Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-20 / 274. szám

1983. NOVEMBER 20 , VASÁRNAP Magasr aktát? A Selyemipari Vállalatnál a hatékony gazdálkodás érdeké­ben nagyarányú fejlesztések valósulnak meg. A képen: a korszerű magasraktárban 250 bála nyersárut tudnak tárolni. Il/J a is időben érkeztek a cinkék erkélyünkre, s vidám csiviteléssel kezdik meg reggeli lakomájukat. Találnak ott mindent, mi ingere cinkeszemnek, cin­keszájnak. Tört diót, nap­raforgómagot, kotorékbúzát, szalonnavéget. Micsoda ze­nét intonálnak, bár ők nem Respighi madarai, de van­nak olyan énekesek, mint Dinien pacsirtája. Éles kon­certjük zsongít, Szentendre cinkéi kezdenek hangver­senyt. Milyen különös, mi szórunk magvakat számuk­ra, de nekünk legalább olyan szükségünk van e hajnali lármázókra, mint a cinkéknek az emberkézből szórt őszi, téli eleségre. Billegetik farkukat, egy­mást is kopácsolják mohó­ságuk közben, énekes tánc­lejtés az egész balkon. Most ez az ő földjük, meghódí­tották. Már válogatnak is, csak sértik a szalonnát, pe­dig sózott, fehér szalonna, mégis cudarul otthagyják. A pirított tökmag azonban annál inkább kedvükre való, abból csemegéznek madárének közepette. Ki­vágják a magas cét, nehéz­ség nélkül, könnyed bra­vúrral. Már öten is vannak, egész cinkecsalád. Tollaza­tuk a zöldek finom árnyala­taiban játszik, fekete-fehér foltokkal. Nemcsak daluk­kal örvendeztetnek, hanem nyári színeikkel is, mely valahogy ittf ele j födött vi­dám, fürge testükben, mely csupa lélek, zene, meg nem írt költemény. Az egyik már jóllakott, rászáll a hi­deget tűrő cserepes virág­ra, táncos röpködés követ­kezik. Megvolt a reggeli, már játszanak. T^gy asszony áll az ajtó­■*-* ablak mögött, beszél­get velük olyan csöndben, rejtőzve, hogy ne lássák, ne hallják. Olyan most, mint­ha Assisi Ferenc lánya lenne. Losonci Miklós A kisközségnek is vonnak előnyei Ingáznak, de mindig hazatérnek Tatérszenfgyörgy, az utolsó állomás a megyében Tatárszentgyörgy az utolsó állomás Pest megye térké­pén. Akár Örkény felől, a szeszélyes dombhátakat borí­tó ősborókáson át közelítjük meg, akár Dabasról érke­zünk, az apró falut átszelő két út kereszteződésébe ju­tunk, ahol tábla jelzi: a tovább igyekvő hamarosan át­lépi a megyehatárt, Kecskemét ide már csupán 34 kilo­méter. Klubvezető nélkül A község lakói — bár szíve­sen körülnéznek időnként a szomszédos város üzleteiben — a lényeges dolgokban saját megyéjükhöz kötődnek. Nem­csak Dabas, a legközelebbi közigazgatási, kulturális, egész­ségügyi központ, hanem Buda­pest is nagy szerepet játszik a falu életében. Hajnalonként sűrűn indulnak az autóbuszok, hogy az üzemek valamelyiké­be szállítsák az ingázókat. A há­ziasszonyok is azt vallják,- ér­demes néha több időt rászán­ni, és a főváros áruházaiban körülnézni. Tatárszentgyörgy belső éle­te azonban mégis más. mint a többi ingázók lakta települé­sé. A tanács vb-titkára. Gaz­dik Lajosné, a lakosság kis lá- lekszámában látja a különbség okát. — Csupán 1860-an élünk a faluban, de a távolság, a ne­hézkes közlekedés miatt még­sem csatoltak miniket egyik környező nagyközséghez sem, önállók maradtunk. A helyi tanács munkáját viszont meg­könnyíti az emberekkel való jó kapcsolatot. Nem fontos, minden esetben a hivatalos, olykor bürokratikus eljáráshoz folyamodni. Néha egy utcai találkozás, néhány közvetlen szó elegendő, hogy elintézzünk egy ügyet. Persze, ez azt jelen­ti, hogy a tanácsi dolgozók sem hivatkoznak munkaköri köte­lességeikre. őik is igyekeznek mindenben a hozzájuk fordu­lók segítségére lenni. Szép példa az egymás iránti . bizalom eredményességére ,az ifjúsági klub története. A falu klubkönyvtárában — ahol már majd egy évtizede. 1974 óta nem dolgozott szakképzett népművelő — néhány eszten­deje még kitűnő ifjúsági klub működött. Szükség is volt erre. hiszen az éttermen kívül egyet­len megfelelő hely sincsen, ahol a fiatalok együtt tölthet­nék szabad idejüket. Az első ge­neráció azonban már kiörege­dett, építkezésbe fogtak, csalá­dot alapítottak az egykori klubtagok. — Tudtuk, hogy a mai 16 évesek számára r.em _ hozhat­juk' iétfé%itetérs^áéseü’'5>í£i if­júsági szervezetet. Vártunk hát türelemmel, s egyszercsak be­kopogott az egyik gyerek, kér­te a KISZ-klub kulcsát, hadd találkozhassanak, szórakozhas­sanak hét végén. Azóta is ott töltik szombat-vasárnap a sza­bad idejüket. A kulcsot min­dig visszahozzák. S ha szüksé­gét érzik, megtalálják majd az összejöveteleikhez leginkább illő működési formát is, Szakképzett népművelő hí­ján a tanácsi dolgozók felada­ta a község kulturális prog­ramjainak megszervezése. Ök válogatnák a műsorajánlatok között, s rájuk hárul a fellé­pések előkészítése is. Társadalmi segítés — Azon kevés községek kö­zé tartozik a miénk, ahol sem GESZ, sem GAMESZ nem ala­kult — folytatja Gazdik La­josné. Az intézményeink költ­ségvetési ügyeit a gazdálkodási előadó kíséri figyelemmel. Az épületek karbantartásában so­kat segítenek a helyi üzemek. Társadalmi munkában elvégzik mindazokat az apró javításo­kat, amelyeket nem vállalnak helyi kisiparosok. Az Örkényi Béke Tsz. a La- josmizsei Ipari Szövetkezet söprűkötő részlege, és Tatár­szentgyörgy legújabb büszke­sége, a modern, még csak pró­baüzem alatt álló műszénter- melő egység évente körülbelül 250 ezer forinttal járul hozzá a község fejlesztéséhez. Ezzel együtt a falu fejlesztési célokra fordítható kerete nem haladja meg az évi 500 ezer forintot. Ez, meg a megyei támogatás azért mindig elegendőinek bizo­nyul a legsürgősebb beruházá­sokra. Idén például a két tan­teremmel és korszerű vizes­blokkal bővült iskolában már egy műszakos a tanítás. Beköl­töznek a lakók a nemrég át­adott két lakásba is. — A következő tervidőszakra már gondoskodnunk kell új parcellázható területről is. Megállt az elvándorlási folya­mat. A fiatalok tudják, hogy a helyi üzemek munkát adnak, a tanács pedig teliket, így itt­hon is megtalálhatják a szá­mításukat. Felszólítás helyett — örülünk a fiatalok letele­p.ed,&ép$fcriR,%rt $$$& •«löre7 gedett a falu, sok idős 'ember­ről kell gondoskodnunk. Sze­rencsére az itteniek nem hagy­ják cserben egymást. Ritkán kell hivatalos eszközökhöz nyúlnunk, hogy ráébresszünk valakit elmulasztott kötelessé­gére ... Márvány! Ágnes Őszintének őszinték, de... Nem az egyetlen, akinek hiányzik A család mellett? Baráti körünk már szinte szétesett, kesereg egyik ismerősöm. Van, aki távolra került, más pedig magasabb pozícióba jutott, Így azután már egyre ritkábban találkozunk, ha mégis, az szinte véletlen, s né­hány barátságos, udvarias szó után rohan ki-ki a dolgára. Nem ő az egyetlen, aki felemlíti a barátság hiányát, s azt állítja, nincsenek is már igazi barátságok, hiszen az emberek befelé fordulnak, alig törőd­nek másokkal. Az egyik budai gyárban dol­gozik Éva, aki szép karriert mondhat magáénak. Mégsem boldog. A barátról, a barát­ságról így vélekedik: —. Kevés jót tudok erről mondani. Kemény fizikai mun­kával kezdtem a kenyérkere­setet, folyton tanultam, ma is tanulok mint vezető. Viszont magam maradtam. Amikor a férjemtől elváltam, a baráti kör eltávolodott tőlem. Sen­kim se volt a gyereken kívül. Egyedül mentem színházba, moziba, s nagy ritkán társa­ságba. A legtöbb asszony tő­lem féltette a férjét, ha nem is mondta ki. Visszahúzódtam, pedig szörnyű nehéz volt. Vágytam a nevetésre, a beszél­getésekre. Persze akadt azért egy-két ember, akitől nem tudtam olyat kérni, amit ne tett volna meg. . — Az a véleményem: az életben rendkívül fontos, hogy az ember kialakítsa a bará­ti körét, hiszen kell lennie olyan embernek, akinek bel­ső dolgairól, a jóról és a rossz­ról beszélhet. A barát pedig az, aki az emberrel ezt az él­ményt megosztja, s mint kí­vülálló, jobban látja a dolgo­kat, megfelelő tanácsot tud ad­ni— mondja Kiss Jánosné ve- csési tanítónő. Még arról is szól, hogy ha az ember jól megválogatja a ba­rátait, nem érheti csalódás, ö még nem csalatkozott, igaz, kevés embert fogad bizalmá­ba. — A barátság legfontosabb tápláló ereje a bizalom — te­szi hozzá. — Az egyik kollé­ganőmben mindent megtalál­tam, hiszen általában munka­helyen alakul ki barátság, ha nem a gyerekkorban, az isko­lában. — Én nem adom ki magam, s gondjaimat senkinek — véle­kedik a férje — elkerültem szülőföldemről, s azóta a csa­lád és a munka köt le. Bará­tok? A család mellett? — mi­nek? — Szívesen mondom el gon­dolataimat, de nem szeret­ném, ha rám ismernének — mondja az egyik munkavédel­mi vezető a budai járásban — nem is olyan régen hagytam ott az állásomat, ahol több mint húsz évig dolgoztam. Ke­veset fizettek, mégis minden­ki szívesen maradt. Az igaz, olyan kollektíva volt, hogy abban nem fért meg az igaz­talan, az érdekember. Viszont amióta a vezetőnk nyugdíjba ment, az új főnök kicserélte a garnitúrát, ahogy ez lenni szo­kott. A régi barátságok meg­szakadtak, mert * ki-ki vándor- botot fogóit. ' ; ! — Nekem a régi barátaim maradtak meg — magyarázza Spányik Anna, a kerepestar- csai kórház technikusa — bár új is van, hiszen nem is le­het olyan légkörben dolgozni, ahol nincs barátja az ember­nek. Volt persze csalódásom is, az szíven ütött. A nagy csalódás — Volt egy nagy csalódá­som — folytatja —, azt hit­tem egy emberről, hogy bará­tom. Nagyon közel állt hoz­zám. Ha segítségre szorult, se­gítettem. Jobbára ez kölcsö­nös kellene, hogy legyen, de akkor észre sem vettem, hogy én csak olyankor kellek neki, amikor bajban van. Azt is tudta pontosan: rám mindig számíthat. Ki is használta, még azt is, hogy általam is­merkedett meg olyan emberek­kel, akikből azóta is hasznot húz. Amikor végképp kimu­tatta a foga fehérjét, rá kel­lett jönnöm, hogy a rang, a te­kintély számára a legfonto­sabb. s nem az ember. Izguljon érteni Legtöbben azt vallották, hogy barátkozni, barátokra lelni vagy gyermekkorban le­het, vagy a munkahelyen. A barátságok csírái valóban már az iskolában kialakulnak, ezért kérdeztem erről a nagy­kőrösi hatodikos gyerekeket. Nyerges Dezső, Kaszala Ági, Gelencsér Beáta, Nagy Mari­ka, Ács Szilvia, Kiss Gabriel­la és Tarcsi Éva vallomásai a barátságról, bizony megszívle­lendők. — A barátom az, akivel az uzsonnámat megosztom, s együtt játszom vele. — Segítünk egymásnak, az a fő. — A barátommal tudok leg­jobbat nevetni, s tudom min­dig számíthatok rá. — A barátsághoz a bizalom is hozzátartozik, na meg az is, hogy izguljon értem, hogy si­kerüljön a feleletem. — Olyan barátság, mint a gyerekeknél van, a felnőttek­nél ritka. Halljuk otthon, ami­kor erről beszélnek, sokszor másként mondják, másként gondolják a dolgokat. Nem is nagyon érnek rá barátkozni. — Hogy miért nem olyanok a felnőttek, mint mi? Hát, őszintének, őszinték ugyan, de nem teljesen. Nincsenek is olyan jó barátaik, mint ne­künk. Szerintem ezért rosszabb is nekik. Szalai Mária Címkék és ruhák készülhetnek belőle Dissolvo - oldódó papír Egy pennsylvaniai cég dis­solvo néven vízben oldható papírt hozott forgalomba. A vízben oldódó papír cellulóz jpolimerből készül. Elsősorban a rozsdamentes acélcsövek he­gesztéséhez alkalmazzák, ami­kor argon védőgázban dol­goznak. Az acélcsöveket he­gesztéskor papírdugóval zár­ják el, hogy az argon ne tud­jon elszökni. A hagyományos papírt a hegesztés után ki kell égetni. A dissolvo papírból ké­szült dugót egyszerűen ki lehet mosni vízzel vagy gőzzel. Az anyag nem mérgező, használható például cukor cso­magolására, a 1 burkolat felql- dóctvk á tartaftjmmal égyütt. A gyártó cég szerint kitűnően megfelel címkék és eldobható papírruhák gyártására, de pa­pírpelenka természetesen nem készíthető belőle! A jövőben kalandregények hőseinek sem kell lenyelniük a terhelő do­kumentumokat: elegendő, ha vízbe dobják azokat. A szabadságharc boaivédarvosa Elsőként irt magyarul értekezést tásáért is harcoltak — mond­ja dr. Pethő Ede. — A tettre- kész emberek sorában Ott ta-. láljuk a tényleges politikai élet alakítói között az orvos- társadalom legjobbjait, akik később a szabadságharc hon­védorvosi karában is szere­pet vállalnak. Néhány hónapja új felirat került a kerepe&tarcsai kór­ház épületére. Eszerint vidé­künk legnagyobb egészség- ügyi intézménye a Pest me­gyei Tanács Flór Ferenc Kór­háza. Hovatartozása, igazgatá­sa szempontjából természete­sén " a régi, hiszen a ~~megyei tanács látja el felügyeletét, ami újnak számít, az az ei- Kolerajárvány idején nevezése: Flór. Ferenc-kórház. ‘ ' * Igaz. ma még sokaknak szo­katlanul hangzik, így egyelő­re a HÉV-szerelvényeket ve­zetők sem ezzel az egyszerű, s valójában becses névvel mondják be a kórházi meg­állót. Po'itikadakífó Nemrég pedig — mint ar­ról hirt adtunk —, a kórház mindig szépen gondozott, jól rendben tartott kertjében fel­avatták Flór Ferenc szobrát, Tóth Béla csöng: ádi művész alkotását. Ennyi bevezető, ese­mény, tény után gondolom, joggal tehető fel a kérdés: ki is volt a kórház névadója? Erről kérdeztem dr. Pethő Ede főigazgató főorvost. — A válaszért igazán a reformkorig tekinthetünk vissza. A nemzeti újjászüle­tésért. a polgári átalakulásért vívott küzdelembe a magyar orvosok is bekapcsolódtok, ennek eredményeként az or­vostudomány színvonalának emelése mellett a szaknyelv magyarosításáért, a tudomá­nyos élet különböző fórumai­nak megteremtéséért, így pél­dául a szaksajtó megvalósí­— E nemzedék nagy egyé­nisége Flór Ferenc, akit kor­társai későbbi visszaemlékezé­seikben a legnagyobb magyar orvosnak emlegettek. Nem véletlenül, hiszen kiemelkedő szervező hírében állt, és mint az 1848—49-es szabad­ságharc honvédorvosi kará­nak főnöke, valóban maradan­dót alkotott. Flór Ferenc 1809 október 10-én, Nagyváradon született. Apja gazdálkodó volt, aki később kereskedéssel is fog­lalkozott. Fiát nagy erőfeszí­tések árán taníttatta Nagyká­rolyban, majd Nagyváradon. A pesti egyetem orvosi kará­ra 1827-ben iratkozott be, s igen szorgos munkával hívta fel magára a figyelmet. Az 1831-ben kitört kolerajárvány idején Kalocsára vezényelték, ahol a negyedéves orvosjelölt a rábízott feladatokat kivá­lóan látta el. Két év múlva avatták orvossá. Nem is akárhogyan: a fel­jegyzések szerint a mindig magyaros ruhában járó Flór Ferenc elsőként írta és védte meg magyarul a Kisdedápolás című értekezését. Ezután volt alkalma, hogy külföldi tanul­mányútra menjen: elsősorban Bécsben és Berlinben tökéle­tesítette orvosi tudását, ahol a sebészeti és a szemészeti műtéttont tanulmányozta. Stáhly tanársegédje — Kitűnő sebész volt Flór Ferenc, emellett állandóan fi­gyelemmel kísérte kora új­donságait, s azokat azonnal alkalmazta — mondja dr. Pethő Ede főigazgató főorvos. — Így például, s ezt is keve­sen tudják róla, az elsők kö­zött alkalmazta hazánkban a kloroformos altatást, amely nagyban elősegítette a sebé­szet fejlődését. Külföldről va­ló hazatérése után az egye­tem álLatgyógyászati intézeté­ben dolgozott, s 1835-ben fon­tos szerepe volt a Pest me­gyében fellépett marhavész leküzdésében. A tehetséges szervezőre lényegében ekkor figyelt fel az egyetemi orvo­si kar, s nemsokára Stáhly Ignác tanársegédje lett. 1837-et írtok, amikor — egyelőre csak tiszteletbeli fő­orvosként — átvette a Rókus Kórház egyik sebészeti osztá­lyának vezetését, 1840-ben vi­szont már tényleges főorvos­nak nevezték ki a Rókusba, 1847- től pedig igazgatója az intézménynek, ugyanakkor Pest város főorvosának is megválasztották. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja volt. Flór Ferencet barátság fűz­te Bugát Pálhoz, aki 1833-ban őt választotta társának az Orvosi Tár szerkesztőségében. 1848- ban nagy megtísztelte­Flór Ferenc emlékműve Hancsovszki János felvétele tés éri, Stáhly utóda lesz a Honvéd Seregben. Érdemei közé sorolható, hogy kialakí­totta a honvédség egészség- ügyi ügyvitelét, helyreállítot­ta az egészségügyiek fegyel­mét, megszervezi e szakterü­let híradását, anyagellátását. Tervezés közben — Ojabb megtiszteltetés ér! ezután — folytatja dr. Pethő Ede. — Kossuth Lajos húgát, Kossuth Zsuzsannát adja Flór Ferenc mellé vezető ápoló­nak, akivel együtt megszer­vezi a tábori kórházakat és az utókezelést. A szabadság- harc bukása után börtönbe kerül, majd internálják. A kiegyezés után újból Pest fő­orvosa, s a Rókus igazgatója lesz. Utolsó éveiben a kórház fejlesztése is foglalkoztatta. Terveinek kidolgozása köz­ben érte a halál: 1871. július 7-én, a Rókus előtt a lóvasút egy szerelvénye gázolta el. F. I. VASÁRNAPI GONDOLATOK VÁROSA CSNKEREGGELI

Next

/
Thumbnails
Contents