Pest Megyei Hírlap, 1983. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
1981 NOVEMBER 12., SZOMBAT 5 Nagy megtakarítás Vashulladék A Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalat sorra köti meg szerződéseit az iparvállalatokkal a vashulladékok jövő évi átadásáról. Eddig 300 ezer tonna hulladék átvétele biztosított, s az év végéig számos újabb megállapodás várható. Ebben az évben a vállalat összessen 552 ezer tonna vashulladékot vásárolt tel 581 iparvállalattól. Acéltermelésünkben meghatározó szerepe van a vashulladékok begyűjtésének és kohászati előkészítésének. Az elmúlt években korszerűsödött a legtöbb kohászati nagyvállalat gyártástechnológiája, ami egyúttal azzal is jár, hogy mind kevesebb saját vashulladékuk van a vállalatoknak. Ily módon megmövekedett az igény a más vállalatoknál fellelhető hulladékok iránt. Ezek összegyűjtése és hasznosítása fontos népgazdasági érdek. A vashulladék begyűjtése a termékforgalmazási rend szerint a KOKÖV és a MÉH feladata. A kettő együttesen évi több mint 1 millió tonna hulladékot vesz át. Ajtók könnyűszerkezethez A korszerű könnyűszerkezetes elemekből készült sertéstelepekhez szállítanak nagy m éretű ajtókat a Rozmaring Tsz faipari üzeméből. Felvételünkön az ajtót vasalják. Erdőst Ágnes felvétele A fejlődés tátjái műi Ed jelölték Ami összekovácsolja a falut Már a kisgyermeknek is értékesebb az a játék, amit saját elképzelése alapján, maga hozott létre. Olykor jobban örül egy ügyetlenül kivágott papírfigurának, mint a legdrágább ajándék hajas babának. Szerencsére ezt a tulajdonságunkat felnőtt korunkban sem veszítjük el: mindig büszkébbek vagyunk arra, amit a magunk erejéből hozunk létre. , Egy-egy közösség, település életében is nagy jelentősége van annak: mennyire építenek a falu vezetői az ott élők aktivitására, kétkezi munkájára, mennyire támaszkodnak az egyéni kezdeményezésre. Nagykovácsiban, ahol a fel- szabadulás után szinte teljesen kicserélődött a falu lakossága, sokáig nem lehetett számítani az új telepesek segítségére. Baráti kapcsolatok Az elmúlt néhány év azonban nagy változásokat hozott a lakosság munkakedvében. Idén például öt utcában két kilométer hosszon épült járda. S nemcsak szívesen fogtak lapátot, ásót az utcák lakói, hanem az építés befejeztél összejövetelekkel, vacsorákkal ünnepelték meg. — A közös munkát közös szórakozás követte sok helyen, s jó kapcsolat alakult ki olyan szomszédok között is, akik még köszönő viszonyban sem voltak eddig egymással — mondja Tokodi Zoltán tanácselnök, aki érthető örömmel fogadta a járdaépítési akció jó visszhangját. — A tanácstagi beszámolókon vetették fel: az Ady Endre utca, az üdülőterület egyes útjai, és az óvoda melletti sáros, poros út nehezen járhatók. Erőnkhöz mérten igyekeztünk segíteni ezeken a gondokon is, de szükségünk volt az ott élők segítségére. Így épült meg az óvodához vezető majd másfél kilométeres szilárd burkolatú, az üdülőterületi 800 és a belterületi 400 méteres por- talanított út az idén. Az üdülőterület lakói maguk kezdeményezték a villanyhálózat kiépítését. A hárommillió forintos beruházás már befejeződött, most elmondhatjuk, hogy ez a rész teljes mértékben villamosított. tünk támogatni az egyéni vállalkozásokat, kezdeményezéseket. Sok iparos, kereskedő dolgozik a lakosság ellátásáért, s ez valamennyiünknek hasznára válik. Az építkezni akaróknak idén 113 építési telket juttattunk. Több helyen már munkához is láttak azóta. A parcellázás bevételét a község sürgető gondjainak megoldására fordíthattuk. — Az új lakótelepen élők néhány év múlva ismét újabb ellátási, közműhálózati .igényekkel állnak majd elő. Gondoltak a jövőre? — Szerencsére már találtunk vállalkozót, aki hajlandó az új településrészek szolgáltató szektorát kialakítani, ha adunk számára területet. Hamarosan megnyílik a Multi Coop szakszövetkezet első üzlete, egy zöldség-, gyümölcsbolt, s az igényeknek megfelelően, több egység telepítésére is hajlandók. Tárgyaltunk már arról is, hogy egy szol- gáltatóházat hoznak majd létre. Üzlethálózat épül — Talán az is hozzájárult a lakosság bizalmának elnyeréséhez, hogy mindig igyekezMíndenki számára nyitva A parcellázások bevételének egy részét az általános művelődési központ tetőterének beépítésére fordították. Megkérdeztük Vityiné Jakubács Editet, az intézmény igazgatóját: milyen elképzelései vannak a tervnek kihasználásáról? — Feltétlenül közművelődési célokra kívánjuk felhasználni ezt a 150 négyzetmétert, a három új helyiséget. Terveink szerint az itt működő délutáni szakkörök, a szabadidős foglalkozások, a könyvtár, az olvasóterem, a játékklub nemcsak az iskola növendékei, hanem az egész lakosság számára nyitva állnak majd. Szeretnénk elérni, hogy ezeket a termeket a tanítási időn és a kötött programokon kívül is bárki igénybe vehesse. A község gyermekei és felnőttéi körében egyaránt az egymás iránti érdeklődés, a nyitás figyelhető meg. Nekünk lehetőséget, teret kell biztosítanunk ahhoz, hogy a spontán összejövetelek rendszeressé és tudatossá váljanak. Szeretnénk elérni, hogy ne a kocsmákba kelljen betérnie annak, aki egy fél órát szeretne beszélgetni a szomszédjával, a barátjával. — Sajnos, egyelőre még csak a kötött programok idején tarthatunk nyitva az esti órákban. A művelődési központ ugyanis eddig egyetlen népművelőt alkalmazott, s megoldatlan a ház állandó felügyelete. Jla még egy státusunk lenne, hamar ideszoknának a környékbeliek; nemcsak a műsorokra jönnének, hanem szabad idejük kellemes, kulturált eltöltésére is. A tetőtér új, 90 négyzetméteres kondicionálótermében már tizennégy fiatalasszony igyekszik megszabadulni fölös kilóitól. A szomszédban a még vállalkozóbb kedvűek épp aerobicra készülnek. Egyre többen keresik fel az épületet, amely a község közös erőfeszítésével jött létre, s amely otthont adhat a további tervek megvalósításához szükséges beszélgetéseknek, .összejöveteleknek. Mert ha elindult a fejlődés útján a falu — ebben lakói munkájának, segítőkészségének is része volt — nem hagyják már kicsúszni kezük közül a további lehetőségeket. Márványi Ágnes A vegyszerezés utóhatásai Kárfelmérés kérdőjelekkel Az idén május közepén kétségbeesett emberek hívtak bennünket a gödöllői Szabadság út külső részére, a máriabesnyői városnegyed kertes házaihoz. Oda, ahol a harmincas fő közlekedési út szélét — árkát, padkáját — vegyszerrel szórták meg gépkocsiról. Ha csak ezt tették volna, akkor talán senki sem hozta volna szóba az esetet, hiszen, ha a város irtatja a gazt, hogy rendes kinézete legyen, az a természetes. ki összeget postázták Nem volt viszont rendjén, ahogy a vegyszert szórták, mert a szél erősen fújt, s így a gép csöve sem pusztán a gazt szórta be pusztító vegyszerrel. hanem a szűk járdán túli kerteket is. A gyomirtást, társadalmi munkában, a városi vezetők kérésére a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás gépkezelői végezték. A kertek zöldségét, lugasait, fáit is irtószerrel be- szórókat azóta felelősségre vonták. Erről annak idején magunk is beszámoltunk. Megkezdődöt már a kártérítés is. Az igazságügyi szakértő tíz károsult veszteségét megállapította. Nem mindenki megelégedésére. Az összegeket azonban már postázták a növényvédő állomás számlájáról miután a kárfelvételi jegyzőkönyv a városi tanácsban október 11-én elkészült. A kárvallottak között van Vincze Lajos öttagú családja a Szabadság út 135-ben. Legelőbb nálunk is, a tanácsban is ők tettek panaszt annak idején. Ahogy mondják, a kárbecsléssel nem elégedettek, keveslik a kifizetett 3 ezer 934 forintot. Kipusztult a zöldség — Mindenekelőtt az bosz- szantott fel, hogy a rendesen kiültetett hetven tő paradicsomom mind kiment a per- mettől — mondta akkor is, most is megismételve Vincze Lajosné. — Ezt újra ültettem, vagyis újra kifizethettem érte háromszáz forintot, s összesen háromszázötvenet kaptunk a zöldségért. Közben a férje sárgarépát mutat. Csökevényes, a zöldje alatt diónyi gyökeresünkből és az alatta madzag vékonyságúra elsatnyult növényke szánakoztatja magát a gazda kezében. Kétfelé vágjuk a kis korcs gumót. Belseje eleven ugyan, de olyan mintha az eredeti sárga és a zöld szín összekergült, összekeveredett volna. — Ezt nem ehetjük, ugye — kérdi nem kis dühvei Vinczé- né. — Tudja mennyi volt a piacon a zöldség, amikor a tanácsba mentünk a jegyző- könyvfelvételre? Húsz forint kilója. Nem írtam alá a jegyzőkönyvet, mert hiszen az sem tetszett, hogy az 53 tőke szőlőből csak 44-et vett fel a kárbecslő. s a lugasban lévő tőkékre a nemes csemegénél átlag hat, a direkt termőnél csak tíz kilogrammra becsülte a termést. — Nem sorolom már tovább. csak még annyit, hogy az eprünk is tönkrement, legalább tíz kiló termett volna, ezt senki sem vette figyelembe. A kelbimbó se ment semmire, a hagyma sem. A szőlő vesszőjén látszik, hogy az ültetvény nemcsak egy évre károsodott, ezzel szemben csak az idei károkkal foglalkoztak valamennyire. Nem vették figyelembe Mit tehetünk az esethez? Tény, hogy sem látnokok, sem szakértők sem vagyunk, de annyi bizonyos, hogy Vinczéék házikerti zöldségét a háromszázötven forintnál nagyobb kár érhette. S tény az is, hogy most külsőre nem látható pontosan. károsodott-e szőlőjük annyit, hogy befolyásolná a jövő évi termést (bár egy- egy elsatnyult, kiszikkadt vesz- sző utal rá), furcsa, hogy az esetleges további kár lehetőségének bekalkulálása elől eleve elzárkóztak a szakvéleményben. F. I. Követendő példa Szerződésnél is erősebb Megy a 94-es busz a nagykőrösi úton, aztán Pestimré- ből egyszerre csak Gyál lesz. Ha a tábla nem jelezné, észre sem vennénk a változást, hiszen itt is, ott is akadnak csinos, vagy roskatag házak, s a kátyú is ugyanúgy megdobja a kerekeket. Ám a felszíni benyomások megtévesztők, mert a lehetőségek korántsem egyformák. A mam- mutközségben nehezebb az élet, mint a fővárosban Keresik a megoldást Gazdik Istvánná tanácselnök rezignáltan magyarázza az agglomeráció megannyi gondját. — Naponta 13 ezren rajzanak ki a fővárosi üzemekbe, s hazatérve nem találnak, budapesti színvonalú ellátást, Cazdaságas, tudományos vállalkozás Egy levél - százezer új növény A biotechnika viszonylag fiatal tudomány. Ezt a nevet viseli a biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok olyan integrált gyakorlata, ami a tenyésztett szöveti sejtek vagy azok valamelyik részének technológiai alkalmazását célozza. A fiatal tudománynak egyik jelentős ága a növények szövettenyésztéses szaporításával foglalkozik. A tudósokat már egy évszázaddal ezelőtt is foglalkoztatta a gondolat, hogy bioló- gialag nagy értékű, egészséges növények egyes részecskéiből — például a hajtáscsúcsból, a levélből, az inda vagy a virág egy-egy parányi darabkájából — miként lehetne laboratóriumi, steril módszerekkel, az eredeti növény jó tulajdonságait továbbhordozó új egye- deket létrehozni. Az elmélet már évtizedekkel ezelőtt megszületett, de a gyakorlati alkalmazás lehetőségéhez alig egy évtizede jutottak el. A gyakorlati megoldás nemcsak az új egyedek minőségi garanciáját biztosítja, hanem arra is lehetőséget nyújt, hogy ezek megszületését meggyorsítsák. A laboratóriumokban ugyanis néhány nap vagy hét alatt teremtenek olyan feltételeket a továbbszaporí- tásra, ami a természetben olykor évek alatt zajlik le. Az agrártudományok magyar kutatói már évekkel ezelőtt a kísérletek élvonalában haladtak. Eredményeik olyan meggyőzőek voltak, hogy ezekre a nemzetközi szakkörök is felfigyeltek. A mezőgazdasági kormányzat is felismerte, hogy a növények szövettenyésztéses szaporításának gyakorlati alkalmazásával világméretekben is az élvonalba kerülhetünk. Ennek az előrelátó felismerésnek az eredménye volt, hogy 1981-ben kilenc mezőgazdasági tudományos intézet és mezőgazdasági üzem társulásával — Merikíon néven — a növények szövettenyésztéses szaporításával foglalkozó laboratóriumot hoztak létre. A virágkertászetéről híres Rozmaring Tsz pesthidegkúti telepén létrehozott modern laboratórium ma a világ szakmai köreinek érdeklődésétől kísérve végzi tevékenységét. A kis számú, de nagyon lelkes és jó képzettségű kutatógárda elismert rangját jelzi — egyebek közt — sokoldalú nemzetközi kapcsolataik. A tebcraíóriim szorosan együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával. Ez lehetővé tette, hogy a Szovjet Tudományos Akadémia szövettenyésztéses kutatásokat végző tudományos intézetével 1985-ig terjedő kapcsolatot teremtsenek. A megállapodás értelmében a pesthidegkúti laboratóriumban tíz különböző — a Szovjetunióban honos — gerberaf ajtóval folytatnak olyan kísérleteket, hogy miként lehetne ezeket hazánkban is meghonosítani. Ugyanakkor a szovjet partner tíz — a Rozmaring Tsz-ben termelt — gérberafajtával végez hasonló kísérleteket, azoknak a Szovjetunióban történő meg honosítására. A Merikíon ku tatási együttműködést, alaki tott ki ezenfelül az Erfurt melletti Vörös Október nevet viselő nagy virágtermelő gaz- daságggal. Különösképpen hangsúlyozni kell, hogy a Merikíon tevékenysége nem öncélú, s nem is csak a jövő tudományosgazdasági igényeit kielégítő vállalkozás. Kutatótevékenységén kívül már most olyan több irányú gazdasági tevékenységet is folytat, ami nem-, csak azt teszi lehetővé, hogy saját fenntartásának költségeit fedezze, hanem azt is, hogy számos hazai gazdaság munkáját segítse, s eredményessé tegye. A vállalkozás idei program ja szerint a különböző mező- gazdasági üzemekből vállalt szövettenyésztéses bérmunkákból, az év végéig mintegy nyolcmillió forintos bevételt vár. A népgazdasági haszon azonban ennél lényegesen nagyobb, mert az együttműködő mezőgazdasági üzemekben a termelési időszakok megrövidülésével, a mennyiség növelésével, a minőség javításával jelentős virágkereskedelmi belföldi és exportfeladatokat teljesíthetnek. A Leri.Jon mindemellett közvetlenül is hozzájárul az ország valutabevételeinek gyarapításához. A nemzetközi tudományos kapcsolatokból eredő jó hírneve folytán — egyebek közt — egy nagy nyugatnémetországi virágker tészet megrendelésére, már az idén különleges rózsafajták szövettenyésztéses szaporítását végezte el. Az ilyen tevékenység iránt egyre több országból mutatkozik keres let, a biotechnika gyakorlat' alkalmazása tehát tovább bővítheti exportunkat. K. S. utakat, szórakozási-művelődési lehetőségeket. Ma még ritka az a vállalat, amely segíti ingázó dolgozói lakóhelyének a fejlesztését. Az elnökasszony keresi is megoldást. — A tanács igyekszik felvenni a kapcsolatot a helyi üzemekkel, szövetkezetekkel — folytatja Gazdikné. — A Vas- és Vegyesipari Szövetkezet, az Aszfaltútépítő Vállalat, a GÉPSZEV és az Autó- ker csak szerényen tudja támogatói a település fejlődését, A? igazi partnert ü gyűli Szabadság Tsz-ben találtuk meg. Együttműködésünket szerződés szabályozza. A közös gazdaság évente 150 ezer forintot utal át a gyermek- intézmények támogatására, s ugyanennyit ad sportcélokra is. Ezenkívül egy kommunista műszak bevétele is a tanácsot illeti, ami körülbelül 250 ezer forint. Két esztendeje, saját erőből felépített, berendezett egy óvodát, tavaly pedig épületet adott, amelyből szintén óvodát alakítottunk ki. Ezt egyébként éppen most bővítjük, s ki más lenne a kivitelező, mint a szövetkezet. Nem mindegy A tanácselnök sorolja tovább, hogy mi mindenben segít még ezenkívül is a termelőszövetkezet, s a lista igen hosszú. Már-már azt hiszi az ember, hogy a tsz mindig csak ad, de nem kap cserébe semmit. Csipái Ferenc, a tsz pártbizottságának titkára azonban elhárítja a feltételezést: rí —. A háromezernégyszáz dolgozónkból, ezer gyáli lakos — mondja. — Nekünk pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az otthoni közérzetük, ami a munkára is visszahat. Persze, hogy segítünk az óvoda építésében, hiszen a mi gyermekeinket is ott gondozzák. Szervezünk fenntartunk néhány sport- szakosztályt, amelynek közvetítésével a fiatalok megismernek bennünket, egyszer dolgozóink lehetnek. Átadunk telket a tanácsnak, és a parcellázás után a dolgozóink is kapnak belőle. hasznát látják A pártbizottság titkára ugyanolyan hévvel sorolja az együttműködés mellett szóló érveket, mint a tanácselnök tette. Kampányoktól mentes, gyakorta nem is látványos, de szoros, tartós a kapcsolatuk. És ha ma még sok tekintetben gyengébb is az ellátás, mint Budapesten, tény az, hogy fejlődik a település. A termelőszövetkezet segítsége pedig má.sok számára is követendő példa. Kövess Lsázló