Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

Megkeztfóiföff a jövő év előkészítése Fagyok után ismét szántanak A Sasad—Szigetkert GT szigetmajori telepén 10 hektáron ültetik a tu­lipánhagymát, a kiskuulacházi területen pedig 30 hektárról szedik a gladiolushagymát. A kukoricaszár maradványt mindenütt tökéletesen aláfor­gatták. A közös gazdaságban 200 hektáron istállótrágyáztak idáig, főként olvan határrésze­ket. ahová jövőre burgonya és TELIK M lndenféle rangsornak természetes jellemző­je, hogy nem csak eleje van, hanem vége is, azaz ahogyan élen állóról beszélhetünk, úgy szólni kell arról is. aki a sor végére szorult. Igen ám, de egyen­lő lenne ez a vesztéssel, a vereséggel? Attól függ, ki­ről. miről állíttatott fel a rangsor, hiszen például a megye városainak rangso­rában idén utolsó volt Nagykőrös, ami a fejlesz­tési források nagyságát il­leti, köznapibban szólva, most ez a város gazdálkod­hatott a többiekhez mérten a.legkevesebb pénzből. Ké­zenfekvő, ahogy elsőnek, úgy utolsónak is lennie kell minden esztendőben, a baj az lenne, ha mindig ugyan­az állna ezen meg azon a helyen, ám erről nincs szó, a váltakozás, az egy- egy településnél figyelembe vett fejlesztési súlypontok diktálta forrásteremtés a jellemzője a megyei gya­korlatnak. Ettől persze még igaz, ami igaz: 1983-ban Nagykőrösnek volt a vá­rosok között a legkisebb a fejlesztési alapja, amiből azonban a nem beavatott, az utcai járókelő, keveset vesz észre. Keveset, mert egész esz­tendőn át annyi volt a felfordulás — a jó értel­mű felfordulás, az építés — a városban, hogy felleltá­rozni sem lehet, hiszen a Kárász utcai új iskola tár­sa, a még nem kész bölcső­de éppúgy beletartozik eb­be a leltárba, mint a Kecs­keméti út körzetében ala­pos rumlival járó csator­naépítés, az új víztároló medence kialakítása és így tovább. Ráadásul a látha­tó események mögött, az utcaj szemlélő számára ész­re nem vehetően, ott hú­zódnak a holnap eseményei, azok a feladatok, amelyek ma a tervezés szakaszá­ban vannak — mint pél­dául a Kossuth Lajos úti új negyed további bőví­tése —, tehát a város Ilyen értelemben is él, mo­zog, átalakul, nem ismeri a megálljt, azonban ismernie kell — más városokhoz ha­sonlóan —. mikor lassulja­nak és mikor gyorsuljanak a léptek. Ezeket a lassításokat és gyorsításokat a tanácsi tes­tület sem fogadja tapssal, de mert rutinja van a fejlesztések belső feszültsé­geinek, arányváltozásainak kezelésében, érti a csíziót. Ez a kollektív bölcsesség azonban nem plántálható át a lakosságra, már csak azért sem, mert így, hogy lakosság, egyénekből áll, nem testület, nem kollek­tíva. A lakosság tehát egé­szen másként látja a te­lik. nem telik rá arányait, változásait, egy-egy hosz- szabb időszakon belüli in­gadozásait, mint a város­gazda, a tanácsi testület, s hogy másként látja, érté­keli, ez természetes. Illú­zió lenne ugyanis feltéte­lezni, még inkább elvárni, hogy a lakosság részletei­ben, gazdálkodási módsze­rekig, ismerője legyen a fejlesztések mindennapjai­nak, a fejlesztési alap fel­osztásának. Ha ezt belátjuk — és be kell látnunk —, akkor azt is logikus követ­kezményként kell elfogad­nunk, hogy a lakosság kö­rében mindig is jelen lesz bizonyos fokú elégedetlen­ség, mert amennyire he­lyesli, hogy telik valamire, annyira értetlenkedik azon, más mindenre miért nem telik. Hiba lenne tehát a lakossági elégedetlenséget úgy kezelni, mint mielőbb felszámolandó negatívumot, mivel e negatívum meg- szüntethetetlen, ismétlő­dően újjászületik, tartósan jelen van a város — és minden település — köz­életében, közgondolkodásá­ban. Megkockáztatjuk a feltételezést: a társadalmi munkának, az áldozatos összefogásnak valójában nem az öntudat, a közös­ségért való fáradozás a döntő eleme — de per­sze eleme ez is —, hanem az elégedetlenség, az a ne­mes felfortvanás, hogy ha nem telik hivatalos pénz­ből, akkor csináljuk meg mi magunk közösen. B ővítve az előbbi feltéte­lezést: ennek a nemes elégedetlenségnek az ébren tartása jól felfogott érdeke a tanácsnak, azaz akkor lenne nagy baj egy- egy településeit, ha a la­kosság úgy vélné, minden a helyén van, már semmi teendő nincsen. Az elége­detlenség és az elégedet­lenkedés közé húzzunk erős határvonalat; lényegesen különböznek! Az elégedet­lenkedőknek ugyanis az az alapállása, hogy adjon töb­bet az állam, akkor majd telik erre is, arra is. Az elégedetlenek viszont ke­vésnek tartják azt, ami történt, ami történik, nem érik be azzal, hanem meg­toldják, hozzátesznek vala­mennyit, így érve el a re­miéit, várt többet. A két­féle felfogás mögött való­jában a közgondolkodás két, alapvetően eltérő jel­lemző vonása húzódik meg: a passzív, illetve az aktív kritikai szellem, a részt nem kéréssel társuló ítél­kezés. a másik csoportnál a, részvétellel párosított mér­legelés. A telik, nem telik prózai kérdése tehát az erkölcs birodalmába vezet válaszért. Mészáros Ottó paprika kerül, őszi búzájuk, amelynek vetésterülete az idén 1030 hektár, szépen kel. a fagy nem tett benne kárt. A Rákosmezeje Tsz-ben már az utolsóként elvetett búza is elérte a szög állapotot, fejlő­désében. Már ősszel igyekeztek gon­doskodni arról, hegy .jövő ta­vasszal megfelelő minőségű tö­megtakarmány állton rendel­kezésre. Ezt szolgálják az őszi­árpa és a különböző takar­mánykeverékek. A Rákosme­zeje Tsz-ben a megye számos gazdaságához hasonlóan, meg­kezdődött a soron következő gazdasági év feladatainak ter­vezése. V. B. «AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 273. SZÄM Ára* 1,110 forint 1983. NOVEMBER 19 •í Ma 3. oldal: Kereskednek-e a kereskedők? 1. oldal: Helyüket kereső könyvtárosok 6. oldal: Magára maradt titkával I. oldal: Egy hajóban ülünk 8. oldal: Közel a vargabetű végéhez II. oldal Battai utánpétlásvizsga „A Szovjetunióban megvan a kellő mértékű jóakarat ar­ra, hogy lépésről lépésre ha­ladjon a biztonság megszilár­dítása, a világpolitikai légkör egészségesebbé tétele felé. De megvan a megfelelő erőnk is ahhoz, hogy szembeszálljunk az imperializmus támasztotta bárminemű katonai fenyegetés­sel” — állapítja meg Dmitrij Usztyinov a Pravda szombati számában megjelenő cikkében. Usztyinov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere terjedelmes cikkében részletesen elemzi a nemzetkor zi helyzetet, az Egyesült Álla­mok és a NATO agresszív cél­kitűzéseit, a hadászati egyen­súly felborítására irányuló tö­rekvéseit. Usztyinov marsall cikkét la­punk második oldalán ismer­tetjük. . Automatizált msózás Itt a komputer beszél Ferihegy, Vác, Gödöllő, Aszód Szeiiiszéá megyei építik Ha nem is a megyében, de éppen a határon vari a Ferihe­gyi repülőtér. Itt is dolgoznak Nógrád megyei építők. Ők ké­szítik a MALÉV szimulátor- épületét és a tanhangárt — mintegy 43 millió forint érté­kű munkával. Cs. A. y Elsősorban a termék típusá­étól függ, hogy szemrevétele- í léssel is mcgáilapíihatja-e a mi- 2 nöségellenőr, megfelel-e a 2 gyártmány az előírásoknak. 2 Máskor csak próbával, komoly £ mérőműszerek segítségével le- é hét dönteni. A Telefongyár é nagykátai egységében egy szá- 2 mítógépvczérelt mérőautomatá- r val ellenőrzik a kész tekercse- 2 két. Bár a számítástechnikát vi­lág- és országszerte egyre több területen alkalmazzák, ám a minőség meghatározásához még ritka a használata. A Telefongyárban a számí­tástechnikai rendszer hardver részét, azaz magát a berende­zést tulajdonképpen a Siemens cég és az Elektromos Techno­lógiai Fejlesztési Labor erre a célra fejlesztette ki. A mérő- rendszer softver része (a prog­Bíág®, ds eredményes a melioráció Feljavul egymillió hektár A melioráció helyzete és fej­lesztésének iránya címmel ta­nácskozást tartott a Hazafias Népfront Országos Elnökségé­nek természet- és tájvédelmi bizottsága. A MÉM és az OVH illetékes főosztályainak közös beszámolója egyebek között megállapítja: a talaj termé­kenység kihasználását akadá­lyozó tényezők elsősorban a komplex meliorációval csök­kenthetők. Ezért a VI. ötéves tervben több mint egymillió Áruházakban visszaköszön hektár mezőgazdasági földterü­letre terveztek talajvédelmi, üzemi vízrenddzési, területren­dezési és talajjavítási munká­kat, amelyeknek becsült költ­sége 14 és fél milliárd forint. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok kis mértékben elmaradtak a VI. ötéves terv meliorációs fel­adatainak időarányos teljesíté­sével. Az előterjesztés szerint főleg azért, mert az előirány­zottnál kevesebb állami támo­gatás állott rendelkezésükre, a melioráció költségei pedig je­lentősen emelkedtek. A Pefém sződligeti üzemében évente 503 gorgSkerekckcn mozgó ruhaszállító állványt készí­tenek. Ezeket elsősorban az áruházaknak szállítják, de jut a Patyolat üzleteinek is. Earcza Zsolt felvétele ramozás) már a telefongyáriik saját fejlesztése. Nehéz volt a program elkészítése — vallják. A pillanatnyilag működő prog­rammal az LC csatornaszűrő berendezéshez szükséges, 24 fajta tekercset lehet mérni. Ezekből évente 380—400 ezer darabot gyártanak Nagykátán. A kézi ellenőrzés tízszer annyi időt vett igénybe, mint ameddig az automatával tart. Egy év alatt 20—25 ezer órá­val kevesebbet kell fordíta­niuk az ellenőrzésre, nem is szólva a nagyobb pontosság­ról. A géppel beszélgetni Is le­het. Lesz szigetelésvizsgálat? Induktivitás? Áttétel vizsgálat? — jelenik mag a digitális ki­jelzőkön. A gép kezelője vá­laszként bebillentyűzi a meg­felelő műszaki paramétereket, majd a tekercseket egyenként a mérő-fosóba helyezi. Végül is a minőságellenőrnek nincs más dolga, mint hogy leolvas­sa a gépről, hibás-e a term'k vagy sem. s aszerint teszi azo­kat az egyik vagy a másik do­bozba. Üj programmal a berende­zés más műszaki paraméte­rekkel rendelkező termékek vizsgálatára is alkalmas, nem­csak e huszonnégy tekercsére. A szakemberek és természete­sen a gyáregység vezetői most gondolkodnak azon, vajon me­lyik terméküknél térülnének meg leginkább a programiké­szítés költségei. Ez az új gép. igaz, annyira nem is mai. öt évvel ezelőtt a nagvkátaiak megnyerték ezrei az QMFB műszaki fejlesztési pályázatát. El. E. BHKöZÉL ETEi Lázár György, a Miniszter­tanács 'elnöke pénteken hiva­talában fogadta Gerhard Schü- rert, az NDK miniszterelnök­helyettesét, az állami tervbi­zottság elnökét. Szulejman laílijev, az Azer- bajdzsáni Szovjet Szociálista Köztársaság első miniszterel­nök-helyettese, a köztársaság kormányküldöttsége élén no­vember 14—18. között látoga­tást tett hazánkban. Gazdasá­gi és műszaki-tudományos kér­désekről folytatott tárgyaláso­kat. Várkonyi Péter külügymi­niszter és P. V. Naraszimha Rao, az indiai diplomácia ve­zetője között üzenetváltásra került, sor a magyar—indiai diplomáciai kapcsolatok felvé­telének 35. évfordulója alkal­mából. Hars István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Magyar Rádió elnökének veze­tésével visszaérkezett Buda­pestre az MSZMP küldöttsége, amely részt veit az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán. / p A hideg idd beálltáról a ? határban dolgozók tudnár íj nak a legtöbbet beszélni, ^ azok közül is a traktorosok, ^ akik a héten ugyancsak ^ megküzdöttek a fagyos föld- í del. Mint több gazdaságból ^ Is hírül vettük, egy-két | napra le kellett állni a í szántással. A munka most v, folytatódhatott é3 újabb ^ hektárokat készíthettek elő £ a tavaszi vetések alá az £ ekék. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályától kapott tájékoztató szerint szerdáig a mélyszántásnak 74 százaléká­val végeztek, ami ’több mint 112 ezer hektár területet je­lent. A cukorrépaszedés a vegéhez közeledik, a vetéste­rület 95 százalékáról már le­került a termény. A megye zöldségtermésének 93 százalé­ka van már biztos helyen, jól halad a szántók szerves trágyá­zása is. A dunavarsányi Petőfi ősz­ben, ha az idő engedi, a jövő hét végére befejeződik az őszi mélyszántás. Itt a legkemé­nyebb fagyok Idején sem kel­lett kényszerszünetet tartani. Droítrij Usztyínov cikke jlÍ P/ Megvan a jóakarat^ de a megfelelő erő is %/ Kevesebb a beruházás, több í az építőipari kapacitás. Ez a 6 legfőbb oka annak, hogy míg í korábban a megrendelők les- í ték a kivitelezők kegyeit, most í cgy-egy munkára akár v-'r- V. senytárgyaiást is hirdethetnek, í Pest megyében a legtöbb meg- í bízást továbbra is a PAÉV kap- ja, de a szomszédos megyék és í a főváros vállalatai is elfogad- nak településeinken munkát. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat termelési osztályvezetője, Virág Imre szerint elsősorban azért van szükségük a Pest megyei meg­bízásokra, mert az otthoniak nem töltik ki teljesen a ren­delkezésükre álló kapacitást. Idén Pest megyében a bu­daörsi Ipari Szerelvény és Gép­gyárnak negyvenötmillió fo­rint értékű üzemcsarnokot épí­tenek. Decemberben adják ót rendeltetésének a gödöllői Vo­lán-telep szociális épületét. Ennek a munkának az értéke 30—32 millió forint. Aszódon 8 millió forintos épületfelújí­tás folyik közreműködésükkel. Versenytárgyaláson nyerték el a megbízást a váci Siket­néma Intézet műemlék épüle­tének felújítására, átalakításá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents