Pest Megyei Hírlap, 1983. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
VÁC I A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 289. SZÄM 1983. DECEMBER 7., SZERDA ECisénísn hísgjs őszülő Filmek a világ minden tájára A század elején a keleten kínálkozó újabb piaci lehetőségek az angol iparosokat is lázba hozták. Többen, a vállalkozó szelleműek közül, megalapították a jotókémiai részvénytársaságot, a váci Kodak üzemet. Sokáig csak elenyésző mennyiségben készült a fotópapír. Az 1940-es évek elején elérték az egymillió négyzetmétert. Ekkor már több száz alkalmazottja volt a gyárnak. A kép mindent elárul Iványi Károly felvétele J Se szeri, se száma a Télapó-ünnepségekről érkező tu- ^ dósításoknak, melyek arról szólnak, hogy a nagyszakál- $ lú az idén is bőkezű volt. Közöljük a Vác városi úttö- 4 Tőelnökség ünnepéről szóló írást közöljük. Jegyzet Városkép Az ember időnként kénytelen felfedezni a város szüntelenül változó, egyébként is ellentmondásos arculatát. Szerves egységben, mégis külön-külön élnek egymás mellett a városnegyedek, s mindegyikük hangulata sajátos. Még Deákvár képe is naponta változik. Hol van már az az idő, amikor a DCM 450 új lakása jelentette a legmodernebb városrészt, ahol az ország első ABC-áruháza nyílt, s azon túl a szabad- mezők virágillata áradt? Azóta az a terület sem a város széle, mert újabbnál újabb házcsoportok, utcák, sugárutak és áruházak épültek, külön-külön elnevezéssel is. Az iskolaépület mellé még egy, meg még egy emkedett. Itt élek, s miközben elfogultan örvendezek választott szűkebb pátriámnak, olykor meglepetten kapom fel a fejemet a Földvári téren, vagyis a Földvári lakótelepen, ahogy újabban szokás és helyes is nevezni. Hiszen ez is új, városnyi városrész utcáival, tereivel. Mintha csak most jártam volna a Kőkert táján, s hallottam volna arról, hogy a helyére új házak kerülnek, új lakótelep épül errefelé. S íme, ennek is lüktető forgalma, önálló élete van már, belakták az emberek. Itt a jelen, átellenben a múlt, a régi városrész. Pár ,évvel ezelőtt még morgolódtunk, hogy miért oda került, ahová került a művelődési központ, meg a városi könyvtár, de ha az új lakótelepről tájoljuk be magunkat, akkor a helyüket szinte a város központjának is tekinthetjük. Szerencsés közelségben egyébként, mert akinek kedve támad, hogy a panelházak világától elszakadva hangulatos kisvárosi utcákon barangoljon, pár perces úttal érheti el a célját. A séta nagyon is megéri. Lüktet a belvárosi utcák forgalma. A táj kereskedelmi központja, iskolaváros, ipari centrum, közigazgatási székhely, s más jelzőket is aggathatnánk még rá. — Dinamikusan fejlődik — fordítom a külföldi vendégnek. — Még mindig — gondolom gyorsan utána. Arról, hogyan élnek a város polgárai, többet 1 elmondj a kép, melyet ! az utcákon, s mostanában a karácsonyi ünnepek előtt a boltokban látunk. A forgalom nem kisebb, s nem kezdődött később a vásárlási láz, mint a korábbi években, noha azt hittük: az árak kényszerű emelkedése ezt eredményezi majd. Nem tudom, hogy huszonkilenc évvel ezelőtt hogyan készülődtek, s mit vártak a karácsonytól a gyerekek, a felnőttek. Azt sem, hogy ezen a napon már észlelhető volt-e a készülődés. vagy a pincékbe bújva várták: mi történik? Nem éltem itt akkor, de tudom, hogy a leghőbb vágyak egyike az volt; fenyőfa illatú estén együtt legyen a család, velük az is, akit a háborúba küldtek. A legnagyobb kincs a nyugalom volt. Azok is erre vágytak, s őket is hazajárták. akik fegyverrel ül- ! főzték az ordas hadakat. Kovács T. István i______ _____ 19 44-ben németek jelentek meg. A gépek, az alapanyag és a késztermékek egy része uszályokba került. December 5-én, három nappal a város felszabadulása előtt a gyár fölött repülőgépek tűnnek fel és ötvenhat darab bombát szórnak a területére, öten; Potondi Margit, Urlich István, Lukács Sándor, Sztronk János és Hlatki Miklós életüket veszítik. Az öt munkás nevét nem őrzi márványtábla. Az évfordulókon sokáig. a gyári sziréna emlékeztette a munkásokat az esetre, s egyben figyelmeztette is az értelmetlen halálra. A felszabadulás után egy évig tartott a helyreállítás, amelyben a környék lakói is részt vettek. 1946-ban államosították a gyárat és megindult a termelés. Két évvel később vették fel a világszerte ismert Forte nevet. Peterdi Vince, gazdasági Igazgatóhelyettes 1964-től naponta utazik Vácra a fővárosból. ö így látja a további fejlődést: — Közben beindult a filmgyártás és 1951-ben első alkalommal exportáltak ebből a termékből is. A hatvanas években megkezdődött a nagy rekonstrukció. A régebbi üzemrészeket felújították. Korszerűbb gyártósorokat állítottunk üzembe. Ezzel 1968-ban termékeink minősége javult. Lehetővé vált a színes fotópapír gyártása is. A fekete-fehér minőségét pedig világszínvonalra emeltük. Ezzel átalakult az export- termelésünk is. Míg 1968-ig csak egymillió dollár volt a bevételünk, ez 1981-re már 11 millióra emelkedett. A termékeink felét több mint ötven tőkés és kilenc szocialista országba szállítjuk. Az éves árbevételi tervünk eléri az 1,1 milliárd forintot. Jelehleg 1200-an dolgoznak nálunk és a létszám hetvenHarminckilenc esztendeje szabadult fel Vác városa. A német fasiszta csapátokat ezen a napon kergették ki végül a diadalmasan előrenyomuló szovjet csapatok. Az évfordulóra emlékeznék ma, 14 órakor az MSZMP Vác városi Bizottsága és a Városi Tanács rendezésében sorra kerülő ünnepi ülésen. .A meghívókat Pálmai László, a pártbizottság titkára és Weisz György tanácselnök íröt százaléka törzsgárda tag. Jó szakembergárda, sokan több szakmához is értenek. — Valaha a Forte gyárban dolgozni igen nagy elismerésnek számított — magyarázza Kettler László, aki 1944- ben került esztergályos inasként ide, A püspök, vagy a polgármester ajánlása kellett ahhoz, hogy például valaki udvari segédmunkás legyen. Itt tizenöt-húsz százalékkal több volt a munkabér, mint a többi váci gyárakban. A segédmunkás megkereshetett annyit, mint máshol a szakmunkás. Valamikor egyszerű betonmedencékben fürödhet- tünk. Ma csempézett a mosdónk, mindenütt korszerű gépek dolgoznak. Nem is nagyon mozdulnak innen az emberek. Kísérőm haja őszülő, mozgása mint a fiataloké, ezt meg a sport teszi, valamikor igen szerette kergetni a focit. — Épp a napokban búcsúztattunk egy kollégánkat, Gyergyai Miklóst, aki több mint negyvenéves Forte munkaviszony után ment nyugdíjba — jegyzi meg Kettler László. Ilyen maga az üzem is: öreg és meg fiatal egyszerre. A huszonhat holdas területet járjuk: itt is, amott is állnak még az öreg falak. Az udvaron elérzékenyülve mutogatja, hogy évtizedekkel ezelőtt hol voltak a bombatölcsérek. Ma már széles beton- utak, új épületek foglalják el a helyüket. ' régi eszközök kicserélődtek, de nem tűntek el a törzsgárdatagok. Fotós dinasztiák alakulnak ki. — Az édesapám, Zentel Róbert, itt dolgozott negyven évig. Volt a gyár főmérnöke is — mondja Gyula Pálné, lánynevén Zentel' Katalin, aki már maga is huszonegy éve Forte-dolgozó. — Mi itt nőttünk fel. Az udvarban volt egy úszómedence, ott fürödtünk nyáron. Az szokták monta alá. Az ülésen István Kálmán, a Hazafias Népfront Vác városi Bizottsága titkára mond beszédet. Weisz György kitüntetéseket ad át. A Bartók Béla Állami Zeneiskola együttesei ünnepi műsort mutatnak be. Este >7 órakor a Madách Imre Művelődési Központban a szovjet déli hadseregcsoport együttese vendégszerepei. dani ránk, hogy bennünk nem is vér, hanem emulzió folyik. Itt dolgozik a bátyám és a felesége, meg a két lányuk is. Én fényképészként kerültem ide, de úgy éreztem, hogy itt egy szakma kevés és közben vegyésztechnikus lettem. Az életemet nem is tudnám elképzelni más gyárban. Nagyon sókat kaptam a Forte-tói. A gyerekeim ide jártak óvodába. Gyakran pihentünk a családdal a gyár nyaralójában, Balatonvilágoson. Meg aztán ettől a film- és papír- kiszerelő-üzem kollektívájától sem tudnék megválni. Surányi János Vác felszabadulása 39. évfordulójára került az olvasókhoz az összefoglaló mű. A 908 éves város kétkötetes krónikája. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága — a Vác Városi Tanács anyagi támogatásával — ötezer példányban jelentetté meg a kétkötetes munkát, melynek címlapján Vác főterét látjuk az 1850-es esztendőből. Weisz György, Vác város Tanácsának elnöke így ír a Tisztelt Olvasóhoz címzett bevezetőben: „— A város történetét tárgyaló, korábban megjelent művek ma már nagyrészt hozzáférhetetlenek és történelem- szemléletük korszerűtlenné, időszerűtlenné vált. A kiadók szándéka az volt, hogy neves szerzői gárda megnyerésével igyekezzenek hozzásegíteni minden érdeklődőt ahhoz, hogy marxista szemléletű, korszerű, a legújabb eredményeket is számba vevő, elmélyült tanulmányok fölvonultatásá- val valóban alapos tájékoztatást kaphasson városunk múltjáról és jelenéről.” Tizenegy szerző és hat lektor jegyzi a művet. Az első kötet öt, a második hat fejezetet tartalmaz. Megismerjük Vác földrajzi fekvését, a különféle korok régészeti leleteit. A középkori Vác története folytatódik a török korral, a késői feudalizmussal s zárul a reformkorral. A második kötet az 1848—49-es eseményekkel indul. A múlt század második fele után áttekinthetjük a XX. század elejei Vácot. A2 őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság időszakának felidézése a könyv legsikerültebb fejezete. Megismerjük Vácot a Horthy-rendszer idején, s az utolsó 90 oldal az 1945—1975 közötti eseményeket tárgyalja. A szerzők láthatóan törekednek a sokoldalúságra. A munka nagyságára jellemző, hogy például az 1920—1945 közötti negyedszázad eseményeihez több, mint 70 folyóA KISZ városi bizottsága és a városi úttörőelnökség a Radnóti Miklós iskolában rendezte meg hagyományos Télapó-ünnepélyét. A szervezésben a Radnóti és a Petőfi iskola KISZ-szervfezete vett részt. A műsort egy rövid vers, a Petőfi iskola énekkara és kamarazenekara nyitotta meg. Milne: Micimackójának részletét, mely az ajándékozás méter levéltári anyagot néztek át a kutatók. Az utolsó fejezet — érthetően — közeláll napjaink olvasótáborához. Hírügynökségi jelentések, haditudósítások, memoárok alapján kapunk képet 1944. december 8. eseményeiről, majd a felszabadulást követő évek izgalmas, érdekes politikai krónikájáról. Dr. Sápi Vilmos szerkesztő a könyv utószavában arra hivatkozik, hogy a monográfiában legtöbbet idézett történetíró Karcsú Antal Arzén és Tragor Ignác. A 350 címet meghaladó irodalomjegyzékben (amely sajnos nélkülözi a teljességet), dr. Dercsényi Dezső, Mészáros Gyula, Tihanyi Ernő és mások neve is többször előfordul. öröméről szólt, a közgazdasági szakközépiskola tanulói mutatták be. A „Handa-Banda” citeraze- nekar hívogató zenéjére előbújtak a huncut kisördögök, akiket a megérkező Télapó a gyerekek kérésére csak kicsit dorgált meg. Kisördögök, gyerekek egymással versenyezve mutatták be Télapónak énekés versbeni tudásukat, s a szépen sikerült produkciók jutalma sem maradt el. A műsor közös tánccal, vonatozással zárult. Ezután három helyszínen a kézügyességet, a fantáziát lehetett próbára tenni. A KISZ-es fiatalok segítségével Télapót, hóembert, filcből és szalmavirágból szebbnél szebb faliképeket ragaszthattak a kisdobosok, a harmadik helyszín pedig a táncolni, játszani vágyókat várta gitár- és citera- szóval. A gazdag háromórás program lekötötte a gyerekeket, jól érezték magukat. A Tejipari Vállalat a délelőtti szórakozáshoz kétszáz pohár tejet küldött,-ami az izgalom, a tánc, a játék perceiben pillanatok alatt elfogyott. A Télapó végig a gyerekek között maradt, s a legügyesebbek szaloncukor-jutalomban részesültek. A kellemes délelőtt végőu a gyerekek dallal búcsúztatták elköszönj barátjukat, aki — reméljük — jövőre is szívesen látogat el városunkba. Szőke Katalin Papp Rezső Fóti telephelyünkre azonnal felveszünk szakképzett és szakmai gyakorlatot szerzett gépkocsielőadót, autószerelőt, gépkocsikísérőt, nagy értékű gépekhez, gépkezelésre gépésztechnikusokat, ofszet- és magasnyomó gépekhez nyomdaipari gyakorlatot szerzett gépmestereket, nyomdai berakónőt, dobozszabászt, gépszerelőt vagy géplakatost Jó kereseti lehetőség. A dolgozók munkába és hazaszállítása, kedvezményes étkezés, üdülés a Balatonnál, saját üdülőnkben. Jelentkezni lehet a Budapest VII., Dohány u. 57. sz. alatt, az, elnöki irodában, reggel 7 és 8 óra között, illetve Foton, a Keleti Márton u. 7. (azelőtt Győrffy u. 35.) sz. alatt, a telepvezető irodájában, 7 és 15 óra között, szombat kivételével. PAPÍRFELDOLGOZŐ IPARI SZÖVETKEZET ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) mi0míesonffi ajándék vasas* Ús_L‘L Ma délután Ünnepi ülés, kitüntetések Elkészült a monográfia Kilenc évszázad története
