Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

1983. NOVEMBER 13., VASÄRNAP Kötvénykibocsátás Innovációs alap Forrásainak bővítésére, az építőipari és építőanyagipari vállalatok innovációs tevé­kenységének gyorsítására öt­venmillió forint értékben bo­csátott ki kötvényt az építő­ipari innovációs alap. Az alap a kötvényt hétéves lejáratra, évi 11,25 százalékos kamatozással bocsátotta ki. A százezer és egymillió forintos címletű értékpapírokat a vál­lalatok és szövetkezetek fej­lesztési alapjukból vásárolhat­ják meg. A gazdálkodó szer­vezetek körében a kötvény szabadon forgatható, eladható, a lejárat előtti értékesítés ese­tén az építőipari innovációs alap segítséget nvúit. A kötvé­nyeket 1983. december 31-ig lehet jegyezni és 19S4. március 31-ig megvásárolni. Megalapozott műszaki haladást Havasi Ferenc felszólalása az MTESZ tanácskozásán A tanácskozáson felszólalt Havasi Ferenc. Bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács nevé­ben köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd elismerésed szólt az MTESZ munkájáról. — Az MTESZ — mondta— az utóbbi években egyre többet hallat magáról, és a legfonto­sabb gazdaságpolitikai célkitű­zéseink — így a népgazdaság egyensúlyi viszonyainak ja­vítása, az életkörülmények vé­delme — szolgálatában tevé­kenykedik. Munkájának minő­sítéséhez hozzátartozik az is, hogy sokat tesz tagsága szak­mai leikészültségének fejlesz­téséért, hivatásszeretetének ápolásáért. E figyelemre mél­tó eredmények alapján' csak kérni és biztatni lehet a szö­vetséget és egyesületeit tevé­kenységük ilyen irányú foly­tatására. A Központi Bizottság titkára ezután az irányítási rendszer és a műszaki fejlesztés össze­függéseiről szólva többek kö­zött elmondta, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a műszaki fejlesztés feladatai megoszla­nak a kormányzat és a válla­latok között, a központi irá­nyítás lényegében közvetett eszközökkel valósul meg. A műszaki értelmiség meg­becsüléséről szólva Havasi Fe­renc hangsúlyozta, hogy az MSZMP politikája a társada­Ä tanácstagi pófválaszfás előtt Nagyon jólesett a bizalom —■ A Hazafias Népfront ak­tivistáival jártuk végig a Baj- csy-Zsilinszky utcát. Szinte minden házba bementünk és megkérdeztük a lakókat, kit szeretnének tanácstagnak je­lölni — mondja Nyiirai End­re, Bugyi község népfronttit­kára. — Volt egy konkrét ja­vaslat, a községi pártbizottság titkárának. Bak Károlynak a személyében. A lakók újabb jelöltet javasoltak. Somogyi Jenőt, örültünk, hiszen mind a két fiatalember — nyugod­tan nevezhetem így őket, egyi­kük sincs még negyvenéves —. aktív közéleti tevékenységet folytat. A pártbizottságunk tit­kára másfél éve dolgozik e tisztségben, de előtte is sokat munkálkodott településünk gyarapításáért. Somogyi Jenő a hernádi Március 15. Tsz fel­vásárlója, eddig elsősorban a tömegsftertért tett sokát közsé­günkben, de szívesen segített szomszédai ügves-bajos dol­gainak intézésében. Egyenlő esélyűk A két fiatalember szinte azo­nos esélyekkel indulhat a no­vember 25-i pótválasztáson, ahol Bugyi község 24-es számi választókörzetében döntenek a Bajcsy-Zsilinszky utca lakó' arról, ki képviselje érdekei ke' a település tanácsában. Bak Károly ugyan nem lakik ab­ban az utcában, de elfoglaltsá­ga a községhez köti. Míg So­mogyi Jenő a választókörzet lakója, de naponta Hernádra szólítja a munkája. Amíg péntek délután a je­lölőgyűlés résztvevőire vá­runk, a közéletiségről, a tele­pülésen élők társadalmi akti­vitásáról beszélgetünk Nyitrai Endrével és Tóris Sándorral. Bugyi község tanácsának elnö­kével. — Több évtizedés tapaszta­lat az, hogy a 30. évüket betöl­tött férfiakra lehet számítani a közéleti munkában. Ez az a kor — mondja a népfront tit­kára —. amikor családot ala­pítottak. munkahelyükön me’ állapodott, köztiszteletben áll ' dolgozókká váltak, s amikor már megtiszteltetésnek érzik a bizalmat. Szorongás nélkül — Nagyon örültünk, hogy kát jelöltet állíthatunk a 2" körzet pótválasztásán. Ügy gondolom — veszi át a szót a tanácselnök —. hogy a gyakor­latban is kipróbálhatjuk azt a demokratizmust, amelyről az utóbbi időben már sokat be­széltünk. vitáztunk az úi vá­lasztási törvényjavaslat meg­tárgyalása során. Megérkezik a két jelölt is, A fiatalembereken nyoma sincs szorongásnak, a rivaüzá- 'istól és a megméretéstől való félelemnek. — Bevallom, kicsit megijed­jem, amikor kiderült, hogy újabb társadalmi megbizaté- eilátására jelöltek — mondja Bak Károly. — A tanácstag' munkát nem lehet fálgőzz- végezni. Hosy p-ogramom van-e már? Van, de nemess' a Bajcsy-Esiiinszky utca, ha­nem az egész község számára. Egészséges ivóvizet és vezeté­kes gázt szeretnénk hozni a faluba. Somogyi Jenő: — Én eddir elsősorban a tömegsport fej­lesztésén dolgoztam a község­ben. A tanácsi munka lénye­géről más nem sokat tudok. Nagyon jólesett viszont a bi­zalom. az, hogy lakótársaim javasoltak tanácstag-jelöltnek Nem félek, nem gondolok a**- ra, mi lesz, ha alulmaradok. A közösségért dolgozni nem­csak megválasztottként lehet. Családias hangulatban A 24-es körzet szinte vala­mennyi családját képviselte valaki a 16 órára összehívót* jelölőeyűlésen. Bár maguk a szervezők ,is tartottak attól, hogy a korai időpont miatt nem tudnak részt venni az emberek a gyűlésen. A meg­hirdetett időpontra azonban megtelt a tanácsterem, az ün­neplőbe öltözött férfiakkal és nőkkel. A tanácselnök rövid beszámolóját a település fejlő­déséről érdeklődéssel hallgat­ták és a felszólalók közvetlen, szinte családias hangulatot te­remtettek. Ugyanez jellemezte a két je­lölt bemutatása utáni hozzá­szólásokat. A szavazásnál mindketten megkapták a bi­zalmat, és felkerültek a szava­zólistára. A két fiatalember — akik a leghátsó sorban e°vmás^ mellett ülték végig a gyűlést — a végén kezet ráztak és egvütt hagyták el a tanácshá­zát. M. K. lom minden rétegével a kölcsö­nös bizalomra épül, így az ér­telmiséggel való kapcsolatra is ez a meghatározó. Van viszont tennivalónk a műszaki értel­miség erkölcsi és anyagi elis­merésében. A kellő megbecsü­lés érvényre juttatását azonban az utóbbi években szemléleti okok és az anyagi lehetőségek nehezítették. A továbblépést illetően különbséget kell tenni a kormány és a vállalatok gondjai, teendői között. Min­den szinten a teljesítmény és a képzettség szerinti differenciá­lásra kell törekedni. A kor­mány már megtett és tervezett intézkedései között megemlí­tette a bértarifahatárok módo­sítását, a kezdő szakemberek bértételeinek felemelését, a ku­tató, a fejlesztő vállalatoknál az eredmányérdekeltség koráb­binál ösztönzőbb rendszerét.- Az 1984-es évről is' szólt a Központi Bizottság titkára, hangsúlyozva, hogy a prioritá­sokat változatlanul a fizetőké­pesség megőrzése, az életszín­vonal védelme jelenti. Erő­forrásaink növekedés-át a nem. zetközi pénzügyi és piaci viszo­nyok javulásától nem várhat­juk. Saját belső lehetőségeink­kel kell jobban élnünk. A kormányzati munkának hatá­rozott törekvése, hogy javítsa gazdálkodásunk irányítási, szervezeti rendszerét. A kö­zéppontban a vállalat áll. Ja­vítani kell a vállalat és válla­lat, a vállalat és a kormány­zat, a vállalat és a külpiac kö­zötti kapcsolatokat. A hibák és a fogyatékosságok szőnyeg aU söprésével nfem enyhítünk gondjainkon. A vállalatok ér­téktermelésének fokozása a leg­fontosabb feladat. Mindehhez valamennyi gazdálkodó egység­nél is jó politikai légkör, együttgondolkodás, közös cse­lekvés szükséges — hangsú­lyozta beszédét zárva Havasi Ferenc. mA HÉT HÍREBBWffiWBBÜ FEJTETŐRŐL $ Lezajlottak a városrendezési világnap esemé- ményei. $ A Magyar Hidrológiai Társaság ankétot szervezett a nitráttal szennyezett vizek kezeléséről. © Kiállítás nyílt Software ’84 címmel Budapesten. 9 A hét híre az is, hogy az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesületben szimpozion témája volt a fajlagos energiafelhasználás. Konyhai bölcsesség, de most szó szerint az: egy palacknyi gázt másfélszer annyi ideig használ az okos háziasszony, mint a kevésbé figyelmes. Előbbi ugyanis tudja azt, amit utóbbi nem, vagy nem akar tudni: a tűzhely nagylángja csak addig égjen, míg át nem forrósodik — fel nem forr — a főznivaló. Utána a jóval ki­sebb láng — a kevesebb gáz — is elég, a nagy lángon tar­tott edényben semmivel sem puhul meg előbb az étel, mint az alacsony fokozatra kapcsolt égőrózsára tettben, azaz az okos háziasszonynál a fajlagos energiafelhasználás az optimá­lis közelében van, míg a pénz­tárcáját kevésbé figyelőnél messze-messze attól. A társadalom egésze, a nép­gazdaság — háziasszony. Né­mely dologban okos, némely más ügyben a pénztárcájára még mindig nem figyelő, ügye­lő. Egyszerű megtakarítás: ma­gasabb külső hőmérsékletnél nem kell huszonöt fokra felfű- teni a lakóhelyiségeket. Bo­nyolultabb megtakarítás: a hő­fokszabályozóval ellátott háló­zat a mindenkori külső hő­mérsékletnek megfelelően adagolja az ún. kiadott hő­mennyiséget. Aa igazi — és egyben a legbonyolultabb — energiamégtakarítás. enereia- gazdálkodás pedig az, hogy a Itrrtas Elemzés és előretekintés A nép támogatásával a szstialkmus úiján Lázár Gys/gy válogatott beszédei és cikkei Lázár György nemzetközileg is ismert személyisége hazánknak. Csaknem egy évtizede miniszterelnök, pártynk poli­tikai bizottságának tagja, kimagasló közgazdász-egyéniség. Korábban mi­niszter, majd miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervhivatal elnöke volt. Be­szédeire, írásaira mindig figyelnünk kellett, akár munkaügyi kérdésekről, akár gazdasági-társadalompolitikai kérdésekről szólt. Határozott gondolati vonalvezetése, elvhűsége, kristálytiszta fogalmazása mindig érdeklődést keltett. Nagy visszhangot váltott ki a Kossuth Könyvkiadónál most megjelent köny­ve, amely tizenkét év termését, beszé­deit és írásait tartalmazza, azokét az évekét, amely, bár személyéhez kap­csolódik — hiszen Lázár György szak­mai, politikai tevékenységének, közéleti pályájának 1971 és 1983 közötti idősza­kát öleü fel —, mégis mindig közös dol­gainkról beszél. Bár az idő közben ha­lad, a kötetben megjelentek kiállták az idő és a gyakorlat próbáját, és ma is időszerűek, éppen ezért tarthatnak nagy érdeklődésre számot. A kö­tet­ben végighúzódik a népgazdaság kér­déseinek elemzése, gazdaságpolitikánk magyarázása, minden újra való figyelé­se. Pártunk politikáit közvetíti, saját szavaival fogalmazza meg a mondani­valót, s mondja el véleményét az adott témáról. Életünk alapja a gazdaság, a helyes gazdaságpolitika megvalósítása. Enélkül nincs termelés, társadalmi élet. Ezt magyarázza, elemzi szinte minden írásában, beszédében. Már 1971-ben megfogalmazta a korszerű gazdaság ki­alakításának szükségességét. Hangoz­tatva, hogy a magyar gazdaság már 1971-ben a fejlettségnek azt a fokát ér­te el, amikor a korábbi, főleg extenzív szakaszt, az új feltételeket és az új kö­vetelményeket kifejező, főleg intenzív szakasznak kell fokozatosan felváltania. A meghatározó vonásokat főleg abban látta, hogy erre az időszakra hazánk­ban a munkaerőhelyzetben, a foglalkoz­tatás színvonalának és struktúrájának alakulásában jelentős változás állt be. A fejlődés korábbi szakaszában — fo­galmazta meg a gondolatot —, amikor a munkaerőforrások, a munkaerő-tarta­lékok viszonylag bőségesen rendelke­zésre álltak, a gazdaságnövekedés első­Gazcfosági életünk.' sorban a foglalkoztatottak számának gyors növelése, a társadalom munkaidő- alapjának erőteljes bővítése alapján ment és mehetett is végbe. Ezután rátért azokra a változások­ra, amelyek szükségessé tették a mód­szereken történő igazítást. Fejlettségünk mai fokán a társadalom szükségletei már nem elsősorban tömegigényeket, hanem mindinkább erőteljesen diffe­renciált, minőségi igényeket fejeznek ki. A fogyasztás szerkezetében a fejlett ipari termékek mellett mind nagyobb mértékben megjelenik a szolgáltató ágazatok iránti igény is. Ezek előremutató szavak és megálla­pítások voltak. Hiszen az intenzitás, a minőségi mutatók előtérbe kerülése, a hatékonyság megteremtése ma is egyik követelménye népgazdaságunknak. S ha mindehhez hozzátesszük; Lázár György ugyanebben az írásában arra is figyel­meztetett, hogy ez a fejlődés nem megy simán, további szakaszában is találkozni fogunk ellentmondásokkal, nehézségek­kel és problémákkal. Szavait az idő igazolta. De azt is, hogy a bonyolult problémák a párt vezetésével, jó gazda­ságpolitika kialakításával megoldhatók.. Megfogalmazta azokat a gazdaságpo­litikai elveket is, amelyek gazdagítot­ták a szocialista társadalmunk voná­sait és a gazdaságirányítás elveit. Hoz­zátéve, hogy gazdaságunk szilárd ala­pokon nyugszik, s a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrással bizton le tudjuk gyűrni a problémákat, és meg tudjuk valósítani célunkat a fejlett szocialista társadalom továbbfejleszté­sét. Demokráda. sík lényeges vo­nása a szocialista demokrácia hangsú­lyozása, annak felismerésé, hogy gaz­daságai céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha módszereink demokratikusáb- bak, s érvényesülnek azok a szabályo­zórendszerek, amelyek az embereket jobb munkára, az anyagi érdekeltség helyes alkalmazására ösztönzik. Sokféle formában foglalkozik a munka- és üzemszervezéssel, a munkahelyi demok­ráciával, a szakszervezetek szerepével, a szocialista demokratizmus egyes vonásaival. Ma is érvényes az, amit a szakszer­vezetek XXIII. kongresszusán fogalma­zott meg: A szakszervezetek akkor tá­mogatják legjobban a vállalati gazdasági vezetést, ha segítenek kibontakoztatni a helyi kezdeményezést, és azt a társa­dalmi érdekek teljesebb érvényesülése érdekben helyes mederbe terelik. Sik- raszáll az irányítás, az állami, vállalati ügymenet egyszerűsítése mellett, hang­súlyozza a demokratikus fórumok fel- használásának szükségességét, a köz- életiség erőteljesebb kibontakoztatását. Életművében nagy szerepet kap a szo­cialista -nemzeti összefogás szükséges­ségének kimunkálása, annak hangozta­tása, hogy csakis együtt, az egész nép támogatásával valósíthatók meg a szo­cialista társadalom céljai. Természete­sen nem feledkezve meg, hogy e nem­zeti céljainkat csakis a testvéri szocia­lista országokkal összefogva, azok tá­mogatásával valósíthatjuk meg. A KGST országai sok mindenben kü­lönböznek egymástól. Lélekszámúkat és területüket tekintve vannak köztük ríagy és kis országok. Nem egyformán a természeti erőforrások, eltérőek a gazdasági fejlettségi színvonaluk, má­sok a hagyományaik, sőt a szocializmus éoítésének is megvannak az országon­ként eltérő sajátos vonások. A különb­ségeknél azonban nagyobb és megha­tározóbb jelentősége van az azonossá­goknak — hangsúlyozza Lázár György. — Annak, hogy összeköt bennünket kö­zös eszménk, a marxizmus—leninizmus, együttműködésünk legfőbb vezérlő elve a szocialista internacionalizmus, egy­mást segítve építjük országainkban a szocialista-kommunista társadalmai, együtt küzdünk a szocializmus, a ha­ladás és a béke ügyéért. Együtt a nép­pel, a társadalommal megvalósíthatjuk elképzeléseinkéi. Optimizmus árad be­lőle, amikor az emberekről, a népről szól, nem véletlenül adta könyvének is ezt a címet: A nép támogatásával a szo­cializmus útján, hiszen meg van róla győződve, hogy minden az emberekért történik. Minden tevékenységükben tart­sák szem előtt: fontos és jó ügyet szoh gálnak — mondja egyhelyütt—, ha fel­karolják és segítik valóra váltani az embereknek azt a természetes szándé­kát, aminek az az értelme, hogy jobb életet akarnaik maguknak, és ezt tisz­tességes úton, szocialista módon, a saját munkájukkal akarják elérni, úgy. hogy egyben a nagy közösség, az ország ja­vát is szolgálják. Jó könyv Lázár Györgyé. Felemelő, mert múltunknak megmutatása, a meg­tett út elemzése és a kötetből kisugár­zó bizodalom és élni ctekintés erőt ad további munkánkhoz, Gáli Sándor Közös felelősség. megfelelően szigetelt he’yisé- geket olyan optimális üzelő- anyag-hasznosr.asu b-*i endrzé- sek látják el hővel, amelyek automatikus vezérlésűek, sme­lt ek a tüzelőanyag fűtőérieké­nek, a külső és a belső hőmér­sékletnek a kombinációjával összefüggésben változtatták a fűtőközeg — víz, gőz stb. — hőfokát. Az ilyen berendezé­seknek a fajlagos energiafel­használása harminc, negyven százalékkal kisebb a ma álta­lánosan alkalmazottaknál, azaz ugyanazt a lemperáltságot jó­val kevesebb energia fejében nyújtják. Nem boszorkányság a fajla­gos energiafelhasználás mér­séklése, csak éppen — hosszú­hosszú éveken át — sokáig úgy tűnt, természetes folyamat a termelés növekedésével párhu­zamosan az energiafelhaszná­lás bővülése. Ennek a szemlé­letnek — és a mögötte álló technikai, technológiai eszköz­tárnak — lényeges része van abban, hogy például a megye gépiparában egynegyedével, egyharmadával több energiát használnak fel ugyanolyan termékegységnek az előállítá­sához, mint a szomszédos Ausztriában, Ellenpélda: a Du- namenti Hőerőmű Vállalatnál az egy kilowattóra villamos energia vonalra adásához fel­használt fűtőanyag — annak ellenére, hogy ún. csúcsüzem- módban dolgoznak a blokkok — folyamatosan csökken a je­lenlegi időszakban is. akár­csak korábban. Egy évtized alatt tizenhárom százalékkal mérséklődött a fajlagos ener­giafelhasználás a villamos- energia-termelésben. Az eset nem egyedi! Az ország legna­gyobb energiafelhasználó cé­geinek egyikénél, a Cement- és Mészmüveknél szintén követ­kezetesen törekednek a fajla­gos mutatók javítására. A klinkerégető forgókemencék- nél az egy kilönvi áruhoz szükséges — és kilojoule-ban mért — energia mennyisége liz év alatt harmincöt százalékká] lett kisebb...! Az arány érzé­kelteti a lehetőségeket, persze, az eredményt — mert a ce­ment- és mészgyártásban is jelentős technológiai változ­tatások húzódnak meg a fajla­gos felhasználás mutatóinak javulása mögött — nem adják ingyen, sőt, olcsón sem. Az így befektetett pénz azonban sok­szorosan megtérül, bár ott a bökkenő, hogy először ki kell adni a forintot, s majd csak később tehető el a kamata. Hihetetlennek tűnik, pedig igaz: a megye iparában ma ke­vesebb ene'rgiát használnak fel, mint 1975-ben. holott a termelés mennyiségi, minőségi jellemzői egészen mások, mint voltak akkor. Igaz az energia­felhasználás belső szerkezete lényegesen átalakult — meg­nőtt a villamos energia, a föld­gáz részaránya, ez utóbbinak a mennyisége például megkét­szereződött 1975 és 1982 között —, ám a lényegen ez nem vál­toztat. A lényeg az, hogy a fejtetőre állt világ, amikor nem számított a termelésnö­vekedés. az új termék köve­telte energiatöbblet, ma ismét visszakerül természetes hely­zetébe. azaz a talpán áll; szempont, mégpedig lényeges szempont az energiaigény. Ami nem átmeneti vonás, hanem most már végleges értékelője, mércéje lesz a mit érdemes, mígnem érdemes tenni eldön­tésének. Mészáros Ötté

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents