Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM 214. SZÁM 1983. NOVEMBER 20., VASÁRNAP Beruházók bonyolítják Az építkezések előkészítői Részt vesznek minden nagyobb munkában Budapesten, a megyei tanács épületében van a Pest me- gyeBeruházási Vállalat köz­pontja. Műszaki osztályuk fel­adata, hogy területi felosztás ezerint foglalkozzanak egy- egy beruházási folyamat egé­szével, az elképzeléstől a ki­vitelezés befejezéséig. A ceg­lédi III. számú műszaki osz­tály működési területe a vá­rosra, a járásra, emellett Nagy­körösre és Nagykátára, a ráckevei, a dabasi, a monori és a nagykátai járásra terjed ki. Helyben a segítség Azért, hogy a műszaki osz­tály közvetlen kapcsolatban lehessen a területen munkál­kodó tervezőkkel és kivitele­zőkkel, mérnökségeket alakí­tottak ki. szám szerint hár­mat. Ezek egyike a ceglédi, amely a járással és a járási székhellyel, valamint Nagykő­rössel foglalkozik. Jól ismerik Cegléd jelen épí­tésügyi helyzetét, emellett a hosszú távra tervezett város- fejlesztési tervet. Megbízáso­kat kapnak a megyei tanács­tól, az OTP Pest megyei igaz­gatóságától. A konkrét meg­bízatásokat — melyekre szer­ződést kötnek — alapos is­meretszerzés előzi meg. Ceg­léd középtávú fejlesztési ter­vének megvalósulásában mun­kájukkal, javaslataikkal ré­szesek. A vállalat a kormányprog­ramnak megfelelően, bár szá­mára ez még nem jövedelme­ző, vállalja a magán lakás-épí­tés terület-előkészítési mun­káit. A tervek megvalósításá­hoz elsősorban pénz és kapa­citás szükséges. A pénzügyi lehetőségekhez alkalmazkod­ni most többletfeladatot je­lent a megbízónak és a beru­házási vállalatnak egyaránt. Nehéz feladat a gyakori építő­ipari ár- és díjváltozásokhoz alkalmazkodni, előre jelez­ni a bekerülési költségeket A Pest megyei. Beruházási Vállalat ceglédi műszaki osz­tályának sikerült megfelelő munkakapcsolatokat kialakíta­ni a kivitelező vállalatokkal. Középtávú tervek megvalósí­tására is kötnek együttműkö­dési megállapodásokat. Kisajátítások Cegléden hatásos közremű­ködésükkel folynak az építési területeket felszabadító kisa­játítások. tevékenyen közre­működtek a többi közt a Kos­suth Ferenc és Beloiannisz utca közti lakónegyed kiala­kításában, a Malom téri isko­lánál, a bővülő szakmunkás- képzőben folyó építkezésnél, az öregszőlőkben kialakuló kertvárosnegyednél, a Kos­suth Ferenc utcában a gar­zonházhoz kellő területek ki­sajátításánál. jutott számukra feladat a tornacsarnok, a vízmű, a szennyvíztisztító, a száz sze­mélyes kollégium beruházásai­nál, az előkészítésben, a mű­szaki ellenőrzésben és a sza­vatossági igények érvényesí­tésében. Foglalkozhattak fel­újítási munkák bonyolításával a művelődési központ korsze­rűsítésénél, a tanácsháza fel­újításánál, a majdani tüdő­gondozó kialakításánál. A be­ruházások kivitelezése során, átadáskor és átvételkor a megbízó érdeke szerint dön­tenek. Két megbeszélés Gyors, rugalmas ügyinté­zést tesz lehetővé, hogy jó munkakapcsolat alakult ki a vállalat, a városi tanács igaz­gatási osztálya és tervcso­portja között. Koordinációs tárgyaláson évente kétszer vesznek részt, ilyenkor tájé­koztatást kapnak több más beruházó munkájáról. Ceglédnek a következő öt­éves terv időszakában is szük­sége lesz a beruházási jelle­gű munkák előkészítésekor a Cegléden az ÉVIG üzemi konyhájának főztjét eszi több mint ezerháromszáz óvodás gyerek is. A konyhát a Dél- Pest megyei Áfész tartja fenn, ételszállító jármű viszi a friss meleg délebédet, valamint a tízórait, uzsonnát az óvodák­ba. Az étrendet a konyha a lehetőségek és igények ismere­tében igyekszik kialakítani. Tejtermék, gyümölcs jut a ki­csinyeknek, zöldfözelékkel, vi­taminokkal nem fukarkodnak. Az ÉVIG konyhájának kosztján élnek emellett több más munkahely jegyes koszto- sai is, így a heti felnőtt me­nüből részesülnek a Május 1. Ruhagyáriak, a tejipar, a cse- mői November 7. Tsz, a tűzol­tóság, a helybeli Lenin Tsz, a Vízkutató és Fúró Vállalat, a szövetkezeti zöldség-gyümölcs felvásárlóhely dolgozói. A gyáriak, akiknek az üze­mi ebédlőben terítenek, jó előre megtudhatják a heti me­nüt. Az üzemi konyha időn­ként közvéleménykutatást tart, figyelemmel kísérik, ízük-e a főztjük, s ha csak lehet, be­iktatnak olyan étkeket a sor­ba, amelyeket szinte közkwá- natra sorolnak be. Így került a tányérokba például ízletes töltött paprika, töltött káposz- ta. Az üzemi büfé az áfész cuk- rászüzemének csemegéit kí­nálja. Most, hogy a gesztenye szezonja van, népszerűek a gesztenyés készítmények, nem ritka csemege — munkások zsebére szabott áron — a tej­színhabos sarokház tortaszelet sem. SCssf^ciek a kőrisen November 21-én, hétfőn este hat órakor Cegléden a Kos­suth Művelődési Központ B- épületében összejövetelt tart a kisgrafikabarátok köre. Soós Imre helybeli amatőrfilmes vetíti le legújabb alkotásait. Szcnátaest gordonkára Bérleti hangverseny lesz a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola nagytermében ked­den, november 22-én este 18 órai kezdettel. Külföldi, NDK- bcli vendégművészek lépnek fel, Joseph Schwab gordonká- zik, zongorán kíséri Hanna Dippner-Schwab. Műsorukban elhangzik Boccherini A-dúr szonátája, Francoeur Esz-dúr szonátája, Tessarini F-dúr szo­nátája, majd Honegger és De­bussy egy-egy szonátája. A műsort Boros Attila ismerteti. Beruházási Vállalat szakmai segítségére. A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi tanácsko­zásán beszámoló hangzott el a vállalat tevékenységéről. A munkakapcsolatot jónak ér­tékelték, tovább kívánják fejleszteni. E. K. Pótnévjegyzék készül A november 26-ikd időközi tanácstagi választásban érin­tett ceglédi 24-es választóke­rület lakóinak kijuttatták a névre szóló értesítést, á vá­lasztói névjegyzék alapján. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága kéri, hogy aki a kör­zetben lakik és kiértesítést nem kapott, mielőbb jelent­kezzen a népfrontirodán vagy a városi tanács titkárságán, hogy a pótnévjegyzékre felve­gyék. Versek, tájak, emberek A törteli községi könyvtár és a Dél-Pest megyei Áfész közös rendezésében nóvémber 21-én, hétfőn esté fél hatkor író-olvasó találkozót tartanak az őszi megyei könyvhetek al­kalmából. A művelődési ház klubszobájában Takács Tibor írót látják vendégül, aki kül­földi útjairól vetítéssel egybe­kötött élménybeszámolót tart, Versek, tájak, emberek cím­mel. Igazságot tett az idő Mindig csak Uszódot festette A krónikás örömmel írhat­ja: Benedek Péter, a Ceglé­den élő parasztfestő — éle­tének kilencvenötödik évében — hazaérkezett. Szülőfaluját, a Bács-Kiskun megye csücs­kében levő Uszódot több mint negyven éve kényszerült el­hagyni. 1941-ben nagy árvíz volt. A mi házunk úgy meg­repedezett, hogy ki kellett jönni belőle lakni. Emléke­zéseinek közreadott soraiból tudjuk; hogy a közeli Kalo­csára ment, majd a háború után, 1949 őszén kapott hajlé­kot Cegléden az Örkényi úti muszájkertekkel szemben. Az idő igazságot tett: Be­nedek Péternek ma már em­lékháza van a falujában, mégpedig egy rangos gazda­porta, egy százévesnél vénebb, gyönyörűséges parasztbarokk épülettel. Äz utazás Kegyetlen teher kilencvenöt esztendő súlya. Az öreg festő jelenlegi komfortos, gázfűtéses lakásukon tölti napjait. Fele­sége, hűséges társa, Erzsiké néni féltőn gondoskodik róla. Péter bácsi nagyon rászorul a gyámolításra. Látását, hallását megkoptatták a száguldó évek. Fekszik egész nap, még csak nem is gondolhatott rá, hogy Úszódra utazzon. Az invitálás­nak és a jó hírnek 1 persze örül, csak hát már a beszéd is nehezére esik, így nem sok szót ejt róla. A családja kép­viselte a szűkebb szülőföldön a megnyitó napján, ők szá­moltak be neki a friss élmé­nyekről. Szavaikból megtudhatta, hogy neki már olyan háza lett, amilyenre talán sohasem mert volna gondolni. Elégté­telnek sem kevés, hogy nevét viseli majd akkor is, amikor a ma még meglevő kortársainak csak a leszármazottai élnek. Amikor a meghívók meg­jöttek Ceglédre, egész kis csa­pat szerveződött az uszódi út­ra. Akik mentek, erkölcsi kö­telességüknek érezték, hogy annak a városnak a küldöttei legyenek, amely élete dereká­tól otthont adott neki és el­ismerést. Megtelt a könyvtári mikrobusz és még magán rendszámú személyautók is a nyomába szegődtek, mert a tisztesség és a Péter bácsi iránti megbecsülés így kíván­ta. Gesztus volt ez egyben Úszódnak is, amely ország-vi­Sakkcsata az ivóban Formálódik Kábák s kobak Nyakoncsípik a királynőt Aki az ivóba belép, pálma­fákkal tűzdelt tengerparttal találja szembe magát. Mégsem mondja senki; ni csak, hogy kerül ide a pálma? Azt vi­szont már többen megkérdez­ték; mit keres itt a sakktábla? Vajh a poszter és a pálinka jobban megférne együtt, mint a sakk és a sör? Aki nem restelli a fáradsá­got az oknyomozáshoz, az előtt szétfoszlik a talány, hiszen az ajtó mellett friss feliratot ta­lál, amely imigyen tájékoztat­ja a betérőket: Figyelem! A művelődési központ és az üz­let vezetősége SAKKVER­SENYT hirdet november 14-én, hétfőn este 5 órától. Nevezés: a helyszínen. Még a kocsmai matematika szerint is elfér két asztalnál nyolc ember. Közülük négyen versenyzők. Egy-egy játszma után mások lépnek be. Nyaku­kon lógnak az álldogáló kibi- cek és nem fukarkodnak a megjegyzésekkel, bölcsködő ta­nácsokkal, már ahogy ez ilyen­kor lenni szokott. Merőben szokatlan körülmény ez a sakkparti a ceglédi Kábák kocsmában, a Pesti út és a Mária utca sarkán. Hogy gör­dülékenyebben menjen a do­log, véletlenül éppen arra jár­va, belecsöppent egy szakem­ber is, aki az első táblán szo­kott játszani az igazi verse­nyeken. Ha vita támad, segít megkülönböztetni a bábukat, igazságot tesz, pontoz, lepedő- nyi lapon adminisztrál. így aztán akik eddig csak a pálin­kás kupicát, meg a sörös krig­lit markolták eme szent he­lyen, most a királynőt csípik nyakon, a futót meg a gyalo­got taszigálják. Kocsmai népművelés? Miért ne. Az ötlet valahonnan az or­szág másik részéből érkezett, s volt a művelődési ház munka­társai közt, aki kapva kapott rajta. Először csak beszélgetés­sel kezdődött. Kifaggatta a törzsvendégeket: kitömi érde­kel, mivel szeretné agyonütni az időt? Szóba került a sakk, meg a foci és még több más té­ma. A szerződéses üzlet kocs- márosa egyetértett. Nyilván neki is érdeke, hogy kulturál­tan italozzon, aki betér, csi­szolódjanak a szokásai. Egy­előre ez volt a harmadik össze­jövetel. A sakkot később majd más követi. Nem lehetetlen, hogy hamarosan a pálmafás tenger­partot meztelen nők lepik el. Nem kell rosszra gondolni, csupán egy szolid, művészi színvonalú aklfotó-kiállitásra. Hátha ez is érdekel valakit a vendégek közül. Utána meg nyilván egy híres focista tele­pedik le a söntésben, akit tö­viről hegyire kifaggathatnak a Fradiról, a totóbotrányról meg más fontos dolgokról. Kár len­ne persze az egész műsorter­vet előre felfedni. Mi lesz ak­kor a meglepetés. A népművelők és önkéntes segítőtársaik — mert nem csu­pán véletlenül arra járó sakk­mester van —, azt remélik, hogy lassacskán nemcsak a Kábák, hanem a kobak is vál­tozik. T. T. lág előtt jelét adta; ápolja el­származott fia emlékét. Okvátovíty István, a község tanácselnöke volt az első a szervezők között. Az Országos Műemléki Felügyelőség adott némi pénzmagot a felújítás­hoz, kaptak támogatást a me­gyétől, a többit a helybeliek tették hozzá munkával, önzet­len közreműködéssel. Végül vagy hatszázezer forintra ke­rekedett a summa, mire a ház és a porta visszanyerte régi délceg formáját. A község apraja-nagyja el­jött házat és Benedek-képeket nézni. Ez alkalommal talán bocsánatos bűn volt két nyolc­van körüli néni szavait ki­hallgatni, amint a festmények mellett tanakodtak: — Ez meg nyilván a Nyakó Jani! — Az la, a másik meg a Simó, amint iramlik a vihar elől. — Emez meg az Űj utcában lett pin- gálva — ismerték fel a hely­színt és a szereplőket. A Benedek-festmények utol­jára tucatnyi éve voltak ott­hon, de jóval kisebb számban. Most a ceglédi Kossuth Mú­zeum teljes gyűjteménye és a műgyűjtő dr. Nyilas Endre birtokában levő számos vá­szon gazdagítja az ideiglenes kiállítást, amelynek az a Tóth István fotóművész volt a leg­lelkesebb szervezője és rende­zője, aki számos díjnyertes fo­tóján megörökítette Péter bá­csit. A fotóművész felvételei töltenek be egy teljes termet és ő készítette el azokat a jól sikerült színes reprodukciókat, amelyeket akkor tesznek majd a falra, ha az eredeti alkotásokat visszaszármaztat­ják a tulajdonosoknak. Hiteles falurajz Bihari József, a Pest megyei múzeumok igazgatója avató­beszédében méltató szavakkal szólt az uszódiakról, akik még életében emléket állítottak a közülük származó parasztfes­tőnek. ö mondta el azt is, hogy Cegléd nem sajátítja ki, hanem tiszteleg a szülőfalu előtt, ahonnan származik és ahol gyerekkorában a rajzol­gatást elkezdte. Benedek Pé­ter mindig a faluját, annak megnevezhető és felismerhető lakóit festette. Ügy lett ceglé­divé, hogy végig uszódi ma­radt. Nem bánta meg Aki elment ebbe a távoli fa­luba, nem bánta meg. Meg­mártózhatott a képekről már ismert, romlatlan falusi világ­ban. Helyszíneket, arcokat, élethelyzeteket azonosíthatott. Gyönyörködhetett az összeka­paszkodó lányok színpompás csapatában, akik ünnepnapo­kon ugyanazt az uszódi nép­viseletet hordják, mint amiben Péter bácsi örökítette meg a nagyanyjukat bálozó menyecs­keként, meg lagziba, temp­lomba menvén. Tamasi Tamás Szakmai számvetés Fiatal agrárszakemberek ad­tak egymásnak találkát nem­rég Cegléden, hogy megszer­zett tudásukat és földközeli tapasztalataikat vetélkedő for­májában tegyék próbára. A város és a járás mezőgazdasá­gi üzemeiből kilenc csapat ér- kézett. A négy főből álló ver­sengő kollektívák először a szakmai kérdésekkel birkóz­tak meg. A növénytermesztés­ről. az állattenyésztésről, a háztáji körüli teendőkről szól­tak a kérdések, és a közgaz­daságban való jártasságról is számot kellett adni. Másodjá­ra politikai, közéleti, mozgal­mi témakörök kerültek elő. Izgalmas verseny után a vándorkupát a jászkarajenői Árpád Tsz csapata nyerte el, második a ceglédi Lenin Tsz, harmadik pedig az albert- irsai Micsurin Tsz lett Kertbarátoknak tart elő­adást november 24-én 17 óra­kor az aknázómoly elleni vé­dekezésről dr. Farkas Károly egyetemi tanár a ceglédi hely­őrségi művelődési központban. A November 7. Kupa sikere A centenáriumi következik Városunk szervezett tömeg­sport életében kétségkívül a kispályás labdarúgás a legnép­szerűbb. Az év folyamán kör- mérkőzéses formában városi bajnokságot rendeznek, az in­duló csapatok száma miatt nem csak az első. hanem a máso­dik osztályban is. Több alka­lommal villámtornára, kupa­küzdelemre kerül sor. így volt ez a minap is. ami­kor a November 7. Kupáért vetélkedett a benevezett hu­szonnégy csapat. Mór az elő- csatározások nagy küzdelmet hoztak, s nem hiányoztak a meglepetések sem. Az oda- visszavágós rendszerű selejte­zőből nem került a döntőbe az 1983. évi városi kispályás baj­nokság első és második helye­zettje. az öregfiúk és a MÁV Villamosvonal-felügyelet sem. A döntőbe jutott három együttes a dobogós helyezések sorsát a városi tornacsarnok­ban körmérkőzéses formában döntötte el. A jó színvonalú, kemény mérkőzéseknek hatal­mas közönségsikerük volt, az összesereglett háromszáz néző igazán jól szórakozott az ama­tőrök késhegyre menő küzdel­mén. Eredmények: Élelmiszer KISKER—KIOSZ 3-3, KIOSZ— VIKUV 1-0, Élelmiszer Kisker —V1KUV 3-1. Mivel a versenykiírás alap­ján a jobb gólkülönbség nem dönthette el a végső sorrendet, a két három pontot szerző együttes büntetőrúgásokkal döntött a kupa sorsa felől. Ek­kor az Élelmiszer Kiskeresek nyugodtabban és pontosabban céloztak, és a kupát ők nyer­ték, a második a KIOSZ. és a harmadik helyezett VIKUV előtt. A következő versenyzési le* hetőség sem késik soká. De­cember 6-án kerül sor a Cen­tenáriumi Kupa kispályás tor­na sorsolására, melynek vala­mennyi összecsapása a városi tornacsarnokban lesz. A szer­vezők november 29-ig várják a nevezéseket — vidékiek is le­hetnek — a sportfelügyelőség címén. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) « Ez a szép uszódi parasztbarokk épület lett a Benedek Miklós emlékház. Tóth István felvétele Vitamindúsan a kicsiknél

Next

/
Thumbnails
Contents