Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
1983. OKTOBER 8., SZOMBAT A Csepel Autógyárral Hármas kooperáció A Csehszlovákiában kifejlesztett új hidromechanikus sebességváltó kísérleti példányait már beszerelték az Ikarus gyár mátyásföldi üzemében a 400- as típusú ugyancsak új autóbuszcsalád próbajármű vei be. Ezek, a szovjet intézetekkel közösen kialakított új városi buszok a következő években fokozatosan felváltják a jelenleg is futó és népszerű 200-as autóbusz-típusokat. A hidromechanikus sebességváltók 4 és 5 sebességfokozatban készülnek, és valamennyi változatát Ikarus járművekben próbálják majd ki. A csehszlovák járműipar már évek óta kooperációs partnere az Ikarusnak. Elsősorban a csehszlovák utakon közlekedő magyar autóbuszokat szereltetik fel a Prága típusú sebességváltókkal. Ezekkel a korszerű egységekkel évente 300—400 autóbusz gördül le a futószalagokról. Egyébként Kubában szintén csehszlovák sebességváltókkal felszerelt Ikarus 260-as városi autóbuszok közlekednek. A két ország járműüzemeinek távlati elképzelései között szerepel egy hármas kooperáció szervezése, a Csepel Autógyár, a prágai sebességváltógyár és a szovjet Ivovi autó- buszgyár között. Változnak a csillagképek Piszkéstetőn az MTA Csillagászati Kutatóintézetében, az obszervatórium csillagászai több mint két évtizede figyelik a változó csillagokat és a tejútrendszert. Munkájukat három speciális távcső segíti. Közöttük az egyik hazánk legnagyobb —, két méter tükörátmérőjű — teleszkópja. Ez fotografáiásra, fo- toelektromos észlelésre és színképelemzésre is alkalmas. Az automatikus méréseket számítógép segíti. Az obszervatórium részt vesz az Interkozmosz programban, és tudományos tapasztalatokat cserél a szocialista országok csillagászaival. A képen a Zeiss gyártmányú óriás távcső. Az ország minden fájáról érkeznek Csöndes napok az üdülőben Tóalmás. A község nevének hallatára zöldellő gyümölcsöskertek övezte víztükröt képzel maga elé az ember. S bár tó nem fogadja az odalátogatókat — a mai név az egykori Tótalmásból származik — mint már többször is tájékoztattuk olvasóinkat —, mégsem csalódnak a környezetben. Ma már több mint 350 üdülőtelken nyaralnak, pihennek a környékbeliek. Egy kicsi tó azért megbújik a SZOT gyermeküdülő 56 holdas parkjában. Igaz, annak díszéül mesterségesen hozták létre, s tükrén már évek óta nem csónakázhatnak az üdülő lakói, mert a SZOT főigazgatóság horgászegyesülete tart arra igényt. Az évszázados fák alatt, fodrozódó .víz azonban így is hosszú időre megmarad a beutalt gyerekek emlékezetében. Kis falu — kis gond? Ha gyűjtenek, mindenre jut Hász percnyire lesz majd a főváros Egy kis község tanácselnökének keserű megjegyzése jutott eszembe, amikor Cjhartyánba indultam. Azt mondta, hogy a települések életére éppen fordítva igaz az a mondás, miszerint kisgyerek kis gond — nagy gyerek nagy gond. Mert minél kisebb egy falu, annál nehezebben tud úrrá lenni egymaga a nehézségeken. ben dolgozik. Minden háznál foglalkoznak állattartással, különösen sok a baromfi. Mind több a fóliasátor is a kertekben. A közelmúltban a három település — a társközségek és Hernád —, végre valóban olyan közel került egymáshoz, mint ahogy a térképről látszik. Elkészült ugyanis egy négy és fél kilométeres aszfaltút Hernád és Űjhartyán között. A tsz a KM-mel közösen építette, s ezzel megszűnt a 18 kilométeres kerülő is, amit eddig mindenkinek meg kellett tenni a két szomszédos település között, ha járhatatlan volt a földút. — Ez az építkezés nemcsak gazdasági szempontból jelentős, magyarázza a tanácselnök. — A három falu között erős rokoni kapcsolatok vannak. Hétvégeken benépesül az út a látogatóba induló családokkal. S persze példázza a Március 15. Tsz sokoldalú segítségét is. A hernádiak építőrészlege hamarosan megkezdi egy új Elült a zsivaj Csöndes és kihalt a park a szeptember végi délelőttön, Csak a kert gondozói söprö- getik a száraz avart, a letört gallyakat a sétautakon. A tanév kezdetével hazamentek a nyári táborozók, üresen állnak már a pavilonok. A négyszáz személyes úttörőtábor zsibongó gyermekhada helyett csak száz, háromhetes gyógy- üdültetésre beutalt kisdiáknak ad otthont az egykori kastély épülete. A márvánnyal burkolt előcsarnokból két félkörívben vezet a faragott falépcső az emeletre. Diszkréten recseg a lábam alatt. Mint később kiderül, műemlék, a gyerekek nem használhatják. A százesztendős faoszlopok nehezen bírnák az igénybevételt. Az emeleti tantermekben négy osztály foglalkozik éppen az általános iskola felső tagozatának elméleti tantárgyaival. Ha a szociális körülményeik vaev egészségi állapotuk indokolja is az átmeneti környezetváltozást. a tanulásban nem maradhatnak le. — Csendesebb, megnyugtatóbb ilyenkor az élet itt, mint nyáron — mondja Amber Jánosné, az üdülő magyar —orasz szakos pedagógusa. Távol az otthontól — Az úttörőtáborokhoz kísérőtanárnak kevés szakképzett pedagógust tud alkalmazni a SZOT. Legtöbbször főiskolások vállalják ezt a feladatot, s akkor az itteni, főállású négy nevelő nemcsak a négyszáz gyereket irányítja, hanem szakmai segítséget, felügyeletet is nyújt a kezdő pedagógusoknak. Fárasztó, felelősségteljes munka, mi jobban kedveljük a tanév nyu- godtabb időszakát. — Mivel töltik a napokat a gyerekek? — Igyekszünk változatos, érdekes, de ugyanakkor rendszeres programokat összeállítani számukra. Az első idő — akár fiú-, akár lánycsoport érkezik — a környezet megismerésével, megszokásával telik el. Az ország minden részéről jönnek a gyerekek, s legtöbbjük első alkalommal tölt heteket távol a szülői háztól. Meg kell szokniuk az itteni viszonylagos önállóságot, alkalmazkodniuk kell az új társakhoz, a napirendhez. — A délelőtti három-négy órás tanítást a házi feladat elkészítése, a tanulás követi. Az a célunk, hogy a délutánt — ha lehet — teljes mértékben a pihenésnek, a friss levegőn a sportnak szentelhessék a gyerekek. Három helyiségben háromféle szórakozás áll a rendelkezésükre a kastélyban is. A hangos, zajos játékok kedvelői az első klubteremben, a csendes, elmélyült szórakozásra vagy az olvasásra vágyók megint máshol, s végül a legújabb technikai játékok kedvelői a harmadik teremben találhatják meg a nekik tetsző foglalatosságot, a barátokat. Természetesen, míg az időjárás engedi, igyekszünk a szabadba invitálni őket. Nem körültekintők — Milyen szempontok szerint bírálják el, hogy kik kapjanak beutalót az üdülőbe? — Az ágazati szakszervezetek az alapszervezetekre bízzák annak eldöntését, hogy melyik család szorul rá — akár szociális körülményei, akár a gyermek egészségi állapota miatt — a beutalóra. S bár sok valóban rászoruló, visöza-visszatérő kis tanítványunk van, gyakran előfordul. hogy olyanok is érkeznek akik sem magatartásukkal, sem tanulmányi eredményükkel nem érdemelték ki a ju- tolmüdülést. Sőt a családi hátterük sem indokolia ezt. Sajnos nem mindenütt bírálják el kellő körültekintéssel a kérelmeket. Falevelek tánca Halk zsongás hallatszik a tantermek felől. Ahol már végeztek a tanulással, a tv délelőtti adását nézik, vagy ismerkednek, beszélgetnek a különböző falvakból, városokból érkezett gyerekek. Az előcsarnok felől már az ebéd illata száll. Az impozáns, kris- tálycsilláros ebédlőben terítenek. A félkörives ablak előtt a sápadt őszi napfény játszik a sárgüló faleveleken. A hűvös északi szél néha felkapja, megforgatja azokat, majd csendesen leteszi a tó tükrére. A falevelek táncát átszellemült arccal figyeli egy kisfiú. Orrát az ablaküv- hez nyomja. Lassan oldódnak benne az otthoni feszültségek. Megfeledkezik róluk, s elmerül az új környezet nyújtotta élmények sokaságában. Márvány! Ágnes Türelmes legyen A két dabasi társközség Űjhartyán és Újlengyel is a kisebbek közé tartozik. Arra kerestem a választ, osztják-e errefelé ezt a keserű véleményt? — Való igaz, hogy a pénzünk nagyon kevés — mondja Kaldenecker István tanácselnök. — A két falu fejlesztésére évente 280 ezret költhetnénk. Ehhez a pénzhez jobb hozzá sem nyúlni, mert akkor azonnal elfogy, mégsem elég semmire. A lakossági adók háromnegyede is a közös tanácsé marad, ez mintegy 750 ezer forint. Türelmes ember legyen az, aki kis faluban él. Évek telnek el, míg a legfontosabb dolgokra is futja a közpénzből. Tavaly, már elodázhatatlanná vált a klubkönyvtár felújítása. A másfélmilliós kiadás elvitte a teljes tavalyi és az idei fejlesztésre fordítható összeget is. Üjabban egy tornaterem építésére gyűjtik a pénzt. — Utána pedig a közintézmények gázfűtésre való átállítását kell kinyögnünk — mondja az elnök. — Ezek azonban viszonylag kellemes gondok. Lakossági erőből tanácsi beruházásban földgázt kap a két falu. Hártyán lakosságának 84, Lengyelnek pedig 80 százaléka jelentkezett. Az építkezés az előbbi helyen jövő tavasszal, a társközségben pedig 1985 elején kezdődik. Kerülők nélkül A két település dinamikusan fejlődik. Az épülő és a felújítás alatt álló porták mind jómódról tanúskodnak. Űjhartyán csaknem háromezer és Újlengyel ezernyolcszáz lakója között alig van bejáró. Az emberek többsége a hernádi Március 15. Tszposta és egy gyógyszertár építését tanácsi telken. Két évén belül ígérik az átadást. Pezsgőbbé válik Űjhartyán azon kevés települések közé tartozik, ahol az iskolagondokat az óvodainál előbb oldották meg. A tanítás egyműszakos, de a két községben harminc óvodai kérelmet kellett elutasítani. Ha elkészül a posta, ott két szolgálati lakás is épül, amelyekből az egyik a tanácsé. Akiior az óvoda is bővíthető lesz a mostani pedagóguslakással. Néhány éven belül — 1985 végére —, a két kis község élete bizonyosan zajosabbá, pezsgőbbé válik. Elkészül ugyanis az M5-ös autópálya. A szomszédságukban már épül a KM szakaszmérnöksége. A tanácselnök örömmel beszél a hamarosan bekövetkező változásról: — Húsz percnyi autóátra kerülünk a fővárostól, ha átadják az autópályát. Színház, mozi, múzeum, egy sor szolgáltatás lehetősége nyílik meg előttünk. Nagyon várják már az emberek. Szorgalmas nép lakja ezt a két falut, de nemcsak dolgozni szeretnek, hanem élvezni is munkájuk eredményét. M. K. Sok tízezer adatból Térképolvasó mesterség A térkép sokkal régebbi, p mint gondolnánk. Az ember jóformán még írni sem tudott, de már készített térképet, hiszen szüksége volt hizonyós távolságok és irányok ismere-i1 téré, azaz térképre. A kezdet kezdetén persze még nem rajzoltak térképet, de kezdetleges földrajzi ismereteiket az egymást követő nemzedékek szóban nyilván átvették egymástól. Ahogyan fejlődött az emberi tevékenység színvonala, úgy fejlődött ezzel vele együtt a térképszükséglet, a térképkészítés is, amely napjainkra bámulatos fejlettséget ért el. P oroszkál a násznép a napégette úton, vonul, baktat a lakodalmas házig. A sort bezárja a háromtagú zenekar; a nagy melegben kissé bágyadtan fújják. A gyerekek ugrándoznak, a menyasszony fátylát föl-fölkapja a bolondos szél. Szűzies ez a menyasszony hófehérben, homlokán mirtusszal; senki nem talál kivetnivalót mindebben, annak a pontos tudatában sem: három éve már, hog^ egymáséi lettek és maradtak. A vőlegény negyedéve kikopott a katonáskodásból, a szerelem meg fogyni-szűnni sem akarván, elhatároztatott a kapcsolat szentesítése. A nagyszülők legfőbb akarata szerint a templomban is. Jó szakmája van mindkettőnek, a szülők tehetősek, mire várjanak. Csak a fiú apjának háborgását kellett sokáig csitítani: csatázott az fiával, elsősorban önmagával, végül csak alul maradt. Huszonegy éves fia beköti hát ennek a nádszál törékenységű, vékonycsontú leánynak a fejét, aki lám, jól megfogta magának, jól kiszemelte, befonta az ő szép reményekre jogosító, zöldfülű, buta fiát.' Ám legyen, ő nem bánja már, bánja a .kutya. A műhelyből konyha lett, nagyüzemi, az udvaron, ponyva alatt a megterített asztalok. Kötényt köt az örömanya, annak az anyja, nénje, húga, leánya, szomszédasszony, komá- né. Sürgés-forgás kezdődik, az asztalokon teremnek az innivalók, a nap a ponyva alá süt, forrósítja a gondosan jegelt söröket. Nem győzik törölgetni a hamar veresedő arcukat, legyezik magukat a szinte kivétel nélkül túlsúlyt hordozó asszonyok. Három nemzedék találkozója is lehetne ez; itt vannak a hetvenes-nyolcvanas éveiket taposó nénikék, egy- egy gyászruha is föltűnik, meg nagy számban középkorúak; erősen a nyugdíj felé ballagók. Meg a huszonévesek, az ifjú párhoz tartozó baráti kör. Igen illedelmesek, szinte vészjóslóan, keveset isznak; csak egy pár falja egymást mohón, a többiek elhúzódnak tőlük, kanalazzák a húslevest, eszik a túrósrétest. A zenekar az erkélyen foglal helyet; ó, Júlia! — jól bemérik a terepet, áttekinthető lesz általuk elsősorban a felszolgált étel-ital mennyisége, kívánságaik így szabályozottak, meg a táncolókhoz is van egy-két személyes szavuk. Ó, Júlia balkonja, kiknek adsz most szálláshelyet? Föl-fölpillant a menyasszony meg a FELEMÁS LAGZI vőlegény. A nap forrósága nem enyhül, az asztalon rendre sorakoznak az étkek; néhány telhetetlen bendő bírja az iramot. Párok lejtenek egyet,' testmozgásként, hogy asztalhoz ülve fáradhatatlanul tovább egyenek. A házikisasszony tűnik föl a' betonon fényes zöld műlovarnő-jelmezben, haját dobálja, keblét, fenekét rázza, fehérszőke négyéves kislányt emel magához, körbehordozza, hadd lássa, kinek szeme van, milyen jól áll ölében a kisded. Udvarlóját, az ő jövendőbelijét kutatják néhányan; no talán az a kockásinges, azt viszi, vonszolja a táncba most Katinka. Jótékony alkonyat, leszálló este hoz hűs levegőt, s az utcán robogó buszokból tekintetek fordulnak-tapadnak az ünneplő, vigadozó gyülekezetre. Körben a hegyek. Űj házak ablakai sorra világosodnak. A zenekar pihen, egyre hosszabb szünetet tart. Az asztaloknál fölröppen a darumadár, az ilyen-olyan nóta, szóhoz jut az öreg cigány a deres határban. Már a jócskán szeszes nászurammal is ösz- szeszólalkozott a vőlegény tűzrőlpattant, magát ugyan nem hagyó, hervadó töltöttgalamb anyja, le-lehajlik, ide s oda suttog, a menyasszony rokonsága, baráti köre figyel, méltó- 6ágosan tölt, fogyaszt, ugrásra kész a kutyamacska csapat. A vőlegényen dél óta fehér, fekete szegélyes zakója, visszaparancsolták rá, addig rajta kell legyen, míg a menyasszony fátylát le nem veti, vagy míg meg nem unja. műhelyből lett konyhában csomagolják az aprósütemény-kós- tolót. kap minden meghívott. Közeledik az éjfél, a menyasszonytánc ideje. Röpülnek az ötszázasok, röpül 8 menyasszony fátyla, hosszú szoknyáján hullámzó fodrok, sorba állnak érte. Nem egyszer kétszer is forgatják sokan. Alig tudja az ifjú férj ölébe kapni, vele eltűnni, hogy idő múlva megjelenjenek ismét. A nász-szoba fa la, padlója csupa-csupa lila-fehér; Ady-arr villan itt meg ott: héja-nász ez forró nyáréjszakán. Le ne hulljanak az őszi avaron. Herman Eva A A térképkészítés magasan kvalifikált szakembereket kíván. Egy-egy megszerkesztéséhez sok tízezer adatot számítanak ki. A szerkesztés fontos munkáját megelőzi az ún. topográfiai térkép készítése. Fotogrammetriai eljárásnak — fényképmérésnek — nevezik azt a műveletet, amikor repülőgépről lefényképezik a területet. A repülőgép felszáll — a térkép megadutt méretarányától függően — 1000—4000 méterre, és onnan sávokban lefényképezik a kijelölt földdarabot. A szerkesztők a földrajzi térkép készítéséhez nemcsak fényképméréssel készült anyagot használnak, hanem geodéziai — földmérési — térképeket is. Az atlaszokat nemcsak elkészíteni nehéz, olvaspi sem könnyű: érteni kell a kezelésükhöz és értelmezésükhöz. Angol szakemberek egy olyan automata térkéool vasit készítettek — képünkön ez látható —, amellyel a repülőgép vagy helikopter pilótája egyetlen pillantással megállapíthatja a gép pozícióját, Az átlátszó, ko. rone formájú leolvasó átmérője 250 mm, vastagsága a hozzá tartozó miniatűr ellenőrző lemezzel együtt 25 mm. A kis készülék súlya 1,4 kg, használója a kezében vagy a térdén tarthatja. A pilóta a térképet úgy hajtja össze, hogy a kívánt részt tehesse be a leolvasóba. Ennek síkjában két független szervomotor forgat egy sugárirányú egyenest és egy spirált, a két vonal keresztezése adja meg a gép helyzetét.