Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

1983. NOVEMBER 8., SZERDA Jogi tanácsok A tartozás elismerése bírósági úton érvényesíthető Mikor fogadhat be a házastárs más személyt a lakásba? O A tartozáselismerés bíró­sági úton érvényesíthetó. A tartozáselismerő nyilatko­zat akkor érvényesíthető bíró­ság előtt, ha az írásban tör­tént. A jogszabály meghatáro­zott alaki szabályokat nem ír elő. Magánokiratba kell foglal­ni a nyilatkozatot, amely azt jelenti, hogy a kiállító az ok­iratot sajátkezűlcg írta, és alá­írta. Két tanú akkor szüksé­ges, ha nem a kötelezettség vállaló írta sajátkezűleg az ok­iratot, illetve, ha azt géppel írták. Ebben az esetben a két tanú az okiraton aláírásával azt igazolja, hogy a kiállító előttük írta alá a nyilatkoza­tot, vagyis aláírását előttük sajátkezűleg aláírásának is­merte el. Az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni. Olvasónk azzal fordult hoz­zánk, hogy kölcsön adott ba­rátjának még évekkel ezelőtt 25 ezer forintot. Erről akkor nyomban nem állítottak ki okiratot, csak jóval később, amellyel a kölcsönvevő elis­merte tartozását, és annak megfizetésére határidőt is megjelölt. Most, amikor a ha­táridő már lejárt, olvasónk felszólította a nyilatkozatte­vőt, fizesse meg tartozását. Meglepetésére az volt a vá­lasz, hogy már egyszer megfi­zette, csak olvasónk akkor nem adta vissza a nyilatkoza­tot, mert nem találta, de állí­tása szerint azt ígérte, hogy megsemmisíti. Olvasónk tagadja, hogy ba­rátja megfizette volna tartozá­sát. Olvasónknak azt tanácsol­juk, kérje az adós lakóhelye szerint illetékes bíróságtól fi­zetési meghagyás kibocsátását. Ezt a nyomtatványt olvasónk is beszerezheti a bíróságtól, és legalább 3 példányban illeték- bélyeggel ellátva benyújthatja. Ha adósa a fizetési megha­gyást nem támadja meg el­lentmondással, az jogerőre emelkedik, és annak alapján végrehajtást kérhet. Abban az esetben azonban, ha az adós ellentmondással él, o bíróság tárgyalást tűz ki, amely eljá­rásban olvasónk barátjának kell bizonyítania, hogy tarto­zása nem áll fenn. A bizonyí­tékok alapján dönti el majd a bíróság, hogy olvasónk köve­telése fennáll-e. Olvasónk azt Is kérdezi, hogy nem évült-e el a követe­lése. A követelés elévülésének ideje 5 esztendő. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, • to­vábbá a visszafizetési határ­időnek megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is — vagy a tarto­zásnak a kötelezett részéről va­ló közbenső elismerése, megsza­kítja az elévülést. Mivel olva­sónk többször felszólította az adóst teljesítésre, és ezt aján­lott levélben küldte meg ba­rátjának. a követelése nem évült el akkor sem, ha a köl­csön nyújtásától az 5 év már el is telt. feltéve természete­sen, hogy az utolsó igazolható felszólítástól nem telt el ugyanennyi idő. 0 Bérlőtárs más személyt — kiskorú gyermekének kivételé­vel — csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával logadhat be a lakásba. Olvasónk házasságát a bíró­ság felbontotta. Kiskorú gyer­mekét — amely a házasságból származott — a bíróság nála helyezte el, és a lakást a volt házastársak között megosztot­ta. Olvasónk férje közben megnősült, feleségét a lakásba vitte, ehhez a volt feleség hoz­zájárulását nem kérte. Mit tehet olvasónk? A jelen ügyben ,a bíróság a felek kérésére elrendelte a la­kás elkülönített használatát. Bérlőtársi minőségük azonban egyiküknek sem szűnt meg. Ebből következik, hogy a bér­lőtárs más személyt — kisko­rú gyermekének kivételével — csak a másik bérlőtárs hozzá­járulásával fogadhat be a la­kásba. Amennyiben a bérlő­társ a hozzájárulást megtagad­ja, a bíróság a hozzájáruló nyilatkozatot ítélettel pótol­hatja, ha annak a Ptk. 5. §. (3) bekezdésében meghatáro­zott előfeltételei fennforognak. Olvasónk bírósághoz fordul­hat. mert hozzájárulása hiá­nyában, a beköltözött házas­társ jogcím nélkülinek minő­sül, és kérheti a lakás bizto­sítása nélkül való kihelyezé­sét. Nyilvánvaló, egy ilyen perben az illető hivatkozni fog arra, hogy ráutaló magatartá­sává! olvasónk hozzájárult a beköltözéshez. Ha valóban ez nyerne bizonyítást, akkor a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ez az úgyneve­zett ráutaló magatartás több­féle lehet: ha például a jog­cím nélkülinek nevezett sze­mély a lakásba bejelentkezett, erről olvasónknak hosszabb ideje tudomása van, a postai küldemények odaérkeznek, és nem egy esetben olvasónk is átvette ezeket az iratokat, le­veleket. Olvasónk tehát mielőtt bí­rósághoz fordul, jól gondolja át a kereset indítását. Dr. M. J. Szabályzatok Kereset­kiegészítés A Magyar Közlönyben ol­vasható a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának szabályza­ta a megváltozott munkaké­pességű dolgozók részére járó keresetkiegészítés, átmeneti járadék, illetve a rendszeres szociális járadék megállapítá­sáról és folyósításáról. Lénye­ges tudnivaló, hogy a megvál­tozott munkaképességű dolgo­zó keresetkiegészítésének meg­állapítását az új munkahely szerint illetékes táppénzfolyó­sító szervnél annak a munkál­tatónak kell kezdeményeznie, amely a dolgozót eredetileg foglalkoztatta. A szabályzat azonban lehetővé teszi azt is, hogy a kiegészítés megállapí­tását maga a dolgozó igényelje. A keresetkiegészítés összegét a társadalombiztosítási ellátások szempontjából munkabérként kell figyelembe venni. A kormány módosította ko­rábbi rendeletét, amely egyes kiskereskedelmi és Vendáslá- tóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szól. Üj sza­bály, hogy az öt évnél rövi- dú3b időre kötött szerződések közös menogyezéssel meghosz- szabbíthatók. A Legfelsőbb Bíróság döntései A vasúti karambol felelőse Súlyos baleset történt két évvel ezelőtt Kiskundorozsma vasúti állomáson. A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat munkagépe a felső villanyvezeték oszlopa és a biztosító berendezés műszer­szekrénye közé került. Mielőtt a gép kezelője a veszélyhely­zetet megszüntethette volna, befutott egy személyvonat és összeütközött a géppel. A ka­rambol következtében többen megsérülték, a szerelvény és a pálya, valamint a munka­gép megrongálódott. A tör­téntek miatt a gépkezelőt sú­lyos testi sértést okozó, a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétség és jelentős kárt okozó rongálásért elítélték. A karambol miatt a MÄV- nak 644 ezer 803 forint kára keletkezett, ezért ennek az összegnek megfizetéséért a Szeged és Környéke Vízgaz­dálkodási Társulat, valamint a Kelet magyarországi Vízügyi Építő Vállalat ellen pert in­dított. Mint a bíróság megállapí­totta: a társulat a saját gépé­vel a vállalat részére földtoló munkát végzett. A gépkezelő, aki betanított szakmunkás volt és nehézgépkezelői ké­pesítéssel nem rendelkezett, ő mint a társulat alkalmazottja volt. A szakképzettség hiá­nyáról azonban a vállalat nem tudott. A Szegedi Járásbíróság, majd fellebbezésire a Szegedi Megyei Bíróság részítéletében — az összeg meghatározása nélkül — a társulat kártérí­tési kötelezettségét megálla­pította, míg a vállalattal szemben a keresetet elutasí­totta. A döntések indokolása szerint, a társulat volt a gép üzemben tartója, tehát a fele­lősség is őt terheli. A társu­lat álláspontja azonban más volt és az építő vállalat ellen kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy az üzemben­tartó nem ö, hanem a vállalat volt és ha annek irányító dolgozói a gép útnak indítása­kor nem járnak el gondatla­nul, a karambol nem követ­kezik be. Ez a per a Legfel­sőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. Az ítélet megállapította: a földtoló gép kezelője, üzem­ben tartója a társulat volt, mert a személyzetet, az üzem­anyag-ellátást, a karbantar­tást és a rendeltetésszerű használatot neki kellett bizto­sítania. Alkalmazottja: a gép­kezelő, utasítás nélkül és szabálytalanul szállította a gépet. Ezt megelőzően azon­ban a társulat dolgozóinak nem lett volna szabad enge­déllyel nem rendelkező, beta­nított szakmunkást gépkeze­lésre utasítaniok, és erről a vállalatot nem tájékoztatni. Ti/nap rendeletéiből A tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. sz. törvény- erejű rendelet módosítását az 1983. évi 21. törv. tartalmazza (Magyar Közlöny 47. száma). A lakosság építésitelek-ellá- tásának rendjéről az 1041/ 1983. (X. 16.) Mt. h. rendelke­zik. (Magyar Közlöny 47. szá­ma.) Az állami építési telkek tar­tós használatba adásáról a 18/1983. (X. 16.) ÉVM—PM- IM., az állami telek vásári ás'ól és telekévtékesítésről a 17/ 1983. (X. 16.) ÉVM—PM., az út- és közútfejlesztési hozzá­járulásról a 18/1983. (X. 16.) ÉVM—PM., a telekadóról a 30/1983. (X. 16.) PM—ÉVM rendelkezést szintén a 47. sz. Magyar Közlönyben találják meg az érdekeltek. A polgári védelmi munka­kört betöltő dolgozók képesí­téséről a 2/1983. (X. 20.) HM. számú rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 48. száma.) Az 1984. évi munkaszüneti napok kör üli munkarendről a 4/1983. (X. 20.) ÁBMH. rende­let inlézkedik. (Magyar Köz­löny 48. száma.) Tervező és kivitelező felelőssége dés jéí'eútkézé'it. Köiöittük volt áz a lakás is, ahol már a Az OTP egyik megyei igaz­gatósága megbízásából, ter­vező vállalat dokumentációja alapján, a megyei tanácsi épí­tőipari vállalat egy városban két, egyenként huszonnyolc lakásos házat épített. Két év­vel ezelőtt az egyik lakás szobájának falán penészes folt keletkezett. Az emiatt in­dított perben a megyei bíró­ság a tervező vállalatot javí­tási terv adására, az építő­ipari vállalatot pedig kijaví­tásra kötelezte. Az ezzel fel­merülő költségeket megosz­totta közöttük. A múlt év elején kiderült, hogy mindkét ház tetőszerke­zete több helyen beázik, négy lakásban pedig falpenészese­megelőző évben észleltek pe­nészedést és emiatt az előbb említett per keletkezett. Az újabb hibák megszüntetéséért az OTP a két vállalat ellen isimét' pert indított, amelyben a legfőbb ügyész is fellé­pett. A Legfelsőbb Bíróság — egyezően az első fokon eljárt megyei bírósággal —, ítéleté­ben kötelezte a tervező vál­lalatot, hogy harminc napon belül készítse el a javítási terveket, az építőipari válla­lat pedig ennek alapján öt hónapon belül végezze el a javítási munkálatokat. ) (firtat Performance:; BEETHOVEN SCHUBERT V! BEMSTEIN NEW YORK PHILMÍMIC Beethoven v-.W..1 v C-moll szimfónia. No. 5. Öp.65 Schubert i 3 v> ú y H V, 'f i- . .vl- y,;‘V .fi h-moli szimfónia. No. 8 A New Yórk-Í ' ;‘íi Filharmonikusok . ^ zenekara ' "»i - f-möU szimfónia}'* ő ;l. Vezényel:: ? No.49 Leonard Bernstein ’ Lé Passione ' SLPXL 12608 Afí/töl 20 Ft fisz-móU.szimfónia.No 4 ' ; V’V■■■ Búcsú , :;,t ,' : ■ |' . í'szt Ferenc-** v / . : . kamarazenekar - j , ■ Í. -./■*- ■ >r ■ .•■V.v'A.v. ^W.. Hangversenymester: ‘ Rölla János* " "li ' A 'fZ. *,í'S' +.V *'.ií ; '*(.'■ •'* * 'í ,.f 'il ’ A v/gVt; ;V • - , . <" .■ ‘ ’ V ' ^ : ; SLPD 12468 ÁRA: 80,Ft. r'V**- ■ '•» .■ v •• >■ W* ___Tallózás Üzemi lapokban olvastuk DOLGOZOK LAPJA Egy-egy vállalat, termelőüzem gazdálkodását szám­talan tényező minősíti. E bonyolult követelményrend­szer minden eleme szigorú feltételeket szab. S egyálta­lán nem biztos, hogy ha valamelyik szempontnak maxi­málisan megfelelnek, akkor az összességében is paran- tálja a sikert, a nagymérvű tőkés export sem feltétlenül gazdaságos, ha ahhoz aránytalanul sok ismportra van szükség, vagy csak kedvezőtlenül értékesíthető a ter­mék. A gyorsaság, a rugalmasság sem ér sokat, ha r.z a minőség rovására megy. De a kiváló minőségű árut is elő lehet állítani gazdaságtalanul. A követelményeket tehát csak összességükben szabad szemlélni, az összefüggések figyelembevételével. Jó eredmény, reális kép csak így születhet. Ezúttal olyan cikkeket válogattunk az üzemi lapokból, amelyek a minősítő tényezők egy érdekes összefüggését vizsgálták: nevezetesen a minőség és a gazdaságosság kérdését. korlatban nem valósulnak meg, semmi remény az előre­jutásra. A lap egy ilyen eset­ről számol be. Még 1982-ben vásárolt a gyár az NSZK-ból egy egyen­súlyozó gépet, nem kevés pén­zért. A gép funkciója az lenne, hogy a . kevésbé termelékeny, nehéz fizikai munkát felvált­sa, a növekvő megrendeléseket hatékonyabban, gyorsabban é3 jobb minőségben tudják ki­elégíteni. Ez a berendezés lassan két esztendeje kihasz­nálatlanul áll. Mintegy fél évet késett már a gép besze­relése is, majd az üzembe he­lyezésnél kiderült, hogy úgy­nevezett gépi előtolással nem rendelkezik a berendezés. Magyarul azt jelenti ez, hogy továbbra is nehéz fizikai mun­kával lehet csak a munkát el­végezni, s emiatt már több dolgozó hagyta ott ezt a mun­kahelyet. De a gép csak to­vább porosodik kihasználatla­nul. Eleinte szó volt róla, hogy megrendelik az NSZK- ból a hiányzó részt, de erről azóta, sincsen semmi hír. Rá­adásul a dolgozóknak pótidőt is fizetnek, mert még a gén megérkezése előtt a gépi, elő­tolás. magasabb normája .lé­pett életbe, s ezt a mostani helyzetben nyilvánvalóan nem lehet teljesíteni. Ugyanakkor, a drága gép nem amortizáló­dik, eszmei értéke egyre csök­ken. A minőségnek ára van — írja a Dunai Kőolajipari Vál­lalat lapja -- energiába kerül. S bár a vevő ezt megfizeti, mégis,meg kell találni azt az optimumot, am:ly az ered­mény eléréséhez szükséges, de túlságosan sok energiát nem fogyaszt. A vállalat termékei­nek egy része az előírt para­métereket minden szempontból messzemenően kielégíti, to­vábbi minőségjavításra ezeknél nincsen szükség. Itt az a fel­adat, hogy az elért szintet tartani tudják, illetve meg­vizsgálják: nem lőnek-e túl a célon, nem haladja-e meg lé­nyegesen valamelyik minőségi paraméter az előírást. E: ugyanis bizonyos esetekben nem jelent mást, mint a minő­ség „elajándékozását”. Ha pél­dául a 86 oktánszámos mo­torbenzint 88-as oktánszám- mal adnák ki, az a fogyasztó­nak előnyös lenne, de a vál­lalat ráfizetne. Előfordulhat azonban az is, hogy a vevő olyan magas mi­nőségi igénnyel lén fel, amely csak erős hozamáldozattal ér­hető el. Ha azonban a meg­felelő árat fizeti érte, akkor eleget tesznek a kívánságnak. Kétségtelen tény, hogy a tő­kés piacokon igen magas piaci követelmények vannak, eze­ket azonban egyes vevőle igyekeznek tovább szigorítani, De a belfö'di fogyasztók szá­mára gyártott gázolajok mi­nőségén is bőségesen volna javítánivalő, de ez megint- csak gazdaságossági kérdés. A m'nőság igen szerteágazó, sok- vektorú fogalom, s optimu­mának megtalálása . körülte­kintő munkát követel. P0STÁS law híradó A Budapestvidéki Posta- igazgatóság híradójában szin­tén találunk a minőséggel és a gazdaságossággal foglalkozó írást. A szerző az újítóm z- galom oldaláról közelíti meg a kérdést. Az igazgatóságon feltárták, hogy még számos le­hetőségük van a iobb. gaz­daságosabb munkát előmozdí­tani kívánó dolgozóknak. Ter­mészetesen elsősorban a mű­szaki terület kínál úHtán le­hetőségeket. A benyújtott ja­vaslatoknak a 85 százaléka ilyen jellegű volt Az ered­ménnyel azonban még mindig nem elégedett az igazgatóság, annak ellenére, hogy a vál­lalásokban rendszeresen szere­pel az újítás. Ezek közül úgvanis sok csak vállalás ma­rad. Éopen ezért éves újítási versenyeket í-tak ki a brigá­doknak, sőt újabban az Alko­tó ifjúság pályázatot js meg­hirdetik. Javítják az erkölcsi és anyagi megbecsülést is Tavaly például háromszor annyi újítási díjat fizettek k;. mmt két évvel korábban, n versenvértékelések után pedi" még külön jutalmakat is ad­nak. vu_Xo MKx rriBjAi. tavwOmrwi A nehéz gazdasági helyzet a Csepel Autóban is előtérbe áh lítia az anyag- és energia* takarékosság, a gazdaságosság és a minőség követelményét. Ha azonban az elvek a gya-. Az Öbuda Tsz fa'e’dolgozó­csomagoló főágazatinak mun­kájáról közöl cikket a lap Munka, minőség, takarékosság címmel. A szövetkezetnek az exportcsomagolás szakmai berkeiben, az exportáló vál­lalatok körében igen jó híre van. Az a vélemény alazult ki az ágazatról, hogy minőség­ben, megbízhatóságban az el­sők között áll az országban. Az újonnan felmerült piaci körülmények viszont azt mu­tatják. hogy már ez is kevés. A megrendelőket megnyugtat- ia az a tény, hogy reklamáció­mentesen tudják termékeiket szállítani akár Európába, akár tengeren túli címekre. B znak abban, hogy a szövetkezet ál­tal kidolgozott csomagolás­technológia megvédi árujukat. Ezzel párhuzamosan és ugyan­ilyen hangsúllyal elvárják azonban, hogy az exportter­mékek költségeit jelentősen növelő csomagolási díjakat a legminimálisabbra szorítsák le. Ebben a törekvésben a szö­vetkezet partnere a megren­delőnek. Ha a külkereskedelmi szem­pontok megkívánják, még a technológiát .is hajlandók átdolgozni. Keresik az olcsóbb megoldásokat, az újabb anya­gok alkalmazását, s ennek eredményeként tudják csök­kenteni az árakat. De erre készteti a szövet­kezetét az egyre esősödé kon­kurencia is. Szinte folyama­tossá váltak már az ártárgya­lások. s ennek következtében a csomagolásban olyan egész­séges versenvszellem alakult k\ amely feltétlenül előbbre v s7i az exoo tcsomagoiá? ügyét. Egyik vállal!« zó sin- c.-n mono llmly etben. szin­ti naponta ke!l megmérkőz­ni a régi és az új verseny­társakkal. M. N. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents