Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-23 / 276. szám

1983. NOVEMBER 23., SZERDA 3 Új Sild a Benta felett Néhány napon belül átadják rendeltetésének az új tárnoki köz­úti hidat. A rési, alap nélküli, egy nyomsávos, balesetveszé­lyesnek nyilvánított építmény helyett 13 méter nyílású és 10,5 méter széles új vasbeton létesítmény ível a Benta-patak felett. Hancsovszki János felvétele „Szakképzett vagy szakkép­zetlen elitét felveszünk” — hirdeti a felirat a bolt kiraka­tában. Csöppet sem szokatlan látvány ez a főváros környéki falvak, élelmiszerüzleteiben. A már-már krónikus kereskedő­hiány elsősorban a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatot sújtja. Huszonnégy település — köz­tük három város — élelmi­szerellátása alapvetően az ő feladatuk. Hentes kölcsönbe — A vidéki tanácsi kereske­delmi vállalatok közül nálunk a legmagasabb az egy főre ju­tó forgalom — mondja ezt nagyon keserűen Somogyi Fe­renc igazgatóhelyettes, érthe­tő, hogy nem büszke a szám­ra, hiszen ebben az esetben ez nem kiemelkedően jó terme­lékenységet, hanem aggasztó munkaerőhiányt takar. — Boltjaink a főváros kör­nyéki településeket látják el. Budapest elszívó hatása pedig nagyon erős. Csak Budaka- lászról húsznál több kereskedő jár be dolgozni. Sok boltunk­ban csökkenteni kell a nyitva tartási időt. Szeptember köze­pén tizenegy üzletünk volt zárva, de nyáron 40—50 he­lyen is le kell húznunk a ro­lót. Most elképzelhetetlen a régi gyakorlat, hogy egy bolt­vezető csak akkor mehetett szabadságra, ha utána helyet­tesítést vállalt. Az első ABC-áruház, ahol érdeklődöm, mintha cáfolná az igazgatóhelyettes panaszait, Budakeszin a 158. számú élel­miszer-áruház vezetője, Mezei Miklós irigylésre méltó hely­zetben van. — Ügy két hónapja már megvan a szükséges 23—24 dolgozónk. Igaz, a nyáron ren­geteget túlóráztunk, s a sza­badságok zömét is csak most tudjuk kiadni. Hat-hét kis­gyermekes eladónk van, aki­ket feltétlenül el kellett enged­nünk, amikor a bölcsőde, az óvoda bezárt. A nyári hóna­pokban bizony sokan reggel­től estig itt voltak az üzlet­ben. Most már olyan helyzet­ben vagyunk, hogy kölcsön is tudtuk adni egyik hentesün­ket. Százan is jöhetnek Ez a másfél éve megnyitott ABC valóban szép és korsze­rű. S nem utolsó szempont, hogy a keresetek is magasab­bak, mint másutt. Az eredeti­leg 3,5 millió forintra terve­zett havi forgalom ugyanis rendszerint az ötmillióhoz kö­zelít, így a jutalék is eléri az 1700—1800 forintot. Hogy ez a kép mégsem jel­lemző a vállalatra, azt Dobó' Ferenc munkaügyi osztályve­zető bizonyítja: — Most azonnal föl tudnánk venni száz új dolgozót. Ha jönnének. De sajnos a mi bé­reink alacsonyabbak a fővá­rosinál. Tény, ami tény: ott sem tolonganak a jelentkezők az élelmiszer-kereskedelem­ben, a magasabb bérek ellené­re sem. — De ez engem egy csöppet sem vigasztal — mondja Lá­nyi Pál igazgató —, nekünk az agglomeráció ellátásáért kell felelnünk. A napokban mond­ta nekem egy szakképzett el­adó, hogy kilép és elmegy ta­karítónőnek, azzal a dupláját keresi meg, mint nálunk. Ez matthelyzet. Ha ötszáz forint­ról lenne szó, még elkezde­nénk alkudozni. De így, ha nincs miről? Tavaly például a főváros és a környéke kapott 15 millió forint bárpreferen­ciát a kereskedelmi ellátás ja­vítására. Ebből nekünk jutott százezer forint. Ossza ezt el 1300 ember között! Egyetlen reményünk a tanulóképzés. Sikerült 85-re növelni a lét­számot, s jövőre talán még több tanulót tudunk beisko­lázni. Ha csak a fele nálunk marad, már könnyebb lesz. Érthető, hogy a hasonlóan nehéz helyzetben levő főváros ellátása kiemelt szempont. De nem joggal várnak-e el a bu­dapestivel azonos színvonalú ellátást az agglomerációban élők? Annál is inkább, hiszen többségük a fővárosban dol­gozik. Márpedig a kénysze­rűen lehúzott rolók, a rövidí­tett nyitva tartás nem szolgál­ják a magasabb színvonalat, s csak fokozzák a budapesti kereskedelemre nehezedő nyo­mást. Kétféle hűség Hasonlóan sötéten látja a helyzetet dr. Fekete Lajos is: a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője — Minden fórumot, minden lehetőséget megragadunk a változás érdekében. Persze tudjuk, hogy éppen ma gyöke­res fordulatra nem számítha­tunk, mégsem várhatjuk tétle­nül a megoldást. Megpróbá­lunk hát szerény lehetősé­geinkkel élni. Elsődleges cél a tanulóképzés erősítése, itt valóban értünk el sikereket. Folyamatosan és rendszeresen próbálunk plusz bérfejlesztési lehetőséghez juttatni a válla­latot. Az új, korszerűbb üzle­tekbe valamivel szívesebben mennek dolgozni az emberek. És ha csak nagyon keveset se­gít is, több kis boltot szerző­désbe adunk. Igaz, erre sincs tömeges jelentkezés. Elnökségi ülés A nők helyzete A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő nők és családjuk helyzetének alakulására vo­natkozó vizsgálat tapasztala­tait vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöksége kedden, az MNOT székházában tartott ülésen. Megtárgyalták az MNOT és az elnökség jövő évi munka­tervét is. Eszerint a nőtanács a következő esztendőben ta­nulmányozza többek közt az ipari ezövetkezetben dolgozó nők , élet- és munkakörülmé­nyeit. Az elnökség tájékozódik az ipari üzemekben és válla­latoknál a negyvenórás mun­kahét bevezetésének tapasz­talatairól, a nápművelőnők élet- és munkakörülményeiről, a különböző iparágakban dol­gozó nők üzemsgészségügyi helyzetéről. Az elnökség meghallgatta a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség tanácsának nemrég. Balatonaligán tartott ülésének tapasztalatairól adott tájékoz­tatót. Budakeszin, a jó példaként említett ABC-től egy busz- megállónyira van a vállalat 112. számú boltja. Kun János- né már nem olyan elégedett, mint kollégája. — A korábbi nyitva tartá­sunkat csökkenteni kellett, a szükséges 16 dolgozó sohasem volt meg. Most heten vagyunk, de így is hapi másfél órát kell túlórázni. A szabadságoknak eddig jó, ha negyven százalé­kát ki tudtam adni. Nem szí­vesen jönnek ide dolgozni, na­gyon csábító az az ötezer fo­rint hűségpénz, amit Budapes­ten fizetnek. Amit nem is a munkahely­hez, hanem a fővároshoz való ragaszkodásért kapnak az em­berek. Kun Jánosné is meg­kapta, amíg vállalatának ró­zsadombi üzletében dolgozott. Akkor járt neki, most meg nem, pedig a munkaadója nem változott. — Húsz éve vagyok már en­nél a vállalatnál, ide is Pest­ről járok ki. Elismerik, meg­becsülik a munkámat, azért az ötezerért én már nem me­gyek el. M. Nagy Péter Már az alapításkor is a nép- gazdasági szükségszerűséget emlegették a szakemberek, az igények azonban az elmúlt év­tizedekben gyorsan fejlődő külkereskedelmünk miatt to­vább növekedtek. A MERT szolgáltatásait napjainkban nem egy megyei gazdálkodó is nélkülözhetetlennek tartja, köztük a két legnagyobb és ön­álló könnyűipari vállalat, a Buda-flax Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat, valamint a Váci Kötöttárugyár. Gondjaikat, eredményeiket ismerve és egv kicsit kitekintve szűkebb pát­riánkból, arra voltunk kiván­csiak: vajon milyennek ítélik a MERT szakemberei a hazai könnyűipari termékek verseny­képességét? Beszélgetőpartne­rünk Dobos Sándor vezérigaz­gató volt. — Hogyan kerülnek kapcso­latba a hazai termelőkkel? — Általában háromféle mó­don. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium úgynevezett cikk­listát állít össze folyamatosan áz általunk kötelezően' ellen- őrzendő termékekről. Ez a lis­ta rugalmasan alkalmazkodva a mindenkori igényekhez, vál­tozik is. gyakran éppen a mi javaslatunkra. A kötelező mi­nőségellenőrzés célja, hogy a termelők mind jobb áruval je­lenjenek meg a külföldi pia­cokon. A másik mód, amikor egy-egy exportáló maga kéri valamely gyártmányának vizs­gálatát és arról tanúsító bizo­nyítvány kiállítását. A harma­dik pedig, amikor külföldi megbízás alapján végezzük a magyar exporttermékek minő­ségellenőrzését. Kényszerít az ellenőrzés — Milyen a MERT tekinté­lye a világban? — Mind idehaza, mind kül­földön egyre több partnerünk van. Csak egy adat; az elmúlt öt esztendőben évenként átla­gosan 10—20 százalékkal nö­vekedett határainkon túli üz­letfeleinkkel a kapcsolatunk. Emellett számos minőségellen­őrzéssel foglalkozó cég ma­gyarországi képviseletét is mi látjuk el, köztük a világ leg­nagyobb ilyen szervezetéét, a genfi székhelyű SGS-ét is. — Ezek azt jelzik, hogy el­ismerik az önök tevékenysé­gét. Hogyan tudnak versenyre kelni a nem is kisszámú kon­kurenciával? — Soha nem élünk vissza a bizalommal! Ez a legfontosabb jellemzője munkánknak. Mi nem feledkezünk meg az ellen­őrzés ellenőrzéséről sem. tehát állandóan kontrolláljuk önma­gunkat is. ezzel a lehető legki­sebbre csökkentve tévedéseink lehetőségét. Csak -jól felkészült szakembereket foglalkozta­tunk. — Nem okoz gondot, ha egy külföldi cég egy magyar ter­mék ellenőrzését kéri? Hogyan tudják összeegyeztetni a hazai termelő és a határainkon túli vevő érdekeit? — Ez csak látszólagos ellent­mondás, hiszen mindkét félnek csupán egy érdeke lehet, ez pedig az, hogy kifogástalan árut adjon el, illetve vegyen meg. Sem pénz, sem munkaerő — S ezek a vállalatok va­jon elfogadják a MERT állás­pontját? — Ez már fogas kérdés. Be kell vallanom, hogy néha hal­latszik a kétkedők hangja is. Magyarországon egyébként sem népszerű semmilyen ellen­őrzés, ettől valahogy viszolyog- nak az emberek. Ez alól mi sem vagyunk kivételek. Meg­esik. hogy költségtakarékosság címén a lehető legkevesebb vizsgálatot kérik, ám szakem­bereink munkájuk során a kö­telező gondosság elvét elfogad­va egyéb észrevehető hibákra is felhívják a termelők figyel­mét. — Az eddig elmondottak mennyiben érvényesek a köny- nyűipari termékek esetében? — Munkánk egyötödét az ehhez az iparághoz tartozó gazdálkodók áruinak ellenőr­zése teszi ki. Ha konkrét aka­rok lenni, azt kell mondanom, hogy az utóbbi években a könnyűipari termékek minősé­ge stagnál. Ennek egy alapve­tő oka van. Nevezetesen az. hogy a világpiacon meglehető­sen nehéz eladni, s mart re­cesszió van. a vevők igénye gyors ütemben megnőtt. Ma­napság mindenki extra, szu­per, de legalábbis első osztá­lyú árut akar vásárolni, s ez érthető is. A hazai gyártók vi­szont nem mindig tudják kö­vetni a minőségi igények ilyen gyors emelkedését, mert sem elegendő pénzük nincs a tech­nológia, vagy a gépek azonna­li korszerűsítésére, a munka­erőhelyzet alakulása sem ked­vező. Nagy a fluktuáció, s amíg az új belépők betanulnak, ne­héz tőlük kifogástalan munkát elvárni. — Milyen jellemző hibák miatt reklamálnak leggyakrab­ban a vevők? — Sűrűn megtörténik, hogy a mintadarabtól eltérően készí­tik a szériában gyártott ter­mékeket. Ha csak a szín egy árnyalattal sötétebb. vagy vi­lágosabb, már azt is szóvá te­szik az igényesebb megrende­lők. Gyakori az is. hogy szál­lítás közben megsérül a cso­magolás, vagy maga a termék is. Mindent egybevetve el­mondhatom. hogy az idén az első félévben a tőkés partne­reinktől érkező reklamációk száma csökkent, de igényeseb­bek a szocialista országbeli vásárlóink is. s ezt jó néhány hazai gyártó a saját bőrén ta­pasztalhatja. — Mit mutat a statisztika: megyei két nagy vállalatunk állja a versenyt? — Sok tekintetben igen. Bár a Váci Kötöttárugyár termé­keinek csak egy kis részét vizs­gáljuk, más forrásokból is van­nak információink. Eszerint a Szovjetunióba exportált ruha­féleségek minősége egyre ja­vul. s a korábbihoz kéoest jó­val kevesebb a vevők észrevé­tele. Ez a kedvező helyzet nagymértékben annak köszön­hető. hogy a vállalatnál nagy erőfeszítéseket tesznek a ter­melés korszerűsítésére, s külö­nösen dicséretes, hogy viszony­lag gyorsan követik a divatot. A Buda-flax szintén a legjobb hazai exportőrök közé tarto­zik. Rendkívül nagy figyelmet fordítanak a kifogástalan mi­nőségre. Ennek tudható be. hogy tőkés vásárlóiktól alig- alig kapunk reklamációt, a szo­cialista országokból pedig egyet sem. Míg az áru itt van — Ezek szerint mostanában kevesebb a gondjuk. — Ez csak a látszat! Akad most is problémánk bősége­sen. de az az elvünk, hogy ezeknek addig kell megoldód­niuk. amíg az áru el nem hagy- ia az országot — mondotta be­fejezésül Dobos Sándor. a MERT vezérig,j7.gatóiá.. Furucz Zoltán Településeket átszelő autóutak Zárva tartják az ablakokat Öröm és gond is, amikor szélesítik, korszerűsítik a fő- közlekedési utakat, vagy úja­kat építenek. A járművek gyorsabban, biztonságosab­ban haladhatnak, aminek az előnyeit mindenki élvezi, de ugyanakkor az érintett telepü­lések lakói bosszankodnak a por, a zaj miatt. Amikor pedig társadalmi vitára bocsátják egy-egy útvonal tervét — mint nemrég Dunakeszin — parázs vita van azon, hogy melyik portától essen távolabb. Környezetvédelem A településtervezés az utób­bi időben kezdi jobban figye­lembe venni a környezetvédel­mi szempontokat, de a zaj csökkentésére vonatkozó elő­írás és gyakorlati útmutatás csak a legújabb tervekben sze­repel. Ám az autópályák, autó­utak mentén már felépült há­zak, olykor egész telepek zárt ablakok mögé kényszerült la­kói jogosan sürgetik a meg­oldást: legalább viszonylagos csöndet és tisza levegőt sze­retnének. A helyesen megválasztott növényzet zajcsökkentő szere­pével Magyarországon még nem régen foglalkoznak, de a forgalom növekedése gyors megoldásokat követel. A kísérleti eredmények sze­rint legideálisabb az lenne, ha harminc-ötven méteres erdő­sávok választanák el az autó- utakat és az autópályákat a lakóházaktól. Ám ez a megol­dás roppant he yigényes, és mint ilyen csak néhol jöhet számításba. A csemete és a cserjeültetés azonban orszá­gos munkaakcióvá terebélyese­dett. és bár egyelőre még nem tudományos alapossággal, de ilyen törekvések is vannak. A közelmúltban megtartott HMF környezetvédelmi ankét- nak nem véletlenül lett ép­pen Törökbálint a házigazdá­ja. A szépfekvésű, ió levegőjű települést, mint ismeretes, ket­tészelj az M7-es autópálya, és az Ml-es is érinti. Kutatási eredmények Az utóbbi időben társadal­mi munkával Törökbálinton sokezer fát ültettek, aminek már érzik is a kedvező hatá­sát, de a környezetvédelmi intézkedéseket a jövőben sze- retrék. a kutatási eredménye­ket felhasználva, szakszerűbbé tenni. Az UVATERV-től és a Köz­lekedéstudományi Intézettől meghívott szakemberek a leg­frissebb tapasztalatokat ismer­tették, egyúttal további se­gítségüket is felajánlva vala­mennyi érintett településnek. A külföldön járt turisták már láttak úgynevezett vege­tatív falakat, melyeknél háló­ba telepített földlabdákba ül­tetik a növényeket. Magyar- országon is vannak ilyen pró­bálkozások, kedvező ered­ménnyel. Ez a megoldás jóval olcsóbb, mint az építőelemek­ből kialakított zajárnyékoló fal, melyet ugyancsak növé­nyekkel tesznek esztétikussá, illesztenek a környezetbe. Ám ez egyelőre csak kísér­let és a társadalmi munkában cserjét, csemetét ültető lakos­ság számára legfeljebb érde­kes ötlet, távlati elképzelés. Érdemes viszont megemlíteni azt. hogy zai és por-csökkentő hatása egyaránt legnagyobb a fenyőn-k. melv'az autózással elkerülhetetlenül együtt járó ólomszennyezést is felfogja. A nyírfa kitűnő porfogó, ezzel szemben né'dául a rezgőnyár­fa szép ugyan, de környezet- védelmi szempontból keveset számít. A csemetét nevelő erdőgaz­daságok a csúszásvédő sózást jobban bíró fajtákat is kl- kísérleteztek, ezeket legcélsze­rűbb az utak környékére tele­píteni, de egyelőre kevés van belőlük. Mindeddig a környezetvéde­lemről volt szó, de termé­szetesen alapvető, hogy a he­lyesen megválasztott növény­zet a közlekedés biztonságát szolgálja. Fontos a színhatás, de elsődleges, hogy a növény­zet optikai vezetést adjon az autósoknak, jelezze az irány- változást. és semmi körül­mények között se rontsa a lá­tótávolságot. Jsleznek a fák Bevált dolog például, hogy a becsatlakozó utakat magas fákkal jelzik az arra haladók számá-a. Látni viszont olykor — műkedvelő kertészek pró­bálkozásai — hogy átmenetileg konyhakertté alakítják a par­lagon hagyott útmenti terü­leteket. A szakemberek sze­rint ez azért sem helyes, mert a járművek által kibocsátott kipufogó gáz nagymértékben szennyezi az útmenti növénye­ket, ami fogyasztás szem- ponMából káros. Az utóbbi időben egyre több figyelmet fordítunk a környezetvédelemre. Ennek egyik része, hogy az autóutak, autópályák tóié'án lakók ke­vesebb por- és zajártalomnak legyenek kitéve. A kutatási ereöménvek gyakorlati hasz­nosítása, széles körű terjeszté­se ezt a célt szolgál ia. Gál Judit Lehúzott rolók .Ki álljon be a puli magé? Könnyűiparunk a minőség tükrében Az érdekek összehangolhatok A nyitott gazdaságból fakadó szükséglet hozta létre 1951-ben a Minőségellenőrző Részvénytársaságot: akkor az államosítá­sok során több kisebb irodát és intézetet vontak össze. Az el­nevezés azonban ne zavarjon senkit, hiszen közismert, hogy ha­zánkban az Rt-k szák körben és természetesen a tőkés or­szágbeliektől eltérő tartalommal működnek. A MERT részvé­nyesei is elsősorban szocialista vállalatok, s részvényei nem ke­rülnek tőkepiaci forgalomba. Tevékenységének szabályaira sok­kal inkább jellemzők a hazai vállalatokra érvényes szabályok, olyannyira, hogy a többi itthoni gazdálkodóhoz hasonlóan alap­vetően a nyereség növelésében érdekelt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents