­légáját, Élte Szalemet fogadva Abdel Halim Haddam szíriai külügyminiszter pénteken meg­erősítette. hogy kormánya ra­gaszkodik a megállapodás ér­vénytelenítéséhez. Az Egyesült Államok foly­tatni fogja felderítő repüléseit Libanonban, jelentette ki teg­napi rádióbeszédében Reagan elnök. Az elnök szerint az Egyesült Államok „nagy mérsékletet” tanúsított Libanonban. Reágan azt ígérte, hogy „az amerikai diplomácia megkétszerezi erő­feszítéseit” a osapatkivonási egyezmény végrehajtása érde­kében, de ismét nem hagyott kétséget: ragaszkodik ahhoz az egyezményhez, amelyet Szíria megkérdezése nélkül kötöttek Izrael, a bejrúti kormány és az Egyesült Államok. (Folytatás az 1. oldalról) hatótávolságú nukleáris fegy­verek nyugat-európai telepíté­se jelenti. A közeli napokban megkezdik ezeknek a fegyve­reknek az 'elhelyezését, s az Egyesült Államok ezzel lehe­tetlenné tette kölcsönösen el­fogadható megállapodás eléré­sét az európai nukleáris fegy­verek korlátozásáról folyó tár­gyalásokon. A szovjet honvédelmi mi­niszter utalt a Szovjetunió által foganatosított ellenintéz­kedésekre, majd más nem­zetközi kérdésekről is szólt. Libanonban — mondotta hogy Anglia, az NSZK és Olaszország kormánya beadta a derekát a Reagan-kormány- zatnak és hozzájárult, hogy területén közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakétákat tele­pítsenek — jelentette ki Louis Van Geyt, a Belga Kommu­nista Párt elnöke pénteken egy brüsszeli sajtóértekezle­ten. Ha ez az irányzat foly­tatódik Nyugat-Európa az amerikai kormány kalandor­politikájának függvényévé válik — jelentette ki a poli­tikus. Közben Angliában pénteken háromnapos tiltakozási kam­pány kezdődött a robotrepülő­gépek ottani telepítése miatt. Az Egyesült Államok válto­zatlanul „kivárásra” rendezke­dik be a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon, s nem hajlandó változtatni azon a taktikán, amely az egyoldalú szovjet engedményektől tette függővé az előremenetelt. Az amerikai külügyminiszté­rium egy magas rangú tiszt­ségviselője a washingtoni kül­földi sajtóklubban pénteken tetést, az életfogytiglani fegy- házat. További hat vádlottat 30 kilencet pedig 20 évi el­zárással sújtottak. A bűnüket megbánó és a hatósággal együttműködő ter­roristákat kedvezményes el­bánásban részesítő törvény alapján feltételesen szabad­lábra helyezték. BUKARESTBE érkezett pén­teken Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára. Kíséreté­ben van Antonio Rubbi, az OKP KB tagja. Az olasz párt­vezetőket Emil Bobu, a Ro­mán KP PVB tagja, az RKP titkára fogadta a bukaresti re­pülőtéren. Berlinguer később Berlinbe és Belgrádba is ellá­togat. BERLINBEN Németország Kommunista Pártja megalaku­lásának 65. évfordulója tiszte­letére nemzetközi tudományos konferenciát tartottak. A ta­egyel>ek között — több ezer amerikai katona tartózkodik, s a vérontás folytatásának oka az amerikai katonai beavatko­zás. Fokozódik a Szíriát az Egyesült Államok és Izrael részéről fenyegető veszély. Washington az utóbbi időben egyre gyakrabban veti be fegyveres erőit önző, hegemo- nista céljai elérése érdekében. Meggyőzően bizonyítja ezt a Grenada elleni banditátáma- dás, a Nicaraguát és a karibi térség más országait fenyegető veszély. Mindezek az agresz- szív, imperialista akciók de­stabilizálják a világhelyzetét és fokozzák a feszültséget. Az Egyesült Államok hibájából nő a jelenlegi regionális há­borús konfliktusok kiszélesí­tésének veszélye — mondotta beszédében a Szovjetunió honvédelmi minisztere. ★ Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államta­nács elnöke tegnap fogadta Dmitrij Usztylnovot. A rend­kívül, szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen érintették a párt- és az államközi kap­csolatok széles körét. Todor Zsivkov átnyújtotta Dmitrij Usztyinovnak a^ Geor- gi Dimitrov Érdemrendet, amivel néhány héttel ezelőtt tüntette ki másodszor a Bol­gár Államtanács a BKP és az SZKP, a két ország és a két nép közötti sokoldalú együtt­működéséhez, a testvérorszá­gok hadseregei közötti fegy­verbarátság megszilárdításá­hoz való hozzájárulásáért, 75. születésnapja alkalmából. arról tájékoztatta a tudósító­kat, hogy az Egyesült Álla­mok februárra javasolta a SALART-tárgyalások felújítá­sát Genf ben, rpielött a Szov­jetunió az amerikai rakétate­lepítés miatt bejelentette vol­na, hogy miyel., az új helyzet átértékelésekét igényel, nem tűzik ki az újabb tárgyalási forduló időpontját. A tegnapi New York Times első ízben veti, fel annak le­hetőségét, hogy a genfi tárgya­lások kudarca a Reagan-kor- mányzat stratégiai-politikai té­vedésén múlott. Olyan tekintélyes amerikai szovjetszakértők, mint Mar­shall Shulman,' a Columbia Egyetem tanszékvezetője. Car­ter volt tanácsadója, szintén beismerik: „a kormányzat el­képzelése arról, hogy a fegy­verkezés majd engedékennyé teszi a szovjeteket, teljesen hibás volt. Pontosan ez ellen­kező hatást fogják elérni.” lálkozón Csehszlovákia, Len gyelország, Magyarország, az NDK, az NSZK, Nyugat-Ber- lin, Románia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai­nak képviselői vettek részt. GEORGE SHULTZ amerikai külügyminiszter tegnap Tu­niszból Marokkóba utazott, miután a tunéziai fővárosban Habib Burgiba elnökkel a kö­zel-keleti helyzetről tárgyalt. Az amerikai diplomácia veze­tője Sedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával is találkozott Folytatódnak a libanoni diplomáciai kísérletek Arafat katonai védelmet kért Tiltakozó hullám a NA TO-rakéták telepítése ellen Többezres béketüntetések Olasz terroristák pore A bíróság enyhén ítélkezett Az Egyesült Államokban is bírásak a Reagan-politikát Hibásnak bizonyult a taktika Raul Alfonsin reformokat helyezett kilátásba Hivatalba lépett az új elnök Raul Alfonsin, az október 30-i argentin elnökválasztások győztese tegnap letette hivata­li esküjét, s ezzel az ország 42. államfője lett. A tegnapi beiktatási ceremónia kereté­ben Alfonsin az újonnan meg­választott kongresszus előtt felolvasta a lakossághoz inté­zett üzenetét, majd a kor­mánypalotában átvette az ál­lamfői tisztség jelképeit: az el­nöki pálcát és a vállszalagot. A Polgári Radikális Unió je­löltjeként hatalomra jutott Raul Alfonsin személyében nyolcéves katonai kormány­zás után először kerül polgá­ri politikus az államfői szék be. Az új argentin elnök refor­mokat helyezett kilátásba a gazdasági élet minden terüle­tén, s hangsúlyozta, hogy mél­tányos módon fogja rendezni a negyvenmilliárd dolláros külföldi adósságok törlesztése átütemezésének kérdését. Kül­politikai téren Argentína a vi­szályok békés úton való ren­dezését részesíti előnyben. független, elsősorban az el nem kötelezettek mozgalmá­hoz kötődő külpolitikát kíván folytatni — hangsúlyozta Al­fonsin. Csak röviden... i Az erőegyensúly mells tt

Next

/
Thumbnails
Contents