Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-02 / 259. szám

1983. NOVEMBER 2., SZERDA Varga Imre kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Varga Imre Kossulh-díjas szobrászművész­nek, a Magyar Népköztársaság Kiváló Művészének kiemelke­dő művészi tevékenysége elis­meréseként, 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke kedden adta át. Jelen volt Tétényi Pál, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. Gödöllőn, az ifjúsági parlamenten zárul Vita a felsőoktatásról Kiállítótermekből A Művelődési Minisztérium átfogó és a felsőoktatás fej­lesztési kérdéseit részletesen tárgyaló koncepciót bocsátott vitára a közelmúltban, ame­lyet mintegy 200 szakember közreműködésével készítettek. Az előkészítő munkát a mi­nisztériumban létrehozott fel­sőoktatási bizottság koordinál­ta. Javaslatuk a felsőoktatás 2000-ig tervezett átfogó, komp­lex fejlesztésének koncepcióját tartalmazza. A vitára bocsá­tott dokumentum folyamato­Zenei panoráma Megtalált közös nyelv Mindig különös öröm, rend­kívüli alkalom, ha a hatá­rainkon kívül élő magyarok művészeti együtteseivel ama­tőr vagy hivatásos színjátszói­val, énekkaraival, zenekarai­val ismerkedhetünk meg itt­hon. Tálán a szervezés hibá­ja, hogy viszonylag kevesen jöttek el arra a szép vasár­napi kórusmatinéra, amelyet a szentendrei Pest megyei mű­velődési központ rendezett. A vendégegyüttes a CSEMADOK komáromi helyi szervezeté­nek vegyeskara volt, Stube- denk István karnagy vezeté­sével. A zenés matiné m^ik szereplője a házigazdák, a szentendreiek Városi és Szö­vetkezeti Kórusa volt, akik Kovács Lajos és Wolfné Ko­vács Zsuzsanna karnagyok vezetésével léptek fel. Friss hangzás A hangversenyt nem a mű­velődési ház színháztermében, hanem tágas előcsarnokában .■■»rendezték. A kórusök'a gyö- ? nyörű Barcsay-mazaik előtt őí álltak. A látvány így valóban szép volrt, de sajnos, az elő­térjellegből adódó jövés-me­nés, aj tócsuk ogatás, presszó­zaj sokat levont az élmény összhatásából. Mert mindezek ellenére ez a vasárnapi zenés matiné élményt adó. rangos esemény volt, amely nagyobb érdeklődést, s kicsit gondo­sabb szervezést is megérde­melt volna. A két kórus két-két rész­ben adta elő műsorát, elő­ször régi mesterek, többnyi­re reneszánsz szerzők műveit szólaltatták meg, majd mo­dern, jórészt kortárs szerzők kórugai csendültek fel. Vége­zetül“ a két kórus együttesen, közösen énekelt él három Ko­dály-művet, mindegyiket más­más karnagy vezetésével. Az ily módon öt részből álló ma­tiné műsorszerkesztésében át­gondolt, kerek egésznek bizo­nyult. Á kiválasztott és. eléne­kelt művek szinte egyenként is rímeltek egymásra, hangu­lati, zenei mondandójukban kiegészítették egymást. Stíluskörök A szentendreiek első mű­sorblokkjukban a régi zene két stüusköréből merítettek. Pretorius, Pitoni, Rosselli, Purcell, Lully, Jannequien egy-egy művének megszólal­tatásával a reneszánsztól a barokkig ívelő korszak érzel­mes zenéiből válogattak, míg Mozart és Haydn zongorakísé- retes kórusaival a bécsi klosz- szicizmus előtt tisztelegtek. Előadásuk választékos és visszafogott volt, szinte ka­marahangzásra törekvő, de ezzel sokat veszítettek a kife­jezés őszinte közvetlenségé­ből, érzelmi fűtöttségéből. He­lyenként a tiszta intonáció­val is baj volt, néha finom­kodónak tűntek, akik a mű­vek zenei és érzelmi tartal­mát inkább körülírták, mint megragadták. Különösen Haydn Hálaének című műve veszített sokat örvendező, fé­nyes színeiből, jubiláló karak­teréből. A komáromi CSEMADOK vegyeskar műsorának máso­dik felében századunk zenéjé­ből állított össze egy csokor­ra valót. Ezek a művek több­nyire népzenei ihletésnek vol­tak. A jeles szlovák szerző, Suchony műve, vagy Kodály, Bárdos Lajos, Kocsár Miklós kórusai éppúgy, mint az Is­meretlen szerző néger spiri­tuálé feldolgozása azt bizo­nyították, hogy századunk kó­rusirodalmának talán legje­lentősebb vonulatát képezik az ilyen jellegű alkotások. Et­től eltérő stíluskört képviselt a Farkas Ferenc: Felhők cí­mű ciklusából előadott két darab és Tormis Tűz-szavak című műve. Ez utóbbi szinte már nem is zene, legalábbis a szó hagyományos értelmé­ben, mivel különböző hang­magasságú és különböző rit­musban elmondott versszöve­gek szavalókórusszerű meg­szólaltatása maga a mű. A CSEMADOK együttese száza­dunk zenéjének mindkét stí­luskörében otthonosan moz­gott és színvonalas, életteli előadással örvendeztette meg a hallgatókat. A szentendrei kórus a mo­dern művekből összeállított műsorblofckbam Bárdos, Ka­rai és Dobrai népdalfeldolgo­zásait énékelté. Különösen a Dobrai-irm, érzelmes, szláv tételei sikerültek emlékezete­sen szépen. Csúcspont A műsor befejezéseként a vendégek és a házigazdák egyesített kórusai együtt éne­kelték el Kodály három re­mekmívű vegyeskari alkotá­sát. A Cohors generosa, A szép énekszó múzsájához és a Jelige című művek kitűnő, erőteljes és érzékeny megszó­laltatása nemcsak a koncert végét, hanem egyúttal a ma­tiné csúcspontját, megkoroná­zását is jelentette. A két együttes megtalálta a közös nyelvet, pontosabban a közös nyelveket. Hiszen édes anya­nyelvűnkön kívül a zene nemzetközi nyelve is össze­kapcsolta a két kórus énekét. Váradi László san megújulásra kész és ru­galmas felsőoktatási rendszer kialakítását célozza; olyan rendszerét, amely a jelenlegi­nél magasabb szintű alapozó, s a későbbiek során szakoso­dást biztosító képzést nyújt. A tervezet fontos jellemzője, hogy a felsőfokú szakember képzés rendszere átfogja majd a szakmai életút egészét. A dokumentum készítői így állást foglalnak a többfunk­ciós továbbképzési rendszer általánossá tétele mellett, amely a felsőoktatás egészébe annak szerves részeként il­leszkedik. A felsőoktatási in­tézményrendszert az ország tudományos kutatóbázisának egyik alapvető elemévé kíván­ják tenni. A dokumentum sze­rint fel kell oldani a képzési folyamat merev tanrendi kö­töttségét, a „vizsgaközpontú'’ oktatást. Növelni szükséges a szorgalmi időszak arányát a képzési időn belül. Szélesebb körben válik szükségessé az úgynevezett „átoktatás” és „át­hallgatás” — tehát a nem a szakhoz szorosan kapcsolódó stúdiumok folytatása — a fel­sőoktatásban. Alternatív kur­zusok meghirdetésével kell ösztönözni, hogy a hallgatók érdeklődési körüknek megfele­lően választhassanak —'mutat rá a javaslat. A felsőoktatás fejlesztési ja­vaslatáról kibontakozott szak­mai vita a közeljövőben befe­jeződik. Már eddig is számos felsőoktatási intézmény, szak­mai és társadalmi szervezet, főhatóság, valamint nagy te­kintélyű oktató, tudós mondta el véleményét A hozzászólók mindegyike egyetért a doku­mentum alapelveivel, célkitű­zéseivel, a fejlesztés fő irányá­val. Számos fórumon ugyan­akkor szorgalmazták részlete­sebb — a szakképzési ágazatok fejlesztési tervét is magába fog­laló — dokumentum kidolgo­zását. A vitából kitűnt: részt­vevői nemzeti ügynek tekintik a felsőoktatás ügyét. Ám sok­helyütt még nem látják bizto­sítottnak a végrehajtás anya­gi, szervezeti és irányításbeli feltételeit. S ezért is ösztönzik arra a Művelődési Miniszté­riumot, hogy minél előbb fo­galmazza meg a konkrét fel­adatokat. A felsőoktatás fejlesztési ja­vaslatának vitája november elején a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen tartandó rendkívüli ifjúsági parlamen­ten zárul. Ezt követően a Mű­velődési Minisztérium a szak­mai vélemények figyelembe­vételével kialakítja koncepció­ját a felsőoktatás fejlesztésé­ről, amely várhatóan még eb­ben az évben a Miniszterta­nács elé kerül. Megszerkesztett szépségek södi tájat, így lesz a Kapu és a Búcsúzás megfigyelései­ből, szemlélődéséből tisztázott nosztalgia. Minden természeti és hu­mánus alakzatát áthatja a bé­ke, a csönd. Szerénysége em­beri természetű, olyan gaz­dagság és belső kincs, mely művészete erejét alapozza. Egyéni értéke a Nádastűz — formavilága érett, tovább nem tökéletesíthető — optimum ebben a témában, megoldás­ban. Rajzai igazolják festésze­tének biztos eredőit, erősek a vonalvezetésben, Képszonáták Bóka Dezső: Budakalászi tél A Fa és környezet cí- j mű országos tárlatot a j! ceglédi Kossuth Múzeum­ig ban tekinthettük meg. Ba- ízsonyi Arany a csepeli Is- ? kolagalériában mutatko- ^ zott be. Bóka Dezső akva- f, relljei a Paál László te- f. remben voltak láthatók. Kilenc szobrász Korunk betonvilágában a fa környezetalakító hatással bír, harmonizálja a teret. Nem­csak az élő fa, hanem a szo­borrá alakított is. Ezért van nagy jelentősége a Cegléden immár negyedszer megrende­zett faplasztikai biennálénak, mely az idén szép törekvése­ket. állandóságot és bizonyos előrehaladást mutatott. Az állandóság adott, bár a kilenc kiállítónál akad több olyan szobrász, aki a műfaj birtokosa, lendítője. Ami meg­nyugtató,, a minőség. Az. hogy Dohnál Tibor változatlanul következetesen közterekre ál­modja kalligrafikus ihletésű faszobrait. Eőry Emil ezúttal is pompásan érzi a fa for­máját, szerepét. Az is fontos jelenség, hogy egyéni változa­tok bővítik a lehetőségeket. Pál Mihály a tényleges szo­bor. Schéner Mihály a játék irányába lendíti a fa eszmével és szobrászi képzelettel gya­rapítóit adottságait. Berczeller Rezső egy moz­dulatkombinatorika variációi­val érvel, ennek ellentéteként Bencsik István a teljes integ­rálás híve. Egyik megoldás kiegészíti a másikat. Záhor- zik Nándor csak anyagot Iát a fában, marad az a szob­rász. aki volt. Incze Judit és Lóránt Zsuzsa színnel dúsít­ja a felületet, Gömös László portrékat mintáz. Ez utób­JEREVÄNI MOZAIK. Ma­gam úgy tapasztaltam, minél jobban sikerül megismernem valamely ország lakóit, annál inkább megbizonyosodom ar­ról, hogy az előzetesen feltéte­lezett vélt vagy valódi különb­ségek tulajdonképpen lényeg­telenek. Mi, emberek min­denütt a világon végered­ményben egyformák vagyunk. A mesés Keleten, így Ör­ményország fővárosában sem jártam, nem lehetek tehát bi­zonyos benne, hogy azok a be­nyomások, amelyek a hétfői jereváni rádiós napon jutot­tak el hozzám, mennyire hi­telesek. Sok kétségem még- sincs afelől, hogy a népes ri­porterstáb a lehető legjobb módszerrel igyekezett közel­hozni hozzánk ezt az oly tá­voli, szívünkhöz mégis közel­álló népet. Apróságok, villanások, port­rék. így állt össze az esti két­órás jereváni mozaik is. Em­lékezetem szerint nem is akadt olyan kérdés, amelyet fel ne tehettek volna éppúgy Miskolcon, mint Jerevánban, vagy a világ valamelyik má­sik pontján. Az egyetemista, a komponista, az építész, a háziasszony válaszai, töpren­gései mégsem váltak érdekte­lenné. Ellenkezőleg. Éppen azáltal lettek izgalmassá, hogy saját problémáinkat, örömeinket és gondjainkat más környezetben láttuk vi­szont. A szovjet köztársaságok életét bemutató sorozat első összeállításának készítői di­cséretesen oldották meg fel­adatukat. Nem ünnepi, tisz­telgő műsort készítettek, ha­nem a jereváni hétköznapok­ba kalauzolták el a hallgatót. Éppen ezért sikerültek olyan hitelesre életképeik. Jó ÉJSZAKÁT MINDEN­KINEK. Szombaton más-más éjszakai órán, amikor a csa­lád elcsendesedett, az utcán csak néha suhan el egy-egy autó, a házban elhallgat a legmakacsabb magnetofon is. valamelyik töprengésre, csen­des diskurzusra, mesélésre kész kollégánk vállalja, hogy felnőtteknek szóló mesékkel tereli az álom felé hallgatósá­gát. A legutóbbi hét végén Gyapay Dénesé, az Esti Hírlan munkatársáé volt ez a tiszt Vele repültünk a szavak szár­nyán Kairóba, Olaszországba, hallgattuk emlékei, utazásai történeteit. Szép dallamok, kellemes történetek, a ránk váró vasár­napot megelőző zsongó érzé­sek közben Gyapay Dénes fi­nom érzékkel terelte a szót közéletünk egy-egy, már ko­rántsem örömteli jelensége fe­lé. E késő esti kellemes órán a csendes kis jegyzetek befész­kelték magunkat agyunk va­lamelyik zugába, s úgy meg­kapaszkodtak gondolataink között, hogy hétfőn, kedden, s talán még ma, szerdán is visz- szacsengenek. HALLÓ, ITT VAGYOK! Nem először szerepel e hasá­bokon Szilágyi János koráb­ban oly sok port kavaró mű­sora. Ha most mégis újfent szóba kerül az összeállítás, annak az az oka, hogy kezd derengeni: a korábban kurió­zumok sorozatával sokkoló összeállítás kezdi megtalálni a számára a túlélést jelentő új profilt. Eddig ugyanis többnyire magukra maradt, a világra haragvó, többnyire lelkileg megnyomorodott polgártár­saink szólaltak meg a hang­szalagról. Az új műsorban azonban egyre több az olyan szereplő, akiben több az em­ber, mint a kuriózum. Ezt éreztem abban a beszélgetés­ben. amelynek szereplője vele született, sok-sok éven át el­titkolt hipnotizálási képesség kellemetlenségeiről panaszko­dott. vagy annak az ifjú szak­munkásnak az őszinte vallo­másából. aki most lőtt rá. hogy neki is kell tennie vala­mit az emberekért. Csulák András biak csak kis terek esztétizá- lására alkalmasak. A fa tá- gabb környezetet értelmező szerepét ezen a kiállításon igazán Eőry Emil és Dohnál Tibor érezte meg. Összhatások Bazsonyi Arany olyan festő, aki egyben költő is és képek­kel ír. Árnyaltan, tisztán, ki­csit rejtőzve, finoman, érzék­letesen. Átkölti a kurdi, döm­Bóka Dezső évtizedek óta az akvarellt választotta műfajá­nak. 1959-ben végzett a Kép­zőművészeti Főiskolán Pór Bertalan, Ék Sándor tanítvá­nyaként. Mesterének vallja Kántor Andort és Basilldes Sándort is. Szorgalommal pásztázza végig ecsetével a hazai tájakat, s ebből a tartal­mas találkozásból képek szü­letnek: Dunaharaszti HÉV- híd, Csobánka. Budakalászi tél. Nagymaros és természete­sen Szigliget, a Balaton. Ér­zelemmel átfűtött csöndes képszonáták. Losonci Miklós Nemzetközi pályázat Gyermekrajzverseny A Shankar nemzetközi gyer­mekrajzverseny idei pályáza­tára is várják a magyar gyer­mekek rajzait. Az 1968. január 1. után született gyermekek vehetnek részt, legfeljebb 6 festménnyel vagy rajzzal. A pályázók ábrázolhatnak bár­milyen eseményt vagy hobbit és kifejezhetik, miként lehetne szebbé tenni környezetüket. Az alkotások különféle anyagok felhasználásával ké­szülhetnek, csak fekete ceru­zával nem, s méretük nem le­het kisebb 30X40 centiméter­néL A képek hátoldalán nyomtatott nagybetűkkel, an­golul fel kell tüntetni a pályá­zó nevét, nemét, születésének idejét, nemzetiségét, teljes cí­mét, valamint a szülő vagy a tanár nyilatkozatát, hogy a pályaművet a versenyző önál­lóan, segítség nélkül 1983-ban készítette. A pályaművek az Országos Pedagógiai Intézet esztétikai nevelési csoportjához — 1406 Budapest, Gorkij fasor 17—21. — küldhetők be, legkésőbb december 1-ig. MOZIMŰSOR NOVEMBER 3-TOL 9-IG ABONY 3—4: Az utolsó metró* 5—6: A banda fogságában 7—8: Kínai negyed* 9: Egymásra nézve*** BUDAÖRS 3—6: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 7—8: Zsákutca* CEGLÉD, Szabadság 3—6: Suli-buli (du.) Majmok bolygója* (este) 7—9: Vadállatok a fedélzeten (du.) Tüzes éjszakák (este) CEGLÉD, Kamaraterem 3—6: Tündér Lala (du.) Bűnös életem (este) 7—9: Arany ősz (este) DABAS 3: A wilkói kisasszonyok* (du.) 3—4: Hurrikán* 5—6: A sárkány éve 7: Elcserélt szerelem DUNAHARASZTI 3—4: Anna és a vámpír 5— 6: Eltűntnek nyilvánítva 6— 7: Vük (du.) 7— 8: Kémek a lokálban** DUNAKESZI, Vörös Csillag 3—4: Zsákutca* 5—6: Zsaru* 7—8: Óvakodj a törpétől! DUNAKESZI, József Attila 3: Dráma a vadászaton* 6: Ezüstnyereg 7: Szegény Dzsoni és Amika 9: Atlantic City* ÉRD 3: Bátorság, fussunk* 6: Fényjel a hídnál 7—8: Pokoli torony I—II.* FÓT 3—4: A festő felesége 5— 6: A két rodeós 6— 7: Vfzinók — csodaoók (du.) 7— 8: Fuseréit szerelem GÖDÖLLŐ 3—6: A legkisebb törpe űjabb kalandjai (du.) 3—4: rsuia^hullás (este) 5—6: Gvl!kossá*r a talpán feste) 7—*> r Akit Bulldózernek hívtak GYAL 3—6: Oviikor bolvgó* 6: Hófehérke és a hét törpe (du.) 7—9: ó. sárkány éve MONO» 3—4: TOzc« éjszakák 5—6: \7. utolsó metró* 6: V'Vv bandita, tíz áldozat (du.) 7: A banda fogságában 8: A náHfogolt 9: Lila ákác NAGYKÁTA 3—6: Tűtorony 7—8: Harc a vízen 8: Élveboncolás** NAGYKÖRÖS, Arany János 3—4: Harc a vízen 5—6: Tüzes éjszakák 7—9: A Birodalom visszavág NAGYKŐRÖS, Stúdiómoii 3—8: Az idő ural (du.) 3—4: Arany ősz (este) 4: Élveboncolás** (éjjel) 5—6: Zsarolás (este) 7—9: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban PIUSVORÖSVAR 3—4: Elcserélt szerelem 6: Aki mer, az nyer 7: Az Ezüst-tó kincse POMAZ 3—4: Délibábok országa 5—6: Tűtorony 7: Gyilkosság a tajgán RÁCKEVE 3—4: Kémek a lokálban** 5—6: Anna és a vámpír* 7—8: Eltűntnek nyilvánítva SZENTENDRE 3—6: A fej nélküli lovas (du.) 3—4: Gyilkosság a tajgán (este) 5—6: Csillaghullás (este) 7—9: Várkastély a Kárpátokban (du.) Szamurájok és banditák I—II.** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 3—4: Eltűntnek nyilvánítva 5—6: Csodabogyó (du.) Kémek a lokálban** (este) 7—8: A frontvonal mögött I—n. TÁPIÓSZELE 3—4: Tankcsata 5—6: Szunerzsaru 7: Tfltorony VÁC, Madách Imre 3— 4: Viva, Mexikó! (dn.) Kínai negyed* (este) 5—6: Hahó a tenger! (du.) Meztelenek és bolondok* (este) 7—9: A szultán fogságában (du.) Csillaghullás (este) VECSÉS 4— 6: Ah" Bulldózernek hívtak 7—9: A fé'hold árnyékában I—II. • 14 éven aluliaknak nem alánlott. •• CSak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents