Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-20 / 274. szám
Tanácskozik a szlovák nemzstíségi kongresszus Közös hazában, azonos célokért Rlint az első oldalon hírül adjuk, tegnap Budapesten megkezdődött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kongresszusa. A szövetség országos választmányának a kongresszus elé terjesztett írásos beszámolója hangsúlyozta: a magyarországi szlovákok hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, tevékenyen részt vesznek a termelő, alkotó munkában, a közéletben. Ugyanakkor híven őrzik, ápolják anyanyelvűket, haladó hagyományaikat, fejlesztik nemzetiségi kultúrájukat. Az utóbbi öt év eredményeit összegezve megállapította a beszámoló, hogy kedvező az anyanyelvi oktatás helyzete. Számos községben — a többi közt a terényi, a nagytarcsai óvodában, a tárnoki, a kere- pestarcsai, a vonyarci iskolában •— bevezették a szlováík nyelvoktatást. Az óvodai, az általános- és középiskolai szlovák nyelvoktatásban több mint 11 ezer gyermek részesül, A Művelődési Minisztérium tervei szerint néhány nyelvoktató iskolában áttérnek a kétnyelvű oktatásra. Növekedett az érdeklődés a pedagógusképzés iránt, így várható, hogy fokozatosan csökken az óvónő- és tanítóhiány. A szövetség beszámolóiéban hangsúlyozza: az állami és társadalmi szervek támogatják a nemzetiségi közművelődést az öntevékeny művészeti mozgalmat. Az utóbbi öt évben szélesedett az olvasómozgalom, amelyet az Állami Gorkij Könyvtár és a báziskönyvtárak jelentős mértékben támogatnak. A lakosság minden rétege. főleg az ifjúság számára lehetőséget, ösztönzést nyújtanak művelődési közösségek kialakítására. A szlovák nemzetiség lakta településeken 15 klubkönyvtárban. 28 művelődési házban és három művelődési központban várják a lakosságot. Az anyanyelvi műBENKE VALÉRIA: velődés jelentős fórumai a nemzetiségi klubok, ahol ismeretterjesztő előadásokat, vitákat, összejöveteleket tartanak. A néprajzi gyűjtötábo- rokban folytatták a szlovák néphagyomány tárgyi és szellemi értékeinek gyűjtését. A múzeumok és helyi szervek segítségével 9 szlovák nemzetiségi tájházat és több helyi gyűjteményt hoztak létre. A tankönyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségének működése, a nemzetiségi könyvek tervszerű megjelentetése kedvezően hatott a nemzetiségi irodalmi, néprajzi tevékenységre. Ez év szeptembere óta a Magyar Televízió szlovák nyelvű műsort is sugároz, a szlovákok lakta számos településen kétnyelvűek a feliratok. A szövetség nagyra értékeli a Csehszlovák Szocialista Köztársaság hozzájárulását a magyarországi szlovákok művelődési feltételeinek gazdagításához. Such János, a szövetség főtitkára a beszámoló szóbeli kiegészítéseként elmondta: a küldöbtválasztó gyűléseken, amelyeken több mint 8 ezren vettek reszt — megelégedéssel nyugtázták a szlovák nvelv- oktatás terén elért eredményeket. s kifejezték azt a reményüket, hogy a kővetkező évben — miként a művelődési tárca tegezi — Budaörsien megkezdik az országos szlovák iskola és diákotthon építését. Számítok ptfttfka! ctkfhrifástckfa A beszámolót követő vitában felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. Rámutatott, hogy a nemzetközi feszültség éleződése és a világgazdaság tartós válsága fokozza a szocialista közösség internacionalista összefogásának jelentőségét. Hazai gondjainkról szólva hangsúlyozta: az érzékelhető aggodalmakra határozott program a válasz. Jelenleg két területen kívánunk előre lépni: a gazdasági munkában és a szocialista demokrácia intézményeinek fejlesztésében. Mindezek az önök problémái is — mondotta, hiszen a nemzetiségi lakosság élete nem különíthető el attól a társadalomtól, amelyben él. A nemzetiségi politika megvalósítása nagymértékben függ a társadalmi demokratizmus fejlettségétől. A Maaz iparba, a városba áramlással a falu zárt nemzetiségi közösségei felbomlanak, s ez a nemzetiségeknek a magyarságba való beolvadásához vezethet. A nemzetiségi lakosság élet- és munkakörülményeit azonban nem lehet elavult viszonyok közé szorítani, ez a nemzetiségieknek nem érdekük. Ez a folyamat még inkább megköveteli a nemzeti sajátosságok őrzését, a nemzeti tudat és önérzet ápolását. A szocializmus építése az a közös ügy, amelyben nemzeti és nemzetiségi értékek, erőfeszítések egyesülnek — hangsúlyozta a továbbiakban Benke Valéria. Csak a szocializmus, a marxi—lenini elvek szellemében épülő új társadalom lehet képes megoldani a nemzeti kérdést, egységbe fogva önálló nemzeti törekvéseket, s önállóságot biztosítva az egységen belül. A nemzetiségiek nálunk és a szomszédos országokban így járulhatnak hozzá népeink barátságának és szocialista együttműködésének elmélyítéséhez — hangsúlyozta Benke Valéria. A többi nemzetiségi szövetség nevében Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára köszöntötte a kongresszust. Pest msgys'á o vÉfáko mokratikus Szövetségének is fontos teendői vannak a feladatok végrehajtásában —* emelte ki, majd a továbbiakban méltatta a szövetség politikai és kulturális munkájának eredményeit. Az utóbbi negyedszázadban — mutatott rá — kialakult és megszilárdult hazánkban a szocialista társadalmi egység, s ebbe az egységbe beletartoznak a nemzetiségek is. A szocialista demokrácia fejlesztéséhez az is hozzátartozik, hogy o nemzetiségiek még aktívabban vegyenek részt a társadalmi-politikai életben, cselekvőbben szóljanak bele a döntésekbe a településeken, az ott levő intézményekben, szervekben; még nagyobb erőfeszítéssel vegyenek részt a döntések végrehajtásában és ellenőrzésében, az ország előtt álló nem csekély feladat megoldásában. Felmerült az az aggoMolnár Andrásné A vitában felszólalók tájékoztatták a kongresszust lakóhelyükön elért eredményeikről, A vitában tizedikként szólalt fel Molnár Andrásné pi- lisszentkereszti pedagógus, aki elmondta: a település lakóinak nyolctizede szlovák nemzetiségű. A teljes körű szervezett anyanyelvi oktatást kiegészíti a nyelvművelő olvasótábor, amit országosan először — éppen egy évtizede —, Pilisszentaereszten szerveztek. Ezerkötetes az iskolai szlovák könyvtár és nyolcféle szlovák nyelvű folyóiratot kapnak rendszeresen. Ami gondot okoz, az a tantermek csekély száma. A nemzetiségiek kulturális életének itt teret ad a külhonban is ismert pávakör, a szlovák gyermekklub keretében létrejött táncLizicska Simonné csoport és az ez évben alakult honismereti klub is. Lizicska Simonné sóskúti óvónő, Pest megyei szlovák nyelvi szaktanácsadó, a vitában tizenharmadikként arról beszélt: Pest megye területén 11 település óvodáiban oktatják szlovák nyelvre a kisgyermekeket, Pilisszántón nemzetiségi gyakorló óvoda is működik. Hangsúlyozta: — A nemzetiségi anyanyelvtanítás szerves része hazánk egységes óvodai nevelési-oktatási rendszerének. Az óvodákat járva tapasztalom az eredményeket, igaz, ezeket tovább lehet és kell fejleszteni. A gyermekek ebben a korban nagyon fogékonyak a nyelv iránt, s az óvónő személyiségének óriási szerepe van. A kongresszus ma, vasárnap folytatja munkáját. A hét híre • • ÖNZETLENEK? © A főváros adott otthont a világgazdasági változásokról rendezett nemzetközi konferenciának. @ A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az új vállalkozási formák tapasztalatait vitatta meg. © Az építési vállalatok vezetőinek országos értekezlete zajlott le Budapesten. © A hét híre az is, hogy népfronttanácskozás elemezte a társadalmi munka szervezésének országos jellemzőit. Megmásítaná a múltat, ha úgy tennénk, mintha a magunk — a szocializmust építő társadalom — leleménye lenne a társadalmi munka, az összefogás, a közösségért hozott áldozat. Történelmünk tele van szép példákkal erre, hiszen a mai értelmű társadalmi munkának, a kő* összefogásának tetemes része volt a megyei tanács épületegyüttese, a Vármegyeháza kialakításában, Vácott — akkori, az 1800-as évek eleji nevén — a süketek országos intézete megteremtésében, a ceglédi iparegyleti székház létrehozásában, Nagykörösön a középfokú oktatás hajlékának tető alá kerülésében, amint nagyon sok társadalmimunka-akció fűződik 1919 dicső 133 napjához is, hiszen például az Aszódi Repülőgépgyár dolgozói — ma így mondanánk — több kommunista szombat bérét ajánlották fel a gyermeksegélyező alapnak. Ami vonalat húz régmúlt, tegnap és ma között, az a társadalmi összefogás tervszerűsége, ismétlődése, tömegessége. Ez valóban a népi demokrácia, a szocializmust építő társadalom leleménye, mégpedig a szabadság első perceiben megszülető újdonság, mivel így, első szóra összefogva teremtenek szülőotthont Tápió- szelén, nyitnak ingyenkonyhát a rászorulóknak Vecsésen, rendeznek-, be átmeneti otthont szüleiket- elvesztett gyermekeknek Leányfalun. Társadalmi munkások serege gyűjt ruhát, szállít élelmiszert a fővárosba, tevékenykedik a földoszlásnál, ad fizetetten szolgálatot a települések rendjét őrző testületekben. Nem indokolatlan, nem túlzó igény a gyakran elhangzó javaslat: meg kellene írni a társadalmi munka történetét. Gyönyörű könyv lenne! Egy nép, egy nemzet nézne tükörbe a kötet lapjain. Ma csendesebb, egyszerűbb, de semmivel sem kevésbé szebb mindaz, ami társadalmi munkaként történik kis falvakban és nagyot nyújtózó városokban, de mert mindennapjainknak természetes része lett az összefogás, színe, Ize sem tűnik különlegesnek, inkább megszokottnak, s ami megszokott, arra már ritkán jut megkülönböztetett figyelem. Olykor a rutin lép oda, ahol semmi keresnivalója nin- csen, némely esetben a bürök* rácia sajátítja ki az okos szó, a meggyőzés, a nemes virtus terepét. E hibák, gyengeségek ellenére, ezekkel együtt is a megye lakossága látványos ívű úton futtatta felfelé a társadalmi munkát, bizonyítva, a jó célok, a nemes tervek köny- nyen támogatókra lelnek. A hetvenes évek közepén, 1975- ben a megyében teljesített társadalmi munka értéke 191 millió forintot tett ki, ami ugyan tiszteletet érdemlő összeg, da igaz volt a lapban megjelent vélemény: sokkal többre hajlandó a lakosság, csak éppen helyben jobban kell kiválasztani a célokat, hatásosabban szervezni, főként az agglomerációs övezet településein. Ennek belátását, gyakorlati érvényesítését, nem kevésbé az igények szorítóbbá válását mutatja, hogy 1979-ben már 401, 1981- ben 628 millió forintot ért a társadalmi munka a megyében, tavaly pedig 838 millióra rúgott, ami 4,3-szerese az 1975. évinek! Még szemléletesebb képet kapunk arról, mit ér csakis forintokban — holott igazi értéke, a közösségteremtés, tudatformálás, minden pénznél fontosabb — a társadalmi munka, ha a lakosság által fizetett községíejlesztési hozzájárulással vetjük össze arányát. Ez az arány 3,3-sze- res volt 1975rben a társadalmi munka- javára, 6,2-szeres 1980- ban és 7,7-szeres tavaly...I Szokás gyűléseken, újságokban, rádióban, televízióban úgy szólni a társadalmi munkáról, mint az önzetlenség bizonyítékáról, a társadalmi munkásokról pedig úgy, mint példát adó önzetlenekről, önzetlenség, önzetlenek? Nyugodtan megkérdőjelezzük, mert tapasztalatunk: önző emberek önzése a társadalmi munka, önzőké, akik fölfedezték és mindig megújítják a legszebb érzést: másokért tenni, a közösségnek a hasznára lenni, önzetlenség lenne fáradozásuk? Szó sincs róla! önzőén azt akarják, hogy szebb, vonzóbb, kényelmesebb legyen lakóhelyük, környezetük ... Milyen jó, hogy egyre többen vannak, lesznek ezek a szerétéire méltóan önző önzetlenek! Mészáros Ottó gyarországi Szlovákok De- dalom — mondotta —, hogy HOZZÁSZÓLÁS A SZUKiTKN rekekkel az anyanyelvet. Ki váltképp a fiatal szülők feledkeznek meg erről, szerencsére az óvoda, az isko-la nevelői már szívügyüknek tekintik. 1983. NOVEMBER 20., VASARNAP %f&íao — Példáért nem kell messzire menni, hiszen Sáriban is találni: az iskolában a tanulók 93' százaléka sajátít el oktatási ciklusonként 8-8 órában szlovák nyelvet, s csupán az érdekesség kedvéért említem: akad közöttük jószerivel megver anyanyelvű is. AZT MAR Kilincsányi Tamástól, az iskola igazgatójától hallottam — ő most küldött —. hogy kiszemelték az éoü- letet, amely otthont ad majd a településen tavaly összegyűjtött viseleteknek, hímzéseknek, a szlovák nemzetiség tárgyi emlékeinek A gyűjtemény helytörténeti kiállítássá alakulhat a nem is oly távoli jövőben. Változás az is — folytatja Gombár Sándor —, hogy a mostani kongresszuson először esett szó a Hazafias Népfront megyei bizottságai mellett alakult nemzetiségpolitikai munkabizottságokról, s ez szintén örömömre szolgál, mert a Pest megyeinek magam is alapítója voltam. Azért szó sincs arról, hogy ne adódnának kisebb-nagyobb gondjaink. Az eddig hallottak arra engednek következtetni. hogy a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusokból több kellene, s tény az is, hogy a családban nem mindenütt gyakorolják rendszeresen a gyeA MUNKAHELYEMEN is akad említésre méltó tény: a sahyi állami gazdaság hat kombájnja idén nálunk aratott, s mi náluk segítettük a betakarítást. Hatvan szövetkezeti tagunk üdült ebben az évben Csehszlovákiában, mi pedig onnan fogadtunk vendégeket a balatoni üdülőnkben. S még mindig Dabason maradva: 1980-ban itt rendeztek szlovák honismereti tábort, s az itteni gyerekek nemzetiségi olvasótáboroknak is részesei. . ■ Nagy vállalkozás lenne pontosan számba venni Pest megyében mi mindent tesznek a szlovák hagyományok és. a kultúra ápolásáért, a két szomszédos ország közötti barátság erősítéséért azok. akik 25 ezren e nemzetiséghez tartozónak valliák magukat. Beszélgethettünk volna másokkal is a Pilis, vagy a Börzsöny községeiből, hasonló ismeretekhez juthattunk volna. AMI A LÉNYEG, túl az adatokon, a mindennapi .tényeken — írhatjuk szlovákul. s magyarul is a mostani kongresszus jelszavát: Spolocne z,a mier a socializmus! Együtt a békéért és a szocializmusért! — Ez az ami közös. V. G. P, A tanácskozáson hét aktivistának adta át Köpeczl Béla művelődési miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A kénen: Molnár Andrásné pilisszentkereszti szlovák nyelvtanár veszi át az elismerést. HA SZÖT KÉRNÉK? — kérdez visz- sza Gombár Sándor, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet elnökhelyettese, amikor a felszólalások szünetében — mint a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének választmányi tagját — véleményéről kérdezem. Nos — neveti el magát — majdnem szót is kértem, de már négyen megelőztek Pest megyéből, így elálltam szándékomtól. Pedig éppen az idén húsz éve annak, hogy a szövetségünk választmányában öt és félezer Dabas első kerületében, Sáriban élő szlovák anyanyelvű embert képviselek. A nevükben is mondhatom: az elmúlt évtizedet — s a legutóbbi kongresszus óta eltelt öt esztendőt is — a fejlődés jellemezte. Sok mindenen lemérhető ez, például a mostani tanácskozás előkészítettségén, szervezettségén is. Akik eddig felszólaltak, hasonlóképpen vélekedtek. Nem ok nélkül. A beszámolóból és a szóbeli kiegészítésből egyaránt kitűnt — s engem ez ragadott meg leginkább —. hogy a hazai szlovákság élete gazdagodott, s élénkült az érdeklődés az anyanyelv tanulása, a hagyományok őrzése, a nemzetiségi kultúra iránt.
