Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
1983. NOVEMBER 18., FENTEK v/áflffO A haladásra ma is van mód ECopsczí Béla látogatása Pest megyében A nap folyamán Köpeczi Béla miniszter többször fejezte ki elismerését a láfottak- hallottak felett. Mint mondotta. ilyen rövid idő alatt tömören, hozzáértően, sokoldalúan tájékoztatták mindenütt, amerre járt. így érthette meg, hogyan valósíthatják meg sokszor majdnem a lehetetlent a dabasi járásban is. Mert például érthető lenne, hogy a futóhomokon vagy a sziken — a rossz adottságú földeken, ráfizetéssel dolgozzanak. Ehelyett a Fehér Akác (mert tegnap ezzel a tsz-szel ismerkedett a dabasi járási üzemek közül) olyan eredményesen dolgozik, hogy az ország első szövetkezetei között tartják számon. Kakucsi Gabriella megnyerő és felelős tájékoztatójából az is kitűnt, mennyire szorosan dolgozik együtt valamennyi gazdálkodó szerv ezen a vidéken is a politikai testületekkel. Jó példa erre az egyik legégetőbb kérdés: a szabadidő- központ megvalósítása, amely 45 millió forintba kerülne. A mai gazdasági helyzetben erre nem kérhetnek ennyi összeget. A makett már elkészült. A helyi és a környező gazdaságok dolgozói felajánlották: kommunista műszakkal s az ösz- szefogás más lehetőségeivel teremtik elő a pénz egy részét. Hétmillió forint már ösz- sze is jött. A tervidőszak végére meglesz a 10 millió! A szabadidő-központ makettja ott áll a járási pártbizottság első titkárának szobájában, az is tudható, hogy a Fehér Akác Termelőszövetkezet készíti majd az impozáns épület vázát. A 2. számú általános iskola s környéke kínálja a megoldás kulcsát. Ott már működik az autós kert- mozi (két hónap alatt 28 500 ember látogatta?!)," s este is világosságot találhat a lakosság az iskola termeiben. Amíg nappal a gyerekek birtokolják a tágas termeket, este a szülők sportolhatnák, szórakozhatnak a szép környezetben. Egyfelé húznak Hozzájárul-e a tárca é nemes elképzelés megvalósulásához? Minden bizonnyal, hiszen Köpeczi Bélát is megfogta, hogy a járás vezetői nemcsak lelkesednek egy-egy elképzelésért, hanem cselekszenek is a megvalósításiért. Panaszkodhatnának a pénzszűkére, gondokba merülve ecsetelhetnék a megoldhatatlannak tűnő vágyakat, mert a pénz is kevés, a gond pedig sok —, de mint már sok-sok korábbi példa is bizonyítja: társadalmi erővel, egységes cselekvéssel nehéz körülmények közt is van előrehaladás. Értelmes, egyfelé húzó politikai, gazdasági, társadalmi vezetés megsokszorozhatja az erőt. A dabasi járás 85 ezer főnyi lakosa élvezheti mindennek hasznát. Dr. Bodó Ágnes, a rendelőintézet igazgató főorvosa mondotta a többi között: ahhoz, hogy ilyen szép és jó rendelő- intézet szolgálhassa a környék egészségügyét, kevés lett volna az egészségügyiek akarata. A társadalmi segítség, az építkezés. kezdetétől éreztette hatását. S az az igazság, hogy az intézmény átadása uán sem szűnt meg az összefogás. Még félig sem készült el az épület, amikor összeállt a szakorvosi gárda. Elmondhatják, hogy sem takarító-, sem asszisztenshiánnyal nem küszködnek, nincs munkaerőgondjuk. A járás segített a lakásgondok megoldásában, s mindenben, amiben szükség volt a támogatásra. Az intézmény dolgozói pedig viszonzásképpen részt vesznek a közéletben, az iskolákkal szorosan együttműködnek a gyermekek egészségének védelmében. Közös problémaként kezelik az alkoholizmust a családvédelemmel, az ifjúságvédelemmel... A ritka vendég a Dabasi Nyomdában is arról győzöd- í* hetett meg: a dabasi járásban, mint általában a megyében, nagy hajtóerő ez az összefogás. Miben segíthet a környék egy ilyen korszerű üzemnek, ahol tankönyveket és szépirodalmi műveket állítanak elő? Nagyon is sokat! A munkaerőt Dabas és környéke adja. A dabasi gimnázium nyűit otthont a szakmunkásképzésnek, fogadta be a kétszer tizenkét szakmunkástanulót. S ha a Művelődési Minisztérium hozzájárul, akkor két-három tanterembővítéssel meg lehet majd oldani az utánpótlást ebben a szakmában! Kórház és patika! Égető ez a kérdés, hiszen a főváros is iskolagondokkal küszködik, nemhogy átvállalhatná Pest megye súlyos problémáját! Nagy befektetést sem igényelne, mert a bővítés nem terhelné túlságosan a tárca pénztárcáját. Ugyanakkor a környék lánytanulói tovább képezhetnék magukat, jó né- hányan helyben helyezkedhetnének el, s a nyomdának is az a kedvező, ha a munkahelyen képezheti a fiatalokat. Érthető, ha Budapest erősebb specializált programot old meg, a megyében viszont az a jó elképzelés, hogy a helyi feladatokra koncentráljanak. A miniszter biztatta a helyieket, s azok már hozzá is kezdenek a javaslat előkészítéséhez! A vonzó, a belépőre kedvező benyomással ható rendelő- intézet látogatása után került sor a nyomda megtekintésére. Érthető hát az átvitt értelmű megfogalmazás: rendelőintézet után kórház, kórház után patika! Tudniillik ez a nyomda korántsem hasonlít a megszokott üzemi látványhoz. Gépei — a fényszedés, a lemezelőhívás, a .hajtogató- és kötőgép —. a nagyablakos, tágas egész«nrseatór&rtFK zést: akár egészségügyi intézmény is lehetne; higiénikus, vonzó mindén része. A Fehér Akác Termelőszövetkezet termelőhelyei pedig beillenének patikának. Nemcsak az alap- tevékenység megszervezése, a melléküzemágak, az állattenyésztés, az energia- és anyagtakarékosság a gondjuk, hanem a környezet olyan kialakítása is, ami hozzájárul ahhoz: itt sincs munkaerőgond. Jól fizet a gazdaság, s kulturált körülmények között végzik dolgukat. A miniszter megértéssel íogadta, amikor ecsetelték számára: a termelőszövetkezet állatai mennyire jó körülmények, között élnek, de a kultúrát szolgáló nyomdai könyvraktár milyen szűkös! S megoldásra vár annak az eldöntése is — erről bővebben beszélt Köpeczi Béla —, hogy tartósabb minőségű, több gyermeket szolgáló, örökölhető könyveket gyártsunk-e a mai gyengébb minőségű és egy évre szóló könyvek helyett? A nyomda szakemberei a tartósabb mellett szavaznának, s mint mondták, nagy anyagi befektetést sem igényelne, ha áttérnének a ragasztókötési módszerről a cérnafűzéses kötésre. Mindössze 50 millió forintot emésztene fel a beruházás, építkezésre pedig egyáltalán nem lenne szükség. Kérdés kérdés után Köpeczi Béla miniszter — mint mondotta —, jól érezte magát a megyében. Erről nemcsak az tanúskodott, hogy mindenütt amerre járt. kifejezte elismerését, hanem az is: számtalan kérdéssel ostromolta vendéglátóit. Sőt! Egyszer, másszor visszatért egy-egy témára, nem elégedett meg az udvarias válasszal. Így például többször is szóba került a nyomdával kapcsolatos kérdés: miért hosszú itt és másutt is a nyomdai átfutás ideje? Persze, hogy mindez múlik a tankönyvek minőségén, a kéziratok időbeni leadásán, de azon is, milyen termelékenységgel dolgozik a nyomda. Egyet kellett érteni azzal, a többi között, hogy olykor egy-egy alkatrész hiánya 30-36 százalékkal is visszaveti a termelékenységet. De meggondolandó az is, s ezt Köpeczi Béla nyomatékosan kérdezte: minden részletében kell-e egy évre lekötni a kapacitást, vagy egy- egy sürgősebb munka elvégzésére nem lehetne-e kapacitást tartalékolni? Vagyis: az érdekeket jobban össze kellene hangolni. Érdekelte a kedves vendéget az is: az egységes művelődési központ valóban annyira hasznos-e, mint ahogy állítják? Eléggé vonzza-e a felnőtteket ez a megoldás? A válasz megnyugtatta: a nagykovácsi, a budakeszi példa már bizonyította az elv helyességét. Az iskola, a nyelvi, a zenei labor, a könnyen átalakítható termek többféle célra nemcsak gazdaságosabbak, hanem célszerűbbek is. A színházi, a könyvtári, a zenei igényeket így jobban ki lehet elégíteni. Meg lehet-e élni a könyvkiadásból? — kérdezte a szakembereket. Milyen a könyvkiadókkal a kapcsolatuk? Hát- rányos-e, hogy a Dabasi Nyomda nem a nyomdaiparhoz tartozik? Vannak-e idén is tervek a pusztavacsi napok megrendezésére ? Támogatásra érdemes Egy iskola, egy rendelőintézet, egy nyomda és egy termelőszövetkezet, ráadásul egy egész járás életével, munkájával teljes egészében nem ismerkedhetett meg Köpeczi Béla. Az azonban bizonyos, hogy a legfontosabb dolgokról mély benyomást szerezhetett. Örömmel nyugtázhatta, hogy hozzáértő, a sikerekért küzdeni tudó, a gondokba nem beletemetkező vezetőkkel, beosztottakkal találkozott. Olyan emberekkel ismerkedhetett meg, akik cselekvésre tudnak szólítani, az értelmes célokért egységbe tudják kovácsolni a párttagságot és a párton kívüli lakosságot. Újabb és újabb terveket kovácsolnak, olyan reális célokat tűznek maguk elé, amelyeket meg is tudnak valósítani. Ezért érdemes melléjük állni, s a lehetőséghez képest anyagilag, erkölcsileg támogatni is. S. A. Cselekvés méri az egyetértést Lázár György szóját fel a tanácskozáson. (Folytatás az 1. oldalról) védelme anyagi feltételeinek megteremtését is segíteniök kell. Méghozzá úgy. hogy az érdekek érvényesítésének korlátáit, az egyeztetés konfliktusait az érintett dolgozók személyesen érzékeljék a vitákon. A népgazdaság helyzetét, és az életszínvonal kérdéseit elemezve a SZOT főtitkára jelentős eredményként értékelte hogy sikerült megtartani az ellátás viszonylag magas színvonalát, az életkörülmények számos területén még javulást is elértünk. Figyelemre méltóak az eredmények az energia- és anyagfelhasználásban, javult a bölcsődei és óvcdai ellátottság. A lakosságot érintő infrastrukturális fejlesztések terveinek teljesítése megfelelően alakul, hasonló a helyzet a felépített lakások számában is. Ezek az eredmények nagyon értékesek. Ennek ellenére — mondotta — az elmúlt három évben élet- színvonalunk és életkörülményeink nem úgy alakultak, ahogyan a szakszervezetek XXIV. kongresszusán számítottuk. A feltételek hiánya miatt jogos igényeket nem tudtunk kielégíteni. Egyes rétegeknek és számos családnak nehezebbé vált a helyzete. Ez jelenlegi gazdasági gondjaink következménye, realitása, amelyet a szakszervezeteknek is tudomásul kell venniük. A SZÓT főtitkára utalt az életszínvonalat érintő több teendőre. Már a szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusán elhangzott a javaslat, hogy ki kell dolgozni a munkabérek alakításának távlati tervét. Ez még nem történt meg. Természetesen a közeli években nem lehet látványos változásokat elérni, de egy jól átgondolt távlati terv kedvezően hatna a gyakorlati napi munkában is. E kon- cepicó kialakításához célszerű lenne társadalmi vitát kezdeményezni. Ez segítené a bérpolitika ösztönző és elosztási funkciója közötti jobb összhang megteremtését is. A szakszervezetek ma már nemigen kerülhetik meg a minimál is bér kérdését azt hogy egv felnőtt állampolgár minimálisan mennyi pénzből tud megélni. Érthetően foglalkoztat bennünket, hogv hol van az a határ amely alatt teljes bér nem képzelhető el. A szakszervezeteket foglalkoztatja a fogyasztói árak alakulása is. Az árak növekedését a szak- szervezetek tudomásul veszik de fontosnak tartják, hogy az állami szervek hosszabb időre dolgozzák' ki elképzeléseiket és jobban fontolják meg minden egyes árváltozás indokoltságát, várható hatását. A fogyasztói árak emelkedése ne haladja meg a valóban szükséges mértéket. Hatékonyabbá kell tenni az árellenő:zést, s meg kell akadályozni az árakkal kapcsolatos manipulációkat. LÁZÁR GYÖRGY: Sok még ü tartalékunk Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozást. Bevezetőben arról szólt, hogy a tanács elé terjesztett dokumentumok és a vitában elhangzott felszólalások reálisan összegezik a szakszervezetek XXIV. kongresszusa óta végzett munka eredményeit, nagy figyelmet szentelnek a mozgalom mai helyzetének s további feladatainak, vagyis a szakszervezeti munka továbbfejlesztésének, amit az MSZMP Központi Bizottsága is fontos teendőként jelölt meg. A szocialista társadalom építésének hazánkban ma a legfontosabb tényezője az, hogy gyorsabban és eredményesebben oldjuk meg gazdasági feladatainkat. Változatlanul legfőbb tennivalónk az ország fizetőképességének megőrzése, az elért vívmányok megtartása és a gyorsabb fejlődés feltételeinek megteremtése. Ha ezeket a feladatokat sikerül teljesíteni, azzal nagy szolgálatot teszünk népünknek, a szocializmus ügyének. A külső feltételeket, amelyek között dolgoznunk kell, nem mi alakítottuk olyanokká, amilyenek. Az azonban rajtunk múlik, hogy milyen gyorsan és milyen eredménnyel igazodunk a realitásokhoz. Ennek érdekében sokat tettünk, több területen előbbre léptünk, de a szükséges eredményeket még nem értük el. Elsősorban azt kell számon tartánunk, amit még nem tudtunk megoldani, azokra a feladatokra kell erőinket összpontosítani, amelyek még előttünk állnak. Sok a kihasználatlan tartalékunk, s új módszerekre, új munkastílusra van szükség ahhoz, hogy ezeket kiaknázzuk. Az útkeresés nehézségekkel és buktatókkal is jár, nagyobb tűrőképességre is szükség van, hogy el tudjuk pise int ezeket. A Minisztertanács elnöke külön is foglalkozott a tanácsülés elé terjesztett beszámolónak azzal a részével, amely rámutat, hogy nem elegendő:a nehézségek felsorolása, ismételgetése. Mozgósító cselekvési programra van szükség, Ilyen program valójában létezik. az elvi egyetértésben sincs hiány. A program végrehajtásakor azonban többre van szükség. Az egyetértés igazi mércéje a cselekvés, valódi hitelét az adja meg, hogy ki mit tesz. Néhány nagyon fontos területen a szükségesnél és a lehetségesnél kisebb az előrehaladás. A meglevő technikái eszközökkel, szaktudással, a rendelkezésre álló anyag fel- használásával jobb minőségű, piacképesebb termékeket is elő tudnánk állítani. Sok éve hirdetjük, hogy korlátozni kell a gazdaságtalan termelést. Amikor azután eljutunk odáig, hogy megnevezzük, rrteiy üzem, mely termékéről van szó, gyakran visszarettenünk attól az elhatározó lépéstől, hogy kikényszerítsük a termelés gazdaságosságának megjavítását. vagy egyéb megoldást keressünk. A dolgozók pog- gal mondiák: nem járhatjuk örökké azt az utat. hogy ha valahol emelkedik valaminek az ára. az azonnal tp- vábbgyűrűzzék. Nemcsak a szocialista országokban, még a tőkés országokban is p'őfordul. hogy a begyűrűző költségeket a termelékenység növelésével és a ráfordítások csökkentésével ellensúlyozzák. Ez a média annak, hogy az árakat ne kehien olvan evakran „to- vábbevűrűztetni”. Ezzel a lehetőséggel azonban még mindig nem élünk e^ée^é. nolja, mint követelményt, hirdetjük. A továbbiakban arról szólt, hogy a közeljövőben a SZOT vezetőivel megvitatja a kor- mánv az 1984. évi felkészülés tennivalóit. Jelenleg azonban az 19R3-as év sikeres befejezése a legfontosabb. Az év eredményei nem egészen úgy alakultak. ahogvan terveztük, ennek okai ismertek. Még, rmodig munkával tölthető hetek vannak azonban előttünk, amikor sok mindent tehetünk annak érdekében, hoev könjr- nvítsük az 19R4-re való átmenetet — mondotta a Minisztertanács elnöke. Országgyűlési terv- és költségvetési bizottság • • ülés a Parlamentben A 2. számú iskola íöldrajzkábinetjében Solézia Anett óráján Barcza Zsolt felvétele Az ezredfordulóig szóló hosszú távú tervezés eddigi eredményeiről tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bognár József akadémikusnak, a bizottság elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Cservenka Fé- rencné, Pest megye 4. választókerület képviselője, az országgyűlés alelnöke is. Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke szóbeli tájékoztatójában elemezte azokat a külső és belső gazdasági feltételeket, amelyek között a tervezők a jövő új növekedési pályáját felvázolhatják. A jelenlegi időszak főbb jellemzői sorában az elhúzódó világ- gazdasági válságot említette, s azt, hogy ugyanekkor kell a magyar gazdaságnak gyorsítania az intenzív fejlődésre való átállást. A korábbinál lényegesen magasabb gazdasági fejlettségi fokról kiindulva az életkörülmények már elért szintjének figyelembevételével kell megfogalmazni hosszú távú elképzeléseinket, céljainkat és stratégiánkat. Mint mondotta, a jövő feltételeinek és követelményeinek ismerete fontos az 1984—85-ös, valamint a VII. ötéves tervet kidolgozó, már megindult munka során, ezért időszerű rendszeresen szakmai fórumokon megvitatni a hosszú távú tervezés elgondolásait. A hősz- szú távú tervezés munkái és az ezzel kapcsolatos szakmaitársadalmi viták a következő esztendőkben tovább folytatódnak — mondotta Faluvégi Lajos. A vitában Cservenka Ferencné egyebek között kitért arra, hogy a hosszú távú koncepciók megvalósítása során törekedni kell a szellemi erők, a nemzet erejének koncentrálására, s keresnünk mindazokat a lehetőségeket, amelyek a KGST-együttműködést>én rejlenek. A továbbiakban felszólalt még többek között Csélőtei László, Pest megye 2. választókerületének képviselője is.
