Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-05 / 262. szám

Eredményes munkáért Kitüntetés, jutalom A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója al­kalmából a járásban és a vá­rosban is többen részesültek kitüntetésben és jutalomban eredményes munkájuk elis­meréseképpen. A tanács ki­váló dolgozója lett: dr. Balázs József, a járási hivatal szer­vezési és igazgatási osztály- vezetője; dr. Papolczy Antal, Isaszeg vb-titkára, Cserkuti Józsejné, a járási hivatal irattári adminisztrátora; Pé­cseit Istvánná, a veresegyhá­zi tanács igazgatási főelőadó­ja és Fercsik Mihályné, a ba- gi tanács hévizgyörki kiren­deltségének vezetője; dr. Pecznik Jánosné, a városi ta­nács főelőadója. A KISZ KB aranykoszorús jelvényét kapta: Koltai Tibor a tangazdaság energetikusa; Lázár István, a 21-es számú Állami Építőipari Vállalat dá- nyi villanyszerelője; Takács István, a kerepestarcsai 1-es számú iskola tanára; Bojtos- né Nagy Veronika, a MÉMMI tudományos munkatársa; Dó­ra János, az ATE hallgatója; Juhász Károly, a szakmun­kásképző szakoktatója. A KISZ KB dicsérő okleve­lét kapta: dr. Molnár András, az ÁTK tudományos kutató­ja, Nagy László, a MÉMMI műszaki intézője, Kamp Já­nos, az ATE hallgatója, Ko- lozs József, a KKMV labo­ránsa, Csatári Lajos és Tóth István, az Árammérőgyár szakmunkásai, Tóthné Juhász Katalin, a kerepestarcsai Sü­tőipari Vállalat statisztikusa, Petyerák Anna, az IMI sze­relő szakmunkása, Nagy Györgyné, a dányi Magvető Tsz személyzeti ügyintézője, Payáné Gyarmati Csilla, az IMI kertésze, Baján lmréné, a Szilasmenti Tsz ügyvitel­szervezője és ifjabb Fábián Ferenc, a Szilasmenti Tsz la­katosa. KISZ-érdemérmet kapott Kapásné Fogd Mária, az Árammérőgyár KlSZ-bizott- ságának volt titkára. Úttörő Érdemérem kitünte­tésben részesült Balázs Gusz­táváé bagi csapatvezető. Ki­váló úttörővezető kitüntetést kapott: Fodor Tibor szadai és Borsos Éva csömöri csapat- vezető. Dicsérő oklevélben ré­szesült: Czibere Imre erdő- kertesi pártoló tag, Zombor Istvánná, az erdőkertesi isko­la gazdasági felelőse, Podma- niczki Istvánná és Megyeri Re- zsőné isaszegi kisdobosveze­tők. Az eredményesen tevékeny­kedő népi ellenőrök közül ju­talmat kapott: Pintér Ferenc nyugdíjas, Balogi Istvánná, a csömöri tanács vb-titkára, Czenner Tiborné, a MÉMMI ügyvitelszervezője, Fóthi ’Jó- zsefné, a galgamácsai tsz ár­felelőse, dr. Gergely Zoltán, az ATE tudományos munka­társa, Kungl Ferenc nyugdí­jas, Porlaki Pál, az OTP aszó­di fiókjának vezetője, Sápi Gábor, az ATE revizora, Sze­keres Andrásné, a kerepestar­csai tsz üzemgazdásza, Tóth István, az Árammérőgyár üzemvezetője. Kerepestarcsa Gépi fconyveüés Gépi könyvelésre tértek át szeptember elsejétől a Péceli Takarékszövetkezet kerepes­tarcsai kirendeltségében, ahol a betétek, a kölcsönök és az átutalási betétek mellett biz­tosítási ügyeket is intéznek. A kirendeltségben dolgozók sze­rint a könyvelési munka gyor­sasága legalább ötszörösére növekedett az új eljárás beve­zetésével, noha egyelőre csu­pán egy régebbi típusú köny­velőgépet kaptak. A nap programja November 5-én. Gödöllő, művelődési ' köz­pont: Na És klub: Polkaszinó, 18 órakor. Kortárs filmklub. Trotta Ölomidő. NSZK-film, készült 1980-ban, 19 órakor. Ünnepi dekorációk. Szovjet filmplakátok, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fény­képei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Mogyoród, általános iskola: Családi fotográfiák Mogyo­ródon, kiállítás, megtekinthető 14—18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: A Kugli együttes koncertje, 20 órakor, utána diszkó; Drj: Kiss József. November 6-án: Gödöllő, művelődési köz­pont: Molnár Ferenc Liliom, a ka­posvári színház vendégjátéka, 18 órakor. A tribádok éjsza­kája, színház stúdióelőadása, 21 órakor. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényké­pei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 10—14 óráig. Mogyoród, általános iskola: Családi fotográfiák Mogyo­ródon, megtekinthető 14—18 óráig. Galgahéviz, művelődési ház: Arató Video diszkó, 20 óra­kor. November 7-én. Gödöllő, művelődési központ: Ünnepi dekorációk, megte­kinthető 15—19 óráig. November 8-án. Gödöllő, művelődési központ: Irodalmi mű filmen: János vitéz, 16 órakor. Mogyoród, általános iskola: Családi fotográfiák Mogyo­ródon, megtekinthető 14—18 óráig. Galgamácsa, művelődési ház: Családi fényképek Galga- mácsán, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Gödöllő a két világháború között Hegedűs László fényké­pei tükrében, valamint Egy polgárcsalád emlékei és hasz­nálati tárgyai, kiállítás, meg­tekinthető 14—18 óráig. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1983. NOVEMBER 5., SZOMBAT r Ganz Árammérőgyár Megbecsülik a kisebb piacot is Rövid történeti áttekintést is adott a gödöllői Ganz Árammérőgyár igazgatója. Szabó István, amikor leg­utóbb jelentést tett a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság­nak az üzem exportorientált gyártmányfejlesztéséről, vala­mint a gyártás korszerűsítésé­ről. Tanulságos volt a visz- szapillantás, amiből a gyár életének alakulása mellett a mindenkori gazdaságpolitikai eszmék és a külhoni piaci helyzet változásai is kirajzo­lódtak. Sőt még ennél is több. A hatvanas évek közepe fe­lé tartva merült fel az a né­zet, hogy a villamosenergia­szolgáltatás humanizálódik, s nem lesz szükség árammérők­re. Ez a mondat utal arra a felfogásra, hogy az ember mindinkább ura környezeté­nek, tudománya oly fejlett, már csak tőle függ, mikép­pen alakítja ki technikai ap­parátusát, az üzemekben, ott­hon, élete valamennyi színte­rén. Maga az alap, az anyag előteremtése nem okozhat gondot. Serkentő szabály Nem így lett. A következő évtizedben keserű volt a fel­ismerés, de megtörtént: nem dúskálunk a javakban, min­den tekintetben indokolj az önmérséklet, csak annyit "sza­bad felhasználni anyagból, energiából, amennyi okvetle­nül szükséges. Az árakkal és Címke és reklámplakát Kereskedelmi, reklám- és műsorplakátok, árujelző és Is­mertető címkék, illetve prospektusok, céges levélpapírok elő­állításával is foglalkoznak a galgamácsai Galga-parti össze­fogás Tsz nyomdaüzemében. Egy év alatt mintegy 48 millió forint a termelési értékük. Jelenleg egyebek közt a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalatnak készítik a Nescafé kávé címkéit, de megrendelőik közé tartozik a Cipőipari Egyesülés is, amelynek hazai üzletekben kapható lábbelikhez adott hasz­nálati utasításokat nyomják. Felső felvételünkön: Vereczkei Ist­ván gépmester Romajor gépen dolgozik. Alsó képünkön: Maj- tecsok István a plakátok szegélyét vágja. Hancsovszki János felvételei a szabályozókkal pedig arra kell serkenteni mindenkit, hogy ne legyen érdemes pa­zarolná. Korábban nem volt ritka a herdálásra ösztönző szabályozás. Felújított gép így érkeztünk el az Áram- mérőgyár új fejlődési szaka­szához, ami egyértelműen je­lentőségének fokozódásával járt együtt. A felismerés tér­hódítása, s a gyakorlati in­tézkedések nem voltak zavar­talanok. Hosszú évekig még a nagyvállalat kebelében mű­ködtek, amelynek keretében csak az Árammérőgyár ambi­ciózus vezetőinek, szakembe­reinek köszönhetően bonyo­líthattak le az elvártnál na­gyobb kivitelt. S így vált le­hetségessé. hogy kisebb pia­cokat is megszerezzenek, il­letve megtartsanak, valamint bekapcsolódjanak például a szovjet energiagazdálkodás műszerezettségének megte­remtésébe. A következő állomás a leg­újabb időszak kiinduló pont­ja. az ismételt önállóvá vá­lás. A közösködés éveiben nem úgy fejlesztették az üze­met, hogy majdan, amikor újra elsősorban mint végter­méket kibocsátó cég szerepel a gyár, minden további nél­kül megfeleljen eme követel­ményeknek. Ráadásul a nem­zetközi gazdasági körülmé­nyek tovább romlottak, itthon magasodtak a beruházási kor­látok, ami nem teszi lehetővé a gödöllői üzemnek a na­gyobb arányú gépi beruhá­zást, noha berendezéseinek csaknem ötven százaléka nul­lára van leírva, magyarán már ki kéne dobni. Fogas kérdések tornyosul­nak a gyár kollektívája előtt. Az exporthoz mindenekelőtt egyre jobb, versenyképesebb termékek szükségesek, ámde ezeket szűkülő importlehető­ségek, öregedő, a kor köve­telményétől elmaradó gép­parkkal kell előállítani. Mit tehetnek, mit tesznek? Ki­emelt feladatuknak tekintik a gépeket felújítással a lehető legjobb állapotba hozni, hogy a követelményeknek megfele­lő minőségű és mennyiségű alkatrészt gyárthassanak ve­lük. Külső cégekkel összefogva újat is produkálnak. A Mű­szeripari Kutató Intézettel az új mérőcsalád főtartóinak megmunkálására termelékeny célgépet szerkesztettek és gyártottak le, aminek az üzembe helyezése most fo­lyik. Folytatják a vállalati rekonstrukciót, ami többet je­lent az épületek felújításá­! nál. Az említett intézettel és a Bakony Művekkel együtt korszerűsítik a technikai be­rendezéseket. Aminek konkré­tumai az új automata vizs­gáló, a jelfestő berendezés, a szigetelést ellenőrző készülék. A gyár irányítói arra tö­rekszenek, hogy a kínálkozó lehetőségeket kihasználva, mi­nél többet hozzanak ki a már leírt gépekből, illetve erejük szerint fejlesszenek, de ugrásra készen állnak ar­ra az eshetőségre, ha netán megnyílik valamilyen hitel­forrás. Elkészítették az üzem beruházási programját, meg­határozták a sorrendiséget, az anyagi eszközökhöz hozzájut­va azonnal tudnak intézked­ni. Szovjet, jugoszláv A gyártás, a gyártmányok fejlesztése mellett gondolkoz­nak a profil bővítésén is, no­ha a villamos energiával kap­csolatos eszközök, műszerek, rendszerek gyártása, fejlesz­tése, minőségének javítása hosszú ideig feladatot ad az üzemnek. A még nagyobb termelési, értékesítési bizton­ságért ennek az évtizednek a végére az értékesítés egyhar- madát adják majd az új ter­mékkel. A hazai árammérő­gyártás megkezdésének szá­zadik évfordulójára tervezik a háztartási 'elektronikus . áram­mérők kifejlesztését és gyár­tásba vételét a Műszaki Egyetem bevonásával. Egy-két külső céget, intéz­ményt már említettünk, de nem ők az egyedüliek, ame­lyekkel együttműködni, ko­operálni akarnak és fognak az árammérőgyáriak. Fejlesztik a bedolgozói hálózatot, más gyártókat vonnak be a ter­melésbe, így a bogácsi ter­melőszövetkezet forgácsolóit, de az országhatáron túlra is néznek, nemcsak akkor, ami­kor piacot keresnek. Koope­rációs kapcsolatot kívánnak létrehozni szovjet és jugo­szláv cégekkel. Kör Pál Mozi Szombaton és vasárnap: A legkisebb törpe újabb ka­landjai. Színes, szovjet mese­filmsorozat. Csak 4 órakor! Gyilkosság a tajgán. Színes, szinkronizált szovjet film, 6 és 8 órakor. Hétfőn és kedden: Akit Bulldózernek Színes, szinkronizált film, 4, 6 és 8 órakor. hívtak. olasz Tangazdaság Csávázott vetőmag Az idén javítottak a vető­magfeldolgozás technológiáján a Gödöllői Tangazdaságban. A kartali kerületben levő vető­magüzem csávázott vetőmagot adott át a megrendelőknek. Ehhez természetesen növelni kellett a meglevő magkezelő gépek számát, hiszen a gazda­ságok — a vetőmagtermeltető vállalaton keresztül — mint­egy 2 ezer 200 tonna csávázott búzát igényeltek tőlük. Mindez a gazdaságnak is, a nagyüzemeknek is megéri, hi­szen a kísérleti adatok szerint az említett módon előkészített vetőmag révén hozzávetőleg hat-hét százalékkal emelkedik a búza terméshozama, ráadá­sul egyes fajták télállósága is növekszik. Különben még egy újításuk volt: miután több környező gazdaság szórva ve­téssel juttatta földbe a búzát, ezek kérésére nem zsákba, ha­nem a hatszáz kilogramm be­fogadóképességű műanyag konténerekbe tették a búzát. A szórva vetés ugyanis a nagy tartállyal rendelkező műtrá­gyaszórós IFA-kkal történt. Aszód Vcankéaé-kiáiSítás Vankóné Dudás Juli alko­tásaiból rendeznek kiállítást az aszódi helyőrségi művelő­dési házban. A kiállítást no­vember 8-án, kedden délután 3 órakor nyitja meg dr. Asz­talos István, a helybeli Petőfi Múzeum igazgatója. ■ Szombati jegyzet t Spsssiyo&fssl Akik gyakran utaznak az M3-as autópálya vidékün­ket átszelő szakaszán, ér­dekes dologra lehettek fi­gyelmesek tavaly ősszel. Mogyoród környékén, ahol a víkendtelkek százai övezik a sztrádát, a kertészek a szokásos díszítő fásítás mel­lett egy másféle faültetést is végeztek. Az első módszert azért alkalmazzák, hogy válto­zatos és esztétikus legyen az út képe, a tarkaság éb­ren tartja a járműveze­tőket. Amire felfigyeltünk, más célt szolgál. A gyöke ­res, vagy földlabdás fák százait egymáshoz a le­hető legközelebbre és köz­vetlenül az autópálya szé­lére ültették. Olyan jöven­dő fasort alakítottak ki így, amely a korábbi, or­szágutak menti jegenyeso­rokra hasonlít majd. Mi volt ezzel a telepí­téssel a céljuk? A válasz jobban meglepett, mint amire számítottam. Így próbálják csökkenteni az össze-vissza módra és stí­lusban felépített, vagy ösz- szetákolt hétvégi házak táj- csúf ító hatását! Mert ami­lyen hasznos volt a tulaj­donosok számára a par­cellázás, olyan károsnak bizonyult a további tanács­talanság és az abból szüle­tő rútság. (Tisztelet a cse­kély számú kivételnek.) Elég csak kitekinteni a gyorsan tovasuhanó autók ablakán. A tervszerűtlen- ségből fakadó kárt, a táj csúfítását ezért kell fasor­ral leplezni. Igen ám, de ez csupán a sztrádán közle­kedők szemétől védi a tel­keket. Az M3-on autózók élesen el is különítik a szakasz két részét. Budapesttől a gö­döllői vízválasztóig tart a vikendtelkes, víkendházas terület, a babati tavaktól keletre kezdődik a termé­szeti szépségében eredetisé­gében jórészt megőrzött táj. A természetvédelmi szak­emberek ezt a mentő meg­oldást találták ki. Nem szólhattak bele az építők elképzeléseibe. (Bár a bó­dékat elnézve, nem nagyon beszélhetünk sem építők­ről, sem elképzelésekről.) Ezért — eső után köpönyeg — legalább a látszatát sze­retnék megóvni a termé­szetesnek. Abban bíznak, hogy miután megerősödnek a csemeték, az átutazók nem látják majd a fától az erdőt — azaz a tákol­mányokat. Ám a látszat — öntör­vényének megfelelően — csalni fog. Sajnos az élet más területein is találkoz­hatunk látszatmegoldások­kal. Ezek többnyire a ter­mészet kárára történnek. De nem felejthetjük, a természet egyszer benyújt­ja a számlát. Fizetés nél­kül pedig nem távozha­tunk. Megbosszulja, ha nem oldjuk meg a szennyvízel­vezetést és -kezelési; ha oda hordjuk a szemetet, ahonnan a lezúduló csapa­dék visszamossa azt kút- jainkba. Ha nem szüntet­jük meg a kénsavas esőket kiváltó okokat, eljön az idő. és nem marad fenyő­fa az ácsoknak. Esetünk bekerülhetne a szállóigévé vált címmel ki­adott könyv, a Csak egyet­len Föld van példatárába. A természet megóvása — írják szerzői — kétségkí­vül a legfőbb probléma, de nehézségeket okoz a vidék hozzáférhetőségének kérdé­se is. Sokszor éppen azt teszik tönkre, amiért az emberek voltaképpen ki­vágynak a városból. A spanyolfalként szolgáló fák lassan nőnek fel, de mégis gyorsabban összeér koronájuk, mint ahogy meg lehetne változtatni a hétvé­gi telkekre emelt épületek küllemét. Legtöbbjük jól megeredt, s megerősödött az eltelt év alatt. Ám, jött az ősz, s lehulltak a levelek. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents