Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

Még nem kitaposott úton Az összefogáseredménnyel járt Még a nyár végefelé beszél­gettünk a maglódi nagyközsé­gi pártbizottság titkárával. Fo­dor Sándorral kö.zséspolitikai kérdésekről. Megemlítettük neki: látni az autóbuszból is, hogy az Irányi utcában utat építenek. A legmegfelelőbb helyre irá­nyított bennünket, olyan em­berhez. akiről később kiderült, maga is részt vett a munkála­tok _ irányításában, de a két­kezi munkától sem riadt visz- sza. Hegedűs Istvántól, a ta­nács akkori vb-titkárától kaptuk a legaktívabb útépítő társadalmi munkások egy kis jegyzékét: az Irányi utcából Dani Sándor, Szilágyi Miklós, az Árpád vezér utcából Pin­tér Mihály, Bíró József és Nagy Imre nevével. Merthogy' nemcsak a 365 méteres Irányi utcában építették akkor a szi­lárd burkolathoz az alapokat, hanem az Árpád vezér utcá­ban a még háthalevő 780 mé­tert is. Segített a pályázat Időközben Pintér Mihállyal az ISG dolgozójával a 31. vá­lasztókerület tanácstagjával, majd Biró József kőműves kisiparossal sikerült beszélget­nünk. Pintér Mihályt találtuk meg előbb. — Ezt két éve bővítettük a házhoz — mutatott körbe a szépen berendezett házban, de hát sok időt vett el az út­építés is. ■ — Itt születtem Maglódon,. 1944-ben, innen kerültem Pestre dolgozni a Kőbányai Textilművekhez, majd az ISG jogelődjéhez mint hegesztő és szerkezeti lakatos. Ott szak- szervezeti munkát is végeztem, ma is üszb-tag vagyok, s vol­tam KISZ-titkár is a község­ben. Érettségi után technoló­gusként dolgoztam az ISG- ben, ma a meó-ban fizikai ál­lományú vagyok. Két lányom van, az egyik nyolcadikos, a másik harmadikos az általá­nos iskolában. — Tanácstagnak 1980-ban választottak és mindjárt utá­na tanács vb-tag is lettem. Akkor éreztem, hogy nem lesz könnyű dolgom, mert az előt­tem volt tanácstag és egyben vb-titkár Kiss László több mint negyedszázados munká­ja, tapasztalata rangot vívott ki e tisztségeknek, amelyeket éá is betöltők. A HNF-nél ígér­ték, hogy minden segítséget megadnak. Be is tartották ígé­retüket — mondta Pintér Mi­hály. Aztán arról beszélt, hogy az útépítés társadalmi munkában nem valami égi szikra után kezdődött el. Sokkal inkább ár. Móczár István népfronttit­kár szervezőkészségének kö­szönhető, s természetesen mindazoknak, akik magukévá tették ezt az ügyet. A nagy­községi tanács pályázatot hir­detett meg az 51 tanácstagnak, hogy aki a felajánlott TOO ezer forint mellé a legtöbb társa­\ dalmi munkát és segítséget tudja megszervezni, annak körzetében épülhet új út. Pin­tér Mihály is. komolyan vette a pályázat kínálta lehetőséget: egyenként felkereste az Árpád vezér utca még eddig el nem készült földes szakasza men­tén élő lakosokat. Negyvenva- lahány helyen járt, majd utca­gyűlésen összegezték a fel­ajánlásokat, s februárban már megkezdődhetett a kockakö­vek szállítása Budapestről. Saját kocsival Ezt a hallatlan nagy mun­kát Bíró József, a másik lel­kes patrióta így jellemezte: — Még soha, sehol nem lát­tam ilyen lelkes csapatot, mint amilyen akkoriban itt dolgo­zott szombat-vasárnaponként, de nem ritkán hétköznapokon is ... .Sokan saját személygép­kocsijukkal fuvarozták a fő­városba az embereket a kőra­kodáshoz és vissza. A vízhordó gyerektől a tanácstitkárig mindenki nagyon keményen dolgozott. A vízhiány nehezí­tette a munkánkat a betono­zásoknál, de azárt ezen is túl­jutottunk, mert a magánhá­zaktól gyűjtöttük össze jófor­mán vödrönként a vizet, hi­szen senki sem tudott sokat adni abból, amiből egyébként is szűkösen vannak a maglódi- ak. — Három és fél hónap alatt készült el az út. Többnyire 20 méter körüli a telkek széles­sége, de van itt 60—70 méte­res is, azt nem lehetett elvár­ni, hogy utóbbiak többszörös hozzájárulást fizessenek. Meg az idős emberek portáiról sem szabad megfeledkezni. Mégis elkészült a^ út úgy, hogy jö­vő tavasszal már csak a fedő aszfaltréteg kell rá. Ez csak úgy sikerülhetett, hogy akik­nek az első 100 méterbe bele­eset a házuk, azok a hétszáza­dik méternél is becsülettel dolgoztak... Felsorolása végén nagyon szerényen megjegyezte Biró József, hogy érdemes társadal­mi munkás kitüntetést kapott, ami nem is első ilyen jellegű elismerése önzetlen segítőkész­ségének, mert óvodát, iskolát épített, újított fel dolgos két kezével. — A HNF helyi szervezete kutatta fel a kockakövet, s biztosította a szállítást Rákos­csabáról Nyolcezer kockát hoztunk haza, egyebek között a Rákosmezeje Tsz járművei­vel. A gépkocsivezetők a téesztől társadalmi munkában dolgoztak, csak a fuvar és egyéb költségeket fizettük ab­ból a házankénti 2 ezer forint­ból, amit összeadtunk hozzájá­rulásként. Az alapozáshoz használt agyagos sódert is a HNF ho­zatta, szintén csak a fuvarért fizettünk. A szakmai irányítás, ellenőrzés terén pedig a mo- nori járási útfelügyelőségtő! Kosztolányi Cyörgyékkel tar­tottunk közvetlen kapcsolatot — sorolta Pintér Mihály és röstellkedett, hogy hamarjá­ban nem jut eszébe mindenki­nek a neve. A régi ntoícrcs Igaz, nem is igen fért volna bele ebbe a tudósításba annyi név! Az Irányi utcaiakról sem feledkezett meg, amikor külön kiemelte a régi motoros Ker­tész Károlyt, hiszen ők alig több mint ötödmagukkal lát­tak munkához. Az első sze­gélykőkarót követte a többi utcabeli, s befejezték a mun­kát. Aszódi László Antal Készülék Kikérésre Űj berendezés gyártását kezdték meg a közelmúltban a vccsé- si Fcrroelektrika Ipari Szövetkezetben. A Ganz Műszer­gyárral kooperációban készítik a hőmennyiségmerő készüléket, amellyel egyszerűbbé válik a hőközpontokból kibocsátott ener­gia mérése. Képünkön: Darázsi Imre szereli a berendezést. Hancsovszki János felvétele A Forrós választéka Várják, hogy felfedezzék éket A régi épületsor egy része megújult, más része ziláltan vgrja a bontást. A monoriak azért még jól emlékeznek a méteráru szaküzletre, ahová csak be kellett lépni az utcá­ról, bőséges áruválaszték, és persze ebből, meg- a szűk tér­ből következően többnyire tö­megnyomor fogadta őket. Á szomszédos ruházati hús­áruházban tömeg igen ritkán akadt, de — őszintén szólya — még a ruházati szakmában napi cikknek számító holnvkat sem lehetett megtalálni. Nem volt harisnyanadrág, alig akadt p«hérnemű s a mondás. h«gv mért egy nyomorult zokniért, is Pestre kell utazni! — nem « keltett már feltűnést. < ['őre köszönnek — Zokni éppen most is ke­vés van — mentegetőzik a Forrás Aruház három ágra osztott osztályának — a lakás­textil-. a konfekció- és. divat­árurészleg — vezetője, Pete TÁszló. Ö az a kereskedő, aki­nek nemcsak a kisujjában, de — talán nem' sértődik meg. ha leírom —. a vérében van a szakma. Az iránvftása alatt dolgozókra már a jelenlétével is sugározza: az eladó nem szí­vességet tesz. ha kiszolgál. Ügy kell tennie a dolgát, hogy a vevő óira meg óira vissza­térjen. s időtöltésévé váljon a böngészés, a nézelődés — ha éppen nincs is konkrét vásár­lási szándéka. Mert 'a vevőnek van össze­hasonlítási alapja. S melyi­künknek nem akadt már olyan élménve. hogy kóvályog a pol­cok között, keres valamit, de nincs, aki megszólítsa, s ha végül ráakad a holmira, de eggyel kisebb számban, előke­rül az1 eladó is. csak azért. ho?v kategorikusan kijelentse: másmilyen nincs. Dicsérem az osztályvezetőnek a Forrásban szánén eluralkodó udvariassá­got. Mondom amit vásárié­ként tapasztalok: előre köszön­nek. két lépés után hárman is jönnek a mit tetszik paran­csolni kérdéssel, eligazítanak, mondják a legközelebbi áru- szállítás várható időpontját. Csúcsforgalom élőit — Így is kell! Erről beszé­lünk mi is mindig! — nyug­tázza Pete László elése''«’ míg felbaktatunk a számlál- hatatlan szürke kőlépcsőn a toronyba, irodájába. — Régi eladóink persze már tudják, hogyan kell bánni a vevővel, az újak pedig, s a ta­nulók is átveszik az ő stílusu­kat. Kell is, hogy magunkhoz édesgessük a vásárlót, mert mintha nem éreznék még iga­zán magukénak az áruházat. Tudom, a régi méterárú-szak- üzletbe csak be kellett botlani az utcáról. Most pedig lépcsőt kell járni, s ezt a fáradságot nem veszi mindenki. Érezzük -is. Pedig árukészletünk duplája az ottaninak, s páratlan a vá­logatási lehetőség. Igaz. Szőnyeget Monoron így még nem vehetett senki. A A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1983. NOVEMBER 23., SZERDA IV1 Ä szülőkön sok múlik Csak akkor jönnek, ha baj van £ Minden változás ellenére’ ^ kiderül, hogy a család, mint ^ a társadalom legkisebb Cgy- ^ sége, milyen életre szóló í hatást gyakorol az emberi­éi ségre, mennyire fontos a ^ felnőttek és a gyermekek í részére. A gyermekek neve- ^ lésében egyformán felelős ^ a szülő és az iskola, hiszen !; a célok azonosak, megbe- ^ csült személyeket nevelni a f, társadalomnak, felkészíteni á a felnőtt életre. Az általános iskolákban az- alapvető feladat a műveltség megszerzése, az erkölcsi tulaj­donságok fejlesztése, a szocia­lista embertípus kialakításá­nak megkezdése. Nem elha­nyagolható szempont az sem, hogy testileg és szellemileg egészséges, edzett nemzedéket neveljenek. Tartalmas szabad idő ' E célok eléréséhez olyan szo­cialista nevelőiskolára van szükség, amelynek feladatai a már fentebb említett célkitű­zéseik. A mendei általános is­kolában 11 alsós és 8 felsős tanulócsoportot tartanak nyil­ván, ezeken kívül működik még négy napközis és egy ki­segítő csoport. A néhány évvel ezelőtt átadott új általános is­kola megteremtette az egy műszakos tanítás feltételeit, a délutáni órákban jobbára csak a napközikben vannak foglal­kozások. Váltott műszakú a tanítás a régi iskolában. A mendei oktatási intézménynek 429 tanulója van. a napközik­ben a gyermekek egynegyedét tudták elhelyezni. Mindössze egy pedagógusi állás betöltetlen, gondot csu­pán az jelent, hogy öten ké­pesítés nélkül foglalkoznak a gyerekekkel, bár ketten meg­kezdték tanulmányaikat a fő­iskolán. Az adott tárgyi és személvi feltételek mellett igyekeznek társadalmi kapcsolataikat bő­víteni. hogy a céloknak és fel­adatoknak eleget tervének. Egyre színvonalasabb az is­kolában működő úttörőcsapat munkája, a maga sa’átos esz­közeivel próbálja az aktivitást és az öntevékenvséoet fejlesz­teni. őz úttörőtanács havonta tart ülést, afnelven meghatá­rozzák egy-egy hónap felada­régi boltban kicipelték az aj­tó elé, hogy nappali fényben is látsszon legalább a minta csücske .,. Most kiterítve, fal­ra függesztve kápráztathat a lakástextíliák, szőnyegek, ta­karók választéka. Látni, mit kínálnak, mi az, amiből válo­gatni lehet. Lent'a konfekció- és divatáruosztályon külön konzol a harisnyáknak, a fe­hérneműnek, puhán sorakoz­nak egymás mellett a pulóve­rek. s hol van az az idő. ami­kor négvféle télikabát volt a választék ...? Ä hatalmas raktárban tás­kák. irhakabátok, kosztümök remek férfiingek váriak, hogy a vevő szeme elé kerülhesse­nek. 13 milliós árukészlet fo­rog az osztályon. — Alaposan felkészültünk a karácsony előtti forso'o-’ Ami esetleg nincs — tréning­ruhák például, bizonyos mé­retekben fügeönv — az or­szágosan h’ánvo'kkoek számít — mondta Pete László. Mindenért Pestre? Várják, hogy igazán felfe­dezzék őket. hogy a köztudat­ból kikopion végre a minde­nért Pestre kell menni. S nem csupán várják: meg is tetté! ennek érdekében mindazt amit jó kereskedő tehet. K. Zs. tát és segítenek a pedagógu­soknak az értékelésben is. Ki­emelkedő szerepük volt a gye­rekek szabad idejének tartal­mas megszervezésében, rend­szeresek a sportdélutánok, a hétvégi szombat-vasárnapi ki­rándulások. A pedagógus KlSZ-alapszer- vezet munkájában is fellelhe­tők kedvező változások. Veze­tik a hetedikesek, nyolcadiko­sok Kilián-körét, amelyeken a KISZ-életre való felkészítés a cél. Szépítik, csinosítják — a gyerekekkel közösen — az is­kola környékét. Nyitott iskola Törekednek a társszervekkel a hasznos kapcsolatokra, így elmondható, hogy jó az együtt­működés a tanáccsal, az egész­ségügyi szervekkel, az óvodák­kal. a sportkörrel és a tűzoltó­egyesülettel. , A legfontosabb azonban természetesen a szülőkkel való kapcsolattartás. A gyermeke­ken keresztül kell hatni a családra, irányítani annak szemléletét, kultúráját. Nyitott iskola megvalósítására törek­szenek, kölcsönösen kell in­formálódniuk a gyerekek ma­gatartásáról. tanulásáról, isko­lán kívüli viselkedéséről. Évek óta igyekeznek már tanév ele­jén megtartani az első össze­vont szülői értekezleteket. Sajnálatos, hogy,, az úgyne­vezett problémás gyermekek szülei nem nagyon látogatják ezeket az összejöveteleket, pe­dig az ő érdekük is lenne az azon való megjelenés. Kiemel­ten foglalkoznak az iskolába kerülő első osztályosokkal, va­lamint a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosokkal. Az al­só tagozatban évente kétszer nyílt napokat tartanak, a fel­sősöknek pedig nyílt órákat. Fogadóórák tartására is fel­kérték a pedagógusokat, saj­nos csak akkor jönnek a szü­lők, ha problémájuk van. A szülői munkaközösség te­vékenysége nélkül elképzelhe­tetlen lenne az iskola munká­ja. Az ismeretterjesztő társu­lat monori járási szervezetével közösen indítják évente a szü­lők iskoláját. Eredményesek a családlátogatások, ezek számát azonban a jövőben növelni szükséges. A szülők készek se­gíteni. sokszor ott vannak az iskolában és annak környékén, társadalmi munkával járulnak hozzá a gyarapodáshoz. Hasznos kapcsolatok Kapcsolatuk van még több üzemmel, a jövőbeni célok közé tartozik, hogy ezekkel a szervezetekkel együttműködé­si szerződést kössenek, s igye­kezzenek betartani és betar­tatni az írásban rögzítetteket. G. J. A pálya széléről Eredményekről és gólokról Dánszentmiklés megőrizte előnyét A JÁRÁSI I. OSZTÁLYÚ LABDARÜGÖ-BAJNOKSÁG EREDMENYM: Ecscr—Mendc 0-0, Ecser, 100 néző, vezette: hits. A rengeteg helyzetet el­puskázó hazai csapat csak saját magát okolhatja az ott­honi pontvesztésért. A játék­vezető jól látta el feladatát. Kőcser—Monor 0-4, Maglód —Dánszentmiklós 2-2, Pcícri —Vecsés II, 7-0, Törtei—Ccg- lédbercel 1-0, Nyáregyháza— Abony 1-3. ŐSZI VÉGEREDMÉNY: 1. Dánszentm. 12 8 3 1 31-13 19 2. Maglód 12 8 2 2 25- 6 18 3. Modor 12 7 4 1 29-13 18 4. Aoony 12 7 3 2 27- 9 17 5. Péteri 12 7 — 5 30-16 14 6. Mende 12 4 5 3 18-12 13 7. Törtei 12 5 2 S 20-16 12 8. Albertirsa 12 4 2 6 16-22 10 9. Cegiérbercel 12 4 2 6 12-10 10 10. Ecser 12 2 3 7 10-29 7 11. Vecsés II. 12 3 1 8 16-40 7 12. Kocsér 12 3 — 9 8-35 6 13. Nyáregyháza 12 2 1 9 11-32 5 (Megjegyzés. Azonos pont­szám esetén az ificsapat jobb helyezése dönt.) IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Ecser—Mende 1-5, Kocsér— Monor 1-3, Maglód—Dán- szentmiklős 3-0 (játék nélkül). Törtei—Ceglédbercel 7-0, Nyáregyháza—Abony 2-4. SERDÜLÖK: Vecsés—Dán- szentmiklós 2-2, Nagykőrös— Péteri 1-1, Abony—Pilis 2-0, CVSE—Gyömrő 4-1, Albertir- sa—Üllő 0-4, Maglód—Monor 1-3. ★ A bajnokság őszi utolsó for­dulójának rangadóján a Mag­lód—Dánszentmiklós találko­zón élvezetes, jó mérkőzést láthatott a szurkolósereg. A hazaiak szerezték meg a ve­zetést, amit nemcsak kiegyen­líteni sikerült a vendégeknek, hanem előnyt is szereztek. Ezután a Jánosiak sok apró taktikai szabálytalansággal valósággal széttördelték a já­tékot, nem engedve ezzel lendületbe jönni a hazaiakat. A maglódiaknak a 93. perc­ben (jogos hosszabbítások miatt), sikerült egyenlíteni, és végül elmondhatjuk, hogy igazságos eredmény született ezen a neiji mindennapi ösz- szecsapásoti. A Dánszentmik­lós a döntetlennel megőrizte egypontos előnyét a tábláza­ton, őszi bajnok lett, amihez csak gratulálni tudunk. MAI LABDARÚGÁS Országos Ifjúsági Kupa a legjobb 32 közé jutásért: Pi­lis—Debreceni MVSC, Pilis, 13 óra. Országos Serdülő Kupa a legjobb 32 közé jutásért: Ül­lő—Debreceni MVSC, Üllő, 13 óra. Reméljük, mindkét együtte­sünk méltó ellenfele lesz a debrecenieknek. Kucsera József Kulturális program Gyomron, 15 órától: az if­júsági természetkututó film­klub foglalkozása, 14-től 17-ig: a tájház nyitva tartása. Az út­törőházban, 15-től: a tornász és kézilabda; 16-tól az ügyes kezek szakkör foglalkozása. Monoron, 9-től: szűrhímző- tanfolyam, 16.30-tól: a társa­dalompolitikai filmklub vetí­tése a moziban, A márvány­ember, I—II, 17-től: francia nyelvtanfolyam, 19.30-tól: a ko/társ filmklub vetítése, be­mutatják a Wilkói kisasszo­nyok című lengyel filmet. Ül­lőn, 17-től: gyermek művészi torna és kismotorvezetői tan­folyam. Versesen: a bábcso­port foglalkozása tanítás sze­rint, 18-tól: aerobic. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents