Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
a ÄBONYI KRÓNIKA! / Irodából műhelycsarnok ^ Hasznot hozó kisüzemek A varrodában Csutár Istvánná és segítője, Hcrédi Sándorné a hajlékony falú konténert varrják. Irta és fényképezte: Gyurik! Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM 1983. NOVEMBER 24.. CSÜTÖRTÖK / Változó életmód Igényeket Is termelnek a géfiek Az abonyí József Attila Tsz egykori, Szolnoki úti irodaépületében gépek zümmögése fogadja a látogatót: három kis melléküzemet működtet most itt a szövetkezet. Mi az úgynevezett ipari varrodát kerestük fel, az egyik legszorgalmasabb asszonnyal, Havara Lászlónéval beszélgettünk. Egy varr, egy emeli — Tizenhét éve vagyok a tsz-nól, ez az első munkahelyem — mondta. — Korábban kizárólag a növénytermesztéssel foglalkoztam, most pedig többnyire itt dolgozom. Azért fogalmazok így, mert a tavaszi, őszi csúcsmunkák idején kijárunk a földekre. Az idén például palántáztunk, majd segítettünk paradicsomot szedni. Szeretem mindkét munkát, bár mindegyiknek megvan az előnye és hátránya. Itt többet keresek. Össze! és télen fedél van a fejünk felett. az sem utolsó szempont, hogy amikor nincs munka a földeken, nem irányítanak más községbe, vagy helyi üzembe, mint korábban. Igaz, es a munka nagyobb fizikai igény- bevételt kíván, nem könnyű a 15—16 kilogrammos konténereket varrni és közben ki tudja hányszor az impregnált anyagot megemelni. Jelenleg mindenkinek van egy segítőtársa ehhez, aki emeli, tartja a varrni valót. — Korábban is tudott varrni? — Nem, itt tanultam meg és úgy érzem elég jól megy. kijártak a földekre Bencsík Ferencné művezető azok közé a munkairányítók közé tartozik, akik nem hatalmi szóval igyekeznek er:- ményt elérni. Amit utasításként kap azt sem úgy adja tovább, hanem szeret mindent megbeszélni munkatársaival. A jó kis csapat, ahogy ő nevezi munkatársait, állja a próbát. Teljesítményük figyelemre méltó. Szovjet exportra varrják a konténereket. — A nyáron 1550, most a hónap eledén hasonló mennyiséget továbbítottunk, december közepéig még ezer darabot kell gyártani — mondta a művezető. — Ügy látszik megrendelőink elégedettek termékeinkkel, mert az utóbb említett ezer darabos tételről korábban nem volt szó. A termelőszövetkezetnél befejezték az őszi mezőgazdasági munkákat, így ezekben a napokban a figyelem középpontjába jórészt a melléküzemek működése került. Érthető, hiszen a nyári aszály okozta károkat ők képesek még mérsékelni. Kiss Mihály, a tsz elnökhelyettese sűrűbben megfordul a munkacsarnokokban. Látogatásunk időpontjában is éppen a varrodában találtuk. Tízmillió forint — Volt irodaépületünkben lényegében három kis üzem működik — magyarázta. — A legkisebb 10 személyes és bérmunkában fémtömegcikkeket gyárt, most éppen vasúti kocsik lezárására használatos plombákat. Idei termelési tervük 1,2 millió forint, ez az eddigi felmérés szerint teljesül. A másik a papírüzem, amely ugyancsak bérmunkát végez, a fővárosi Papírárukészítő Szövetkezetnek. — Mennyi a varroda árbevételi terve? — Tízmillió forint, de a külföldi igények teljesítésével ez az összeg megduplázódik. Az elnökhelyettes szerint a három kis üzem körülbelül 15—16 százalékos nyereséggel dolgozik az idén. Talán elég bizonyíték ez arra, hogy a jól megválasztott melléküzemági tevékenység igen fontos egy termelőszövetkezetnek. Balesetek A nagy forgalmú 4-es főút öt kilométeres szakasza Abo- nyon halad át. Ennek a körülménynek nagyobb óvatosságra, szabályosabb közlekedésre kellene ösztönöznie a helybelieket. mert emelkedik a balesetek száma. Amíg 1979-ben mindössze 16 balesetet jegyeztek fel a krónikában, tavaly már 27-et és az idén csupán az év első felében 15-ről szereztek tudomást. A munkahelyi tájékoztatás egyik fontos lehetősége az üzemi újság. Az utóbbi három évtized alatt számtalan helyen készítettek hasonló céllal lapot, ám azok vagy tiszavirág-életűek voltak, vagy hellyel-közzel jelentek meg. A politikai nevelőmunkának, tájékoztatásnak ezzel a formájával Abonyban, a Ságvári Endre Tsz élt következetesen. Igaz, az immár tizenhetedik évfolyamot megért Lap — küllemét és terjedelmét tekintve — vonzóbb is tudott lenni a mostaninál, de küldetését ennek ellenére betölti. Nyilvánvaló, hogy az egyszerűbb külsőnek, a kisebb terjedelemnek anyagi háttere van, de azt nem tévesztik szem elől, hogy így is hasznukra válhat, segíthet a nehézségek leküzdésében. Például a napraforgó A minap megjelent legfrissebb szám is hű tükre a szövetkezet életének, tevékenységének. Az első oldalon elemző és pontos számadatokkal tarkított írást találunk a gazda- ságnaík az év első kilenc hónapjában elért eredményeiről, illetve gondjairól. Egyebek között kiderül, milyen eredménnyel zárult az idei betakarítás, milyen károkat okozott a szokatlan, aszályos nyár. Örömmel veheti tudomásul a tagság, hogy a csapadékhiány ellenére például napraforgóból és szőlőből sikerült a tervezett mennyiséget begyűjteni. Az eddigi adatok szerint az állattenyésztésben a szarvasmarha-ágazat túlteljesíti éves programját és kielégítő muA mezőgazdasági nagyüzem arculatának változásai nem hagyják nyom nélkül, át meg átszövik az emberek életmódját. A kedvező s a nem kívánatos források egyenlő erővel törnek a felszínre. Idő kell, míg helyreáll az egyensúly. A legfontosabb fejleményekről Molnár István, a ceglédi Kossuth Tsz szociális, oktatási és kulturális bizottságának tagja beszél. Ágazatcseréíők — A gépesítéssel kezdődött az a folyamat, amely a termelőszövetkezetek . iparosodását eredményezte. Ha csak a Kossuth Tsz-t nézem, akkor is igaz, hogy ma már aüg-alig lehet elhatárolni — a szövetkezeten belül — a mezőgazdasági és az ipari munkát. Nyilvánvaló, hogy nőttön nő a különféle ágazatokban a szaktudás iránti igény, a növénytermesztésben például (a kampányidőszakokat leszámítva) összesen tíz olyan dolgozónk van, akik a hajdan gyalogmunkának nevezett, egyszerűbb, kétkezi tevékenységet végzik. Az állat- tenyésztésben pedig tizennyolc. Még ha összeadom is, elenyésző számot kapok, ami azt jelzi, hogy képzett szakemberek alkotják a tsz gerincét. És ez természetes. Ráadásul időközben felnőtt az a generáció is, amelyik gazdálkodói tudását már nem otthonról hozta, nem a családi hagyományt örökítette át, hanem tanulta a dolgát. Főleg a tatói vannak a szakosított sertéstelepnek. Az értékesítéssel viszont gondjaik vannak, a szállítás nem az ütemezés szerint folyik. Sajnos a központi sertéstelep eredményei kedvezőtlenek, és mivel ez tartósnak ígérkezik, a szövetkezet vezetősége felszámolása mellett döntött. Vettek gépeket A tenyésztést beszüntették, az állomány értékesítése folyamatban van. Az épületeket, átalakítás után, a növendék marhák foglalják majd el. A gazdaság az idén 8 millió forintot költött új gépekre, a műhelyköltségek idáig nem haladták meg a tervezett összeget. Kedvező az energiafelhasználás: 1983-ra 12 millió forintnyit terveztek e célra és szeptember végéig 7,2 milliót költöttek el. Rendszeresen vizsgálják a gépkocsik és erőgépek üzemanyagfelhasználását és ha rendellenességet tapasztalnak, nyomban megteszik a szükséges műszaki intézkedést. Figyelmet érdemel a fűtőolajjal való gazdálkodásuk, ugyanis az előirányzott mennyiségnek csak a 35 százalékát használták fel. Megszívlelendő A közös gazdaság pártszervezete a közelmúltban tár- gvalt a fiatalokról, az ifjúságpolitika helyzetéről. A híradó részletesen közli az ezzel kapcsolatos feladatokat, majd a növénytermesztés tapasztalatait elemzi, megszívlelendő észrevételekkel. Gy F. gépek kezelőire, vezetőire gondolok. — A szövetkezeti termelés folyamatosságát alapozzák meg az ipari jellegű melléküzemeink, hiszen iitt gyorsabb a befektetett pénz forgási sebessége. Márpedig az ipari szakmunkák képzett dolgozókat kívánnak, de még a segédmunkák is. Nem kevesen vannak a Kossuth Tsz- ben, akiknek az idők során alapvetően megváltozott a műnk árterületük: a mezőgazdasági ágazatból az ipariba léptek. Napi időbeosztásuk egyszerűsödött és rendszeressé formálódott. Igényeik is másféle képet festenek ma már. Ezt mi elsősorban a munka- körülményekkel kapcsolatos elvárásokban tapasztaljuk. Elmaradt kézfogás — Az következne mindebből, hogy egy csomó szabad idő is felhalmozódik. Csak látszólag van így, mert szinte kivétel nélkül mindenki részt vesz a munkaidőn túli termelés valamilyen formájában. Nehéz lenne erről a helyzetről találó véleményt mondani, mivel igen ellentmondásos. Egészséges és hasznos is, de ugyanakkor a teljes szabad időt felemészti. — A nálunk dolgozó fiatalabb korosztály egyelőre még nem ugrott bele a második gazdaságba. Viszont szabad idejük túlnyomó része elvész, szétforgácsolódik. Sok az üresjárat. És a KISZ? — kérdezhetné bárki. Magam is hosszú ideig ifjúsági vezető voltam, ezért félsz nélkül mondhatom; ma a KISZ módszertani ereje nem képes kellően formálni a fiatalokat. Kissé komolykodóvá vált, s amit inkább sajnálok, hogy a gyerekek elfelejtettek, vagy tán meg sem tanultak játszani. Nagy gond ez, mert a játék sok segítséget adhat az oldott magatartásformák kialakulásához, ezáltal biztonságot a közösségben való mozgáshoz. S ha arra gondolok, hogy néhányuk önismerete nem a legalaposabb, világképe kiforratlan, fel kell vetnem saját korosztályom, o 35—40 közöttiek felelősségét is. Az egyén és a közösség anyagi biztonságának megteremtése közepette valahogy elmaradt az a szükséges kézfogás. SoA Ceglédi VSE oirkózószak- osztályának utánpótláskorú versenyzői ebben az évben is elindultak Zenta nemzetközi emlékversenyén. Kilenc együttes, százhúszon két fiatalja mérte össze erejét, igen erős mezőnyben. Szőnyegre állt a jugoszláviai felnőtt NB I-es bajnokság első három helyezettjének utánpótláscsapata is. A kötöttfogású viadalon a ceglédiek kitűnően szerepeltek. kellemes meglepetésre csapatban az első helyen végeztek. Egyénileg Czigány Trmás, Petrányi Zsolt, Matus László és Papp Attila küiön is említést érdemel bátor és jó birkózásáért. Eredmények: 30 kg-ban 2 Csala Viktor, 32 kg-ban l. Petrányi Zsolt, 2. Gyarmati Zsolt, 35 kg-ban 1. Czigány Tamás, 2. Mezei Károly, 38 kg-ban 1. Matus László, 41 kg-ban 2. Tóth Ferenc, 3 Toronyai Antal. 45 kg-ban 1. Bóbis Tibor, 53 kg ban 2. Pá- kózdi Sándor, 57 kg-ban 1. Papp Attila, 3. Gyarmati Imre, 57 kg-ban 3. Gönczöl Tamás. kan lebecsülik, de nem csekély a példaadás szerepe, vagyis életmódformáló ereje. Lehet tanulni — Az összkép tehát nem egységes, és csak a konfliktusokkal együtt teljes. A szociális, oktatási és kulturális bizottság, saját lehetőségeit felhasználva, igyekszik enyhíteni a gondokon. A rendelkezésre álló pénzalapunk évente 400 ezer forint, ezt persze mindig túllépjük. Az ismeret- gerjesztésen belül elsősorban az aktuális politikai és gazdasági kérdések iránt érdeklődnek a szövetkezetbeliek. Esztendőnként 3-4 ilyen eseményt rendezünk, rangos előadók közreműködésével. Népszerűek az országjáró kirándulások is: idén a szegedi szabadtéri játékokra jutottunk el, és voltak, akik Nagyvázsony, Veszprém, Esztergom tájékán kalandoztak. A ceglédi Kossuth Művelődési Központtól egy szerződés alapján színház- bérleteket kapunk. Természetesen a rendszeres képzést sem hanyagoljuk el. A tsz vezetősége támogat minden tanulni vágyót. Ki-ki iskolába, szakmai tanfolyamra, marxista továbbképzésre jár, vagy részt vesz a szakszervezeti, a párt- és a KISZ-oktatásban. V. S. Lehet fali, kar, ébresztő, homok, stopper, zseb, kvarc. Üthet, sípolhat, csöröghet világíthat, zenélhet. Na. igen, és jellemző rá, hogy elromlik. Ilyenkor megáll az idő. Sebaj, majd az órás. A Körösi úti műhely üvegtárlójában. mint kitömött gyíkocskák, hasalnak a vékony óraszíjak. Nem is rossz az a mintázott nyersbőr csík, igazán kár, hogy gyorsan elszí- neződik, barnába borul. Emitt meg arany, ezüst, hű, de csillognak. — Nekem se nagyon tetszenek — mondja Gabai Ferenc órásmester. Á csillogást vékony gyenge fólia adja, hamar Az összetett pontversenyben: 1. Ceglédi VSE 28, 2. Zentai VSE 23, 3. Zrejanini Proletár 17 ponttal. ★ Záhonyban a fiatalok kupa- védőként vettek részt a Makar Gyula szabadfogású emlékversenyen. Az összetett pontversenyben kéf pont hiányzott a ceglédiek győzelméhez, ahhoz, hogy sorrendben harmadszor — s így végleg — elnyerjék a serleget. Eredmények: Úttörő A: 32 kg-ban: 3. Gyarmati Zsolt. 35 kg-ban 2. Petrányi Zsolt, 38 kg-ban 1. Mezei Károly, 45 kg-ban 1. Pásti Zoltán Úttörő .,B”: 35 kg-ban 1. Czigány Tamás, 41 kg-ban 2. Matus László, 45 kg-ban 3. Toronyai Antal, 49 kg-ban 3 Tóth Ferenc, 63 kg-ban 1. Papp Attila. Az összesített pontversenyben- 1. Püsv'áó'.-fány 30, 2 Ceglédi VSE 29. 3. Szolnoki MÁV MTE 26 ponttal. U L. Pedagógus kisülést A Dózsa György ifjúsági klubban pénteken, november 25-én 18 órakor kezdődik a pedagógusok klubjának foglalkozása. Ezen az esten műsorával a Földvári iskola pedagógus KISZ-csoportja mutatkozik be. Katalin-bcil A ceglédi Kossuth étteremben pénteken, november 25-én Katalin-bált rendeznek. Műsoros estre, jó vacsorára várják a vendégeket. A műsorban fellép Galambos Erzsi, Hetényi József és Maros Gábor. A hangulatot tombolasorsolással tetézik. Magúknak nevelik Tanaié ápdók MappaÜ tagozaton Nincsen olyan kórház, ahol ügyes, emberséges, képzett, hivatásszerető ápolónőkre, többre, ne lenne szükség. Cegléd e téren sok más városnál jobb helyzetben van. mióta itt az egészségügyi szakiskola. Az utóbbi öt esztendőben száz ápolónő került innen a ceglédi kórházba, mint munkahelyére. a jelen létszámot tekintve szinte minden hatodik. Érthető, hogy így igen fiatal az ápolónőgárda. Ezt mutatja az is. hogy például gyermekgondozási szabadságon több mint százan vannak. Szerződésekkel igyekeznek őket pótolni. A kórház hosszú időre kell hogy számítson a munka melletti ápolónőképzésre a nappali tagozatos iskola mellett. Pénteken, november 25-én este 8 órakor Univerzál koncert lesz Törteién, a művelődési házban. Az esten az Uni- verzál együttessel fellép Kovács Kati táncdalénekes. leválik, elszakad. Ezért meglehetősen olcsó is. De nincs mit tenni, épp ezt keresik mostanában. — Látom, szíjból bő a kínálat. De miféle órákat lehet kapni? — Talált már maga órásműhelyben eladásra szánt órákat? Bármelyik ajándékboltban válogathat, nálunk azonban nem. Mégis úgy gondolom, helyesebb lenne, ha a szakember kínálná a portékát. Ezért járok mostanában Szolnokra, egy kereskedői tanfolyamra. Ha végzek, a szíjak mellett ott sorakoznak majd a műszerek is. Gabaiéknál nemzedékről nemzedékre szállt a mesterségbeli tudás. Már a nagypapa is az időmérő szerkezetek értője voll, s az ifjú szakember édesapia úgyszintén. — Az általános iskola negyedik osztályába jártam, amikor már lelkesen bütyköltem a vekkereket, amiket apámhoz hoztak javítani. Szóval, nem volt nehéz a pályaválasztás- 1972-ben váltottam ki az iparengedélyt, s először a Bocskai úton. majd később itt. a Körösi úton telepedtem le. Nyikordul a műhelyajtó. ideie sincs becsukódni, már nyitják is. A kuncsaftok, akik a város túlsó végéről, meg a járás községeiből is hozzák a maródi órákat, minősítik a mester munkáját. Az asztalokon kibelezett ketvegők hevernek. Fogazott kerekek, tengelyek, egyéb lemezek, nagyító. A fiókban hunyorognak a kvarc félék. Száirúzsnvi rúdba foglalva, kereken, szögletesen, csipogva dallamot dudorászva. — S az órás vajon milyen órát visel? — Sei kot. — Az biztosan jó. — Most éppen nem iár. Na, tessék, viheti óráshoz. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) A Ságvári Tsz-ben f Híradó ad pontos képet Kevesebb energiával is lehet Kétszer álltak dobogóra Zentán sikerült, Záhonyban nem Ketyegő szerkentyűk Hatvan perc az órásnál
