Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

Hr.crtT 1983. NOVEMBER 3.. CSÜTÖRTÖK Tízezer résztvevő Békenagygyíílés Békenagygyűlést rendeznek november 10-én csütörtökön a Budapest Sportcsarnokban. A nagyszabású demonstráción mintegy 10 ezren vesznek majd részt; fiatalok és időseb­bek, munkások és értelmisé­giek, hogy kifejezzék töretlen békeakaratukat, tiltakozzanak az USA új közép-hatótávolságú rakétáinak tervezett nyugat­európai telepítése ellen, fel­emeljék szavukat a nukleáris háború veszélyeivel szemben, követelve az általános és teljes leszerelést, A politikai demonstráción szót kapnak társadalmunk kü­lönböző rétegeinek képviselői is. A délután fél négykor kez­dődő békenagygyűlés alkalmá­ból kulturális programot is be­mutatnak. jr Epítőgépgyártás Szocialista kooperáció öt szocialista ország — Cseh­szlovákia, Lengyelország Magyarország, az NDK és Románia — építőgépgyárto vállalatainak nemzetközi szervezetében. az OZMOS- ban együttműködő partne­rek újabb kezdeményezések kel erősítették kapcsolataikat Az építőgépek javításának és alkatrészellátásának fejleszté­sében hasznosítható tapaszta latok és műszaki-tudományos információk sokoldalú cseré­jét a közvetlen termelési kap­csolatokra is kiterjedő kétol­dalú megállapodásokkal bőví­tették. A magyar felet képvi­selő Építőgépgyárto Vállalat — Nagy a kereslet Magyar szellemi export a A magyar szellemi export Jkeresett cikk” külföldön. Csak a TESCO közvetítésével több mint 1600-an dolgoznak jelenleg is kereskedelmi szer­ződések alapján a határainkon túl. A TESCO tapasztalatai szerint a magasan képzett ma­gyar munkaerő iránt különö­sen a fejlődő országokban nagy a kereslet. Infrastruktúrák ter­vezésénél. településfejlesztés­nél, mezőgazdasági vagy víz­ügyi mérnöki munkáknál szí­vesen veszik igénybe a ma­gyar vállalkozókat; de érdek­lődés van egészségügyi létesít­ményeket működtető komplett szakértői csoportok iránt is. Kértek már magyar segítséget helyi tudományos intézet lét­rehozásához, és ipari objektu­mok felújításához, karbantar­tásához. A legnagyobb kereskedelmi partner e téren Algéria. Ezzel at országgal a TESCO már 20 éve áll kapcsolatban. Az első magyar vállalkozás az Olimpiai Stadion létrehozása volt. Ma csaknem 300 magyar szakem­ber dolgozik Algériában, a víz­ügy. az építészet, az infra­struktúra tervezése területén, és rajtuk kívül még legalább 50Q-an vesznek részt különbö­ző tervező-szervező munkála­tokban. Algérián kívül még több af­rikai, illetve közel- és közép­keleti ország fogad magyaro­kat; igy Tunézia. Irak. Kuvait és többek között Líbia, ahol a közeljövőben újabb szerződé­ses munkák indulására van ki­látás. amely az ország mintegy 30 milliárd forint értékű építő­gép-állományának túlnyomó részét javítja — elsősorban a nagyjavítások korszerű kül­földi technológiáinak átvételé­vel aknázta ki a szorosabb együttműködés lehetőségeit. Az építőgép-állomány több mint 70 százalékát a szocialista országoktól szereztük be. mindössze 15-20 százaléka ha­zai gyártású. Ezért jelentős, hogy a kétoldalú megállapodá­sok szerint egyebek között a lengyel és a román partne­rektől megkapták több külön­böző típusú kotrógép javításá­nak műszaki dokumentációit. A csehszlovák partnerek ren­delkezésükre bocsátották azo­kat a műszaki fejlesztési ered­ményeket, amelyek alapján korszerű alkatrészmosó be­rendezést készítettek és állítot­tak fel a vállalat gépjavító gyárának soroksári telepén. Az OZMOS tagvállalatai megtet­ték az első lépéseket a nagy­javítások szakositására is. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi, hogy a partnerek jobban kihasználhassák, és a szakosí­tásban megjelölt géptípusokra koncentrálják erőforrásaikat fgy a magyar fél idén már több hidraulikai szerkezet próbajavítását végezte el a csehszlovák megrendelésre, a vizsgálatok szerint kifogásta­lan minőségben. Ez kellő alap lehet az együttműködés fej­lesztésére. Az elképzelések sze­rint ugyanis a csehszlovákok több magyar kotrógép és au­tódaru típus javítását vállal­nák át. Tinédzserek — gépéríásokon Édes növény - pontos mesterei Az idén várhatóan 4—600 ezer tonna cukorrépával keve­sebbet takarítanak be a me­zőgazdasági nagyüzemek a ter­vezettnél, ez egyben azt is je­lenti, a feldolgozó üzemek 50 ezer tonna cukorral kisebb mennyiséget tudnak a keres­kedők rendelkezésére bocsá­tani. A répa fegyelmezett Pest megye nem 'tartozik a hazsi nagy répatermesztő öve­zetei közé, a szóban forgó ipa­ri növény hagyománya sem olyan régi keletű tájunkon. A tápiószentmártoni Arany- szarvas Tsz tagjai, vezető szak­embereinek teljesítménye ezért is kelt figyelmet az idén. A szárazság ellenére kitűnő ho­zamokat értek el búzából, nap­raforgóból és kukoricából. De büszkék lehetnek cukorrépá­jukra is, a majd négy és fél tonnás hektáronkénti termés­re. Szabó Jánossal, a közös gaz­daság fiatal elnökével arról diskuráltunk az őszi napsü­tésben fürdő határban, miként . sikerült náluk ilyen kitűnően a répa. éppen ott, ahová nem is a távoli múltban ültették ki első ízben nagyüzemi táblákra az említett növényt. — Nézze a cukorrépát nem lehet becsapni. Kényes, igé­nyes a palánta. Aki vele fog­lalkozik. egy kicsit hozzá kell idomulnia természetéhez: fe­gyelmezett munkát követel. Talán furcsának hangzik, de ahol én eddig gazdaságban megfordultam, mindenüvé ma­gammal vittem a cukorrépát, segítségemre volt „a vezetés­ben” — mondja félig komo­lyan, félig tréfásan Szabó Já­nos. aztán így folytatja: — S még valami. Azáltal, hogy a tagok háztáji részese­désként is a közelébe kerül­hetnek. igen sok ingyen szak­emberre is szert tettünk. Olyanokra, akik tapasztalatai­kat egymás között, és a szö­vetkezet specialistái között továbbadják. De jobb. ha saját maga győ­ződik meg minderről — bíz Kárteszi István főmezőgaz­dász gondjaira a járási szék­helyre igyekvő elnök, immár a répaszüret színhelyén, ahol a távolból lomha mozgással, hosszúra nyúlt gépóriások igyekeznek felém. — A jó öreg Herriau-k — jegyzi meg hangjában némi keserűséggel a főagronómus. Hogy oka van az aggodalmas- kodásra, magyarázatából rög­vest kiderül. — Mire idáig jutottunk, hogy minden gépet beszereztünk a répatermesztéshez, kivénültek ezek a francia gépcsodák. Újabbak vásárlására nem gondolhatunk, már csak az importkorlátozás miatt sem. De egyébként is gondolja meg, kinek van ma annyi pén­ze, hogy párjáért 6 milliót fi­zessen. Ráadásul ezeket a tí­pusokat csak szezonálisan tud­juk kihasználni... „Tanár" és tanítvány — Van-e, pontosabban lesz-e megoldás? — kérdezem most már az előbbi mondatba ka­paszkodva, s közben a többi­ekre. a megye a tápiószent- mártoninál is nehezebb hely­zetben levő üzemeire gondo­lok. — A legutóbbi országos be­mutatón már szerepeltek azok a traktorra felrakható berende­zések, amelyek olcsók, és ked­vező hatásfokkal működtethe­tők — így a közös gazdaság vezető szakembere aki bár nem mondja, szavaiból kiér­ződik, az Aranyszarvas Tsz az elsők között lesz, amely kipró­bálja az új módszert. Addig meg jó szolgálatot tesznek a nem éppen fiatal Herriau-k. — Akad-e megfelelő ember ezekre a nagy értékű gépekre? — faggatom tovább Kárteszi Istvánt, miközben a cukorré­pakombájnok a közelünkbe érnek. — Éppen az idén vonult be katonának két szakmunkásunk A helyükre állókról mégsem mondhatja senki, „ha jobb nincs, ők is megteszik” embe­rek. A 18 esztendős Sipos Lász­ló is a mi nevelésünk, meg­bízható, ügyes fiú. Ki gondol­ná, hogy először vezeti a kom­bájnt — dicséri a fiatal gépészt a főagronómus. — Az apám 12 esztendeig ült lánctalpas traktoron. (Most jobb sora van, John Deer-t ve­zet.) Nem csoda ha tiltott a mezőgazdaságtól. Biztos vagyok benne, hogy ezért is adott esz­tergályosnak. de lám hiába. Szűk nekem a műhely. — Nem lett volna mégis kü­lönb dolog megmaradni az iparban? Disco, foci Döntse el ön. Ilyenkor sze­zonban megkeresem a 6—7 ezer forintot, becsülnek a fa­luban. Különben úgy élek mint a többi srác. Hét végén discó- ba járok, focizok a tsz sport­egyesületében. Bízom benne, hamarosan autóra is telik. Hát ezért érdemes egy kicsit hajta­ni, nem igaz? — nevet rám jó­kedvűen a korára éppencsak, munkájára nézve valóban em- bernyi ember. De nincs sok Idő a disputá­ra, indul a két kombájn. Az elöl haladóból még visszain­teget Sipos László „tanára” a 19 éves Varga Miklós. Neki már ez a második éve. Valkó Béla Szállítani pedig kell Januártól decemberig kampány Navlgare necesse est — hajózni szükséges tartotta az ókori mondás. Szállítani szükségei, mondhatjuk mi nap­jainkban. Hazánk vasúthálózatán évente 120—130 millió tonna áru utazik. Szerelvények érkeznek, indulnak, vago­nokat raknak ki és be az állomásokon, iparvágányokon. E roppant árutömeg elszállításának napra, órára, percre ki­számított rendszere a kívülállc'iak áttekinthetetlenül bo­nyolult. Ez az óriási gépezet, a vasút, hol olajozottabban, hol csikorogva, de működik. Ha valami a kerekek közé kerül, erősödik a csikorgás, fiskor pedig teljes gőzzel kell üzemeltetni a rendszert, egészen határáig fokozva a teljesítményt. Az árukat várók a feladni szándékozók mindig saját szempontjukat tekintik elsődlegesnek. Termelési eredmé­nyek, határidők, exportteljesítések múlhatnak egy-egy késve megkapott vagonon. Az érdekek összehangolása ta­lár nehezebb feladat, mint magának a szállításnak a megszervezése. Különösen az év utolsó négy hónapjában, az őszi szállítási csúcs idején. Rangsorolt igények Ha egyáltalán beszélhetünk őszi csúcsról. Már-már úgy tű­nik ugyanis, hogy az év végi szállítási kampány januárban elkezdődik. A Budapesti Vas- útigazgatóság területén pél­dául már az első negyedévben sem volt megtorpanás a szál­lításokban intenzíven indult az év. igaz, tizenegy vállalattal — de vajon miért csak két Pest megyei van közöttünk? — kötöttek előszállítási szer­ződést összesen mintegy 550 ezer tonna árura, s közülük nyolcán a megadott küszöbér­ték fölött fogadtak szállítmá­nyokat. S ez több mint 100 ezer tonna pluszt jelentett. — Ennek ellenére beszélhe­tünk azért őszi szállítási csúcs­ról — mondja Kucsera Károly, a Budapesti Vasútigazgatóság osztályvezető helyettese. — Amíg június—augusztusban 2000-2000 kocsit kérnek na- ponta, addig szeptember köze­pétől az év végéig 2900—3100 között mozog az igény. Idén még az aszály is nehezíti a dolgunkat, a gabona, a takar­mány szállítását nem lehet el­halasztani. De nem várhatnak az export küldemények, az élelmiszerek és az energia- hordozók — elsősorban a szén — sem. Egy tárcaközi operatív bi­zottság éppen ezért hétről hét­re rangsorólja az igényeket, meghatározza, mely vállalatok milyen árui kapnak elsőként zöld utat. Természetesen így sem képes a vasút minden kérést azonnal teljesíteni. A megyei szállítási bizottság koordináló, egyeztető szerepé­ből az érdekek ütközőpontjá­ban áll. — így igaz, de nem lehe­tünk sem fuvarozó, sem fuva­roztató pártiak — mondja Győri Sándor, a bizottság ügy­vezető titkára —, mi magának a szállításnak az érdekeit kép­viseljük. Márpedig ez közös ügye mindkét félnek, még ak­kor is, ha néha ez nem lát­szik. A felmerülő akadályokat csak együttes erőfeszítésekkel lehet elhárítani. Állítom, hogy a MÁV elvileg és módszerei­ben mindent megtesz a gördü­lékeny. gyors szállításért. A konkrét, valós panaszok zöme emberi mulasztásokra vezet­hető vissza. ' : Munkában a Herriau francia cukorrépa-betakarító gépek a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz-ben. A szerző felvét«!« Kucsera Károly szintén alapvetőnek tartja a. partner- kapcsolatot. — Ügy érzem, van <s ilyen kapcsolat a MÁV és a fuva roztatók között. A vállalatok­kal napi érintkezésoen va­gyunk, legalább telefonon. Időről időre személyesen is fölkeressük szállíttatóinkat. hogy megvitassuk, értékeljük a problémákat. Uzemfőnöksé- geinken az őszi csúcs idején fuvaroztatói értekezleteket tartunk. Idén például 37 — köztük több Pest megyei — vállalattal kötöttünk őszi for­galmi megállapodást. A szándék tehát él mindkét részről, s minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy előbb vagy utóbb minden áru megérkezik rendeltetési helyé­re. Ugyanakkor ennek ellené­re megvannak a szállításnak azok a »-euralgikus pontjai, amelyek megszüntetése olykor lehetetlennek tűnik. Hét végi „vekkiit" A legnagyobb ellentmondás, minden további összeütközés forrása tálén 'tíz Tpdf és a vak- út működésének eltérő jelle­ge. A vállalatok és különösen a mezőgazdasági üzemek éle­tében természetes a szakaszos­ság. A szállítási igényeket a nem mindig egyenletesen ér­kező megrendelések, a határ­idők, illetve a különböző ter­mények szezonja szabályozza. S ismét a termelés jellegéből következik, hogy bizonyos időszakban egyszerre, döm­pingszerűen sűrűsödjenek a szállítások. Ezzel szemben a vasút számára a folyamatos, kiegyensúlyozott igény lenne az ideális, s ebben az esetben — amint állítják — minden fennakadás nélkül bonyolíta­nák a fuvarokat. Ezen alapvetőnek tekinthető ellentmondásokból következ­het aztán hogy a szálUttatók a kocsiinséges időkben a szük­ségesnél több vagont rendel­nek. abban bízva, hogy így megkapják a ténylegesen szükséges mennyiséget. A MÁV érdeke — ás végsősoron a szállíttatóké is — viszont megköveteli a hét végi rakodá­sokat is. Ezt a vállalatok nem győzik emberrel. Sőt, sokszor azok járnak rosszul, akik ezt mégis megoldják va­lahogy. mert hiába rakja ki szombat—vasárnap az egyik vállalat a részére érkezett kül­deményt. elképzelhető, hogy a fontossági sorrend miatt olyan üzem kapja meg az üres kocsit, ahol rendszeresen kés­nek a rakodással. Hasonló a helyzet a vago­nok állapotával. Szintén idő es ember hiányában a fogadó nem mindig takarítja ki a ko­csikat. a következő piszkosan erkező szerelvénynél pedig ő reklamál a vasútnál. A fuvaroztatók viszont jog­gal panaszolják, hogy gyakran a többszörösét kapják annak a kocsimennyiségnek, amire megállapodásuk és rakodó ka­pacitásuk van. Büntetés és ösztönzés Ezek a súrlódások, ellent­mondások teljesen nem szün­tethetők meg. Enyhíteni vi­szont lehet és kell őket. A módszerek széles skálá ján mo­zognak a szigorú szankcióktól kezdve az ösztönzésig. A ko­csiálláspénzek tetemes össze­get tesznek ki évente, amit a rakodás gépesítésére, techni­kai feltételek javítására fordí­tanak. A rakodási versenyek célja hasonló, mégha a jutal­mak összege összehasonlítha­tatlanul kisebb is, mint a bün­tetéseké. Az első negyedévben például r budapesti igazgató­ság összesen mintegy 180 ezer forint céljutalmat fizetett szállításvezetőknek. Az előszállítási kedvezmé­nyek, a különböző szerződések és megállapodások szintén elő­mozdíthatják a közös ügyet De mindez csak akkc- ér va­lamit, ha mindkét fél komo­lyan veszi azt a bizonyos, so­kat emlegetett partnerkapcso­latot. Amibe természetesen a vita is belefér, feltéve, ha az ellentétes érvek is nyitott fű­tekre és megértésre találnak. S ez az egyetlen járható út: hiszen szállítani szükséges. M. Nagy Péter Nőtt a tartási kedv Emelték a plad védőárat Az elmúlt esztendőkben töb­ben kongatták a vészharangot a háztáji sertéstenyésztés fe­lett. Mindhiába! Hiszen az idei adatok is azt bizonyítják, hogy az ország más megyéihez ha­sonlóan szűkebb pátriánkban szintén nőtt a tartási kedv. Ennek köszönhetően az esz­tendő végére várhatóan a ter­vezett 410 ezer sertés helyett 430 ezret vesznek át a Pest- Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szakem­berei. Bár a felvásárlási árak napjainkban sem juttatják magas nyereséghez a kisgazdá­kat. az értékesítési biztonság ma is vonzó a tenyésztőknek. Mostanában egyre több helyről érkezik jelzés, hogy sokan attól tartanak: a mező- gazdaságnak hatalmas károkat okozó aszály miatt, az elkövet­kező hónapokban zavarok lesznek a takarmányellátás­ban. Az idei gabonafélék sza­badpiaci ára is ezt látszik alá­támasztani. hiszen például a kukorica kilója a szokásos néay-öt forint helyett nem eav helyen nyolc-tíz forintért kel el. A húsipariak azonban bi­zakodóak: a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat — amely a környék legnagyobb sertés­táp előállítója és forgalmazója — a legfrissebb jelentések sze­rint elegendő készletekkel ren­delkezik. A két vállalat között napi kapcsolat van. informá­cióikat rendszeresen kicseré­lik. s ha bárhol takarmány­hiány van, azonnal intézked­nek. Megyénkben tehát nőtt a sertéstartási kedv. s ez meg­alapozza a húsellátás biztonsá­gát. Sőt, nemcsak idehaza, ha­nem külföldön is vevőre talál a magyar vágóállat. Tekintet­te! azonban arra. hogy újab­ban a kisebb súlyú, százhúsz kiló körüli sertések a kelen­dőbbek, a PENOMAH zsírsza- lonna-árusítási akciót indított, s húsz forintért árulják a bol­tokban a zsírnak valót. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a háztájiban a saját felhaszná­lásra vágott állatokat ne hiz­lalják túlsúlyosra, mert 120—■ 130 kiló felett a feletetett ta­karmány nem az értékesebb húsrészeket, hanem a szalon­nát vastagítja. A kedvezmény meghirdetése óta megyénkben duplájára nőtt a zsírszalonna eladása, s ez nagyobb meny- nviségű tát) és abrak megtaka­rítását ielenti. A vállalat — az értékesítési biztonság érdekében — a sza­badpiacon is felvásárol min­den hizlalásra alkalmas mala­cot. Most emelték a védőárat, ígv jelenleg kilónként 48 fo­rintot fizetnek a süldőkért. F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents