Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-30 / 282. szám

ifi tüntetettek arcképcsarnoka Soha ne kelljen bizonyítani becserkészte az egész országot Lapunk olvasói november elején olvashatták a hírt, hogy járásunk dolgozói és vezetői közül a NOSZF évfordulóján kik kapták meg a Monori Já­rásért emlékplakettet. Ezek az emberek munkate­rületükön és munkaidejükön belül és túl, kiemelkedő mun­kát végeztek a járási célfel­adatok megvalósításáért. Az emlékplaketteket Brindzik László vecsési szobrászművész készítette. A kitüntetettek közül most egyet mutatunk be. Sokrétű munka Kovács László, az MHSZ já­rási vezetőségének titkára. 1927-ben született Vasadon, majd lakatosinasként kezdett a csepeli szabadkikötőben dol­gozni. 1950—53-ig katona volt, majd a leszerelés után 1958-ig a monori járási tanácsnál el­nökhelyettes, később három évig Pilisen tsz-elnök. 1962 áprilisától, tehát 21 éve azon­ban ő az MHSZ járási veze­tője. — Kérem, beszéljen arról, valójában mi is a feladatuk, mi is a céljuk? — A fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra, a külön­böző technikai sportok elsa­játítására, például rádiózás, ejtőernyőzés, gépjárművezető­képzés, az iskolák honvédelmi oktatásának, nevelésének se­gítése, de még sokáig sorol­hatnám. Munkánk nagyon sokrétű és sokoldalú. Annak idején például mi szerveztük Bénye—Káva—Csévharaszt villamosítását, vagy Pilis és Nyáregyháza autóbuszjáratai­nak beindítását... Kovács László legmagasabb kitüntetése a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zata, a Közrend és Közbizton­ság ezüst fokozata, 1981-ben kapta a „25 év a haza szol­gálatáért”, majd 1982-ben a „Békéért” kitüntető jelvényt a Béketanácstól és háromszor lett kiváló dolgozó. — Milyen társadalmi funk­ciói vannak és voltak? — Voltam járási és községi tanácstag, párttitkár, 1950 óta párttag, több mint húsz éve ^incs ok a türelmetlenségre Amíg a beteg sorra kerül A rendelési idő megkezdé­se előtt már húsz-huszonöten várakoznak a kicsire mérete­zett várószobában. A „bebo­csátásra" várók száma azon­ban nem csökken, inkább egyre nő. Ugyanilyen arány­ban nő a türelmetlenség, a méltatlankodás. Az elégedet­lenkedők a bentlévőket pisz- mogással vádolják, esetleges kávézgatásra fogják a kése­delmeskedést, hiszen a sze­mélyi igazolványokat már jó ideje beszedték. Papírmunka Az ajtó mögött az arány­lag jól felszerelt rendelőben azonban csak jószándékú igyekezetei, szorgalmas mun­kát látok. A kötözőben a szakasszisztensek már a régeb­ben gyógykezelés alatt álló krónikus betegekkel foglal­koznak, a személyi igazolvá­nyok alapján a kartonokat ké­szítik elő, az új betegek ada­tai is kartonokra kerülnek. Ez bizony mind időt vesz igénybe. Dr. Pálmai Pálma, a monori járási rendelőintézet szakor­vosa postát bont, halasztha­tatlan teendő ez, előtte most is az egyik társintézet pontos névvel és címmel ellátott „partner kereső” levele, amelyben kérik a diagnosztáit beteg gyógykezelését. Ám a nyilvántartásban ilyen nevű beteg nem szerepel. A fiatal szakorvosnő elmondja, hogy a szomorú következményekkel járó, a szervezetet alattomo­san károsító betegség elhatal­masodást csak gondos orvosi kezelés előzheti meg. Még ma levélben kérik, hogy saját egészsége érdekében záros határidőn belül jelenjék meg a rendelőintézetben, amennyi­ben a felhívás eredményte­len, egyik dolgozó keresi fel, aztán már a hatóság közre­működése következik. Persze ezzel még a rendelés előtti teendők nem fejeződtek be. Az analizált vérminták helyességének átnézésére, el­lenőrzésére is sor kerül. És mindez a rendelés megkez­dése előtt, hiszen a napon­kénti rendelési idő alatt 60— 80 beteget gyógykezelnek, ami komoly megterhelést is jelent az orvosnak is. Igyekeznek Az előkészített kartonok gyors „szemrevételezése” a kórisme tudatában ugyanis a gyógyulás mértéke könnyen lemérhető, megállapítható. A rendelés megkezdése előtti, hosszúnak tűnő percekben szinte szó nélkül folynak a rendelés zavartalanságát bizto­sító előkészítő munkák, nincs piszmogás, kávézgatás — mindazok egészsége, gyógyu­lása érdekében, akik nyug­talankodnak, elégedetlenked­nek ... Kiss Sándor a monori és a járási sport­koordinációs bizottságnak is tagja vagyok. Rádiós kapcsolatok — Beszélne a családjáról, az otthonáról? — A feleségem több mint tíz éve a járási pártbizottság pártgazdasági osztályának ve­zetője, van egy lányom is, aki tavaly ment férjhez ... Sze­rencsére nem osztódott a csa­ládunk, hanem bővült, ugyan­is velünk laknak, van hely bőven, sőt még a további lét­számnövekedéshez, az unokák számára is lesz ... — Kikapcsolódásként va­dászni járok, a monori va­dásztársaság tagja vagyok, akikkel szinte már az egész országot becserkésztem. — Mit szeretne az elkövet­kezendő időkben, mik a vá­gyai? — Az elmúlt időszakban sok mindent csináltunk — egy autós rutinpályát, egy tanmű­helyt a gépjárművezető-kép­zéshez, egy megyei rövidhul­lámú versenyállomást — leg­utóbb például az Antarktisz- szal vettük fel a kapcsolatot — most pedig szeretnék egy központi lőteret itt Monoron. Sajnos ez több millióba ke­rülne, de bízom benne, hogy a kapott összeget most is si­kerül majd társadalmi mun­kával kipótolni. Mindig békében — A vágyaimról pedig csak annyit, hogy szeretném, ha mindig békében élnénk, és ne kerüljön rá soha sor, hogy kiképzettjeinknek igaziból versenyen kívül is bizonyíta­niuk kelljen! Monostori Kriszta IVK HMORI Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1983. NOVEMBER 30., SZERDA Lánc, lánc, Dana-lánc... Á tavalyinál is nagyabb forgalom A választék befolyásolja a lakosság hangulatát v Már egy hónap sincs hát­ira az év végi ünnepekig. A % családokban tervezgetik a 0 karácsonyi, újévi progra- £ mókát, a háziasszonyok ye- í dig a finom falatok elké­szítésének rendjét, idegét. 1 Ezt megelőzően a gyerekek kedvenc ünnepére, már a $jövő hét elején sor kerül, ^ hiszen jön a Télapó, vagy ^ Mikulás, hol, hogyan neve- í zik. A Duna ÉLVEGY monori raktárbázisa nemcsak a mo­nori járás, hanem más terüle­tek ellátásával is foglalkozik. Elsősorban az alapvető élel­miszerekből kell az igényeket kielégíteniük, de ilyenkor, ün­nepek előtt egyéb feladataik is vannak. Új próbálkozások Farkas György igazgatótól azt kérdeztük: — Hogyan sikerült a felké­szülés a karácsonyi, újévi ün­nepekre? — Munkatársaim egész év­ben szorgalmasan dolgoznak, de az utolsó negyedévben a Levelesládánkból Emlékező útföiiekció A monori 51. számú Ady Endre úttörőcsapat tagjai a közelmúltban emlékeztek meg a KMP megalakulásának 65. évfordulójáról. A szervezés­ben és előkészítésben részt vett a csapatve-ető, az úttö­rőgárda vezetője, egy történe­lemszakos pedagógus, s a rajtitkárok mozgósítottak minden őrsvezetőt, sportfele­lőst és a legjobb rajzolókat. A kijelölt napon közvetle­nül az akció kezdete előtt tudta meg minden pajtás, hogy milyen alkalomból hív­ták össze őket. Megemlékez­tek a 65. év előtti történelmi eseményekről, felidézték az akkori politikai és társadalmi helyzetet. Az őrsvezetők ez­után közös éneklésre vonul­tak el, a legjobban rajzoló pajtások pedig ünnepi rajz­versenyen vettek részt. (A legjobban sikerült képekből kiállítást fogunk rendezni.) A sportfelelősök pedig vezetőik kíséretében a járási pártbi­zottság előtti szoborhoz indul­tak, ahol egyperces néma vi­gyázzállásban tisztelegtek a hősök emlékének. Innen sta­féta vitte vissza a vörös zász­lót az iskolába, ahol közös énekléssel fejeződött be az ünnepi délután. Ezúton is szeretném meg­köszönni csapatvezetőnknek, Kovács Pálnénak, Fehér lm- rénénelc, az úttörőgárda veze­tőjének, valamint Rakó Atti­la történelemszakos tanárnak azt a sok munkát, amelyet ránk, s erre a délutánra ál­doztak. Bagó Gabriella az úttörőtanács titkára szokásosnál is nagyobb teher hárul mindenkire. Nálunk a felkészülés már szeptember­ben megkezdődött, oiitober eleje óta pedig igazi nagy­üzem van. Természetesen alapvető feladatunk nem vál­tozott, de azért az ünnepek előtt a lakosság politikai han­gulatát is jobban befolyásol­juk, elsősorban azzal, mit kí­nálunk számukra. — Annyit máris elmondha­tok, hogy az októberi-novem­beri forgalmunk meghaladta a tavalyit. Októberben 175 mil­lió forint értékű árut osztot­tunk el az üzletekben, novem­berben is elérjük ezt az össze­get. Naponta 10—11 millió fo­rint értékű áru hagyja el a bázisunkat. 42 gépkocsi — részben bérelt — ingázik na­ponta többször is. — Az alapvető élelmiszere­ken kívül mit ajánlanak a ve­vőknek? — Talán újdonságnak szá­mít, hogy a vállalaton belül először bevezettük az üveg­áruk forgalmazását. Felvettük a kapcsolatot a Salgótarjáni Öblösüveggyárral, akiktől po­harakat, különböző szép ital- készleteket kaptunk, s árusí­tunk folyamatosan. Űgv tűnik, érdemes volt ezzel próbálkoz­nunk. mert egyre nagyobb a kereslet a szép és ízléses ter­mékek iránt. — Még ennél is érdekesebb az, hogy a Monori Kefe- és Játékgyártói körülbelül 300 ezer forint értékű fajátékot vettünk át. s megpróbáltuk mi értékesíteni. Még nem tudjuk, milyen sikere lesz, h’szen köz­tudomásúan elég dráeák ezek a játékok, bár kétségtelenül praktikusak és bizonyára ked­veltek (lennének) a gyerekek körében. Ha beválik a faiáté- kok árusítása, akkor készek vaevunk az e«vüttmüködés to­vábbi szélesítésére. Bevált kísérlet — Mi újság a déligyümölcs­fronton? — A napokban érkezett első görög mandarinszállítmány jó­formán két nap alatt elfo­gyott. December 1. és 10. kö­zött kezdjük kiszállítani a na­rancsot és a banánt. Előrelát­hatólag ugyanannyi jut az üz­letekbe, mit tavaly. A vásár­lók egyre jobban megedvelik a grape-frultot, ebből szinte korlátlan mennyiség áll a rendelkezésünkre. — Az italválaszték? — Hatvanféle bort tudunk ajánlani a vásárlóknak, nem lesz hiány pezsgőből sem. Az olcsóbbtól a 300—500 fo­rintos Martini pezsgőig terjed a választékunk, ki-ki kedvére válogathat tehát az üzletek polcain. Ezenkívül hazai és import italkülönlegességekkel is tudunk szolgálni folyamato­san. — Mik az első tapasztalatok a közelmúltban bevezetett Du- na-lánccal kapcsolatban? — A mi raktárbázisunk amolyan kísérleti nyúl szere­pét is betölti a vállalatnál. A közelmúltban Vecsésen, a Mo- norvidéki ÁFÉSZ ABC-áruhá- zában indult a lánc. Ez bő­vebben azt jelenti, hogy a vá­sárlók kívánságára bármilyen csomagot (ajándék és egyéb) elkészítünk. Bevált ez a szol­gáltatásunk, még az ünnepek előtt újabb üzlet kapcsolódik be a Duna-láncba Pécelen. Már megszokták — Dolgozóikra nyilván na­gyobb teher hárul ezekben a hetekben, napokban? — Ök már hozzászoktak az ilyenkor szokásos hajrához. Nem ritka a túlóra, a túlmun­ka, de szívesen vállalják, hi­szen ők is érdekeltek a na­gyobb forgalom elérésében. Az ünnepekig hátralevő hetekben mindent megteszünk, hogy semmiféle fennakadás ne le­gyen az ellátásban a hozzánk tartozó több száz egységben. G. J. Értékelték a munkát Tavasszal lesz a folytatás A békét ők még inkább féltik A kor magában még nem szomorít A gyömrői szakmaközi bi­zottság legutóbbi rendezvényé­re mi is hivatalosak voltunk. A meghívó lényegre törően vázolta ugyan, hogy mire szá­míthatunk. Ám az a néhány sor nem sejtethette, hogy ak­kor, pénteken délután, milyen élményben lesz részünk. Baráti közösség Gyöngyösi Rudolf, a szak­maközi bizottság elnöke és he­lyettese. Klics Gyuláné nyi­totta meg a találkozót, ame­lyen nyugdíjas szakszervezeti tagok adtak egymásnak ran­devút. A csoport tagjai össze­kötötték a találkozót több név­nap közös megünneplésével is. Ám még mielőtt az ünnepi szónoklatok, s jókívánságok elhangzottak volna, megkér­tük Gyöngyösi Rudolfot, hogy beszéljen a csoport céljáról, tevékenységéről. Miközben egyre gyűltek a gvömrői Pe­tőfi Sándor Művelődési Ház nagytermébe érkező tagok és vendégek, s hamarosan a je­lenléti naplóban száz aláírás szerepelt, a csoport elnöke a következőket mondta el önma­gukról: — Tulajdonképpen klubsze­rű a tevékenységük. Öttagú vezetőségünk van. Hét bizalmi révén tartjuk a tagsággal az állandó kapcsolatot. Szóval egymást, egymás gondjait jól ismerő, baráti közösség a mi­énk. így hát. ilyen légkörben jól sikerült az idei nőnapi rendezvényünk. Szép számmal részt vettünk az április 4-i, a május 1-i, az augusztus 20-i és a november 7-i ünnepségeken. Valamint saját szervezésben negyvenkilencen üdültek tag­jaink közül 1983-ban, három alkalommal színházban is vol­tunk, összesen száznyolcvanán. Háromnapos, IBUSZ által szervezett csehszlovákiai utunk is volt. majd Leányfa­lura hajóval mentünk és ok­tóber 1-én Eger—Szilvásvárad —Lillafüred útvonalon autó­busz-kiránduláson jártunk. De tagjaink szívesen jelentkeznek társadalmi munkára is. így történt ez idén is, amikor a csoport székház környékét kellett rendbe tenni. Mendei lakodalmas A megnyitók után gyorsan melegedett a hangulat. Csak akkor vált komollyá minden­ki, amikor a nemzetközi hely­zetről volt szó. hiszen azok a nyugdíjasok, akik ott ültek az asztaloknál, tapasztalatból tud­ták. hogy milyen borzalmas a háború. Volt közöttük, aki mindkét világháborút átélte, túlélte! A későbbiekben Ferenczi Lászlót ünnepelték, aki évti­zede megalapította az akkor még önálló szakmaközi bizott­ságot. Kovács Mihály gazdasá­gi felelős anyagi természetű beszámolója előtt pedig egy­perces néma felállással tiszte­legtek a jelenlevők az év fo­lyamán elhunyt tagtársak em­lékének ... Ezt követően bejelentette a csoport elnöke, hogy megérke­zett a Fővárosi Operett Szín­háztól megrendelt 42 jegy, a december 14-i előadásra. Ez­után már az ízletes hideg va­csorához, s izgalmas, egymás közti beszélgetésekhez foghat­tak a nyugdíjasok, miközben megérkezett a vendég mendei pávakör. hogy tánccal, dallal szórakoztassa őket. Még öltözködés és más elő­készületek közben volt szeren­csénk az együttes néhány tag­ját megszólaltatni. — Van egy pártoló tagunk a gyömrői nyugdíjasok között, az ő révén kaptuk a meghívást. Egyébként. 45 felnőttél és nyolc kicsivel vagyunk itt — mond­ta Mészáros Jánosné, az együttes vezetője, maid sorol­ta. hogy mit adnak elő. reper­toárjuk végére hagyva a men­dei lakodalmast, amely talán a legnagyobb sikert aratta az est folyamán. Természetesen kicsik és nagyok, kórus és szó­listák egyaránt vastapsot kap­tak ... Táncra perdültek A művelődési házban pedig össze kellett tolni az asztalo­kat. mert mintha senki nem akart volna elmaradni jó han­gulatban. s táncban a mendei együttes mögött. Akkor nem érződött az évtizedek munká­ban eltöltött súlya... Aszódi László Antal Hétfőn idei utolsó ülését tartotta a járási labdarúgó­szövetség elnöksége. Értékel­ték az ebben az évben vég­zett munkát és meghatározták a jövő évi feladatokat. Ezek szerint a bajnokság 1984-es tavaszi programja a következőképpen alakul: a fel­nőtt és ifjúsági bajnokság március 11-én kezdődik és jú­nius 3-ig tart. A ba jnokság be­fejezése után a felnőttcsapa­tok június 10-től MNK-mér- közéseken szerepelnek. Ezek az MNK-seleitezők már az 1984—85-ös versenykiíráshoz tartoznak. A serdülőbajnokság küzde­Gyömrőn, a tájház nyitva tartása: 14-től 17 óráig, az út­törőházban, 15-től: a tornász; 16- tól: az ügyes kezek szak­kör foglalkozása. Monorcn, 9-től: szűrhímző tanfolyam, 14.30-tól: az orosz levelező szakkör foglalkozása, 17- től: francia nyelvtanfolyam és a társadalompolitikai film­klub vetítése a filmszínház­ban, bemutatásra kerül az Angi Vera című magyar tár­lemsorozata március 25-től jú­nius 3-ig tart. A serdülők és ifjúságiak már a bajnokság kezdete előtt játékban lesznek, ugyanis február 26-tól ÓIK és OSK (Országos Ifjúsági Kupa és Országos Serdülő Kupa) ta­lálkozókon vesznek részt. A járási labdarúgó-szövet­ség elnöksége végezetül meg­köszönte az egyesületeknek ez évi munkájukat és a mihama­rabbi viszontlátás reményében kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánt a sportkö­röknek. Itt hívjuk fel a figyel­met. hogy jövőre az első hiva­talos nap február 14-én lesz. K. J. sadalmi dráma, 19,30-tól: a Csak egyszer szeretünk című jugoszláv filmet vetítik a kor­társ filmklub tagjainak. Üllőn, 17-től: gyermek mű­vészi torna és kismotorveze­tő tanfolyam. Vecsésen: a bábcsoport fog­lalkozása (tanítás szerint) 18- tól: aerobic tanfolyam. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A nap kulturális programja

Next

/
Thumbnails
Contents