Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
1983. NOVEMBER 20 , VASÁRNAP Magasr aktát? A Selyemipari Vállalatnál a hatékony gazdálkodás érdekében nagyarányú fejlesztések valósulnak meg. A képen: a korszerű magasraktárban 250 bála nyersárut tudnak tárolni. Il/J a is időben érkeztek a cinkék erkélyünkre, s vidám csiviteléssel kezdik meg reggeli lakomájukat. Találnak ott mindent, mi ingere cinkeszemnek, cinkeszájnak. Tört diót, napraforgómagot, kotorékbúzát, szalonnavéget. Micsoda zenét intonálnak, bár ők nem Respighi madarai, de vannak olyan énekesek, mint Dinien pacsirtája. Éles koncertjük zsongít, Szentendre cinkéi kezdenek hangversenyt. Milyen különös, mi szórunk magvakat számukra, de nekünk legalább olyan szükségünk van e hajnali lármázókra, mint a cinkéknek az emberkézből szórt őszi, téli eleségre. Billegetik farkukat, egymást is kopácsolják mohóságuk közben, énekes tánclejtés az egész balkon. Most ez az ő földjük, meghódították. Már válogatnak is, csak sértik a szalonnát, pedig sózott, fehér szalonna, mégis cudarul otthagyják. A pirított tökmag azonban annál inkább kedvükre való, abból csemegéznek madárének közepette. Kivágják a magas cét, nehézség nélkül, könnyed bravúrral. Már öten is vannak, egész cinkecsalád. Tollazatuk a zöldek finom árnyalataiban játszik, fekete-fehér foltokkal. Nemcsak dalukkal örvendeztetnek, hanem nyári színeikkel is, mely valahogy ittf ele j födött vidám, fürge testükben, mely csupa lélek, zene, meg nem írt költemény. Az egyik már jóllakott, rászáll a hideget tűrő cserepes virágra, táncos röpködés következik. Megvolt a reggeli, már játszanak. T^gy asszony áll az ajtó■*-* ablak mögött, beszélget velük olyan csöndben, rejtőzve, hogy ne lássák, ne hallják. Olyan most, mintha Assisi Ferenc lánya lenne. Losonci Miklós A kisközségnek is vonnak előnyei Ingáznak, de mindig hazatérnek Tatérszenfgyörgy, az utolsó állomás a megyében Tatárszentgyörgy az utolsó állomás Pest megye térképén. Akár Örkény felől, a szeszélyes dombhátakat borító ősborókáson át közelítjük meg, akár Dabasról érkezünk, az apró falut átszelő két út kereszteződésébe jutunk, ahol tábla jelzi: a tovább igyekvő hamarosan átlépi a megyehatárt, Kecskemét ide már csupán 34 kilométer. Klubvezető nélkül A község lakói — bár szívesen körülnéznek időnként a szomszédos város üzleteiben — a lényeges dolgokban saját megyéjükhöz kötődnek. Nemcsak Dabas, a legközelebbi közigazgatási, kulturális, egészségügyi központ, hanem Budapest is nagy szerepet játszik a falu életében. Hajnalonként sűrűn indulnak az autóbuszok, hogy az üzemek valamelyikébe szállítsák az ingázókat. A háziasszonyok is azt vallják,- érdemes néha több időt rászánni, és a főváros áruházaiban körülnézni. Tatárszentgyörgy belső élete azonban mégis más. mint a többi ingázók lakta településé. A tanács vb-titkára. Gazdik Lajosné, a lakosság kis lá- lekszámában látja a különbség okát. — Csupán 1860-an élünk a faluban, de a távolság, a nehézkes közlekedés miatt mégsem csatoltak miniket egyik környező nagyközséghez sem, önállók maradtunk. A helyi tanács munkáját viszont megkönnyíti az emberekkel való jó kapcsolatot. Nem fontos, minden esetben a hivatalos, olykor bürokratikus eljáráshoz folyamodni. Néha egy utcai találkozás, néhány közvetlen szó elegendő, hogy elintézzünk egy ügyet. Persze, ez azt jelenti, hogy a tanácsi dolgozók sem hivatkoznak munkaköri kötelességeikre. őik is igyekeznek mindenben a hozzájuk fordulók segítségére lenni. Szép példa az egymás iránti . bizalom eredményességére ,az ifjúsági klub története. A falu klubkönyvtárában — ahol már majd egy évtizede. 1974 óta nem dolgozott szakképzett népművelő — néhány esztendeje még kitűnő ifjúsági klub működött. Szükség is volt erre. hiszen az éttermen kívül egyetlen megfelelő hely sincsen, ahol a fiatalok együtt tölthetnék szabad idejüket. Az első generáció azonban már kiöregedett, építkezésbe fogtak, családot alapítottak az egykori klubtagok. — Tudtuk, hogy a mai 16 évesek számára r.em _ hozhatjuk' iétfé%itetérs^áéseü’'5>í£i ifjúsági szervezetet. Vártunk hát türelemmel, s egyszercsak bekopogott az egyik gyerek, kérte a KISZ-klub kulcsát, hadd találkozhassanak, szórakozhassanak hét végén. Azóta is ott töltik szombat-vasárnap a szabad idejüket. A kulcsot mindig visszahozzák. S ha szükségét érzik, megtalálják majd az összejöveteleikhez leginkább illő működési formát is, Szakképzett népművelő híján a tanácsi dolgozók feladata a község kulturális programjainak megszervezése. Ök válogatnák a műsorajánlatok között, s rájuk hárul a fellépések előkészítése is. Társadalmi segítés — Azon kevés községek közé tartozik a miénk, ahol sem GESZ, sem GAMESZ nem alakult — folytatja Gazdik Lajosné. Az intézményeink költségvetési ügyeit a gazdálkodási előadó kíséri figyelemmel. Az épületek karbantartásában sokat segítenek a helyi üzemek. Társadalmi munkában elvégzik mindazokat az apró javításokat, amelyeket nem vállalnak helyi kisiparosok. Az Örkényi Béke Tsz. a La- josmizsei Ipari Szövetkezet söprűkötő részlege, és Tatárszentgyörgy legújabb büszkesége, a modern, még csak próbaüzem alatt álló műszénter- melő egység évente körülbelül 250 ezer forinttal járul hozzá a község fejlesztéséhez. Ezzel együtt a falu fejlesztési célokra fordítható kerete nem haladja meg az évi 500 ezer forintot. Ez, meg a megyei támogatás azért mindig elegendőinek bizonyul a legsürgősebb beruházásokra. Idén például a két tanteremmel és korszerű vizesblokkal bővült iskolában már egy műszakos a tanítás. Beköltöznek a lakók a nemrég átadott két lakásba is. — A következő tervidőszakra már gondoskodnunk kell új parcellázható területről is. Megállt az elvándorlási folyamat. A fiatalok tudják, hogy a helyi üzemek munkát adnak, a tanács pedig teliket, így itthon is megtalálhatják a számításukat. Felszólítás helyett — örülünk a fiatalok letelep.ed,&ép$fcriR,%rt $$$& •«löre7 gedett a falu, sok idős 'emberről kell gondoskodnunk. Szerencsére az itteniek nem hagyják cserben egymást. Ritkán kell hivatalos eszközökhöz nyúlnunk, hogy ráébresszünk valakit elmulasztott kötelességére ... Márvány! Ágnes Őszintének őszinték, de... Nem az egyetlen, akinek hiányzik A család mellett? Baráti körünk már szinte szétesett, kesereg egyik ismerősöm. Van, aki távolra került, más pedig magasabb pozícióba jutott, Így azután már egyre ritkábban találkozunk, ha mégis, az szinte véletlen, s néhány barátságos, udvarias szó után rohan ki-ki a dolgára. Nem ő az egyetlen, aki felemlíti a barátság hiányát, s azt állítja, nincsenek is már igazi barátságok, hiszen az emberek befelé fordulnak, alig törődnek másokkal. Az egyik budai gyárban dolgozik Éva, aki szép karriert mondhat magáénak. Mégsem boldog. A barátról, a barátságról így vélekedik: —. Kevés jót tudok erről mondani. Kemény fizikai munkával kezdtem a kenyérkeresetet, folyton tanultam, ma is tanulok mint vezető. Viszont magam maradtam. Amikor a férjemtől elváltam, a baráti kör eltávolodott tőlem. Senkim se volt a gyereken kívül. Egyedül mentem színházba, moziba, s nagy ritkán társaságba. A legtöbb asszony tőlem féltette a férjét, ha nem is mondta ki. Visszahúzódtam, pedig szörnyű nehéz volt. Vágytam a nevetésre, a beszélgetésekre. Persze akadt azért egy-két ember, akitől nem tudtam olyat kérni, amit ne tett volna meg. . — Az a véleményem: az életben rendkívül fontos, hogy az ember kialakítsa a baráti körét, hiszen kell lennie olyan embernek, akinek belső dolgairól, a jóról és a rosszról beszélhet. A barát pedig az, aki az emberrel ezt az élményt megosztja, s mint kívülálló, jobban látja a dolgokat, megfelelő tanácsot tud adni— mondja Kiss Jánosné ve- csési tanítónő. Még arról is szól, hogy ha az ember jól megválogatja a barátait, nem érheti csalódás, ö még nem csalatkozott, igaz, kevés embert fogad bizalmába. — A barátság legfontosabb tápláló ereje a bizalom — teszi hozzá. — Az egyik kolléganőmben mindent megtaláltam, hiszen általában munkahelyen alakul ki barátság, ha nem a gyerekkorban, az iskolában. — Én nem adom ki magam, s gondjaimat senkinek — vélekedik a férje — elkerültem szülőföldemről, s azóta a család és a munka köt le. Barátok? A család mellett? — minek? — Szívesen mondom el gondolataimat, de nem szeretném, ha rám ismernének — mondja az egyik munkavédelmi vezető a budai járásban — nem is olyan régen hagytam ott az állásomat, ahol több mint húsz évig dolgoztam. Keveset fizettek, mégis mindenki szívesen maradt. Az igaz, olyan kollektíva volt, hogy abban nem fért meg az igaztalan, az érdekember. Viszont amióta a vezetőnk nyugdíjba ment, az új főnök kicserélte a garnitúrát, ahogy ez lenni szokott. A régi barátságok megszakadtak, mert * ki-ki vándor- botot fogóit. ' ; ! — Nekem a régi barátaim maradtak meg — magyarázza Spányik Anna, a kerepestar- csai kórház technikusa — bár új is van, hiszen nem is lehet olyan légkörben dolgozni, ahol nincs barátja az embernek. Volt persze csalódásom is, az szíven ütött. A nagy csalódás — Volt egy nagy csalódásom — folytatja —, azt hittem egy emberről, hogy barátom. Nagyon közel állt hozzám. Ha segítségre szorult, segítettem. Jobbára ez kölcsönös kellene, hogy legyen, de akkor észre sem vettem, hogy én csak olyankor kellek neki, amikor bajban van. Azt is tudta pontosan: rám mindig számíthat. Ki is használta, még azt is, hogy általam ismerkedett meg olyan emberekkel, akikből azóta is hasznot húz. Amikor végképp kimutatta a foga fehérjét, rá kellett jönnöm, hogy a rang, a tekintély számára a legfontosabb. s nem az ember. Izguljon érteni Legtöbben azt vallották, hogy barátkozni, barátokra lelni vagy gyermekkorban lehet, vagy a munkahelyen. A barátságok csírái valóban már az iskolában kialakulnak, ezért kérdeztem erről a nagykőrösi hatodikos gyerekeket. Nyerges Dezső, Kaszala Ági, Gelencsér Beáta, Nagy Marika, Ács Szilvia, Kiss Gabriella és Tarcsi Éva vallomásai a barátságról, bizony megszívlelendők. — A barátom az, akivel az uzsonnámat megosztom, s együtt játszom vele. — Segítünk egymásnak, az a fő. — A barátommal tudok legjobbat nevetni, s tudom mindig számíthatok rá. — A barátsághoz a bizalom is hozzátartozik, na meg az is, hogy izguljon értem, hogy sikerüljön a feleletem. — Olyan barátság, mint a gyerekeknél van, a felnőtteknél ritka. Halljuk otthon, amikor erről beszélnek, sokszor másként mondják, másként gondolják a dolgokat. Nem is nagyon érnek rá barátkozni. — Hogy miért nem olyanok a felnőttek, mint mi? Hát, őszintének, őszinték ugyan, de nem teljesen. Nincsenek is olyan jó barátaik, mint nekünk. Szerintem ezért rosszabb is nekik. Szalai Mária Címkék és ruhák készülhetnek belőle Dissolvo - oldódó papír Egy pennsylvaniai cég dissolvo néven vízben oldható papírt hozott forgalomba. A vízben oldódó papír cellulóz jpolimerből készül. Elsősorban a rozsdamentes acélcsövek hegesztéséhez alkalmazzák, amikor argon védőgázban dolgoznak. Az acélcsöveket hegesztéskor papírdugóval zárják el, hogy az argon ne tudjon elszökni. A hagyományos papírt a hegesztés után ki kell égetni. A dissolvo papírból készült dugót egyszerűen ki lehet mosni vízzel vagy gőzzel. Az anyag nem mérgező, használható például cukor csomagolására, a 1 burkolat felql- dóctvk á tartaftjmmal égyütt. A gyártó cég szerint kitűnően megfelel címkék és eldobható papírruhák gyártására, de papírpelenka természetesen nem készíthető belőle! A jövőben kalandregények hőseinek sem kell lenyelniük a terhelő dokumentumokat: elegendő, ha vízbe dobják azokat. A szabadságharc boaivédarvosa Elsőként irt magyarul értekezést tásáért is harcoltak — mondja dr. Pethő Ede. — A tettre- kész emberek sorában Ott ta-. láljuk a tényleges politikai élet alakítói között az orvos- társadalom legjobbjait, akik később a szabadságharc honvédorvosi karában is szerepet vállalnak. Néhány hónapja új felirat került a kerepe&tarcsai kórház épületére. Eszerint vidékünk legnagyobb egészség- ügyi intézménye a Pest megyei Tanács Flór Ferenc Kórháza. Hovatartozása, igazgatása szempontjából természetesén " a régi, hiszen a ~~megyei tanács látja el felügyeletét, ami újnak számít, az az ei- Kolerajárvány idején nevezése: Flór. Ferenc-kórház. ‘ ' * Igaz. ma még sokaknak szokatlanul hangzik, így egyelőre a HÉV-szerelvényeket vezetők sem ezzel az egyszerű, s valójában becses névvel mondják be a kórházi megállót. Po'itikadakífó Nemrég pedig — mint arról hirt adtunk —, a kórház mindig szépen gondozott, jól rendben tartott kertjében felavatták Flór Ferenc szobrát, Tóth Béla csöng: ádi művész alkotását. Ennyi bevezető, esemény, tény után gondolom, joggal tehető fel a kérdés: ki is volt a kórház névadója? Erről kérdeztem dr. Pethő Ede főigazgató főorvost. — A válaszért igazán a reformkorig tekinthetünk vissza. A nemzeti újjászületésért. a polgári átalakulásért vívott küzdelembe a magyar orvosok is bekapcsolódtok, ennek eredményeként az orvostudomány színvonalának emelése mellett a szaknyelv magyarosításáért, a tudományos élet különböző fórumainak megteremtéséért, így például a szaksajtó megvalósí— E nemzedék nagy egyénisége Flór Ferenc, akit kortársai későbbi visszaemlékezéseikben a legnagyobb magyar orvosnak emlegettek. Nem véletlenül, hiszen kiemelkedő szervező hírében állt, és mint az 1848—49-es szabadságharc honvédorvosi karának főnöke, valóban maradandót alkotott. Flór Ferenc 1809 október 10-én, Nagyváradon született. Apja gazdálkodó volt, aki később kereskedéssel is foglalkozott. Fiát nagy erőfeszítések árán taníttatta Nagykárolyban, majd Nagyváradon. A pesti egyetem orvosi karára 1827-ben iratkozott be, s igen szorgos munkával hívta fel magára a figyelmet. Az 1831-ben kitört kolerajárvány idején Kalocsára vezényelték, ahol a negyedéves orvosjelölt a rábízott feladatokat kiválóan látta el. Két év múlva avatták orvossá. Nem is akárhogyan: a feljegyzések szerint a mindig magyaros ruhában járó Flór Ferenc elsőként írta és védte meg magyarul a Kisdedápolás című értekezését. Ezután volt alkalma, hogy külföldi tanulmányútra menjen: elsősorban Bécsben és Berlinben tökéletesítette orvosi tudását, ahol a sebészeti és a szemészeti műtéttont tanulmányozta. Stáhly tanársegédje — Kitűnő sebész volt Flór Ferenc, emellett állandóan figyelemmel kísérte kora újdonságait, s azokat azonnal alkalmazta — mondja dr. Pethő Ede főigazgató főorvos. — Így például, s ezt is kevesen tudják róla, az elsők között alkalmazta hazánkban a kloroformos altatást, amely nagyban elősegítette a sebészet fejlődését. Külföldről való hazatérése után az egyetem álLatgyógyászati intézetében dolgozott, s 1835-ben fontos szerepe volt a Pest megyében fellépett marhavész leküzdésében. A tehetséges szervezőre lényegében ekkor figyelt fel az egyetemi orvosi kar, s nemsokára Stáhly Ignác tanársegédje lett. 1837-et írtok, amikor — egyelőre csak tiszteletbeli főorvosként — átvette a Rókus Kórház egyik sebészeti osztályának vezetését, 1840-ben viszont már tényleges főorvosnak nevezték ki a Rókusba, 1847- től pedig igazgatója az intézménynek, ugyanakkor Pest város főorvosának is megválasztották. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Flór Ferencet barátság fűzte Bugát Pálhoz, aki 1833-ban őt választotta társának az Orvosi Tár szerkesztőségében. 1848- ban nagy megtísztelteFlór Ferenc emlékműve Hancsovszki János felvétele tés éri, Stáhly utóda lesz a Honvéd Seregben. Érdemei közé sorolható, hogy kialakította a honvédség egészség- ügyi ügyvitelét, helyreállította az egészségügyiek fegyelmét, megszervezi e szakterület híradását, anyagellátását. Tervezés közben — Ojabb megtiszteltetés ér! ezután — folytatja dr. Pethő Ede. — Kossuth Lajos húgát, Kossuth Zsuzsannát adja Flór Ferenc mellé vezető ápolónak, akivel együtt megszervezi a tábori kórházakat és az utókezelést. A szabadság- harc bukása után börtönbe kerül, majd internálják. A kiegyezés után újból Pest főorvosa, s a Rókus igazgatója lesz. Utolsó éveiben a kórház fejlesztése is foglalkoztatta. Terveinek kidolgozása közben érte a halál: 1871. július 7-én, a Rókus előtt a lóvasút egy szerelvénye gázolta el. F. I. VASÁRNAPI GONDOLATOK VÁROSA CSNKEREGGELI
