Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-04 / 261. szám
1983. NOVEMBER i., PÉNTEK Kitüntetés Gyenes Anéós kcszcoifése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gyenes Andrásnak, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága elnökének több évtizedes munkás- mozgalmi tevékenysége és a szocialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága titkára. A kitüntetés átadása után az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Központi Bizottság titkárai és a Központi Ellenőrző Bizottság titkárságának tagjai. Gyenes Andrást a Központi Bizottság nevében Németh Károly, a Központi Ellenőrző Bizottság nevében Somogyi Imre köszöntötte. A kcrotka és az Üzlet Egy új termék viszontagságai Naponta több ezer üveget mosnak tisztára a szobi szörpüzemben, hogy azután zamatos alma- és meggyszörppel tölthessék meg. Az almasűrítmény igen keresett exportcikkünk, a tengerentúlra is szállítanak belőle. Kikentük a remény vurögn Haladékot adnak az életiek Őrzik a szív trekbenő ritmusa} Az ugrabugra pálcika nekünk Menő Manót jelenti a képernyőn, az önfeledt szórakozás örömét. Aligha gondolná a tv-néző, hogy más, ehhez hasonló jelek az életet vagy a halált rajzolják elénk. A szívdobbanást regisztráló drága műszer monitorán hat vibráló hullámvonal fut szakadatlan. Az elkülönített kórterem ágyain fekvő hat beteg életének minden rebbenése benne ezekben a vonalakban. Jaj, csak meg ne álljon egyetlen lüktető jelsor se! Riasztó adatok Mit meg nem tenne a betegért aggódó házastárs, gyermek, testvér, csaik segíthetne, ájm a nehéz órákban egy-egy hozzátartozó mit sem tehet, nem lévén hatalma élet s halál felett. A jó szándékú emberek sokasága mégis menedéket, haladékot adhat az életnek. Igen, a közös cselekvésnek ilyen biztonságot teremtő kisugárzása lehet. Ott van például a ceglédi kórház impozáns épülete, amelynek ötödik emeleti szárnyán fokozatosan kibomlik a remény virága. Dr. öze Béla osztályvezető főorvos áll a 11-es számú belgyógyászat élén. Kardiológus belgyógyász, aki a szívgyógyászat egyik megteremtője volt eb'ben az intézményben. Társaival, a dr. Túri József főorvos által vezetett intenzív osztályon kezdték a szívritmusszabályzó készülékek beültetését. A kórház vezetői mindenáron tenni akartak, előbbre lépni, még a szűkös anyasi viszonyok közepette is. Riasztó adatok indokolták és sürgették a cselekvést. Hazánkban szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák a halálesetek felét. Sajnos, nálunk még a grafikon görbéje fölfele tart. Gyakori betegség az infarktus. A megelőzésnek és a gvóavításnak fokozatosan felül kell kerekednie a kóron, hiszen külföldön már bebizonyosodott, hogy nem lehetetlen, van olyan ország. ahol csökkenőben van ez a halálnem. Az Egészségügyi Minisztérium kiemelt szakmai programjai közé tartozik a többi között a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelem felkarolása. Ebből merítettek bátorítást, a ceglédiek, akik egész Dcl-Pest megye lakóinak egészsége fölött őrködjek. Támogatókra találtak Őze doktor magyarázata egyszerűen hangzott. A betegek túlnyomó része az infarktust követő órákban hal meg. Ezt a magas halálozási arányt sikerrel csökkenthetik az úgynevezett koronáriális őrzők. A beteg speciális kórházrészbe kerül,- ahol — ha megfelelő időben érzékelik az elektromos szívritmuszavart — még eredményesen közbeléphetnek. A jómódú nyugati országokban is egy-egy intézmény kijelölt pontján vonják össze a nagy értékű műszereket. Oda irányítanak minden beteget, ahol speciálisan kiképzett személyzet őrködik felettük, siet segítségükre. Egy ilyesfajta megoldás körvonalai rajzolódnak most ki Cegléden. Eddig is megvolt a csírája ennek a ténykedésnek az általános intenzív osztályon, ám annak nyolc ágyát sokféle célra kell igénybe venni. Abban az épületrészben nem volt meg a bővítés feltétele. így oldot- 'ták meg a hatágvas őrző kórterem elhelyezését a modern ispotály II-es belgyógyászatán. Igen ám, de a szaktudáson és a szakmai becsvágyon kívül más nem állt a rendelkezésükre. Az intézet igazgatósása a városi és a iárási pártbizottsághoz fordult. Kérelmüket a megvei nártvezetés >s támogatta. A»—ól. volt sző. hoav a já- résbeli t°rme1őszövetT'—^et'’1'. városbeli ■üzemek annagila" ruliavak hoz-á evn-k az életmentő kő-házi résztermek a kialakításához és felszereléséhez. Hét nővér Nehéz lenne pontosan megmondani, mekkora értéket tesz ki forintra átszámítva az az összefogás, amely a kivitelezésben megnyilvánult. A Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának fedezetigazolásával késedelem nélkül megrendelhették a milliós értékű műszereket. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat társadalmi munkában készítette el az átalakítás terveit. Fizetség nélkül'végezte el a kivitelezést és még az anyagokért sem számított fel semmit. Csupán az ebből származó iótéte- mény meghaladta a félmillió forintot. A szövetkezetek vasipari szerelést, asztalosmunkát végeztek, mások pénzt fizettek be. Nekik köszönhető, hogy kialakult az a részleg, amelyet egész ellátási körzetük infarktusos betegeinek szánnak. nővér a fővárosi Bajcsy-Zsi- linszky Kórházban tanulmányozta a soeciális teendőket. A Kardiológiai Intézet is szívesen adott szaktanácsot. Ma m^r működ’k az őrző. betegek fekszenek ágyain. A korszerű műszerekről csupán annyit, hogy a pihenőidejét otthon töltő szakorvost olyan telefon- kapcsolat köti össze a kórházzal, amely a lakásán levő monitorra képes felrajzolni az elektrokardiogram jeleit, így a betgg állapotától függően nyomban dönthet és utasítást adhat a legmegfelelőbb beavatkozási mód felől, s szükség esetén perceken belül maga is a kórházban teremhet. (A részleg átadásáról ,lapunk más helyén számolunk be.) A rendszer már működik, most próbálgatják használatát. Jövő, nyárra már beidegződéssé válik a gyógyító munka minden mozzanata. Addigra hozzáigazítják a betegfelvételi rendszert is. Hány embernek adhat megnyugvást a bizonyosság: hozzátartozójáért mindent megtesznek, ami a tudomány mai színvonala szerint lehetséges. Lehet, hogy arra kevesebben gondolnak majd, hogy Cegléden ez nem csupán a fehér köpenyesek érdeme, de sebaj. Az a fő. hogy önzetlen társakra találtak és megvívtak egy csatát — az életért. Tamási Tamás Nem tudom, hogy joggal bosszankodunk-e, ha arról hallunk, hogy egy kiváló termék, kiváló ötlet soha vagy csak jó néhány év múlva válik áruvá, mert a feltalálók nem lelnek gyártóra. S azért nem tudom, mert eddig én is úgy gondoltam, hogy a jó ötletnek gazdára kell találnia, hogy üzlet, s mihamarabb pénz lehessen abból. Csakhát ami úgy általában egyszerűnek tűnik, az igen bonyolult egy konkrét esetben. A szereplők Szeretik önök a kandirozott gyümölcsöt? Nos, bevallom eddig én sem ettem, legalábbis, nem olyan finomat, mint amivel az Agro-lndust- ria kodé j ában megkínál! tak. Egy magyar feltaláló csoport immár tíz éve kieszelté ezt a terméket, az édesített gyümölcsöt és zöldséget. Hogy miben különbözik a találmány a hagyományos cukrozott gyümölcsöktől? Az a titok, hiszen magát az eljárást szabadalom védi. Más, finomabb, és a szakemberek szerint egészségesebb is. Cukortartalma ugyanis kevesebb a kandirozott gyümölcsökénél, és a kezelések során a felhasznált alapanyagok megőrzik természetes vitaminjaik egy részét. Szereplőink: a feltalálók (a háttérben maradtak), a Gyermekélelmezési Vállalat (hat évvel eze’őtt vásárolták meg a répa alapanyagú édesített zöldség gyártási jogát), az Agro-Industria innovációs vállalat (alapítói a vajki II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet és az innovációs alap. A répa kivételével övék a termék forgalmazási joga), a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet (ahol pillanatnyiiag többszáz asszony kézi munkájára alapozva készül az édesített gyümölcs), a vecsésl Ferihegy Tsz (gyártani akarták ezt a termi1’ et, ám a kockázatot . túl nagynak ítélték) és végül a szigetc'épi Lenin Tsz .(nem régem írták alá a kooperációs szerződést karotka ügy ben a Gyermekélelmezési Vállalattal). Vélemények — Amikor mi megismertük a terméket, a feT találók már szerződést kötöttek a Rákóczival és a Gyermekélelmezési Vállalattal — mondja Kettinj Ferenc, az Agro-Industria osztályvezetője. Kisebb mennyiséget gyártottak hazai piacra, illetve adtak el külföldre, például az NSZK-ba. A különféle kiállításokon, amelyeken megjelentünk, nagy sikere volt az édesített gyümölcsnek. Konkrét igénnyel kerestek meg bennünket a lehetséges vevők, ezért is gondoljuk, Kígyózó rugósorok Évente százezer heverőbe való rugó kcszfi! Törökbálinton, a Műszer- és Vasipari Szövetkezet rugóüzemében. Kiszolgálják többek között a Szalmár Bútorgyárat és a Szék- és Kárpitos- ipari Vállalat egyes üzemeit. Erdőst Agnes felvétele hogy lenne vásárló. Igazán persze még nem reklámozhatjuk, hiszen — gyártási kapacitás hiányában — nem tudnánk kielégíteni az igényeket, és ezzel rontanánk hitelünket. Véleményem szerint — és ezt osztják munka társaim is — jó ötlet, jó termék. Nem is egészen értem, miért bontotta fel a Ferihegy Tsz a velünk kötött szerződést. Talán félnek a kockázattól? Hiszen azt a legbiztosabbnak tűnő üzletnél is vállalni kell. Igaz, nem mindegy milyen mértékben. Hogy végül is miért álltak el az édesített gyümölcs gyártásától, azt Dob- rovitz József, a szövetkezet elnöke tudja a legjobban. — Százmillió forint hitelt kellett volna felvennünk a beruházáshoz, és még azt se tudták a gyártási jogot eladók megmondani, hogyan készítsük és kinek adjuk el. Vajkon, ahol pillanatnyilag készül a termék, kézi munkára hagyatkoznak, mi gépesíteni szerettük volna a technológiát. Ma az az üzlet, amit vagonszám lehet értékesíteni, szerintem ezt a cukrozott gyümölcsöt nem. A feltalálók véleménye ugyan az, hogy a termék egészséges. Ds hiszen a cukor rontja a fogakat! Ma már az a jó termék, ami étkezési kultúránk változásainak megfelel. Például a rágógumi. 40—50 millió forint deviza kellene ahhoz, hogy a rágógumi gyártásába belefoghassunk, és ez 3,1 év alatt megtérülne! De •erre nem kaptunk hitelt «-de* gyint az"elnök. Aztán méghozzáteszi, hogy 8, azaz nyolc új termék gyártásba vételéhez dolgozták ki a beruházási tervet, amit még nem fogadtak el. S hogy melyikből lesz valóság? Drágább lett A feltalálók és oldalukon az Agro-Industria természetesen védik saját ötletüket. Ám, ha a vecsési tsz elnökének igaza van — s amíg nem győznek meg az ellenkezőjéről, ezt kell elfogadnunk —, akkor vajon miért gyártják mások? A Gyermekélelmezési Vállalatnál kezdtek el elsőként foglalkozni az édesített gyümölccsel. Mit vártak tőle és megtalálták-e számításukat? — kérdezem dr. Ferenci Györgytől, a vállalat igazgatójától. — Mi főleg délelőtt vagyunk tele munkával, hiszen ebédet készítünk a gyermekeknek, és délutánra kiegészítő tevékenységet kerestünk konyháinkra. A karotka, azaz a répából készült édesített zöldség idényjellegű cikk. Szeptembertől májusig gyártjuk. Napi 500 kilogrammot termelünk belőle, ezt részben eladjuk és — sajnos az áremelkedés miatt egyre ritkábban — nem húsos uzsonna mellé a gyerekeknek is adunk. A gyerekek szeretik, és karotin tartalma miatt egészséges. Annyit pedig egyszerre úgysem esznek belőle, hogy a cukor árthatna. Tőlünk nem igényelt nagy beruházást. hogy gyártani kezdjük. A szárító helyiségeink, a konyháink megvoltak, néhány szeletelő gépet szereztünk be, de azok másra is használhatók. A karotka azonban évi árbevételünknek egészen kicsiny, százalékban szinte ki sem fejezhető része. Mert nincs elég munkaerőnk. Kereslet? Lenne. Biztos, hogy annál többet lehetne eladni, mint amennyit gyártani tudunk. Csak az ára kérdéses. Hat év alatt minden drágább lett, a tisztított répa, a cukor, a munkaerő, az energia. Most még a 100 forint kilogrammonként, ■biztosítja a nyereséget. De egyre kevesebb nyereséget. Nem biztos azonban, hogy ha áremelésre kényszerülünk, akkor is keresett lesz. A próbagyártás Hat év alatt minden drágább lett. Tehát ami akkor jó üzletnek tűnt, ma már nem biztos, hogy az. A szigetcsépi Lenin Mgtsz azonban most kötött szerződést a GYEV-vel a karotka gyártására. Ok miért vállalják gyártását? Mészáros László ágazatvezető a fogalmak tisztázásával vezeti be mondanivalóját: — Maga a termék, jó, kiváló, ezt megerősíthetem. Csakhogy ez még nem garantálja, hogy gazdaságos is gyártása. Ha a találmány már nem korszerű. Mert drága és az ára erősen befolyásolja a piacképességét. Mi mégis megpróbáljuk gyártani, mert valószínű, hogy gazdaságossá lehet tenni! Szövetkezetünknél élelmiszerfeldolgozó üzemeket akarunk mindenképpen létrehozni, hogy termékeinket ne pusztán mint nyersanyagokat hozzuk forgalomba. E rekonstrukciós folyamatnak a része a karotka készítése. A próba- gyártás tőlünk minimális beruházást igényel, mert a GYEV helyiségeiben, és részben az ő gépeiken — amelyekét a hiányzókkal kiegészítünk —, de a mi dolgozóink fogják gyártani. (Egy kooperációs szerződéssel sikerült hát feloldani a Gyermekélelmezési Vállalatnál a munkaerő- hiányt.) A próbagyártás során vizsgáljuk majd, hogy milyen módon lehetne gazdaságossá tenni. Esetleg a technológián lehet változtatni, vagy ha nagyobb volumenben gyártjuk, akkor olcsóbb lesz? A sárgarépa az aszály miatt az idén drága, de lehet hogy jövőre olcsóbb lesz. És sorolhatnám miág aggályainkat, illetve fel- tételezéseinket. A lényeg, hogy azért érdemes az ötlettel foglalkozni. mert a próbagyártás során választ kaphatunk aggályainkra. és e válaszok alapján tudjuk majd eldönteni -— nem most —, hogy egy nagyobb beruházást is megér-e. Patthelyzet Mészáros László segített * helyére illeszteni a mozaikdarabkákat. A gazdasági életben ugyanis nincs helye olyan kérdéseket feltenni, hogy kinek van igaza. Nincsenek fekete-fehér helyzetek. Ugyanaz az egyik szemszögből lehet elvetendő, míg máshonnan nézve érdemes foglalkozni vele. A sült galambot persze senki se várja! A gazdaságos, jó ötletek, a kiforrott kész tervek nem hevernek az utcán. Mindenkinek önmagának kell a tervkészítéssel megbirkóznia. Mindenkinek önmagának kell megítélnie, hogy vállalja-e az újjal járó kockázatot, Eller Erzsébet Rekultiváció Nőtt a szántóterület A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerül visszavenni a művelésbe a parlagot és a bányászatra használt területet. A múlt évben 150 millió forintot fordítottak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az összeget e gazdaságok is kiegészítették, s a beavatkozás nyomán mindent egybevetve 6500 hektárt vonhattak ismét — szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Részben ennek is köszönhető, hogy az idén sikerült megállítani a szántóföld korábbi nagy arányú csökkenését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltételeit szigorították, mindenekelőtt a jó minőségű I—IV. osztályba tartozó terü’etek kapnak nagyobb védelmet. A ..földelvonás” az idén 7-8 ezer hektárt érintett, szemben az elmúlt öt év állagával, ami- koris 27 ezer hektár származott el a termelőktől. Palackozzák a szörpöt
