Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

NAGYKŐRÖSI mm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1983. NOVEMBER 2., SZERDA Differenciáit feleÜssépeXonás Jogalkalmazás, odafigyeléssel A rendőrség, az ügyészség, a bíróság, vagyis a jogal­kalmazó szervek kötelesek minden határozatukban, in­tézkedésükben és eljárásukban érvényesíteni a szocia­lista törvényességet. Legfontosabb feladatuk a törvénysértések megelőzé­se lenne, vagy, amennyiben ez nem lehetséges, a jog­ellenes cselekmények feltárása és megfelelő intézkedés tétele. Elsősorban a jogszabályok önkéntes követése lenne a kívánatos, sajnos, ez ma még nem teljes mér­tékű, bizonyos esetekben kényszerítő eszközökkel kell a szabályok betartását biztosítani. A különböző jogterületeken — így a büntető, a polgári és az államigazgatási jogalkal­mazásban —, a közös célt, a szocialista törvényességet, el­térő eszközökkel kell meg­valósítani. A társadalom fo­kozott védelme érdekében nagy gondot kell fordítani a bűncselekfhények elkövetését lehetővé tevő okok és körül­mények felderítésére, továbbá a differenciált felelősségre vonásra. Hatékony eszköz Az „új” BTK a törvénysér­tőkkel szemben a jogkövet­kezményeknek az addigiaknál gazdagabb tárházát sorakoz­tatja fel. Részben szigorított — különösen a visszaesők esetében —, részben a mel­lékbüntetések és intézkedé­seik jogi szabályozásával az előzőekhez képest differen­ciáltabb jogkövetkezmények alkalmazását tette lehetővé a csekélyebb bűncselekményt elkövetőkkel szemben, többek között azokkal, akik először kerülnek szembe a törvény­nyel, és az általuk elkövetett cselekmény is csekélyebb tár­sadalmi Veszélyességű. A büntetésvégrehajtás és az utógondozás továbbfejleszté­sével, új alapokra helyezésé­vel, a pártfogói felügyeleti rendszer kiszélesítésével fo- t»ű>ttabban érvényesülhet az 'líCf^lek nevelő hatása. Amint az eddigiekből is látható, igen érdekes, de an­nál nehezebb terület áttekin­tésére vállalkozott a minap az MSZMP városi végrehaj­tó bizottsága, amikor meg­hallgatta és megtárgyalta a bűnüldöző szervek tapaszta­latairól, a differenciált . bün­tetéskiszabási rendszerről szóló rendőrkapitánysági, ügyészségi, bírósági összevont tájékoztatót, megvizsgálva, hogyan jutnak kifejezésre a nyomozás és ítélkezés során a párt politikájának idevo­natkozó alapvetései, irányel­ved. A törvény szigorával kell lesújtani a visszaesőkkel, azon veszélyes bűnözőkkel szemben, akik konokul szembe­helyezkednek a törvények­kel, a társadalmi együttélés szabályaival. így a visszaesők jelentős hátrányt szenvednek, próbára bocsátás s2Óba sem jöhet, szigorúbb a szabadság- vesztés végrehajtási fokozata, kedvezőtlenebb a feltételes szabadság időpontja. Ugyanakkor azokkal szem­ben, akik először léptek a bűn útjára, lehetőség van a büntetés kiszabásának elha­lasztására, próbára bocsátás­ra, önálló büntetésként mel­lékbüntetés kiszabására. Ha alkoholista a vádlott, vele szemben bizonyos feltételek mellett önálló intézkedésként munkaterápiás intézeti kény­szergyógyítást rendelhet el a bíróság. A pártfogói felügyelet el­rendelésének lehetősége is kiszélesedett. Ez igen haté­kony eszköz az elkövető neve­lésére. Hivatásos és társadal­mi pártfogók segítenek mun­kahelykeresésben, a megbom­lott családi kapcsolatok ren­dezésében. A pártfogolt — akit próbára bocsátottak, vagy felfüggesztett szabadságvesz­tésre ítéltek, vagy feltétele­sen szabadságra bocsátottak —, köteles munkaviszonyban állni, illetve rendszeres kere­ső foglalkozást folytatni. Ha nem ezt cselekszi, már pusz­tán ezért végrehajthatják a büntetést. De a bíróságnak további lehetőségei is vannak az elkövető személyiségének megfelelő további magatartá­si szabályok megállapítására is. Amennyi jó elmondható te­hát a pártfogói felügyeletről, az mind azt sugallja, hogy ezeket a formákat bátrabban kell alkalmazni, mert eddig ezt a jogintézményt a kívá­natosnál kevesebbszer alkal­mazták. Már a nyomozás során fel kell deríteni, hogy milyen magatartási szabályok meg­határozásával lehet az elkö­vetőt a további bűnelkövetés­től visszatartani. A bűnözés és az alkoholiz­mus — sajnos, ez szinte már évezredek óta ismert jelen­ség —, egymással szorosan összefügg. Emiatt a büntető eljárás keretei között is ke­resni kell a legoptimálisabb lehetőséget az alkoholbeteg elkövető nevelésére, gyógyí­tására. Korrekt vélemény A közvádas bűncselekmé­nyek száma az utóbbi idők­ben sajnos, valamelyest emel­kedik. Ennek a tendenciának a megállapítása és majdan visszafordítása érdekében a bűnüldöző és igazságszolgál­tató szervekre nem csekély feladat hárul. A nyomozó szervek a nyomozások idejé­nek lerövidítésével, mihama­rabbi befejezésével töreked­nek a jogpolitikai irányelvek megvalósítására. A városi rendőrkapitányság az utóbbi öt évben az ügyek túlnyomó hányadát egy hóna­pon belül lenyomozta, és nagy erőfeszítéseket tett az ismeretlen tettesek felderíté­se érdekében. Nagykőrösön az esetleges bűnelkövetők ■ nagy valószínűséggel számíthatnak a lebukásra. Körültekintő személyiség- vizsgálat alapján, megfontol­tan kell dönteni a büntetési céloknak megfelelő joghát­rány alkalmazásáról. Ehhez azonban a nyomozás folya­mán teljes körűen kell felde­ríteni a bűnbe esett személy tulajdonságait, életvitelét, vagyis a társadalomra való veszélyességét. Nagy segítsé­get tud nyújtani a korrekt, megalapozott, nemcsak egy­oldalúan jó vagy rossz meg­ítélést tartalmazó munkahe­lyi vélemény. Elhivatott emberek Megállapítható, hogy a vá­rosi bíróság ítélkezése tör­vényes. A bűnüldöző és igaz­ságszolgáltatási szervek a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit megvalósítják. El­hivatott, nagy többségükben párttag emberekről van 6ZÓ, a rendőrségen, a bíróságon és az ügyészségen is. A felada­tokat azonosan ítélik meg, munkájukban összhang van. Az meg minden alapszerve­zet kötelessége is, hogy a jö­vőben is kísérjék figyelemmel ezen tevékenységüket, tárják fel saját területükön a meg­lévő gazdasági problémák szülte visszásságokat, és se­gítsenek mindenkor a lehető­ségekhez képest objektív igazság kiderítésében. Ballal Ötté Az ár nem az eladó jajéra alakul Életszínvonal és kereskedelem A Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi csoport­ja szervezésében dr. Bíró Fe­renc, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyesület rektora, a MAE elnöke tartott előadást. A XII. pártkongresszus fő célkitűzései között szerepel az elért életszínvonal tartása és a külkereskedelmi egyensúlyi helyzet tartása. Utóbbiban si­került javulást elérni tavaly, a nem rubel elszámolású pia­con, 1973 óta először. Gazdaságosság A mezőgazdaság és élelmi­szeripar jelentősen hozzájá­rult a külkereskedelmi egyen­súlyi helyzet javításához, az ipar hasonló eredményt nem tudott elérni. Ez évben az aszály a mezőgazdaság élel­miszeriparban is megtorpa­nást okozott, ehhez járult a külkereskedelemben az élel­miszerárak további csökkené­se, melyre jellemző, hogy 1983. év első felében a gabo­na és húsárak a legalacso­nyabbak voltak 1973 óta. Ez évben az USA-ban 85 millió tonna gabonával keve­sebb termett részben a szán­dékos területcsökkentés, rész­ben az időjárás miatt, így jövőre gabona-áremelkedés várható. Ezért célszerű gabo­natermelésünket továbbá mar­hahús-termelésünket is növel­ni. Emellett a fizetőképes pia­cok igényeinek kielégítésére kell törekedni. így figyelembe kell venni azt, hogy az olaj­termelő államok nem fogyasz­tanak sertéshúst, hozzájuk bá­rány, szarvasmarha és ba­romfihús szállítható. A kínálati piacnál az ár nem az eladó javára alakul. A mezőgazdaság és élelmi­szeripar egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül a valutater­melés gazdaságossága tekinte­tében. Egyre nagyobb lesz a nem mezőgazdasági jellegű ráfor­dítás a termék-előállításnál. 1980-ban az 1961—65-ös évek átlagához képest hétszeresére nőtt a nem mezőgazdasági eredetű termék felhasználá­sa, míg a mezőgazdaság brut­tó termelési értéke csak há­romszorosára. Tehát igaz, hogy a mezőgazdaság termelése nő, de a népgazdasági jövedelem­hez való hozzájárulás csök­ken, ezért cél a költségek csökkentése. Melléküzemágak Szerényebb fejlesztési cé­lokkal kell a feladatokat, a többleteredményt elérni. Cél a társadalmi tiszta jövedel­mek centralizálása. Korábbi években ^.mezőgazdaság tá­Nagykőrös felszabadulása mogatásként több forintot ka­pott, mint amit adóként be­fizetett. 1982-ben már 6 mil- liárddal többet fizettek be a mezőgazdasági üzemek, mint a támogatásuk összege. A me­zőgazdasági termelés melletti jövedelmek, azaz a mellék­üzemágak. segítették és segí­tik a mezőgazdaság fejleszté­sét. Adóztatás Sz. Tóth László, a nagykő­rösi Arany János Tsz elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a jelenlegi munkabér- szabályozási rendszerünk gá­tolja a hatékonyság növeke­dését. Dr. Bíró Ferenc válaszá­ban elmondta, hogy felmerült megoldási lehetőségként, hogy a jövőben ne a vállalati jöve­delmeket, hanem az egyéni jövedelmeket adóztassák fo­kozottabban, erre van példa külföldön. Nem biztos, hogy ez lesz a jobb megoldás. Ezért is nem született még döntés e kérdésben. Dr. Konrád Zoltán Értékmérő a figyelem A múlt héten a komoly ze­ne iránt érdeklődő felnőttek, most egyik délután a jeunes- ses klubfoglalkozás keretein belül a gyerekek töltötték meg a hangversenytermet a zeneiskolában. Megragadton szép Az a megtiszteltetés érte az intézményt a Jeunesses In- terkoncert Iroda jóvoltából, hogy vendégül láthatta a moszkvai Csajkovszkij Kon­zervatórium 10 fős delegáció­ját, leendő fiatal művészeket és tanárokat. Magyarorszá­gon két hangversenyen mu­tatkoztak be. Október 20-án Budapesten a Zeneakadé­mián, legutóbb pedig Nagykő­rösön az Állami Zeneiskolá­ban. A műsorban Debussy, Pa­ganini, Pettit, Schumann. Beethoven és Chopin művei csendültek fel hegedűn, fuvo­lán, csellón és zongorán. Az „orosz iskolára” jellem­ző magas fokú hangigényesség és virtuóz technika érvénye­sült a darabokban. Debussy: Valse és Paganini: Capricco- ja olyan interpretálásban hangzott el hegedűn, hogy iarata sokáig felejthetetlen marad mindenki számára. Schumann: három darabja, melyet gordonkán játszott a fiatal művészjelölt, megraga- dóan szép volt. A lágy plá­noktól a fortissimoig a dina­mikai árnyaltság minden fo­ka jelen volt a művekben. Ilyen vibratot ritkán hallha­tunk hegedűn és gordonkán. A fuvolista és zongorista tolmácsolásában elhangzott művek előadói játékáról is csak felsőfokon lehet írni. Az egyórás műsort a gye­rekek nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták, ami értékmérője volt a koncert színvonalának. Elismerő szavak A felejthetetlen előadás után baráti beszélgetésen vet­tek részt az iskola tanárai és a művészek. A vendégek el­ismerően nyilatkoztak a szí­vélyes vendéglátásról és a ta­nulók érdeklődéséről a bemu­tatott művek iránt, majd kér­déseken keresztül próbálkoz­tunk megismerkedni a ma­gyar és szovjet zeneoktatás jelenlegi helyzetével. M. Zs. Sporthírek Tehefségkufaté-verseny Cegléden diákok részére te­hetségkutató atlétikai versenyt rendeztek. Városunkból két középiskolából leányok vettek ezen részt. Közülük a követ' kezők értek el dobogós helye­zést. I. korcsoport (3—4. évfo­lyam), 100 méteres síkfutás 1. Tarjányi Ágnes (Gimnázium) 13,8 másodperc. 1500 m: 2. Lanter Judit (G) 6:12 perc. 100 m gát: 1. Szörnyi Éva (Toldi) 19,5 mp. .Súlylökés (4 kg-os): 9. Szűcs Ágnes (T) 943 cm (nagyon jó eredmény). II. korcsoport (1—2. évfo­lyamosok). 100 m sík: 2. Weisz Ildikó (G) 13,8 mp. 400 m: 1. Bózlék Zsuzsa (G) 68,3; 2. Varga Ibolya (T) 69,2; 3. Almási Mária (T) 69,8 mp. 1500 m: 2. Márton Márta (T) 6:15,2; 3. Szécsi Kamilla (T) 6:24 perc. Távolugrás: 3. Zsuffa Dóra (G) 454 cm. Az 1983/84-es tanévi úttörő­olimpián újítás, hogy a testne­velés és normál tagozatosok együtt versenyezhetnek. Az atlétikai nyitányra szép idő­ben a Kinizsi-sportteleperí ke­rült sor. Csapatversenyben 6 főből a legjobb 5 eredménye számított. A 8 számból 7-ben Kossuth iskolások álltak az élen az őszi forduló után. III. korcsoportos négypróba, fiú csapatversenyben: 1. Kos­suth isk. 867; 2. Arany isk. 807; 3. Rákóczi isk. 701; 4. Petőfi isk. 608 ponttal. Fiú egyéni összetettben (24 induló közül): 1. Karsav Zsolt (K) 213: 2. Pécsi (K) 188; 3. Aszó­di (R) 171 pont. Leánycsa­patban: 1. Kossuth isk. 889: 2. Petőfi 753; 3. Arany 718; 4 Rákóczi 708 pont. Leány egyéniben: 1. Karsay Mariann (K) 199; 2. Veszprémi 196; 3. Balogh (P) 181 pont. Kisdobos hárompróba, fiú­csapatban: 1. Kossuth isk. 553; 2. Petőfi 502; 3. Rákóczi 444: 4. Arany 443 pont. Fiú egyé-, niben; 1. Podhorszki Róbert (Petőfi) 140; 2. Urbán (K) 115: 3. Papp (K) 109 pont. Leány­csapatban: 1. Kossuth isk 613; 2. Rákóczi 490; 3. Petőfi 378; 4. Arany 334 pont. Leány egyéniben; 1. Pörge Rita (K) 168; 2. Kovács (K) 120; 3. Dobóczi (K) 118 pont. Megyei ISZN-verseny Az ifjúmunkások és szak­munkástanulók megyei sport- versenyét Dunakeszin rendez­ték. A 8 sportágból kettőben szerepeltek —> és jól — körö­siek. Kispályás labdarúgásban (12 induló): Nk.. a konzerv­gyáriak csapata (Kiss — Vár- konyi, Kornyik, Bélteky, Má­té. Orbán, Tóth S., Dajka) a 2x10 perces mérkőzéseken hármat megnyert, kettőt el­vesztett és a harmadik he­lyen végzett. Női kézilabdában (7) főleg áfészesek voltak a körösi csa­patban (Drabant — Kiss- né, Sipos. Hegedűs, Zsuffa, Nagyné, Hasúr, Vilcsák). Két- két győzelem és vereség után negyedikek lettek, s külön di­cséretet kaptak sportszerű já­tékukért. Végig szakadó esőben játsz­va. kitettek magukért a részt­vevő csapatok. S. Z. Színház e A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban délután 4 órakor és este 7 órakor, Kirá­lyi vadászat. Bérletszünet, il­letve Déryné-bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor. Bo­lyai estéje. Mozi Csillagok háborúja I—TI. Színes tudományos-fantaszti­kus amerikai film. Előadás csak 5 órakor. A stúdiómoziban A cigánytábor az égbe megy. Színes szovjet filmdráma, fél 3-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírt; p: 1944 SZEPTEMBERÉNEK VÉGEN a nyugat felé előre­nyomuló szovjet hadsereg át­lépte a magyar határt, és megkezdte hazánk felszabadí­tását. A Malinovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front a Ti­szántúlon, majd a Duna—Tis2a közén tört Budapest felé. Annyira sikeres és gyors volt a szovjetek előrenyomulása, hogy a 18. harckocsihadtest előrevetett egységei október 9-én átkeltek a Tiszán, és földutakon, „menetből’’ októ­ber 10-én elérték Kecskemét határát. Elfoglalták a repülő­teret és környékét, csaknem ellenállás nélkül. A további előrenyomulást Malinovszkij leállította októ­ber 12-én Horthynak, Magyar- ország kormányzójának a ké­résére, aki — látva Németor­szág és szövetségesei közeli vereségét — fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett a szov­jetekkel. A rosszul előkészí­tett október 15-i kiugrási kí­sérlet, majd • az azt követő nyilas hatalomátvétel után világossá vált a szovjet had­vezetés számára, hogy Ma­gyarországot fegyverrel kell felszabadítani a fasiszta ura­lom alól. OKTOBER MÁSODIK FE­LÉBEN a 2. Ukrán Front nagy erőkkel kelt át a Tiszán, és megkezdte Budapest körül- zárását. Ennek során a fő csa­pások iránya Kecskemét és Lajosmizse volt. 1944 októberében Nagykőrös lakossága rémülten hallotta a közeli harcok dörejeit, és éj­szakánként láthatta a fény­szórók csóváit, a ledobott vi­lágítógyertyákat, a torkolattü- zeket. Nagykőrös vezetősége többször elrendelte, majd is­mételten visszavonta a város kiürítését. A polgármesteri hi­vatal október 24-én beszün­tette működését, és a város vezetőinek nagy része elmene­kült. Mindezek félelmet és bizonytalanságot keltettek a lakosokban, amelyeket még tetézett — a szinte minden nap elrendelt — légiriadók so­rozata is. A TISZÁN ÁTSZORÍTOTT német egységek október 26-án érkeztek Nagykőrösre. A la­kosok attól tartottak, hogy a városban próbálja meg a né­met hadvezetés feltartóztatni az előrenyomuló szovjet csa­patokat. Nagykőrös felszaba­dítását közvetlenül érintő had­műveletek október 30-án in­dultak meg. Másnap felszaba­dult Kecskemét és Kocsér. Ezen a napon a szovjet csa­patok már Nagykőrös Felső­járás részén harcoltak. A vá­rost a német és magyar egy­ségek november 2-ára virra­dóra kiürítették. A szovjet katonák a reggeli órákban vo­nultak be a városba: Nagykő­rös felszabadult! Délelőtt fel­sorakoztak a bevonult szovjet csapatok a főtéren, és egy harckocsi tetejéről Malinovsz­kij marsall intézett buzdító beszédet a katonáihoz. Utána a szovjet harckocsik Cegléd irányába elindultak, Nagykő­rösön helyőrségi parancsnok­ság maradt. A harcokban viszonylag ke­vés épület sérült meg. A város 2470 lakóházából 68 rongáló­dott meg, ebből 8 pusztult el teljesen. A 2200 gazdasági épületből 67-et ért háborús kár. Az állatállományt a há­borús pusztítás miatt nagyobb veszteség érte. A polgármester jelentése szerint a szarvas­marha-állomány 1945-re az 1942. évihez képest a negye­dére, a lóállomány a felénél kevesebbre, a sertésállomány a 13 százalékára, a juhállo­mány a 3 százalékára esett vissza. A felszabadulás után egyik legfontosabb teendő a közellátás megszervezése volt. November 15-én ült össze a „városi tanács első nagy gyű­lése’’, amely kezébe vette a közigazgatás irányítását. De­cembertől sorra alakultak meg a demokratikus pártok városi szervezetei. ELSŐKÉNT A KOMMU­NISTA PÁRT (1944. december 16.) jelentette be megalakulá­sát a városban, Bartha Antal titkár és Vágó László elnök vezetésével. A kommunistá­kat követték a következő he­tekben a kisgazdák, a szociál­demokraták, a nemzeti pa­rasztpártiak és a polgári de­mokraták a helyi szervezeteik megalakításával. Nagykőrös elindult a de­mokratikus fejlődés útján. Dr. Szabó Attila

Next

/
Thumbnails
Contents