Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-04 / 261. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 xxvii. Évfolyam, 26i. szám Árn 1,40 forint i983. november l, péntek Ma: 3. oldal: Egy új termék viszontagságai 1. oldal: Szovjet hanglemeznapok 7—8. oldal: Rádió*, tv-műsor a jövő hétre ENSZ-határozat a grenadsi helyzetről Elítélték az inváziót ? Az ENSZ-közgyűlés 38. ^ ülésszaka szerdán a Gre- í nada elleni intervenciót % elítélő határozatot £oga- ^ dott el. A határozat „mcly- £ séges sajnálkozásának” ad ^ hangot a szigetország ellen £ végrehajtott amerikai in- ^ vázió miatt és követeli a''. ^ idegen csapatok haladékta- í lan visszavonását. A Zimbabwe és Nicaragua által benyújtott határozati javaslatra, amelyet a közgyű­lés vita nélkül fogadott el, 108 ország adta szavazatát. Ellene mindössze az Egyesült Államok, az invázióban részt­ENGEDETLENEK K erülhet-e harminc ki­lométer megtétele nyolcvanezer forint­ba? Lehetetlen. Lehetet­len? Bizony lehetséges, nem kell más hozzá, mint a váci járáson belül megten­ni ennyit, s akkor nyert vagy veszített nyolcvanez­ret az ember, attól füg­gően, merre indult, s hogy eladó, vagy vevő vclt-e. A dolgot érthetőbbé téve: a járás településeinek egy részén nagv a kereslet az építési telkek iránt, ehhez márien kicsi a kínálat, az árak tehát ehhez a hsly- zethez igazodnak. A tele- pűlésék egy másik csoport­jában van elegendő terü­let, a kereslet viszont cse­kély, az árak ezt tükrözik. Nem kell tehát mist tenni, mint elutazni a drága köz­ségből az olcsónak bizo- nyulóba, s máris eltehet az ember nyolcvanezer fo­rintot megtakarításként. Az utazási távolság nem több harminc kilométernél, oly­kor azonban ennél is ke­vesebb; megéri. Megérné. A meglepő az, hogy a vásárlók engedetlenek, nem követik azt az elméleti igazságot, hogy az olcsóbb árnak keresletet fokozó hatása van. Felületes megítélésre per­sze érthetetlen, miért nem mindegy valamely család­nak, az áhított otthon tel­két Zebegényben vagy Ipolydamásdon, Gödön avagy Kisnémediben veszi meg. a valóságban azonban nagyon is érthetővé lesz­nek az eltérések, ha tud­juk, a döntés nem kizáró­lag a telekár függvénye, sőt, sok esetben, mint ta­pasztalataink mutatják, ez a kiadás a második sorba szorul az adott település­hez kötődő vélt vagy való­di előnyök megnyerése ér­dekében. Ilyen előny pél­dául a közlekedési lehető­ségek alakulása, nem mel­lékesen a közlekedési költ­ségek számításba vétele, a közművekkel való ellátott­ság. a gyermekintézmé­nyekbe való bejutás, majd az azokhoz való mindenna­pos eljutás módja, egészen addig az összefoglaló isme­retig. hogv vajon milyen jövő állhat az esetleges la- kóhelv előtt, hiszen a íá- rásban most már több olyan település van. ahol második esztendeje Eenki sem fogott neki új otthon énítésének..-. ami aligha biztató eav esetleges letele­pülőnek, hiszen ha mások nem jönnek, ő miért jött? S ha jött. nem csinált-e ostobaságot? Ne fe’ediük. amikor va­laki építési telkét vásárol; hogv azon családiának ott­hont emeljen, va’ójiban arról dönt. hol akar élni tíz, húsz, harminc eszten­deig. esetleg örök pihenőre téréséig, mert a családi házak tulajdonosai, isme­reteink szerint, a legnehe­zebben változtatnak lakó­helyet. a bérlakásokban és szövetkezeti, társasházak­ban élőknél tizenkétszer (bérlők), ötször (tulajdono­sok) gyakoribb ez az elha­tározás, mint az un. hagyo­mányos családi házak bir­tokosainál. Kap-e kellő fi­gyelmet ez a tény, azaz hogy a családi házának tel­ket kereső valójában a te­lepülés stabil polgára lesz, akivel minden tekintetben hosszú időn át számolni le­het és ^ell, aki elkötele­zettje a községnek, hiszen mozdulása rendkívül bo­nyolult műveleteket kíván? Ügy látjuk, nem kap ez megfelelő figyelmet, ami­ben persze része van an­nak is, hogy a falu szá­mára az építkező először terhek okozója, majd csak később lesz erkölcsi, anya­gi gyarapítója a település­nek. Ráadásul ez az épít­kező engedetlen az esetek többségében, nem engedel­meskedik annak a társa­dalmi célszerűségnek, hogy csoportházban, társasház­ban, telepszerű, tömbtelkes építési formában jusson otthonához, hanem ragasz­kodik a megszokotthoz, a hagyományos családi ház­hoz. Olyannyira ragaszko­dik. hogy a járásban az ezekhez igényelt telkek a hatszorosát teszik ki a cso­port- és társasházakhoz, huszonkétszeresét (!) a te­lepszerű tömbtelkes laká­sokhoz szükségeseknek, évedés lenne ezt a ra­gaszkodást puszta kon­zervativizmusnak vél­ni, hiba lenne elítélni. A ha­gyományos családi háznak ugyanis — azaz az enge­detlenségnek — sokféle előnye mutatható ki a töb­bi formával szemben — így a további bővítés lehető­sége. s ezzel az un. nagy család együttélésének a megteremtése; a kertműve­lés és állattartás; a szom­szédoktól való viszonyla­gos távolság 6tb. —, azaz bebizonyosodik, hogy a te­lekszűke nem korlátozza ezt a törekvést. Ma már szerencsére nincs is haj­lam egy-egy forma erő­szakolt népszerűsítésére, il­letve háttérbe szorítására, annál örvendetesebb a haj­lam arra, hoev a tanácsok célszerű terü’etfeltáréss3l építési telkeket alakítsanak ki. növelve a kínálatot, né- mi’ee még az árakat js bcf^ivő<tolva. Ez a jó út, fgv l-’het az ..engedetlensé­get” formálni, ió iránvban. Mészáros Ottó T vevő hat karibi ország, továb­bá Izrael és Salvador sza­vazott. 27 állam, köztük a Német Szövetségi Köztársaság tartózkodott a szavazástól. A határozat — az Egyesült Államok nevének említése nélkül — követeli a fegyveres intervenció azonnali beszün­tetését. Ugyanakkor síkraszáll a „szabad választások” mi­előbbi megtartásáért és a vi­lágszervezet támogatásáról biztosítja azt az elgondolást, hogv az inváziós csapatokat karibi és brit nemzetközösségi biztonsági erők váltsák fel. Közben Paul Scoon. washing, toni utasítások alapján tény­kedő brit főkormányzó beje­lentette, hogy „Grenada meg­szakította a diplomáciai kap­csolatokat” a Szovjetunióval, Kubával, és Líbiával. Wa­shingtoni közlés szerint a Szovjetunió és Kuba nagykö­vetségét „biztonsági okokból” amerikai katonai egységek vették körül és a diplomaták csak amerikai katonák kísére­tében mozoghatnak a nagykö­vetségek területén kívül. Az Egyesült Államok kül­(Folytatás a 2. oldalon) AlekszeJ Antonov (balra) és Lázár György (jobbra) megtekintik az atomerőmű berendezéseit. Bánhalmi János (elvétele idézve az ehhez vezető út leg­főbb állomásait. Ezután Lázár György mon­dott ünnepi beszédet. Az együttműködés meggyőző példája — Iparunk fejlődésének je­lentős állomásához érkeztünk. Felavatjuk hazánk első atom­erőművének ‘ első reaktor ­Rózsa Péter tárlata Érmek és kisplasztikák kiállítás megnyitóján: Krasznal Lajos, Földes! István, dr. Csicsay Iván és Rózsa Péter. Immár hagyományos, hogy képzőművészeti kiállítás várja az érdeklődőket a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gának székhazában. Ebben az esztendőben Ró­zsa Péter szobrászművészre esett a választás, hogy bemu­tatkozzon, s művei segítségé­vel tolmácsolja hitvallását. Tegnap délután az életművet reprezentáló kiállítás ünnepé­lyes megnyitóján részt vett Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának el­ső titkára ér Földest István, a pártbizottságának osztályveze­tő-helyettese. A pályáján vasmunkásként induló Rózsa Péter alkotásait dr. Csicsay Iván, a Pest me­gyei Tanács nyugalmazott el­nökhelyettese méltatta beveze­tő szavaiban. Elmondotta, hogy mintegy másfél évtizede tűnt fel a szobrászművész, s azóta kezenyomát középüle­teinkben. köztereinken láthat­juk. Százhalombattán. Abony- ban. Lábatlanban vannak em­lékművei. Kisplasztikái a mai művész gondolatiságát tükrö zik. Témáit egykori munka­helyéről és a környezetéből meríti. Kifejezésmódja egysze­rű. Ügyel arra. hogy a megje­lenítés mindig szimbolikut tartalmat is nyerjen, ugyanak- kor az anyag eredeti tartalma is átsüssön a művön. Tömbsze­rű megfogalmazása a tárgyra összpontosítás kifejezője. A szobrok mellett figyelem­re méltók a művész érmei. A legtöbbször aktuális esemé­nyekhez készítette ezeket a finom kidolgozású alkotásokat. Ihletűje a város is, ahol él és dolgozik. Szentendre és a skanzen visszatérő motívumai, a Czóbeí-évfordulóra portrét készített. A szabadfoglalkozású képző- és iparművészek MSZMP alap- szervezetének legújabb kiállí­tása várja az érdeklődőket. blokkját, amely eleget téve az üzemi próbák szigorú követel­ményeinek, immár végérvé­nyesen bekapcsolódik az or­szág villamcGenergia-rendsze- rébe — mondotta elöljáróban, s átadta a nagygyűlés részt­vevőinek, a vendégeknek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és szemé"y szerint Kádár János szívélyes üdvözletét és a Mi­nisztertanács jókívánságait. Külön is köszöntötte a tudo­mányos kutatókat, a tervező­ket, a berendezések gyártóit, az építőket, a beruházás meg­valósításában közreműködő szovjet, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli barátainkat — mindazokat, akik szakér­telmükkel, szorgalmukkal hoz­zájárultak e különlegesen igé­nyes feladat eredményes meg­oldásához —, valamint az atomerőmű vezetőit, munkás- kollektíváját, szocialista bri­gádjait. — Az épülő atomerőmű, amelynek első gépegységét avatjuk, nemcsak a beruházás méreteit és műszaki bonyolult­ságát tekintve egyedülállóan nagy vállalkozás, hanem újabb meggyőző példája a szocialis­ta országok gyümölcsöző együttműködésének és fontos szerepet tölt be energiapoliti­kánk megvalósításában — hangsúlyozta Lázár György. — A tíz évvel ezelőtt bekövet­kezett olajár-robbanás az egész világgazdaságban olyan nagy horderejű és tartós folyamato­kat indított el, amelyek az or­szágok többségében — így ná­lunk is — merőben új köve­telményeket állítottak a gaz­daságfejlesztés, ezen belül az energiapolitika elé. — Ezekből a követelmények­ből kiindulva dolgoztuk ki a kormány energiaprogramját, amelynek végrehajtása már mérhető eredményeket hozott. Energiapolitikánkban, az ener­giaforrásod összetételének to­vábbi átalakításában fontos szerepe van az atomerőműnek. Közéletbe» Marjai József miniszterel­nök-helyettes csütörtökön hi­vatalában megbeszélést foly­tatott Alekszej Antonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesével, aki kül­döttség élén a Paksi Atomerő­mű avatóünnepsége alkalmá ból tartózkodik hazánkban. Várkonyi Pctcr külügymi niszler csütörtökön a hivatala ban fogadta a holland parla menti küldöttséget, amely a magyar országgyűlés meghí­vására, hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Pozsgay Imre főtitkár csü. törtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhá záfoan fogadta Francisco da Costa Gomes tábornokot, Por tugáüa volt köztársasági el nőkét, a Portugál Béke- é Együttműködési Tanács elnö két a Béke-világtanács alelnö két. amelynek első blokkja 1982 de­cemberétől ez év végéig csak­nem 2 és fél milliárd kilowatt­óra áramot termel, az idei villamosenergia-termelás tíz százalékát adja. Ez a rész­arány a kapacitás teljes ki­építése után meg fogja közelí­teni a 30 százalékot. Az erő­mű jelentőségét más megköze­lítésben jól érzékelteti, hogy egyetlen reaktorblokk egy év alatt annyi villamos energiát fejleszt, amennyit 650-700 ezer tonna kőolaj elégetésével le­hetne csak előállítani. A kormány elnöke beszédé­ben külön kitért egy. az atom­erőművel kapcsolatos, s a köz­vélemény érdeklődésére U számot tartó kérdésre: — az erőmű — akik részt vesznek építésében, jól tudják — a vi­lág ma ismert nukleáris léte­sítményei között a legbiztonsá­gosabbak közé tartozik. Ez annak köszönhető, hogy biz­tonsági rendszerének kivitele­zésekor nem csupán az erő­mű építésének elhatározása idején ismert módszereket, el­járásokat, eszközöket haszno­sították, hanem azokat a tu­dományos eredményeket is, amelyek időközben születtek. Lázár György a továbbiak­ban a közelgő ünnepnapra utalva a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jelentősé­gét méltatta. — Az MSZMP Központi Bi­zottságának áprilisi ülése mélyreható alapossággal ele­mezte a XII. kongresszus ha­tározatai végrehajtásának me­netét, és kijelölte a további tennivalókat — mondotta ez­után Lázár György. Az azóta eltelt jó fél esztendő megerő­sítette a Központi Bizottság helyzetelemzésének helyessé­gét. Közvéleményünk megér­téssel és egyetértéssel fogadta a Központi Bizottság állásfog­lalását, méltányolja az alkotó munkára ösztönző, kiegyensú­lyozott belpolitikai légkört, a szövetségi politika és a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésére tett lépéseket. — Helyzetünkkel reálisan számot vetve azonban azt is látnunk kell, hogy a jelentős erőfeszítések ellenére sem ludtuk teljes mértékben ellen­súlyozni a világgazdaság rosz- szabbodásának következmé­nyeit, megszüntetni azokat a veszteségeket, amelyeket az aszályos időjárás és saját munkánk gyengeségei okoz­tak. Fizetőképességünk meg­őrzését, az áruellátás biztosí­tását, népgazdaságunk egyen­súlyának fenntartását csak az eddiginél hatékonyabb munkával érhetjük el. — A Paksi Atomerőmű első blokkja már áramot ad. A kö­vetkező években azonban to­vább folytatódik az erőmű 'pítése. Az eddiginél köny- nyebb is, nehezebb is lesz az (Folytatás a 2. oldalon) j; A hazai ipar fejlodese- ^ nek, egyszersmind a szo- ^ cialisía országok műszaki- '/ gazdasági együttműködésé- ^ nck kiemelkedő állomása- , ként egyik legfontosabb ^ nagyberuházásunk megva- ^ lúsításának ünnepi esemé- ^ nyére került sor csütiirtö- ^ kön: felavatták a Paksi ^ Atomerőmű immár teljes ^ kapacitással energiát ter- í meló 1. számú reaktor- '/ blokkját. Az avatóünnep- ^ ségen részt vett Lázár ^György, az MSZMP Politi- ^ kai Bizottságának tagja, a £ Minisztertanács elnöke, va- ^ iamint hazánk és a szocia- £ lista országok több magas ^ rangú állami vezetője. A «vendégek elsőként üzemlá- '' togatáson tekintették meg ^ az erőmű már elkészült, il- ^ letve most készülő egysé- ^ geit, majd munkásnagygyű- ^ lést tartottak, ahol a kor- •/ mány elnöke mondott be­szédet. A megvalósításban «részt vett legkiválóbb ha- ; zai és külföldi dolgozónak az Elnöki Tanács kitüntc- ^ léseket adományozott. A munkásnagy gyűlést Méhes Lajos ipari miniszter nyitottja meg, majd Pónya József ve­zérigazgató jelentette a kor­mány elnökének az 1. számú reaktorblokk elkészültét, fel­A Nagy Október évfordulóján Termel az első blokk Pakson Lázár György mondott avatóbeszédet az atomerőműben Pest megyei ünnepi megemlékezések és átadások

Next

/
Thumbnails
Contents