Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Kényelmesebb lakásokhoz Elemcsaflád Dunakesziről Hozzávetőlegesen 95 ez elem, mintegy 3700—3800 la­kás paneljeit készítik idén a 43. számú Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyárá­ban. Mint arról Turbék Gyula gyárvezető tájékoztatott, ebből Pest megyében 380 lakás épül, többsége, 250 Dunakeszin, a többi Budaörsön. Szívesen szállítanának többet is, de a megyei Állami Építőipari Vállalat egyelőre csak ennyi összeszerelésére képes. — Az idén elkészülő laká­sok átlagosan 55 négyzetmé­teresek, de o választék jóval nagyobb, mint a korábbi esz­tendőkben. A társadalmi igényeket ki­elégítendő új lakások terveit készítették el a tervező intéze­tek, s ennek megfelelően a házgyári elemeknek is változ­niuk kell. Ezekből nagyobb szobákat és étkezőket, széle­sebb folyosókat lehet összesze­relni. Mindezek érdekében kisebb­fajta rekonstrukcióra és ter­mékváltásra van szükség a dunakeszi házgyárban is. Egy gyártósort átalakítanak, a töb­bin pedig állagmegóvó mun­kákra kerül sor. A felújítás már idén elkezdődik, s 1985- re fejeződik be. Magyar utazók, földrajzi felfedezők Érden A szellemi gyarapodás forrása e gyűjtemény Balázs Dénes átveszi a kitüntetést Drecin Józseftől Föllobogózott házakkal, tér­zenével ünnepelte tegnap Érd lakossága a város történetének VEGYESEN V esztes és győztes em­lékét egyszerre kell őrizni itt, hiszen Sa­lamon király — a vesztes —, illetve Géza és László vezérek — a két győztes — seregeinek csatája írta be a település nevét hazánk históriájába. Mogyoiód. Egy falu a főváros szom­szédságában, mely hosszú- hosszú időn át őrizte zárt­ságát, melynek földműve­lő svábjai, szlovákjai úgy elmagyarosodtak, hogy már száz esztendeje, az 1891. évi népszámláláskor azt írták róluk, anyanyel­vűket egyre kevesebben beszélik... Az idegent megforgató, az újat bizal­matlanul kóstoló közösség makacsul kitartott a meg­szokások mellett még a harmincas, a negyvenes években is, ám az ötvenes évek végétől kezdve foko­zódó gyorsasággal esett szét a létalapja a korábbi nagycsaládoknak, ahol há­rom nemzedék élt egy fe­dél alatt, egy portán, mert a nagycsalád mint terme­lői közösség rohamosan veszített fontosságából. Ma ott tartunk — mondják be­szélgető partnereim —, hogy szinte már nem akad olyan család, ahol a kere­sők kizárólag a földműve­lésből élnének, mi több, a fiatalok között egyre na­gyobb azoknak a száma, akik — s ez ebben a köz­ségben, ahol rendkívül gazdag hagyományai vol­tak az állattartásnak, szin­te megbocsáthatatlan dolog az idősek szemében — nem tartanak állatot és nem is értenek hozzá... 1 A hang­súly a mondat befejező részére jut, panaszként jajdul, mert mivé lesz a világ, ha ... Sokfelé ágazhatna innét a gondolatmenet, mert hi­szen igazsága vagyon azok­nak is, akik sajnálják a sok évszázados termelési tapasztalatok eltűntét, ám miért lenne kisebb azok igaza, akik úgy vélik, egyetlen falu sem rekeszt- heti ki határán túlra az általában jellemző válto­zásokat. Ezeknek az általá­ban jellemző változásoknak egyike az ún. vegyes ösz- szetételű családok megje­lenése a település szociá­lis szerkezetében. Mogyo­ród népessége ma a három és fél ezer lélek körül van — mert már itt is érezte­ti hatását az agglomerációs gyűrűben érvényesülő le­telepedési hullám, évente harminc, negyven fő az oda- és az elköltözők kü­lönbsége, előbbiek javára, azaz ennyivel többen ma­radnak, mint amennyien mennek —, s a jellemző a kettős jövedelmű családok kialakulása lett. Azoké a háztartásoké tehát, ahol lelni ipari és mezőgazda­K‘ sági, ipari és szellemi, me­zőgazdasági és szellemi foglalkozásút, amint az sem kivételes ritkaság, amikor a családban ahány a kereső, annyiféle a fog­lalkoztatási kategória. Nem könnyű vegyesen élni, sóhajtja az asztalnál ülők egyike, s nem beso­rolásokra, szociológiai struktúrákra gondol, ha­nem nagyon is prózai dol­gokra. Például arra, hogy két fiával örökös harcban áll nagyanyjuk, az ő édes­anyja, mert rá nem vehe­tők a kerti munkára. Me­nye viszont — egyik fia ugyanis már nős — a nagyapával pöröl folytono­san, mert a kisöreg tele hordja a házat hullott gyü­mölccsel; szárítja, aszal­ja... E perpatvarok gyúj­tópontjában ott áll ő és a neje, a valamikori nagy portán épült három ház — ő mondja így —, össze nem békíthető világokat szem­besít. Majdnem mindenütt így van, dörmögi, vigasz­ként, tényként, ki tudja? Azt viszont, hogy így van, jól tudja; harminc éve ta­nít, nemzedékek nőttek fel a keze alatt. ilönlegesség lenne a mogyoródi tapaszta­lat? Inkább csak arról van szó, hogy itt — éppen a korábbi zártság okán — szembeszökőbb az, ami másutt is végbemegy, hi­szen napjainkban a me­gyében a munkásosztály­hoz tartozók negyvenki­lenc százaléka, a szövetke­zeti parasztok hatvanegy százaléka vegyes összetéte­lű háztartásokban él, s a szellemi foglalkozásúaknál is negyvenhét százalékos ez az arány! Egyszerűbben ki­fejezve a lényeget: való­ban a vegyesen élők Váltak a jellemzővé, azaz szét- foszlanak a hagyományos osztály- és réteghatárok, ami egy-egy családon belül seregnyi konfliktusnak le­het a forrása, ám forrása ugyanakkor a más osztá­lyok, rétegek helyzete, mindennapjai jobb megis­merésének, gondjai tudatá­nak, nehézségei elismerésé­nek is. Megkockáztatjuk: a nemzeti egység nemes és nagy ügyéhez az ilyen erecskék, csermelyecskék, patakocskák is szállítják a cementáló anyagokat, azaz a családok helyzetének mó­dosulása & szociális szer­kezeten belül — akár egyetlen települést, akár a társadalom egészét értve — nem magánügy csupán, hanem közügy. Közügy, mert előre vetíti a vegye­sen élés átmenetiségéből származó, ma még alig felderített ellentmondások megjelenését a családon kívüli közösségi élet sok­sok formájában, fórumán. Mészáros Ottó jelentős eseményét, a magyar földrajzi gyűjtemény Magyar utazók, földrajzi felfedezők cí­mű első állandó kiállításának avatását. Az ünnepségen — amely egyben a megyéi mú­zeumi és műemléki hónap megnyitója is volt — részt vettek Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Nagy Sándor- né, a Pest megyei Tanács el­nökhelyettese, Antal Imre or­szággyűlési képviselő, dr. Be­csei József, a Magyar Föld­rajzi Társaság múzeumi bi­zottságának elnöke, a Békés megyei Tanács elnökhelyette­se, Martos Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia osztályelnöke, dr. Füsi Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, dr. Erich Arnberger, a bécsi tudomány- egyetem professzora, az aka­démiai kutatóintézet igazgató­ja, valamint az ország tudo­mányegyetemeinek tanszékve­zető professzorai, tudományos és politikai életünk számós vezető személyisége. A Himnusz és Bodor Tibor színművész szavalatának el­hangzása után Mógor Béla, Érd város tanácselnöke kö­szöntője következett, majd Drecin József, a Művelődési (Folytatás a 2. oldalon.) •Ál MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ára: 1,80 forint 1983. OKTÓBER 8., SZOMBAT Kiérdemelték a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét A KERMI százéves jubileuma alkalmából emlékülést rendez­tek pénteken Budapesten, az MTESZ-székházban. Az ünnepsé­gen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, s ott voltak több minisztérium, szakszervezet és a minőség- ellenőrző intézet képviselői. Cserny Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi megem­lékezés megnyitóján elmond­ta, hogy a KERMI, s száz év­vel ezelőtt létrehozott jogelőd­je, a Technológiai Iparmú­zeum — későbbiekben Tech­nológiai és Anyagvizsgáló In­tézet — évszázados fennállása alatt a társadalom és a nép­gazdaság számára egyaránt fontos munkát végzett. Az in­tézményt a múlt században azért alapították, hogy a ha­zai ipar fejlődését az anyag- vizsgálatokkal, ipari kísérle­tezésekkel, szakvélemények­kel és szaktanácsadással, elő­adások, tanfolyamok tartásá­val, valamint nyilvános ipari és műszaki könyvtár fenntar­tásával segítse elő. A KERMI szervezetében és munkájában ma is őrzi az elődök hagyo­mányait. Az ország egyetlen olyan minőségvizsgáló és el­lenőrző intézete, amely vala­mennyi, kereskedelmi forga­lomba kerülő fogyasztási cikk vizsgálatát elvégzi, s kezdettől fogva szolgálja a vásárlóknak az áru minőségével kapcsola­tos érdekvédelmét. Elért eredményeiben fontos szerepet játszik a különböző intézményekkel és hatóságok­kal kialakult jó együttműkö­dés is. Ezután Marjai József mél­tatta a jubiláló intézmény munkájának jelentőségét. Meg­állapította, hogy korunkban a minőség, illetve annak javítá­Október 18-tól KGST-ülésszak Berlinben Október 18-án Berlinben kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az előzetes megálla­podásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség veze­tője Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. sa társadalmi életünk vala­mennyi területén előtérbe ke­rült, s különösen így van ez a gazdaságban. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a Köz­ponti Bizottság ez év áprilisi ülésén megállapította: népgaz­daságunk és társadalmi éle­tünk a XII. kongresszus hatá­rozataiban megfogalmazott irányvonalnak megfelelően fej­lődött, a legfőbb gazdaságpoli­tikai célok alapvetően telje­sültek. A Központi Bizottság (Folytatás a 3. oldalon.) Ma: 3. oldal: Takarékosan, nem az utas kárára 4. oldal: Az ember sorsa nem magánügy 7. oldal: Nem kibúvót, hanem kiutat keresnek 8. oldal: Ifjúsági oldal 10. oldal. Családban - ház körül 12. oldal Gyógyszerészek fóruma Elkészült a takarmányprognózis Az új termésig elegendő Hasznos melléktermék a napraforgó szára, hiszen a bárányoknak jó táplálék. Ezért hajtják a nyájat a learatott területekre a kiskunlacházl Kiskun Mgtsz-ben. Trencsényi Zoltán felvétele Az eddig betakarított tömegta­karmányok elegendők lesznek a téli,és a tavaszi időszakra, s ki­tartanak az új termés beéréséig — állapítja meg a MÉM most elké­szült takarmánymérlege. A me­gyékből, üzemekből összegyűjtött információk szerint a szárazság miatt szénából mintegy 3 százalék, tömegtakarmányból pedig 1,7—2 ■f Országszerte tart az őszi ^ nagy lehalászás. A halgaz­daságok az idén bőségesen ^kínálják a hagyományosan ^ ismert ®3 fogyasztott ponty ^ mellet* az amurt és a bu- í sát is a hazai és külföldi í halkedvelők asztalára. Az Óbuda Tsz halászati ágazatában is nagyüzem van most. A szövetkezet sokoldalú tevékenységében ugyanis az utóbbi években mind nagyobb jelentőségű a halgazdaság. Két évvel ezelőtt gazdasági társulást hoztak létre a táci Űj Tavasz Termelőszövetke­zettel, s 14 millió forintos be­ruházással 50 hektáros iva- délcnevelő halrendszert hoztak létre. Az idén már 1 millió előnevelt ponty, 200 ezer amur és nagy mennyiségű busa került innen nemcsak az Óbuda Tsz saját és bérelt tavaiba továbbnevelésre, ha­nem még az ország távolabbi részeibe is. A Szeged melletti holt Tisza-ágban például 90C mázsa nevelt, hal vár most kifogásra. Az őszi lehalászásban egyéb­ként hét tavi és tizen­hat dunai brigád tevékenyke­dik. A halászok nemcsak a hal­fogásból veszik ki részüket, hanem érdekeltek az értéke­sítésben is. Számos helyen új módszerrel a halászok viszik közvetlenül a bárkából a piac­ra a kifogott halat, hogy a vásárlók frissen "jussanak az ízes falatokhoz. K. Z. A sülysápl Tápióvölgye Tsz 99 hektáros halastaván is megkezdték az őszi lehalászást. Csaknem 1108 mázsa halat fognak ki, melynek 70 szá­zalékát Ausztriába és az NSZK-ba szállítják. százalék volt a kiesés, s ez Is csak néhány megyét érintett; ezek so­rában Pest megye állattartó álla­mi gazdaságait, téeszeit. Tízezer hektár kukoricát kel­lett besilózni a megyében, mert a nagy szárazság miatt nem hozott csövet. S ha vala­ki ebhői arra következtet, ha hiányzik is a szem, bővében vagyunk a tömeg takarmány­nak, nagyon téved. Ebből is abból is nehéz előteremteni a szükséges mennyiséget. — Ám, nem lehetetlen! — mondta el Tunyogi And­rás, a Pest megyei Ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa. Az eddi­ginél nagyobb lett a be­csülete a répaszeletnek, és a melasznak. Kis szépséghiba, hogy többségét a Borsod me­gyei Szerencsről kell Pest me­gyébe szállítani. Hasonló a helyzet a sörtörköllyel is. El­sősorban oda juttatják, ahol már megszokta az állatállo­mány. Sürgősségi sorrendben azok kapnak belőle, akiknek negatív a takarmánymérlegük. Mi módon segíthetnék még magukon a gazdaságok? Ön­tözéssel hasznosíthatók még a legelők is, sok helyütt pedig amíg lehetséges a kora őszi vetésű gabonát, például a rep­cét legeltetik fel az állatokkal. Természetesen az ilyen meg­oldások csak kiegészítik a sze­rencsére nagyszámú állatállo­mány őszi-téli étrendjét. Az abrak és tömegtakarmányok túlnyomó többségét a gazda­ságok most is megtermelték, a többit pedig — jórészt a köz­ponti készletekből — biztosít­ják számukra. Az őszi vetések talajelőkészí­tését háromnegyedrészben már befejezték a gazdaságok, sőt a mélyszántás negyede is kész. Jó ütemben vetnek. Cs. A. Százéves a KERMI Jubileumi emlékülés üoSászdk esz őszi vizeken Bárkából közvetlenül a piacra

Next

/
Thumbnails
Contents