Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

1983. DECEMBER 10., SZOMBAT MKti rt:ifW “ , ________ 3 SC ii’áilffgyífiSésf forfoit n Tesiöv Az alapfeltételek adottak A Pest megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek és azok közös vállalatai képviselőinek küldöttgyűlésére teg­nap került sor Budapesten a szövetkezetek házában. A testület egyebek között meghallgatta Gyovai Pálnak, a Te3zöv helyettes titkárának az idei gazdálkodás eredmé­nyeiről, a szabályozók várható hatásaival íoglaíkozó szó­beli tájékoztatóját. A kisvállalkozások tapasztalatait ösz- szegző elemző jelentéshez Tímár Gyula az ócsai Vörös Október Tsz elnökhelyettese fűzött kiegészítést. A vitá­ban felszólalt Balogh László a megyei pártbizottság titká­ra is, aki többek között elmondta: az adott viszonyok kö­zött a megye tsz-einek munkája eredményes, s a soron következő feladatok végrehajtásához adottak a feltételek. nyereséget hozhatnak a me­zőgazdasági ágazatban. Tőké­jük megcsappanására elsősor­ban a 700 millió fölött terme­lő óriásüzemek számíthatnak; ezek nyereségrátája jelenleg a legkisebb. Ha a következő esz­tendőben a gazdálkodás jelen­legi állapotát statikusnak te­kintenénk, a megye 18 tsz-e lenne veszteséges, közöttük nyolc úgynevezett nagyszövet­kezet. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács a magyar sajtó napja alkalmából tegnap ünnepséget rendezett a Pest megyei Ta­nács dísztermében. Az ün­nepségen részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának első tit­kára, Bereczky Gyula, az MSZMP KB sajtó alosztályá­nak vezetője, dr. Simon Fe­renc, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök­helyettese, Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára, Ko­vács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára, Varga Ist­ván, az SZMT titkára, Till Imre, a Hírlapkiadó Vállalat Igazgatója és Toplak Ferenc, a Posta Vezé">azgatóságának főosztályvezetője. Ott voltak az ünnepségen a megye több üzemi, termelő­szövetkezeti lapjának szer­keszted, munkatársai, a Pos­ta dolgozói, a lapterjesztők, s azok a pártmunkások, akik rendszeresen segítik a sajtót. Ünnepi beszédet mondott dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, megem­lékezve a Vörös Űjság szüle­tésének 65. évfordulójáról, Pect megye gazdag sajtóha­gyományairól, hangsúlyozva, hogy Kossuth Pesti Hírlapja, a Táncsics Mihály szerkesz­tette Munkások Újságja és az Aranytrombita, valamint a csepeli Proletár, a megye ha­ladó mozgalmainak, a kor visszásságait bátran leleplező, a népről és a népnek szóló szócsövei voltak. Az ünnepség szónoka hang­súlyozta: a közélet alakítása, a lakosság tájékoztatása, se­gítése az eligazodásban, nap­jaink elsőrendű politikai fel­adata. A Pest megyei Tanács elnöke szólt azokról az ered­ményekről, amelyeknek el­érésében az újságíróknak, a nyomdászoknak, a lapterjesz­tőknek, a kiadóknak, postá­soknak is szerepe volt. Mint mondotta: a szocialista tudat fejlesztésében, a közvélemény formálásában, a közéleti de­mokrácia erősítésében to­vábbra is céltudatosan kell részt 'vállalnia a sajtónak. Ezután a Hírlapkiadó Vál­lalat nevében Till Imre és a Pest megyei Hírlap főszer­kesztője jutalmazta meg azo­kat a pártmunkásokat, postai dolgozókat és levelezőket, akik a tájékoztatásban és a lap terjesztésében kiemelke­dően működtek közre. A ma­gyar sajtó napja alkalmából jutalmat kaptak az újság­írók legjobbjai is. A Hírlap­kiadó Vállalat nívódíjában részesült Mészáros Ottó és Szombathelyi Ervin, egyéni pályázaton nyert vállalati ní­vódíjat Cseri Sándor. A szer­kesztőség nívódíját kapta Csu- lák András és Kör Pál. A Pest megyei Hírlap pla­kettját Koblencz Zsuzsa, Mol­nár Zsolt és Herczeg Sándor kapta. Az ünnepi műsorban közre­működött Kovács Márta elő­adóművész, aki Illyés Gyula, a Költő felel című versét sza­valta, Cs. Nagy Ildikó, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója, Liszt-mű­vet adott elő zongorán, a vá­ci Musica Humana Együttes Kókai- és Farkas-szerzemé­nyeket játszott, a nagykőrösi óvónői szakközépiskola ének­kara pedig Végh Tiborné ve­zényletével Smetana-, Ko­dály-, Fridericki-. és Karsai- dalokat énekelt.-'A megemlékezést követő fogadáson dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott pohárkö­szöntőt. A felső képen: dr. Mondok Pál kö­szönti a sajtónapi ünnepség részt­vevőit. A képen balról jobbra: dr. Simon Ferenc, Bereczky Gyu­la, Krasznai Lajos, Megyeri Károly, Sági Agnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője és Till Imre Az alsó képen: az ünneplők egy csoportja Barcza Zsolt felvételei SCiicbb nyereség Az idén Pest megye 69 me­zőgazdasági terme ő- és 3 szakszövetkezete 3,3 miMtárd forint nyereséget tervezett, vagyis nyolc százalékkal töb­bet mint egy évvel korábban i— szögezte le a. beszámoló. Ezt a közös gazdaságok úgy akarták elérni: hogy igen sze­rényen, két és fél százalék­kal emelik a munkabért. Ez sajnos nem sikerült. A megye mezőgazdasági nagyüzemeit .az utóbbi esztendők legna­gyobb aszálykára sújtotta, ami leginkább a gabonatermelés naturális mutatóinak romlásá­ban fejeződik ki. Miközben a termelőszövetkezetek nagyobb területen termesztették a ga­bonát, az idén a három évvel korábbihoz képest csupán 83,7 százalék volt a betakarí­tott termény mennyisége. En­nek következtében számottevő abrak-hiány jelentkezik, amely­nek gondjai csak úgy mérsé­kelhetők, ha az érintett üze­mek jövőre igen körültekin­tően gazdálkodnak. Évről évre kisebb, — így 1983-ban is tovább zsugoro­dott — a nagyüzemi zöldség- termesztés területe megyénk­ben. A folyamat hátterében az ipari termékek és az egyéb költségek növekedése áll. Köz­tudott, högy eközben a felvá­sárlási árak „ egyáltalán nem emelkedtek'. 'Á szakemberek .szerint az ágazat további sor­vadásától keill tartani, ha a közgazdasági feltételek gyöke­resen nem változnak meg. Ugyanez érvényes lényegében a gyümölcstermesztésre is: a piros ribiake nem hozott jövedelmet, az őszibarack pe­dig veszteségessé lett. Elgon­dolkodtató ugyanakkor, hogy a rosszabb külpiaci értékesí­A goiRHfoi iflis fc&rzet KOMMUNISTÁK SZÁMVETÉSE Két megbpetés is érte az MgZMP gödöllői 5-ös körzeti alapszervezete beszámoló tag­gyűlésének résztvevőit Az egyik: számvetésükön részt vett Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára. A másik: a beszámoló megtár­gyalása előtt levetítették a Gödöllőről készült színes vi­deofilmét. Ezt a filmet min­den gödöllőinek látnia kellene, hangzott el a vetítés után több szájból is, mert akadnak, akik nem ismerik eléggé városukat Szeretni, becsülni, értékelni pedig csak azt lehet, amiről tudomásunk. van. Ennek a körzeti alaps?erv-s- zetnek a tagjai is túlnyomó- részt nyugdíjasok, akadnak, azonban fiatalabbak is, pél­dául kisiparosok, összetételé­re jellemző, hogy viszonylag sok a munkás származású volt vezető, illetve értelmiségi. A nők erősen kisebbségben van­nak. A legidősebbek mindkét nemben nyolcvan körül jár­nak. A városban hat körzeti alapszervezet működik, az ötösnek a területe a legna­gyobb. Ez a város központját is magában foglalja. Az. alap­szervezet tagjai mindennap észlelhetik a fejlődést, de a növekedéssel járó ellentmon­dásokat is. Tagságát tekintve sem kicsi a közösség, létszámuk hatvan­nál is több, az újak folyama­tosan jönnek. Szénási Zoltán megbízott alapszervezeti titkár ezúttal is az ő bemutatásuk­kal kezdte, hozzátéve, az utób­bi időben tizenhattal gyarapo­dott a létszám. Néhány továb­bi statisztikai adatot fölsorol­va megemlítette, akad néhány negyvennégyes, negyvenötös tagjuk, a többség később ke­rült a párt soraiba. A folyamatosan érkező újakkal kapcsolatosan jegyez­te meg, a nyugdíjba készülő­ket idejekorán kellene felké­szíteni a körzeti munkára, ez azonban még csak elvétve tör­ténik meg. Szerencsére a nyugdíjasok hamar beillesz- kednek^a megváltozott feladat­körbe, s mivel nyitott szem­mel járnak, mondanivalójuk is akad szűkebb és tágabb kör­nyezetükről, annak alakulásá­ról, az ott tapasztalható rend­ellenességekről. A vezetőség beszámolójában és a hozzászólásokban is föl­merült csak az ő körzetükre jellemző adat, tény, de nem kevés olyan, amely az egész ország közvéleményét foglal­koztatna. Ilyen például az a panasz, hogy a nyugdíjasoknak létfontosságú olcsó áru hamar elfogy, ki se rakják a kirakat­ba, az üzletben pedig gyakran csak az találja meg, aki nem ijed meg a fárasztó kutatástól. Gödöllőn az utóbbi egy­másfél évbeh a gáz a legfon­tosabb beszédtéma. Ezen a taggyűlésen is szó esett erről. Örömmel nyugtázták, hogy hozzájuthatnak, de igen kriti­kusan szóltak a bekötés körüli furcsaságokról. Az a benyomá­suk, hogy az jut előnyhöz, aki­nek kapcsolatai vannak a TIGÁZ-zal. Persze az is lehet, hogy a késedelem adminiszt­ratív okokból származik, mint dr. Kőszegi Géza említette. Gödöllő nemsokára megün­nepelheti várossá válásának huszadik évfordulóját. Erre gondolva javasolta a vezetőség nevében Szénási Zoltán, hogy a tavasszal rendezzenek a körzetben társadalmi munká­ban nagytakarítást. Kaszó Pál támogatta az ötletet, hozzáté­ve, mindenki olyan és annyi munkát vállaljon, amilyent és amennyit elbír. Az alapszsrve- zet belső életéről szólva emlí­tette meg, hogy sok a jól kép­zett ember, a vitakör mégsem eléggé pezsgő. Nem volna rossz, hangoztatta, ha a tájé­kozottabbak, képzettebbek megosztanák tudásukat a töb­biekkel, akár bel-, akár külpo­litikai dolgokról. Ha valami már elkészült, ha verejtékes munkával létrehoz­tunk épületet, utat, járdát, ját­szóteret, parkot — azt óvjuk meg. így foglalhatjuk össze a következő gondolatkört, amit sokan érintettek. Kaszó Pál úgy vélte, a rendőrség is töb­bet tehetne. Azt tapasztalja, a külterületeken ritkán jelennek meg a rend őrei. Deme József a vízpazarlásra hozott példát. A Körösfői úton napok óta fo­lyik valahonnan a víz. Forgal­mas út, járnak ott buszok, jár­nak a rendőrségi autók, de senki nem veszi észre, illetve, mindenki csak nézi, de ha majd a jéggé fagyott Úton va­lami baj történik, akkor lesz­nek intő szavak. Miért nem előbb? Bevezetőben meglepetést em­legettünk. Szerencséjük is volt az alapszervezet megjelent tagjainak. Krasznai Lajos elő­ző nap részt vett a Központi Bizottság ülésén, s azon, me­legében szólhatott az ott el­hangzottakról. Mindenekelőtt azonban arra emlékeztette hallgatóságát, hogy nemrég választották a megyei pártbi­zottság első titkárává, így minden alkalmat megragad az ismeretszerzésre. Ehhez na­gyon jók a beszámoló taggyű­lések. Felszólalásában kitért a jelenleg legfontosabb külpoli­tikai összefüggésekre, megvi­lágítva a genfi tárgyalások megszakadásának valódi okait, majd népgazdasági kérdések­ről beszélt. A Központi Bizottság — hangsúlyozta Krasznai Lajos — mostani ülésén nem csupán ez év, hanem az egész tervcik­lust vizsgálva értékelte a hely­zetet. A gazdasági életben le­zajló folyamatokat áttekintve szabták meg a következő év legfontosabb teendőit. Végeze­tül a településfejlesztésről fej­tette ki véleményét/ Aláhúzta az összefogásban rejlő lehe­tőségek kihasználásának fon­tosságát. Mivel központi pén­zekből kevesebb jut a telepü­léseknek, a lakók társadalmi munkája továbbra is nélkülöz­hetetlen. A gcdöüci 5-ös körzeti alap- szervezetnek az idei munkáról készült beszámoló megtárgya­lása és elfogadása után még egy fontos kérdésben kellett döntenie. A titkár személyé­ben. Csaknem egy éve tevé­kenykedett Szénási Zoltán megbízott titkárként. Jól. Ezt igazolja, hogy a tagság egy­hangúlag megerősítette tiszt­ségében. 1 Kör Pál tési helyzet, a belföldi bőség ellenére a zöldség- és gyü­mölcsárak az idén sem ala­kultak a fogyasztók számára kedvezően. A szőlőnél különö­sen a homokon gazdálkodó szövetkezeteket érintette ér­zékenyen a tárolótér hiánya. Új tejmiiiösítcs Aligha mondhatják helyze­tüket rózsásnak a megye nagy baromfitenyésztő gazdaságai. A broiler csirke példátlanul alacsony áron talál vevőre a tőkés piacokon, a tonnánkénti 7000 dolláros összeg semmi­képpen sem teszi érdekeltté az üzemeket a baromfi kivi­telének fokozásában. Jelen­tős készletek halmozódtak fel év elején tojásból: e termék felvásárlási ára is elmaradt az előállítási költségektől. Jövőre úgy tervezik, hogy a tejet, csak meghatározott csí­raszám alatt veszik át, illetve a bakteriológiai vizsgálat dönt majd az osztályba soro­lásról. Ez azonban bizonyos technológiai módosításokat igényel a telepeken, amire je­lenleg nincsenek kellőképpen felkészülve a termelőszövetke­zetek. Mivel a megye gazdasá­gai közül jó néhány vállalko­zott a korábbi időszakban ar­ra, hogy a főváros körül ki­alakuló úgynevezett tej gyűrű tagja legyen, az új minősítési rend bevezetése az országos átlagnál több nehézséget gkoz a megyének. Hasonlóan nagyobb problé­mával kell megküzdenie szű­kebb pátriánk mezőgazdasági nagyüzemeinek a jövőben a kiegészítő tevékenység fejlesz­tésekor. Az ipari és szolgálta­tási tevékenység eddig erőtel­jesen hozzájárult a klasszikus mezőgazdaság pénzügyi egyen­súlyának megteremtéséhez, a , beruházásokhoz. A szabályozó- változás erre a szférára is kedvezőtlenebbül hatott, mint az ország más megyéiben. Pest megye termelőszövet­kezeteinek a háromnegyed­éves értékelés szerint növény- termesztési és állattenyésztési költségei, a ráfordítások az előzetes jelentések szerint 6 és fél százalékkal nőttek. S bár három százalékkal na­gyobbak az árbevételek, az alaptevékenység pozíciója há­rom és fél százalékkal romlott. Az említett okok, valamint a bérmunka iránti kereslet visz- szaesáse, az ipar kisebb meg­rendelései következtében a ki­egészítő tevékenység kondíciói sem jobbak. Akik alkalmazkodtak Mindezek alapján a megye termelőszövetkezetei a tavalyi nyereségnek csupán 85 száza­lékára, vagyis két és fél mil­liárd forintra tehetnek szert. A termelők ennek ellensúlyo­zására tartalék alapjukból 100 millió, biztonsági alapjukból 45 millió forintot szándékoz­nak felhasználni. Bár az in­formáció még nem végleges az illetékesek két mérleghiá­nyos termelőszövetkezette! számolnak az idén. A megye közös gazdaságai közül 30 jó hatékonysággal működő, 700 millió forintnál kisebb terme­lési értéket előállító üzemé­nek idén 130 millió forint nyereségről kell lemondania. Mégis azt kell megállapítani, hogy éppen ezek a tsz-ek al­kalmazkodtak a legrugalma­sabban a változó közgazdasá­gi körülményekhez. A megyé­ben 250 millió forinttal kisebb az eredmény az aszálykár és az elvonások miatt. A reális értékelés szerint jö­vőre sem várható a helyzet lé­nyeges javulása. A becslések szerint a termelőszövetkezetek 1984-ben 35 milliárdos terme-1 lési értéket . és 2,3 milliárd Cél- és részjegyek Hogy ez ne következzék be, az év hátralevő részében min­den üzemben tételesen felül­vizsgálják a szabályozók vár­ható hatását és annak alapján kialakítják az éves terveket. Nincs más kiút: minden vesz­teséges ágazatot felszámolni! Megfontolás tárgyát kell, hogy képezze a nagyüzemeken be­lüli kisvállalkozások, a ked­vezményes hitelek lehetősége. Az anyagi helyzet javítását szolgálhatja a rész- és a cél­jegyek jegyzése, amit jövőre rendelet biztosít. A bajok forrását elemezve megállapítható, hogy számos tsz-ben indokolatlanul nagy az áttétel a felső vezetők és a végrehajtásban résztvevők kö­zött, másutt az egyes ágazatok rendszeres havi elszámoltatá­sának hiánya akadályozza az eredményes közgazdasági munkát. Gazdaságaink még nem eléggé élnek a bér és a nyereség összekapcsolásának módszerével, bár ezt a jelen­legi merev bérszabályok is ne­hezítik. A felsoroltak és el­mondottak alapión tény: a megye termelőszövetkezetei ugyan nincsenek könnyű hely­zetben, de tevékenységüket eddig is rugalmasság jelle­mezte, s ha e gyakorlatról a jövőben sem mondanak le, si­kerül az elkövetkező nehézsé­geken úrrá lenni. V. B. m Tájékoztatók Országgyűlés előtt Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztat­ta a képviselőket a soron kö­vetkező, téli ülésszak előkészü­leteivel kapcsolatos teendők­ről. Ezt követően dr. Tarkója Imre igazságügy-miniszter is­mertette az alkotmány módo­sításával, valamint az ország­gyűlési képviselők és a tanács­tagok választásával foglalkozó törvényjavaslatot. Madaras Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a Magyar Népköz- társaság 1984. évi költségveté­séről szóló törvénytervezetről számolt be, majd Hoós János tervhivatali államtitkár a jö­vő esztendei népgazdasági terv főbb tendenciáiról adott tájékoztatót. Elnökségi ülés Szabályozókról Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Szlamenicky István soros elnök vezetésével pénteken megtartott ülésén, a szövetkezeti rendszer tovább­fejlesztésének. kérdéseivel fog­lalkozott. Állást foglalt abban, hogy az elmúlt évek tapaszta­latai alapján napirendre kell tűzni az önkormányzati rend­szer működésének hatásosabbá tételét, a belső szervezet új, a rugalmasabb döntést elősegítő elemeinek fejlesztését. Egyide­jűleg fontos feladat a szövet­kezetek működéséi befolyásoló közgazdasági szabályozórend­szer megfelelő módosítása, az érdekképviseletek munkájának szakszerűbbé tétéle is. Az el­nökség elhatározta, hogy a szövetkezetek működését érin­tő legfontosabb kérdésekben az illetékes szervekhez előter­jesztést nyújt be, a gazdasági szabályozókkal összefüggő egyes módosításokra pedig ál­lami intézkedéseket kezdemé­nyez. K©sz©2ií^ifék a msfys§ ssjió dolgozóit Mai a politika szolgálatában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents