Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-24 / 277. szám
mr meciti XsUiíap 1983. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Könyvek a látható világról Három karcsú, papírkötésű kötetben jelentette meg a Gondolat Kiadó az olasz szerzőpáros; Cristina Lastrego és Francesco Testa könyvét Nézz, láss, kérdezz ... címmel. Több vonatkozásban is rendhagyó ez a könyv. Már külleme is szokatlan. A nagy alakú, papírkötésű, színes borítójú kötetek inkább hasonlítanak egy szép és jó kivitelű magazinhoz, mint a megszokott könyvformához. De rendhagyó a kötetek tartalma, a téma feldolgozási módja is. A hármaskönyv témája ugyanis a látható világ, méghozzá a gyermek, korunk gyermekének megközelítése szerint. A megismerés először is elsősorban magunkra és a többi emberre irányul. Ezért az első kötet címe Az emberi alak. Majd közvetlen (szűkebb és tágabb) tárgyi környezetünk felderítése következik. Így a második kötet címe A környezet. A mai gyérek — szintúgy mint a felnőtt — az információk zuhatagá- ban él, amelyet a legkülönfélébb tömegkommunikációs eszközök közvetítenek. A sajtó, a mozi és a televízió korában, a lépten-nyomon reklámozott tárgyak és szolgáltatások korában természetes, hogy a harmadik kötet címe Tömegkommunikáció. A könyvek a témákat rendkívül egyszerűen, de sokoldalúan közelítik meg. Így már egy 8—9 éves gyermek is megértheti őket, de még egy 15—16 éves fiatal is tanulhat belőlük. A kötetek legfőbb elve a szemléltetés. Ezért a sok száz kitűnő minőségű színes kép szinte egyenértékű a szöveggel, pontosabban n szöveg és a kép kölcsönösen magyarázza és kiegészíti egymást. Képregények kivételével nem is lehet találkozni hasonló könyvvel, ahol a kép és a szöveg ilyen elválaszthatatlan egységben lenne. A szöveg olvasmányos, de tömör és szemléletes nyelven íródott. Az idegen szavak, ismeretlen fogalmak mindig egyértelmű és frappáns meghatározást és magyarázatot kapnak, olyant, amit nem egykönnyen lehet elfelejteni. Ezért a gyerekeknek nem kell minduntalan visszalapozniuk. A könyvek egyes részeit, fejezeteit úgy írták meg a szerzők, hogy a legfontosabb alapfogalmak, elméleti és gyakorlati útmutatások mindannyiszor újból és újból megfogalmazódnak, ahányszor azt a téma megkívánja. A kötetek nemcsak folyamatosan olvashatók, használhatók, hanem kifejezetten alkalmasak az úgynevezett tallózó olvasásra. A témák kifejtése során felbukkanó érdekes kérdéseket maga a könyv fogalmazza meg, természetesen kérdő formában. Így a gyerekek könnyűszerrel ellenőrizhetik megszerzett tudásukat, illetve elgondolkodhatnak a különféNégylábú barátaink Akad-e olyan tízen aluli, aki nem ismeri Pom Pom meséit? Ha a tv-ben az ő kalandjait adják, akkor a legtöbb gyermek a képernyő előtt ül. Csukás István és Sajdik Ferenc most egy kötetben adták közre Szegény Gombóc Artúr, A Radírpók, Festéktüsszentő Hapci Benő, A bátor Tintanyúl, Madárvédő Golyókapkodó és A civakodó cipőikrek történeteit. Az adások, illetve olvasmányok olyan elementáris erővel hatnak gyermekeinkre, hogy önfeledten átélik a hősök szeleburdiságait, azonosulnak velük, állást foglalnak. Valójában e történetek szereplői olyan pótpapák és pótmamák, akik állandó egze- círoztatás nélkül, ám szeretettel hatnak, s azt is mondhatjuk: nevelik ezt a korosztályt. Sajdik Ferenc bravúros rajzait csodálhatjuk meg a Hát (m)ilyanek a kutyák? című pompás képeskönyvben. Ka- cagtatóan bravúros tollának járása, s a nyakigláb kutyáktól a gyökérkefe kutyán át a hűséges kutyákig sokféle típussal megismerkedhetünk. Ügy vélekedhetünk, hogy ezek a jellemrajzok majdhogynem emberiek, hiszen négylábú barátaink egy kicsit gazdáikra is hasonlítanak* A Doromboló című pompás összeállítás a macskákat mutatja be. A Pomogáts Béla irodalomtörténész szerkesztette antológia meséket, verseket tartalmaz a „kerek fejű, nyúlánk testű, hosszú farkú, behúzható karmú, ragadozó háziállatról”. Tanulságos és élvezetes olvasmány ez a könyv, persze hogy letehetetlen. Ám jobb, ha a kedves olvasó nem egyszerre, hanem szakaszosan merül el a macskatanban, mert — többek között — Ai- szóposz, La Fontaine, T. S. Eliot, Maupassant, Csehov, Konrad Lorenz, Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Déry Tibor olyan megfigyeléseket ad közre, amelyek nemcsak művészi megfogalmazásukkal le- nyűgözőek, hanem tartalmuknál fogva is. A téli könyvtermés különben igen gazdag állattörténetekben. Mocsár Gábor Csöngetésre vakkants! című könyvében például egy párna, zokni, papucs és más hasonlóságok iránt érdeklődő tacskóról írt remekbeszabott könyvet Megtörtént kutyatörténeteket dolgoz fel Czifferszky István is A sete bárány és a kuvasz című kötetében. Piotr Korda viszont arra keres választ Kis- elefántok, majmocskák címmel, hogy hogyan értetik meg magukat egymással az állatok. A párkereséstől az utódgondozásig sok érdekességről olvashatunk könyvében. Így többek között a horgászó medvéről, a gondos kotlósról, a doboló maciról, a szeszélyes kiselefántról, a dolgos kakasról. Voltaképpen arra kapunk választ, hogy miképpen tanulnak az állatok, s ez nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek számára is sok újdonságot jelent. le megközelítési módok helyes vagy helytelen voltán. A könyv gondolkodásra, analitikus szemléletre oktat, játékosan, vidáman, A köteteket a gyermekek önállóan is fel tudják dolgozni, de még eredményesebb lehet a tartalmi elsajátítás kiscsoportos, szakköri foglalkozásokon, vagy még inkább a családban. Ezért nemcsak gyerekeknek ajánlható, hanem mindenkinek, aki gyermekekkel foglalkozik, tehát pedagógusoknak, nevelőknek, és természetesen a szülőknek is. A kötetek használhatóságát, értékét növeli, hogy az olasz szerzőpáros művét magyar példákkal, illusztrációkkal egészítette ki a kiadó. A könyv tehát nem pusztán fordítás, hanem egy sajátos, speciális magyar átdolgozás, azt mondhatni magyar szellemi termék is. Ezért Wéber Péternek jár köszönet. s Acpác Bonifác és a többiek imiARi KLAR A | A fekete tündék ! LÁNYA Tizenegy esztendő alatt immár negyedik kiadásban jelent meg az Icinke-picinke című gyűjtemény, amely óvodások számára tartalmaz népmeséket. Kovács Ágnes összeállításában hangutánzó szójátékok, mondókaszerű mesék, láncmesék. csalimesék egyaránt megtalálhatók. Valamennyi az anyanyelv sokszínűségére neveli kis olvasóját. A Világszép Nádszál kisasszonytól A prü- csök krajcárjáig, A nyulacska harangocskájától A békák szaváig valamennyi korosztály megtalálja a neki legjobban tetsző mesét. A könyv külön- külön tartalmaz meséket a kis-, középső és nagycsoportosoknak. Nemcsak az óvó néniknek ad segítséget, hanem a szülőknek is, hogy mit olvassanak fel gyermekeiknek a TV Maci után ráadásként. Sárkányok, gonosz és jó tündérek. lányok, legények a főszereplői Bihari Klára meséinek. Valamennyi olyan történet. amely helytállásra ösztönöz. Bihari Klára bemutatja az emberi tulajdonságokat'is. Ostorozza a rosszat, s példaként állítja a helyes viselkedést. Mindkét könyvet Reich Károly rajzai teszik emlékezetessé. Mondák, mesebeli lények töltik meg az öregapó kar mantyúja című könyv lapjait. Rab Zsuzsa remekmívű tolmácsolásában a lett nép meséiből ad közre válogatást a Móra Kiadó. A fukar gazda, A pi- perkőc uraság. Az erdész pipája, A nyírkéreg meg a fe- nyőtuskó eredeti hangulatúak, megannyi szépségét mutatják fel rokon népünk közgondolkodásának. Réber László rajzai szűkszavúak, ám annál érzékenyebbek: továbbgondolásra késztetik a gyermekolvasó kát. Tordon Ákos A rézorrú tűn dér címen adta közre meséit. Fanyarak ezek a történetek, ám rendkívül tanulságosak. Olyan helyzeteket idéznek meg, amelyek nap mint nap bárkivel elfordulhatnak. Borzas Uzsizsuzsi. Ácpác Bonifác, Aradir, Pletyuskáné. Uborka Borka. Lencsinelli doktor cselekményei megmozgatják a gyermekek fantáziáját.Hauff meséi a mai nagyszülőkben is kellemes emlékeket idéznek fel. A mostam negyveneseknek egyik kedvenc filmje volt a kis Mu-k-k történetét feldolgozó. A jelen kor apróságai is bizonyára örömmel forgatják majd Or- ros törpe, az álruhás kalifa. Szénégető Péter és Szaid törtéheteit. A pompás olvasmányokat Heinzelmann Emma raizai teszik még emlékezetesebbé. Szabó Lőrinc, a magyar költészet egyik, legnagyobb alakja mindig vonzódott a gyerekekhez. Gyermekverseit és fordításait Lód óriás lesz címmel gyűjtötte össze Steinert Ágota. Annyi kedvesség és megértés sugároz át a sorokon, hogy a gyermekek számára valószínűleg alapvető élményt jelent majd ez a költészet. V/iirtz Ádám rajzai szellemesek. nemcsak illusztrálnák, hanem vizuális látásmódra is nevelnek. Évezredek hétköznapjai Mm a A történelem mindig is közel állt a világra rácsodálkozó tizenévesekhez. A Móra Évezredek hétköznapjai sorozatának első köteteként Az ókori görögök és rómaiak élete látott napvilágot. Rékassy Csaba rajzaival. Biró Ferencné és Csorba Csaba az ősi görög és itáliai tájból kiindulva veszik szemügyre a termékeket, a konyhákat, az otthonokat, a kézműveseket, az utakat és utazásokat, az isteneket. a ruházkodást, a gyógyítást, az iskolákat, a szórakozást és sok-sok olyan mindennapi dolgot, ami elválaszthatatlan volt mindkét kultúra emberétől. A Móra és az uzsgorodi Kárpáti kiadó közös kiadvá- ,nya Milica Edvinovna Matje A művészinas című könyve hallatlanul izgalmas témát dolgoz fel: a korabeli Egyiptomba vezeti el olvasóit, s közel háromezer éves bírósági jegyzőkönyvek és periratok alapján a királysírok kirablásáról ír. A szerző, a leningrádí Erml- tázs egyiptomi osztályának volt vezetője, olyan plasztikusan eleveníti fel a történeteket, hogy nemcsak a bűnügyek, a Théba melletti Holtak városának eseményei kötik le a figyelmünket, hanem elindítanak egy olyan kultúra felfedezésére is. amely soksok maradandó emléket hagyott utódaira. A kétezer évvel ezelőtti történelemről szól könyvében Balázs Sándor is. Az akkori Capuában Gnaeus Lentulus Batiatus gladiátorai vacsorájuk elfogyasztása után megrohanták őreiket. Jeladójuk Spartacus volt; s vele együtt hetvennyolcán kitörtek és kezdetét vette az ókor legnagyobb rabszolgafelkelése. Spartacus életét és korát mutatja be Balázs Sándor, immár harmadik kiadásban megjelenő munkájában. Az aszódi gimnázium egykori tanára, majd 1874-től 1886-ig volt igazgatója, Csengey Gusztáv ezeregyszáz esztendővel röpíti olvasóit a múlt idő világába A mocsarak királya című könyvében. Wessex uralkodójáról, Nagy Alfrédről szól regénye, aki hősiesen szembeszállt a hódító dánokkal, s mert visszaverte őket és jó uralkodónak bizonyult, hívei mindnyájan boldogok voltak. Heti filmtegyzeté Klute Donald Sutherland és Jane Fonda, a Klute főszereplői Kell-e piszkálódni egy szak ma kiváló mesterével azért, ipert kiválóan érti a szakmát? Áz utóbbi időben mintha di vattá kezdene ez fajulni nálunk. Ugyanakkor dicshimnuszok övezik a mesterség manuális szakmai minimumával is alig rendelkező, ám annál nagyhangúbb vagy gőzösfejű képviselőit, merthogy náluk művészet van jelen. A dolog érdemi vitájába itt persze sem nem érdemes, sem nem lehetséges belemenni, de mégis meg kell említeni, mivel éppen a most a mozikba kerülő film. a Klute rendezője kapcsán is tapasztalhattunk ilyen tüneteket. Alan J. Pakula, a film rendezője ugyanis sokak szemében csak puszta mesterember. Mikor nemrégiben nálunk járt. többen ezzel nvaggatták. sőt nekiszegezték a merész (?) kérdést: milyen érzés hatásvadász rendezőnek lenni? Pakula azonban nem hatásvadász rendező, hanem az a fajta filmcsináló, aki pontosan tudja, mit akar megcsinálni. tudja, hogyan kell megcsinálnia. és meg is csinálja. A végeredmény pedig nem lila művészkedés, mely csak néhány filmínyencet érdekel, hanem olyan film. amely igenis pályázik a néző érdeklődésére, de sosem hajlandó olcsó eszközökkel vadászni a néző kegyeire. Ez pedig alapvető különbség. Minden azon dől él persze, hogyan jelenik meg egy-egy adott téma Pakula filmjeiben. Mi itt eddig csak egy filmjével találkoztunk. Egy elvált férfi ballépései volt a címe. s bár ezzel nem váltotta meg a világot, annyit mégis bebizonyított. hogy a sokszor kiüresedő. tartalmatlanná váló hollywoodi filmvígjátéki sémákat is meg tudja tölteni érdekesebb matériával, mert más minőségű a humora, mint e filmek többségéé, s más minőségű egyáltalán a témalátása és -kezelése is. Nem láthattuk meg azt a filmjét, melyet a Watergate-ügyről készített. Az elnök emberei címmel, s amely a világsiker mellett négy Oscar-díjat is kapott. És nem láthattuk az új filmjét sem. melyet pedig már díjak fémjeleznek, a Sophie választása női főszereplője pedig. Mery Streep, épp ezért a szerepért kapta a legjobb női alakítás Oscar-díját idén tavasszal. Szóval, lehet, hogy Pakula számára nem közömbös a közönség reagálása, de fel' kellene már hagyni azzal a megrögzött tévhittel, hogy egy műalkotás — jelen esetben a film — eleve csak másodrendű lehet, ha kell a nagyközönségnek. Pakula az egyik példa arra, hogy a jó értelemben vett közönségsiker és a színvonal nem zárja ki egymást. Mindezek után a Klute. Filmforgalmazási sajátosságaink miatt ez is egy alaposan megkésett film: 1871-ben készült. Ez nem azért baj. mintha a film az elmúlt tizenkét év alatt megöregedett, elavult volna, mert erről nincs szó. A baj az, hogy az a Pakula, aki ezt forgatta, már nem teljesen azonos a mai Pakulával, bár minden alapvető vonását már itt is megtaláljuk. Nevezetesen: még a Klute erős krimiközegén is átüt a pszichológia iránti érdeklődés, azaz Pakula belülről, a lélektani motívumok felől közelíti meg a figuráit, keresi indítékait, motivációikat —. de ugyanakkor nem mond le a műfaiból eredő egyik alapkövetelményről sem, hogy tudniillik cselek- ményfilmröl van szó. E két vonás pedig érdekes módon kétszeresen vág egybe: egyik oldalon Pakula eredendő alkati sajátosságai mutatják a lélektani motivációval felépített izgalmas cselekményhez való vonzódást, a másik oldalon a műfaj követelményei írják elő ezt. Ezek a szerencsés egyezések teszik izgalmas és feszült, s egyszersmind kitűnő szakmai színvonalon megcsinált filmmé a Klute-t, melv ezek nélkül bizonyára csak egy lenne a sok tucat hasonló „whodoneit” (Ki tette? Ki a gyilkos?) film közül. No és arra is figyelnünk kell. hogy Pakula milyen remekül választott itt színészeket. s azokat milyen nagy biztonsággal vezette a filmen. 1971-ben még mind a női főszereplő. Jane Fonda, mind a férfi főszereplőt Donald Sutherland, fiatal művész volt. de már mindketten elég nevesek ahhoz, hogy Pakula ne hazardírozzon velük. Az eredmény: Jane. Fonda 1971-ben Oscar-díjat kapott a Klute-ban játszott Bree szerepének alakításáért, Donald Sutherland pedig — Klute — az egyik legkeresettebb filmszínésszé vált. Hogy kell-e ezért Pakulát ..cikizni”, azt döntse el a néző. ha megtekinti a filméit... A zöld kabát Kicsit mintha a nemrég látott Az utolsó metró című Truffaut-film alapszituációja köszönne vissza ebben az olasz filmben. Itt is a második világháború vége felé járunk, itt is búikáló művészekről van szó. s itt is kialakul egy sze- relmiháromszög-história — csak éppen nem Párizsban történik mindez, hanem egy olasz kolostorban, s nem színészekkel. hanem muzsikusokkal — azaz hát a háromszög egyik „szöge” egy szép és nem épp rendíthetetlen erényű színésznő. A hasonlatosság persze nem jelent semmit és nem is lényeges. A lényeges az. mit .tud csinálni ebből a Mario Soldati kisregénye alapján filmre vitt történetből a rendező. Franca Giraldi, Nos, nem sok eredetit A film ugyanis egy magát nagy karmesterré kinevező szürke timpanista (azaz üstdobos), meg egv valóban jeles dirigem furcsa vetélkedéséről, különö* egymást kerülgetéséről szól. 5 ezt a szituációt színezi az említett színésznő, akibe mindkét férfi szerelmes, de végű is csak a valódi dirigensi iul célba. Amikor aztán véget ér a háború, a két férfi újra találkozik egv zenekari próbán és tulajdonképpen elölrő kezdik a meccset A film sajnos megmarad a téma közhelyeinél. holott szólhatna a profi és dilettáns örök ellentéteinek, mélyebb konfliktusairól is. Takács István
