Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-30 / 282. szám
6 1983. NOVEMBER 3#., SZERDA ■Jogi tanácsok» Összeférhetetlenség egyes munkakörök betöltésénél Ingatlanelosztás a házasfelek válása után ■srmr.---j;.gr. ■■ r ■ IIZ NAP I Rendeletéiből Az állami költségvetési szervek 1984. évi költségvetésének elkészítéséről a 110/1983. PM. sz. rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 23. szám.) A tanácsi szakigazgatás dolgozóinak területrendezési, tervezési tevékenységét a 8009/1983. ÉVM. rendelkezés szabályozza. (Építésügyi Értesítő 29. száma.) Az újítási, találmányi és közreműködési díj forrásairól a Magyar Közlöny 51. számában jelent meg a 44/1983. PM. sz. rendelet. Az általános Jövedelemadóról a Magyar Közlöny 52. számában jelent meg a 45/1983. (XX. 20.) MT. sz. rendelkezés, és annak végrehajtásáról irt- tézkedő 45/1983. (XI. 20.) PM. számú rendelet. Egy magántulajdonban levő házban a bérlő az anya volt. nővére és tisztviselő leánya pedig mint családtagok voltak bejelentve. A tisztviselőnő a tanácstól arra hivatkozással kért kétszobás szövetkezeti lakást. hogy édesanyját és nagynéniét is magával viszi. Kérelmét teljesítették, de csak édesanyjával együtt költözött be. nagynénje a régi lakásban maradt. Ezért a háztulajdonos a lakás kiürítéséért az anya és a nagynéni ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok részben ellentétes Ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb ' Bíróság a következőket mondta ki: Lakáskiutalás után gyakran tapaszatlható, hogy valamelyik családtagot visszahagyják A Delta Kereskedelmi Vállalattól két évvel ezelőtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezet — egyik dolgozója szolgálati lakása részére — olajkályhát vásárolt. Másnap, működés közben, a kályha kigyulladt. a tűz következtében a lakásban és a berendezési tárgyakban súlyos károk keletkeztek. A szövetkezet alkalmazottja kárát megtérítette és a Deltától ennek visszafizetését kérte. A vállalat azonban a jótállási kötelezettségen alapuló kártérítési felelősségét nem volt hajlandó elismerni. Ezért a szövetkezet pert indított ellene. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot teljes kártérítés fizetésére kötelezte. A Lehet-e gazdálkodó szervnél pénztáros, vagy -helyettes olyan alkalmazott, aki egyébként a pénzügyi osztályán dolgozik? A feltett kérdésre igennel és nemmel is lehet válaszolni. Attól függ ugyanis, hogy az említett pénzügyi osztályon milyen munkakört tölt be az illető. Olvasónk annak a legutóbbi cikkünknek az alapján kerea régi lakásban. így kívánják annak lakáskérdését a bérbeadó terhére megoldani. Ilyen esetben a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy az egyik családtag nem ilyen célból marad-e vissza a korábbi lakásban. Az anya véglegesen leányához költözött. Ezzel bérleti joga megszűnt, tehát a lakást köteles lett volna családtagjaival együtt kiüríteni. A családtagok ugyanis nem önálló jogcímen laknak a bérleményben, ezért a bérleti jogviszony megszűnésekor onnan távozniuk kell. A tisztviselőnő vállalta, hogy nagynéniét is a kiutalt lakásba viszi. Ezért — saját nyilatkozata alapján — kötelezni kell arra, hogy nagynéniét befogadja. Ä tűzoltóság megállapítása szerint a kályha adagolója elolvadt. Ezért a tűz okát utólag, a kályha megvizsgálásával sem lehetett megállapítani. A kályhát a gyártó: a Mechanikai Művek, azonnal elszállította és díjtalanul újra cserélte ki. Ha a Delta jótállási kötelezettségét vitatja, a gyártónál levő kályhát Igazságügyi műszaki szakértővel megvizsgáltathatta volna. Ezt azonban a vállalat vagy helyette a Mechanikai Művek elmulasztotta és erre ma már nincs lehetőség. Nem vitás, hogy a tűz a hibás olajkályha miatt keletkezett, ezért a Delta kártérítéssel tartozik. K. S. sett fel bennüket, amelyben az összeférhetetlenségről írtunk. Akkor nem kifejezetten pénztárosi munkakörben dolgozókról volt szó, hanem bármely munkakörre vonatkozó feltett kérdésre adtunk választ, az összeférhetetlenség — különös tekintettel a rokonságra — eseteiről. Most a házipénztár kezelésével kapcsolatban tett fel olvasónk kérdést. Melyek azok a munkakörök, amelyek a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlenek? A házipénztár kezeléséről a 99/1982. (XII. 28.) PM. számú rendelet intézkedik. E szerint a gazdálkodó szerv vezetője — a gazdasági Igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezetői, főkönyvelő javaslata alapján — a pénztárosi teendők ellátásával arra alkalmas, büntetlen előéletű személyt: pénztárost, továbbá pénztároshelyettest köteles megbízni. Nem lehet a pénztáros és helyettese olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen. Ebből a szempontból összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési osztálynak azokat a dolgozóit, akiknek utalványozási vagy ellenőrzési joguk van, vagy beosztásuk miatt a házipénztárral kapcsolatos közvetlen ügyintézői tevékenységet folytatnak. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akiknek a bankszámla felett rendelkezési jogosultságuk van, továbbá a pénztáros és helyettese a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóit. » A munkáltatói kölcsönt a dolgozó a munkáltató szerv hozzájárulásával, az újabban tulajdonába került ingatlanra átviheti? K. E. olvasónk munkáltatójától 150 000 Ft összegű támogatást kapott új lakás építéséhez. Az ingatlan építését házasságuk alatt kezdték el, mire azonban az felépült, a házasfelek elváltak egymástól. A házassági bontóperben a vagyoni kérdésekről nem tárgyaltak, mivel a használatbavételi engedélyt az építési hatóság még nem adta ki, és az ingatlan-nyilvántartásba sem jegyezték be a felek tulajdonjogát. Most került sor a lakhatási engedély kiadására, és most lenne aktuális a tulajdonjognak a telekkönyvbe való bejegyzése. Közben az elvált házasfelek olyan megállapodást kötöttek, hogy a férj lemond az őt megillető tulajdoni arány nevére történő bejegyzési jogáról, a lakást elcserélik, és az újonnan szintén nemrég épült öröklakás a feleség egyedüli és kizárólagos tulajdona lesz, az elvált férj pedig kárpótlásként a külön- bözetet kapja meg. Olvasónk a munkáltatói kölcsön tekintetében van bizonytalanságban, megteheti-e, hogy az újonnan tulajdonába kerülő öröklakást engedje megterhelni a vállalati kölcsön összegével. Ügy tűnik, olvasónk és volt férje eljárása a jogszabályoknak megfelel, és ennélfogva aggodalomra sincs oka a jelzálogjognak az újabb ingatlanra való átírása tekintetében. Ezzel kapcsolatban utalunk a lakásépítés (vásárlás) munkáltatói támogatásáról szóló 48/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. számú együttes rendelet 3. §. (6) bekezdésére, amely a következőképpen rendelkezik: Ha a támogatásban részesült dolgozó a munkáltatói kölcsönnel épített (vásárolt) lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel szerez újabb tulajdonába kerülő lakást, a kölcsöntartozást biztosító jelzálogjog — a munkáltató szerv hozzájárulása esetén — a cserével, Illetőleg adásvétellel megszerzett lakásra bejegyezhető. / Olvasónknak azt tanácsoljuk, ä kölcsönt nyújtó munkáltatójától kérjen hozzájárulást, hogy a cserével tulajdonába került újabb lakásra át- vihesse kölcsöntartozását, és adjon hozzájárulást ahhoz, hogy erre az ingatlanra a munkáltató követelésének biztosítására a fennálló tartozás erejéig a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. • Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Csaknem kijátszották a tanácsot , Tüzet okozott az olajkályha A műhelymunka idején Törvényalkotó állampolgárok A z állampolgárok tízez- . rei vitatták az új választójogi törvény- tervezetet. A vitákon elhangzott észrevételeket, javaslatokat azóta már összegezte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s állásfoglalását megküldte a további előkészítő munkálatokra illetékes politikai, állami vezető testületeknek. Most, a műhelymunka időszakában a törvényelőkészítő államjogi szakemberek mérlegelik a sokféle javaslatot, fogalmazzák a szöveget, egyeztetik a paragrafusokat, hogy majd az országgyűlés elvégezhesse a törvény tényleges megalkotását. Közéletünket figyelő emberek itthon és külföldön — kiváltképpen a kritikus hajlamúak — kérdezik, hogy minek volt az a nagy fölhajtás, társadalmi vita s miegymás, hiszen a hivatottak megalkothatják a törvényt, és kész. Nos, az efféle véleményekre is elgondolkodtató feleletet adott a választójogi törvény- tervezet előkészítésének mostani' menete. Néhány tény az események sorrendjében: államigazgatási, közéleti, párt- politikai tapasztalatok alapján az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezte választási rendszerünk továbbfejlesztését. Az erre kidolgozott téziseit közzétette a sajtóban, s megküldte a Hazafias Népfrontnak, melynek vezető testületé azt véleményezte. Ezek alapján a kormány megbízásából az Igazságügyi Minisztérium szakértői megfogalmaztak egy — alternatív javaslatokat is tartalmazó — tervezetet, amelynek új vonásokat érintő rövidített változatát a központi és a megyei sajtó közölte. A Minisztertanács kérésére a törvénytervezetet a Hazafias Népfront társadalmi vitára bocsátotta. Azért írhatjuk, hogy általános, mert a vitasorozat szervezésében nem volt semmiféle gúzsbakötés, véleményeket ‘ korlátozó szempont, így zajlott le három hét alatt 65 ezer résztvevővel 1300 vita, melynek mindegyikén jegyzőkönyvet vezettek. E vaskos iratcsomó ismeretében tudjuk, hogy a 91 paragrafust tartalmazó törvénytervezet mely pontja váltott ki heves vitát, hogy milyen kérdésekben alakultak ki nagyjából egységes, vagy egymásnak ellentmondó vélemények. Nem vállalkozhatunk a sokezer javaslat, észrevétel számbavételére, s nem feladatunk a vitatott kérdések eldöntése. De figyelmünket megragadta az állampolgárok jogalkotó készsége és törekvése, amely egyértelműen megnyilvánult. Bizonyítja ezt a társadalmi vitasorozat egésze, s a legfontosabb részletek nagyon határozott tisztázása. Például a többes jelölés általánossá tételénél. Volt erre lehetőség eddig is, de csak erőltetve valósult meg, kevés képviselői kerületben és tanácstagi választókörzetben. Kevés helyen, mert a közfelfogásban így fogalmaztak: ez, meg ez a jelölt olyan rendes, rátermett ember, miért állítsunk, vele szembe még másik jelöltet is? Most a vitákon mondták ki sok helyen, hogy nem szembe, hanem mellé állíthassunk akár több jelöltet. Így volt ez már részben a mostani időközi választásokon. Az országos érvényű, vagy a helyi programot sem csak egy, hanem Igenis többféleképpen lehet megvalósítani. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy képviselőségre és tanácstagságra sokszorosan több a rátermett ember, mint ahány országgyűlési és tanácstagi körzet van. A jelöltek tehetsége, ambíciója, közéleti teherbírása lehet különböző, csakúgy, mint a választópolgárok róluk alkotott egyéni véleménye, igaz, o jelöltségre egyformán alkalmasnak kell lenniök. De ezt követően döntsön az egyenként leadott szavazatok aránya, hogy a választás ilyen értelemben is választás legyen. H asonló részletességgel hangsúlyozták a jelölő gyűlések szerepének megnövekedését, a pótképviselök és póttanácstagok közéleti helyének törvényi rendezését, a létrehozandó falusi elöljáróságok jogkörének pontos meghatározásét, a méltatlanná váló megválasztottak visszahívásának egyértelmű szabályozását, s megannyi más, a választójog elvét és gyakorlatát rögzítő formuláról szóltak, érveltek mellette, vagy ellene. A vitasorozat bizonyította, hogy társadalmunkban törvényalkotásra az állampolgárok tiz- és százezrei hivatottak. Az érdemi beleszólással, a felelős vélemények szabad érvényesülésével valósul meg a politika társadalmasítása. Horváth László Tál lózás Üzemi lapokban olvastuk B E heti összeállításunkban kivételesen nem kerestünk i valamiféle tematikát, az idézett írások nem egy és ugyanazon téma köré csoportosulnak. Egyszerűen az újságolvasó szemüvegén át néztük a megyében megjelenő üzemi lapokat, s válogattuk ki azokat a beszámolókat, amelyek fontosságuk, vagy érdekességük miatt szerintünk érdemesek a közfigyelemre. felelős tisztséget töltenek be, ott vannak a termelés kulcs- fontosságú területein, vagy középvezetőként tevékenykednek, ók a gyár derékhada, a mai negyvenesek, akik itt értek felnőtté, s tették felnőtté a magyar cementgyártást. A hatvanas években a korszerű termelést a DCM jelentette az országban. S ezáltal teremtve lehetőséget Budapest és környéke lakásállománya megújulásának. Óriási tempóban épült, szépült a főváros, s ehhez a cementet a váci gyár biztosította. Az elmúlt húsz év alatt mintegy húszmillió tonna cementet és több mint kétmillió tonna meszet állított elő a kollektíva. Voltak nehéz évek, s a nehéznél még nehezebbek. A mai derékhad emlékezetében még frissen élnek azok a hónapok, amikor túlhajtották a berendezéseket, hogy megmutassák, mire képesek. S a nagy termeléskiugrást megtorpanás követte, de ahogy teltek az évek, kiegyensúlyozottabbá vált a termelés, ösz- szerázódott a kollektíva, s mára az egykori építők már félszavakból is értik egymást... A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat pártszervezetének lapja az év vége közeledtével számba veszi az eddigi eredményeket, s címében is jelzi, hogy Még teljesíthető az éves terv. Ugyanakkor néhány kedvezőtlen jelenségre is felhívja a figyelmet: Tevékenységünk némely területén kedvező ered- ményeket értünk el, a gazdálkodás hatékonyságának növelésében azonban lemaradás mutatkozik. Ennek több oka van, amelynek egy része független a vállalati, gyári szándéktól és tevékenységtől. Emelkedtek az anyagok és félkész termékek beszerzési árai, nőttek az energia-, a szállítási költségek, valamint az állóeszközökkel kapcsolatos egyéb kiadások. E költségtöbbleteket azonban hatékonyabb munkával, szigorú takarékossággal a gazdálkodás valamennyi területét érintően, a minőség, az anyagkihozatali mutatók javításával, a technológiai fegyelem megtartásával, stb. — még ellensúlyozhatjuk. Nem voltunk eléggé következetesek a költséggazdálkodási előírások teljesítésében, a tartalékok feltárásában és kihasználásában sem. MulBcsiiágyS A Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozóinak lapja arról tudósít, hogy a diósdi gyárban ruhagyűjtés! akciót szerveztek az angolai és mozambiki lakosság számára. A gyárban kis híján 500 öltözet gyűlt össze, s különösen sok gyermekruhafélét postázhattak a a két afrikai országba. tm&ilífiM EGY A CEMENT- £S MÉSZMŰVEK OOIOOZOINAKIAMA Köszöntjük -é húszéves DCM-etl — ezzel a címmel találkozhatunk a Cement- és Mészművek dolgozóinak lapjában. A fiatal kommunisták szervezete vállalta a védnökséget, mintegy negyed százada, hogy az ország egyik nagy beruházása, a Dunai Cement- és Mészmű elkészüljön. A KISZ- esek százai jöttek az építkezésre, hogy munkájukkal tegyenek hitet a szocializmus mellett. Az akkori ifjúkommunisták közül ma is sokan dolgoznak a DCM-ben, közülük néhányan Üj szárnnyal bővül a kls- kunlacházi Vörösmarty iskola — olvashatjuk a Kiskun Tsz dolgozóinak lapjában. Az első ütemben elkészülő épületben ebédlő, vizesblokk, tanári szobák és egyéb kisegítő helyiségek kapnak helyet. Később több tanterem is készül. Az építkezésben részt vesznek az Áfész, a Petőfi és természetesen a Kiskun tsz dolgozói is, Társadalmi munkában vállalta tisztét Krenkó József építés- vezető is. AB0NYI HÍRADÓ Az abonyl Ságvári Endre Termelőszövetkezet híradója arról számol be, hogy míg a tsz dolgozóinak többsége mindent megtesz azért, hogy pótolja az aszály miatti veszteségeket, mások elherdálják a közös vagyont, sőt néhányan lopnak is. A becsületes többség joggal teszi fel a kérdést, meddig tűrik ezt a tsz vezetői? A válasz szerint a vezetőség megszigorította az ellenőrzést, ezzel azonban nem lehet teljesen elejét venni a közös vagyon megkárosításának. A sorozatos lopásokra csak akkor kerülhet sor, ha sokan közömbösek maradnak, s nem lépnek fel a tolvajok ellen. A szövetkezet párttitkára szerint ez a szemlélet majdnem annyi kárt okoz, mint a tolvajok garázdálkodása. Cs. A* Az Ipar! Szerelvény- és Gépgyár, Budaörs, Gyár u. 2. sz. alatt levő központi telephelyére, kiemelt fejlesztési munkáihoz felvess szerszámeszterg ályosok at, szerszámköszörűsöket, szerszámmarósokat, tmk-munkában jártas szakembereket Kereseti lehetőség: 4500 és 8000 Ft között Felveszünk még férfiakat betanított munkára, három műszakba. Kereseti lehetőség: 4000 Fí-tól 7500 Ft-ig. Felveszünk továbbá: gazdasági munkaközösségeinkbe tagokat Szociális juttatások. A vállalat megközelíthető a 40-es, o 22-es és a 140-es autóbusszal, valamint a környék községeiből saját autóbuszainkkal. jelentkezni lehet: e munkaügyi főosztályon. Telefon: 851-355.
