Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

1983. DECEMBER 10., SZOMBAT PEST MEGYEIHíRLAP MAGAZIN ' 7 A Dunai Kőolajipari Vállalat 6 6s fel milliárd fo­rintos beruházásáról 1980-ban hozott határozatot a Mi­nisztertanács gazdasági bizottsága. Előzetes számítások szerint ez a befektetés a vállalati nyereségből két év alatt térül meg a népgazdaságnak, évente ugyanis 1000 tonna kőolajat lehet feldolgozni a katalitikus krakk- üzemben — bár helyesebb, ha jizcmesoportról beszé­lünk. Igaz, kezdetben a kapacitásnak maximum a 70 százalékát tudják majd kihasználni. A beruházás dc­vizalgcnycs, a BIop amerikai Iiccncet vásárolták meg, azt adaptálta a helyszínre a fő kivitelező, a Vegyepszer illetve a Proco-Francc francia vállalat. IIa a már mű­ködő üzem teljesíteni tudja évi exporttervét, akkor egy éven belül visszatérül a felhasznált deviza. Ila! Ehhez ugyanis 30 hónap alatt kell elkészülnie a beruházásnak. S bár igen rövid idő a három esztendő, a kivitelezők az eredeti, 1984. június 30-i határidőt március 31-rc módo­sították. ■j Gödöllőn a Pest megyei Nö- ^ vényvédelmi és Agrokémiai állo- í más vegyi konyháját, talajokat f kutató munkájának rejtelmeit í aligha lehet az adott terjedelmi í keretek között bemutatni. Borsa- | völgyi Tamás igazgató félnapos, ^ lelkes idegenvezetése is csak ar- !j ra elég, hogy az intézet tevékeny- ^ ségéről a benyomások alapján á néhány pillanatfelvétel készüljön. Műszerek birodalma Irodájában mindenekelőtt arról érdeklődőm, miért szerepel a cég el­nevezésében egymás mellett a nö­vényvédelem cs agrokémia? — A kétféle tevékenység 1977-ben került közös tető, vagyis egységes irányítás alá. Hogy mi mindennel foglalkozunk, felsorolni is nehéz, line néhány a sok közül. A növény­védők próbálják ki egyebek között az új vegyszereket, jelzik előre a különböző növényi betegségeket, ka­ranténszolgálatunk sturovói kiren­deltsége ellenőrzi az export—import zöldség, gyümölcs és vetőmag for­galmát. Az agrokémikusok a talaj tápanyagellátottságát vizsgálják, ad­nak javaslatot az üzemeknek mű­trágyázásra, segítségükre vannak a talajjavításban is. Tíz körzeti fel­ügyelőnk elsősorban hatósági felada­tokat lát el. Az állomás helyét az agrárstruktúrában úgy is jellemez­hetjük. mint egyfajta kapcsot a fel­sőoktatás, az ipar és a mezőgazdasá­gi üzemek között. — Miben különbözik a gödöllői in­tézet 19 társától? — Feltételeink lehetővé teszik, hogy más megyéknek is nyújtsunk szolgáltatást. Nógrádinak például nincs talajvizsgálati, TVG-laborató- riuma. az ottani gazdaságok talaj­mintáit itt elemezzük — magyaráz­za az igazgató, s hogy ez utóbbiról a valóságban is képet nyerjünk, el­sőként az agrokémiai laboratórium műszerbirodalmába indulunk. Ütünk a Conti}lo automata vegyelemző be­rendezések közé visz. A talajvizsgá­latok legfontosabb és legbonyolul­tabb eljárást igénylő színhelyén va­gyunk. Az időközönként felvillanó piros számok jelölik egy-egy talaj­minta foszfor-, kálcium- vagy ká­liumtartalmát. A kromatográf titkai — Mi lesz az adatok további sor­sa? — tudakolom a hozzánk csatla­kozó Koncz Józseftől, a TVG-labo- ratórium vezetőjétől. Előbb a vizs­gálati eredménylapokra, majd a szá­mítógépekbe kerülnek. Erről azon­ban már Konnerth Dániel programo­zó-matematikus beszél bővebben a számítógépteremben. — Az egyés táblákról a műtrá­gyaadagok eldöntéséhez 70—80 ada­tot memorizál a komputer. — Igénylik-e az ilyen segítséget a gazdaságok? — Rendelet írja elő 1978 óta a nagyüzemekben a rendszeres talaj- tápanyag-vizsgálatot. Mi az eddigi gyakorlattal ellentétben, a számító­gépek igénybevételével, igen gyor­san, több változatban készítünk mű- trágyázási programokat. Ä számítógépek világából a kro- matográf titkainak felfedezésére in­dulunk. A kémiai analitikai laborató­riumban dr. Pásztor Zsuzsa kalau­zol. — Mire alkalmas ez a műszer? — Csoportunk feladata, hogy a nö­vényekben visszamaradó kémiai sze­rek dózisát ellenőrizze. Jellemző a berendezés érzékenységére, hogy az előkészítő műveletek után, a kont­rollált növényben a gramm billiomod részével egyenlő nagyságú mérget is kimutat. Szakembereink az eper­éréstől a káposztaszedésig vigyázzák a terményeket, hogy még véletlenül se kerüljön asztalunkra a megenge­dettnél több káros vegyszert tartal­mazó termény. Mércgevő mikrobák — Sokan tartanak attól is, hogy a vegyszerek egy része lassanként hal­mozódik fel az emberi szervezet­ben. — Szerencsére egyre inkább a gyorsan lebomló kémiai növényvédő szereket alkalmazza a gyakorlat — nyugtat meg dr. Pásztor Zsuzsa, aki az MTESZ Pest megyei környezetvé­delmi bizottságának titkára is. — Nem érez munkája során ellent­mondást a mérget használó szakem­ber és az attól óvó környezetvédő? — Nem, mert nincs is ilyen elleni­mondás. Én például a talaj bioló­giai aktivitásával, annak élőlényei­vel foglalkozom behatóbban. A ta­pasztalatok azt mutatják, a vegysze­rek egy része némely mikroorganiz­mus számára tápanyagként szolgál. ezek az élőlények lebontják a mér­geket . •. Miközben sorra járjuk a növény- védelmi és agrokémiai állomás új és régi épületének munkahelyeit, Bo.r- savölgyi Tamással arról beszélge­tünk, hogy milyen gyümölcsöző a kapcsolat az egyetem és az intézet között: hogy a hallgatók rendszere­sen járnak ki hozzájuk gyakorlatra, tanulják meg egy életre a termelés és a tudományos elmélet szoros ösz- szeíüggésének fontosságát. Az állo­más tevékenységének igazi haszna persze később és másutt, a mezőgaz­dasági nagyüzemekben mutatkozik majd meg. Nem hit kérdése Nem mindenki hisz abba, hogy ennyi idő alatt befejezik a szerelése­ket. Kétlik többek között azok a mi­nisztériumi szakemberek, akik már szereztek bizonyos negatív tapaszta­latokat a hasonlóan kiemelt beru­házások során. Nem nagyon bíznak ebben azok sem, akik cgy-egy kivite­lező vállalat dolgozóiként vesznek részt az építkezésen. A határidő be­tartása vagy be nem tartása termé­szetesen nem is hit kérdése. Ezért is kaphatnak a beruházáson dolgozók az átlagosnál nagyobb fizetést, csak­hogy, ha nincs búrkorlátozás, nincs munkaidő-korlátozás sem. Vagy el­készülnek ugyanis határidőre es ak­kor 12 millió forint utólagos juta­lomban részesülnek havonta, vagy nem készülnek, és akkor egy fillér piuszpánzt se látnak a túlmunkáért. Ez azonban csak a kivitelező válla­latokra vonatkozik. Azokra, akik az új üzemcsoporíot működtetni fogják, do már másfél évvel az átadás előtt ott dolgoznak a beruházáson, nem. Lcszák Zoltán, a katalitikus krakk- üzem vezetőhelyettese 32 éves fiatal- ember^ (körülbelül ennyi a majd itt dolgozók átlagéletkora is). — Januártól figyeljük a beruhá­zást. Az NDK-ban a Schwedt cégnél hetedmagaramal vettem részt egy üzemlátogatáson, ott ugyanis 3 éve ehhez hasonló épült. Természetesen először el kellett sajátítanunk az el­méleti anyagot, vagyis megtanultuk az üzemet, és ezt egészítette ki az élő üzemben való tanulás. E hetek­ben utazott egy 20 fős csoport Ame­rikába, a Des Playnes céghez, vagyis most azok tanulnak, akik majd be­tanítják itthon a kezelőszemélyze­tet. Fiatalok védnöksége Mindezt útközben meséli el Le- szák Zoltán, ugyanis körbe járjuk a beruházást. Tulajdonképpen nem is olyan nagy területre zsúfoltak össze több száz berendezést. De ne beszél­jünk csak a vezetőkről! Katona An­tal vegyészmérnök, Molnát László lakatos, Tóth István és még néhá- nyan az elmúlt hetek megfeszített tempójú munkájáról meséltek: — Mi tulajdonképpen azért va­gyunk itt, hogy megismerjük, meg­tanuljuk ezeket a berendezéseket, de a tanulás mellett dolgozunk is. Az első hetekben még visszajártunk a régi üzemünkbe is, mert minden­hol kevés az ember. Most pedig, hogy már csak itt vagyunk, segítünk a kivitelezésben. Ezt a segítséget persze nem úgy kell érteni, hogy segédkezünk. Ma például benn ma­radunk túlórázni, mert a hideg miatt ki kell üríteni a szivattyúkat. Most ugyan senki nem venné észre, ha elmaradna a művelet, de később, az üzemeléskor ebből komoly prob­léma lehet. A kivitelezőkkel együtt részt veszünk az ellenőrzésben is. A tornyokban a tányérok átvétele, a csőszerelés meózása például a mi feladatunk. Lelkiismereti kérdést csinálunk abból, hogy minden a leg­nagyobb rendben menjen. Végül is a mi fejünk fölött lesznek ezek a csövek! S mert ezek után csak otthon jut idő a magolásra, hazaviszik éjszaká­ra a tanulnivalót, s úgy írják meg hibátlanul másnap a számonkérő teszteket. Mert az is van. Egymásnak állítják össze a kérdéseket. Gondol­hatnánk: a túlóráért biztosan pótlé­kot kapnak... — Itt maradunk ma túlórázni, de még nem tudjuk, hogy kifizetik-e. Lehet, hogy azt mondják, csúsztassuk le, de mikor? A fizetésünk? Az éj­szakai műszakpótlékkal együtt (mert három műszakban dolgozunk) 6000 forint. Fele annyi, mint a kivitelezők­nek. Az itt dolgozók többsége fiatal, és KISZ-tag. A DKV KISZ-szervezete — hevonva a kivitelezők ifjúsági ■ szervezeteit is — védnökséget vállalt a beruházás, fölött. Mit tehet ott a KISZ, ahol milliókról, milliárdok- ról van szó, ahol minden területen szakmunkára, koncentrációra van szükség? Pontosabban: tehet-e többet annál egy KISZ-tag, mint amennyit munkakörénél fogva a,múgy is meg­tesz? Nos. tehet. Mozgékonyságával ugyanis a KISZ pótolhatja — ha csak átmenetileg is, és a kelleténél jóval nagyobb erőfeszítések árán — azt, ami a gazdasági szervezetből hiányzik. Nem a KISZ feladata például az anyagbeszerzés, de ahol percről-percre ki van szabva, mit, mikor kell csinálni, ott a tervek so­rát boríthatja fel egy csavar hiá­nya is. S ekkor jönnek az úgyneve­zett zöld utas levelek, amiről Háder Mihály, a KISZ-védnökség szervező­je többet tud mondani: Zöld utas levelek j — A DKV KISZ-szervezete mö­gött 23 éves védnökségi múlt van, Ott voltunk a DKV I-es és Il-es (1930-tól 1973-ig tartott), majd a III. ütemű építkezésnél is (1980.). S most védnökséget vállaltunk a katalitikus krakküzem beruházása fölött is. A zöld utas levelek? Amikor műszaki, gazdasági részről már úgy látszik, hogy lehetetlen a hiányzó anyagot, alkatrészt beszerezni, mert a szállító vállalat nem vállalja a gyártást, mi levelet írunk az ottani vállalat KISZ-szervezctének, hogy szerezzék meg — bármi áron is — a hiányzó anyagot. A legtöbb esetben az ő túl­órájukra, esetleg társadalmi munká­jukra is szükség, van, hogy az a ka­rima vagy cső elkészüljön időben. Eddig 70 ilyen levelet írtunk, és legalább félszázszor jártunk el sze­mélyesen, megkeresve az érintett vállalat gazdasági, társadalmi veze­tőit, és sürgetni, sürgetni állandóan. A zöld utas leveleknek — és csak ezért lehet hatékony — ma már te­kintélyük van. Mert csak akkor kül­dünk ilyet, ha más úton végképp nem tudjuk elintézni az ügyet, és valóban fontos alkatrészről van szó. Sajnos, ezzel együtt előfordult, hogy amit a kivitelező vállalatok már ná­lunk sürgettek, azt még meg sem ren­delték a szállítóktól, vagy a rendelés — például, mert az ügyintéző sza­badságra ment — egy fiókban pi­hent. Ilyenkor nincs mit tenni, bosz- szankodunk, de a fő, hogy végül is megszerezzük, ami kell. Ezért sze­retnék — a krakk beruházásnak nyújtott segítségért — köszönetét mondani többek között a Ganz- MÁVAG, az ÉVIG, a Csepeli Transz- jormátorgyár, a Magyar Kábel Mű­vek KISZ-tagjainak és gazdasági ve­zetésének. Náluk mindig zöld utat talált kérésünk, 6-8 napon belül biz­tosan választ kaptunk. Megtérüli vállalások — Gondolom a védnökség azért ennél vidámabb jeladatokat is je­lent? — Vidámabb? Állandóan agitá­lunk, mozgósítunk. Árokásásra, taka­rításra, függetlenül attól, hogy meny­nyit fizetnek, előteremtünk 20-50 embert. A múltkor például 600 mé­ter árkot kellett kézzel kiásni egy cső alatt, ahova nem fért gép. Találtunk erre embereket. — Miért vállalják a fiatalok, hogy társadalmi munkában ásnak, amikor esetleg mellettük egy másik válla­lat dolgozója kiemelt fizetésért teszi ugyanazt? — A múltunkért, s mert közösség vagyunk, és tudja a fiatal, hogy ha nem is most, ha nem is pénzben, de megtérül a segítsége, mert megbe­csüljük, mert számíthat a többiekre. Szentimentális? A mi KISZ-tag- jaink 10 éve itt dolgoznak, 26-27 évesen törzsgárda tagok .., Rendezvényeket szerveztek a be­ruházáson dolgozó vidéki fiatalok számára. Kiss László, a fejlesztési 'őmárnökség KISZ-alapszervezetében dolgozik, ők voltak a rendezők. — A védnökségi napok keretében kulturális, sport, politikai vetélkedő­ket, tanácskozásokat szerveztünk, — mondja — lehetőséget adva azoknak, a pillanatnyilag munkásszálláson la­kó fiataloknak, akik nem tudnak minden hétvégén hazautazni, hogy tartalmasán töltsék el a szabadide­jüket. A főváros, ahhoz, hogy mun­ka után beugorjanak egy moziba, messze van. Egy hétig tartott a programunk, naponta legalább 200-an látogatták. S bizony igény azóta is van rá, de hát ez nemcsak az akaraton múlik, hanem anyagi kérdés is. Segítő ösztönzői Addig számítanak a KlSZ-védnök- ségre, amíg a határidők betartása, a szerződéses fegyelem ilyen marad. Jó, hogy megszűntek a nagy beruházásra kötelezően kijelölt szállítók, mert most lehetősége van a beruházónak a legjobbat, a legolcsóbbat kiválasz­tania. Ám, ami nincs, az nagyon ne­hezen lesz... A KISZ-nek mozgósí­tania, lelkesítenie kell. Megkérdeztem néhány, a beruházá­son dolgozó fiatalt és idősebbet: mit gondolnak? Ha elkészül március 31-re a beruházás (s a védnökséget vállalló KISZ-esek hallani sem akar­nak arról, hogy esetleg nem), szóval akkor kit, illetve mit illet a na­gyobb dicsőség? A kiemelt bérezési rendszert vagy a KISZ védnökséget és a KISZ-töl függetlenül is sokat vállaló Katona Antalokat, Molnár Lászlókat? A KISZ társadalmi mun­kájára (a takarításnál például) csak később lesz igazán szükség, a beru­házás vége felé. Ez látványosabb lesz, mint a zöld utas levelek, és mégis, szinte valamennyi megkérde­zett — többek között Barabás Vik­tor operátor technikus — tud a védnökségről és fontosnak tartja azt. De hogy melyik ösztönző esik nagyobb súllyal a latba? A KISZ- titkár szerint, fele-fele. Lehetséges. ELLER ERZSÉBET VALKÖ BÉLA A VTG-labor felüluézctben. Itt már ipari módszerekkel vizsgálják a talajokat Barcza Zsolt felvételei Beruházás harminchat hónap alatt Pillantás a kulisszák magé Tartalmasán töltik szabad idejüket is A genetikus talajtérképet egyebek között az agronómia! tervekhez, a meliorációknál is felhasználják. Karantcnszolgálat Sturovón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents