Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
Kényelmesebb lakásokhoz Elemcsaflád Dunakesziről Hozzávetőlegesen 95 ez elem, mintegy 3700—3800 lakás paneljeit készítik idén a 43. számú Állami Építőipari Vállalat dunakeszi házgyárában. Mint arról Turbék Gyula gyárvezető tájékoztatott, ebből Pest megyében 380 lakás épül, többsége, 250 Dunakeszin, a többi Budaörsön. Szívesen szállítanának többet is, de a megyei Állami Építőipari Vállalat egyelőre csak ennyi összeszerelésére képes. — Az idén elkészülő lakások átlagosan 55 négyzetméteresek, de o választék jóval nagyobb, mint a korábbi esztendőkben. A társadalmi igényeket kielégítendő új lakások terveit készítették el a tervező intézetek, s ennek megfelelően a házgyári elemeknek is változniuk kell. Ezekből nagyobb szobákat és étkezőket, szélesebb folyosókat lehet összeszerelni. Mindezek érdekében kisebbfajta rekonstrukcióra és termékváltásra van szükség a dunakeszi házgyárban is. Egy gyártósort átalakítanak, a többin pedig állagmegóvó munkákra kerül sor. A felújítás már idén elkezdődik, s 1985- re fejeződik be. Magyar utazók, földrajzi felfedezők Érden A szellemi gyarapodás forrása e gyűjtemény Balázs Dénes átveszi a kitüntetést Drecin Józseftől Föllobogózott házakkal, térzenével ünnepelte tegnap Érd lakossága a város történetének VEGYESEN V esztes és győztes emlékét egyszerre kell őrizni itt, hiszen Salamon király — a vesztes —, illetve Géza és László vezérek — a két győztes — seregeinek csatája írta be a település nevét hazánk históriájába. Mogyoiód. Egy falu a főváros szomszédságában, mely hosszú- hosszú időn át őrizte zártságát, melynek földművelő svábjai, szlovákjai úgy elmagyarosodtak, hogy már száz esztendeje, az 1891. évi népszámláláskor azt írták róluk, anyanyelvűket egyre kevesebben beszélik... Az idegent megforgató, az újat bizalmatlanul kóstoló közösség makacsul kitartott a megszokások mellett még a harmincas, a negyvenes években is, ám az ötvenes évek végétől kezdve fokozódó gyorsasággal esett szét a létalapja a korábbi nagycsaládoknak, ahol három nemzedék élt egy fedél alatt, egy portán, mert a nagycsalád mint termelői közösség rohamosan veszített fontosságából. Ma ott tartunk — mondják beszélgető partnereim —, hogy szinte már nem akad olyan család, ahol a keresők kizárólag a földművelésből élnének, mi több, a fiatalok között egyre nagyobb azoknak a száma, akik — s ez ebben a községben, ahol rendkívül gazdag hagyományai voltak az állattartásnak, szinte megbocsáthatatlan dolog az idősek szemében — nem tartanak állatot és nem is értenek hozzá... 1 A hangsúly a mondat befejező részére jut, panaszként jajdul, mert mivé lesz a világ, ha ... Sokfelé ágazhatna innét a gondolatmenet, mert hiszen igazsága vagyon azoknak is, akik sajnálják a sok évszázados termelési tapasztalatok eltűntét, ám miért lenne kisebb azok igaza, akik úgy vélik, egyetlen falu sem rekeszt- heti ki határán túlra az általában jellemző változásokat. Ezeknek az általában jellemző változásoknak egyike az ún. vegyes ösz- szetételű családok megjelenése a település szociális szerkezetében. Mogyoród népessége ma a három és fél ezer lélek körül van — mert már itt is érezteti hatását az agglomerációs gyűrűben érvényesülő letelepedési hullám, évente harminc, negyven fő az oda- és az elköltözők különbsége, előbbiek javára, azaz ennyivel többen maradnak, mint amennyien mennek —, s a jellemző a kettős jövedelmű családok kialakulása lett. Azoké a háztartásoké tehát, ahol lelni ipari és mezőgazdaK‘ sági, ipari és szellemi, mezőgazdasági és szellemi foglalkozásút, amint az sem kivételes ritkaság, amikor a családban ahány a kereső, annyiféle a foglalkoztatási kategória. Nem könnyű vegyesen élni, sóhajtja az asztalnál ülők egyike, s nem besorolásokra, szociológiai struktúrákra gondol, hanem nagyon is prózai dolgokra. Például arra, hogy két fiával örökös harcban áll nagyanyjuk, az ő édesanyja, mert rá nem vehetők a kerti munkára. Menye viszont — egyik fia ugyanis már nős — a nagyapával pöröl folytonosan, mert a kisöreg tele hordja a házat hullott gyümölccsel; szárítja, aszalja... E perpatvarok gyújtópontjában ott áll ő és a neje, a valamikori nagy portán épült három ház — ő mondja így —, össze nem békíthető világokat szembesít. Majdnem mindenütt így van, dörmögi, vigaszként, tényként, ki tudja? Azt viszont, hogy így van, jól tudja; harminc éve tanít, nemzedékek nőttek fel a keze alatt. ilönlegesség lenne a mogyoródi tapasztalat? Inkább csak arról van szó, hogy itt — éppen a korábbi zártság okán — szembeszökőbb az, ami másutt is végbemegy, hiszen napjainkban a megyében a munkásosztályhoz tartozók negyvenkilenc százaléka, a szövetkezeti parasztok hatvanegy százaléka vegyes összetételű háztartásokban él, s a szellemi foglalkozásúaknál is negyvenhét százalékos ez az arány! Egyszerűbben kifejezve a lényeget: valóban a vegyesen élők Váltak a jellemzővé, azaz szét- foszlanak a hagyományos osztály- és réteghatárok, ami egy-egy családon belül seregnyi konfliktusnak lehet a forrása, ám forrása ugyanakkor a más osztályok, rétegek helyzete, mindennapjai jobb megismerésének, gondjai tudatának, nehézségei elismerésének is. Megkockáztatjuk: a nemzeti egység nemes és nagy ügyéhez az ilyen erecskék, csermelyecskék, patakocskák is szállítják a cementáló anyagokat, azaz a családok helyzetének módosulása & szociális szerkezeten belül — akár egyetlen települést, akár a társadalom egészét értve — nem magánügy csupán, hanem közügy. Közügy, mert előre vetíti a vegyesen élés átmenetiségéből származó, ma még alig felderített ellentmondások megjelenését a családon kívüli közösségi élet soksok formájában, fórumán. Mészáros Ottó jelentős eseményét, a magyar földrajzi gyűjtemény Magyar utazók, földrajzi felfedezők című első állandó kiállításának avatását. Az ünnepségen — amely egyben a megyéi múzeumi és műemléki hónap megnyitója is volt — részt vettek Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Nagy Sándor- né, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Antal Imre országgyűlési képviselő, dr. Becsei József, a Magyar Földrajzi Társaság múzeumi bizottságának elnöke, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese, Martos Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia osztályelnöke, dr. Füsi Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára, dr. Erich Arnberger, a bécsi tudomány- egyetem professzora, az akadémiai kutatóintézet igazgatója, valamint az ország tudományegyetemeinek tanszékvezető professzorai, tudományos és politikai életünk számós vezető személyisége. A Himnusz és Bodor Tibor színművész szavalatának elhangzása után Mógor Béla, Érd város tanácselnöke köszöntője következett, majd Drecin József, a Művelődési (Folytatás a 2. oldalon.) •Ál MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ára: 1,80 forint 1983. OKTÓBER 8., SZOMBAT Kiérdemelték a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét A KERMI százéves jubileuma alkalmából emlékülést rendeztek pénteken Budapesten, az MTESZ-székházban. Az ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, s ott voltak több minisztérium, szakszervezet és a minőség- ellenőrző intézet képviselői. Cserny Ferenc, az intézet igazgatója az ünnepi megemlékezés megnyitóján elmondta, hogy a KERMI, s száz évvel ezelőtt létrehozott jogelődje, a Technológiai Iparmúzeum — későbbiekben Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet — évszázados fennállása alatt a társadalom és a népgazdaság számára egyaránt fontos munkát végzett. Az intézményt a múlt században azért alapították, hogy a hazai ipar fejlődését az anyag- vizsgálatokkal, ipari kísérletezésekkel, szakvéleményekkel és szaktanácsadással, előadások, tanfolyamok tartásával, valamint nyilvános ipari és műszaki könyvtár fenntartásával segítse elő. A KERMI szervezetében és munkájában ma is őrzi az elődök hagyományait. Az ország egyetlen olyan minőségvizsgáló és ellenőrző intézete, amely valamennyi, kereskedelmi forgalomba kerülő fogyasztási cikk vizsgálatát elvégzi, s kezdettől fogva szolgálja a vásárlóknak az áru minőségével kapcsolatos érdekvédelmét. Elért eredményeiben fontos szerepet játszik a különböző intézményekkel és hatóságokkal kialakult jó együttműködés is. Ezután Marjai József méltatta a jubiláló intézmény munkájának jelentőségét. Megállapította, hogy korunkban a minőség, illetve annak javítáOktóber 18-tól KGST-ülésszak Berlinben Október 18-án Berlinben kezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tagállamok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. sa társadalmi életünk valamennyi területén előtérbe került, s különösen így van ez a gazdaságban. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság ez év áprilisi ülésén megállapította: népgazdaságunk és társadalmi életünk a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott irányvonalnak megfelelően fejlődött, a legfőbb gazdaságpolitikai célok alapvetően teljesültek. A Központi Bizottság (Folytatás a 3. oldalon.) Ma: 3. oldal: Takarékosan, nem az utas kárára 4. oldal: Az ember sorsa nem magánügy 7. oldal: Nem kibúvót, hanem kiutat keresnek 8. oldal: Ifjúsági oldal 10. oldal. Családban - ház körül 12. oldal Gyógyszerészek fóruma Elkészült a takarmányprognózis Az új termésig elegendő Hasznos melléktermék a napraforgó szára, hiszen a bárányoknak jó táplálék. Ezért hajtják a nyájat a learatott területekre a kiskunlacházl Kiskun Mgtsz-ben. Trencsényi Zoltán felvétele Az eddig betakarított tömegtakarmányok elegendők lesznek a téli,és a tavaszi időszakra, s kitartanak az új termés beéréséig — állapítja meg a MÉM most elkészült takarmánymérlege. A megyékből, üzemekből összegyűjtött információk szerint a szárazság miatt szénából mintegy 3 százalék, tömegtakarmányból pedig 1,7—2 ■f Országszerte tart az őszi ^ nagy lehalászás. A halgazdaságok az idén bőségesen ^kínálják a hagyományosan ^ ismert ®3 fogyasztott ponty ^ mellet* az amurt és a bu- í sát is a hazai és külföldi í halkedvelők asztalára. Az Óbuda Tsz halászati ágazatában is nagyüzem van most. A szövetkezet sokoldalú tevékenységében ugyanis az utóbbi években mind nagyobb jelentőségű a halgazdaság. Két évvel ezelőtt gazdasági társulást hoztak létre a táci Űj Tavasz Termelőszövetkezettel, s 14 millió forintos beruházással 50 hektáros iva- délcnevelő halrendszert hoztak létre. Az idén már 1 millió előnevelt ponty, 200 ezer amur és nagy mennyiségű busa került innen nemcsak az Óbuda Tsz saját és bérelt tavaiba továbbnevelésre, hanem még az ország távolabbi részeibe is. A Szeged melletti holt Tisza-ágban például 90C mázsa nevelt, hal vár most kifogásra. Az őszi lehalászásban egyébként hét tavi és tizenhat dunai brigád tevékenykedik. A halászok nemcsak a halfogásból veszik ki részüket, hanem érdekeltek az értékesítésben is. Számos helyen új módszerrel a halászok viszik közvetlenül a bárkából a piacra a kifogott halat, hogy a vásárlók frissen "jussanak az ízes falatokhoz. K. Z. A sülysápl Tápióvölgye Tsz 99 hektáros halastaván is megkezdték az őszi lehalászást. Csaknem 1108 mázsa halat fognak ki, melynek 70 százalékát Ausztriába és az NSZK-ba szállítják. százalék volt a kiesés, s ez Is csak néhány megyét érintett; ezek sorában Pest megye állattartó állami gazdaságait, téeszeit. Tízezer hektár kukoricát kellett besilózni a megyében, mert a nagy szárazság miatt nem hozott csövet. S ha valaki ebhői arra következtet, ha hiányzik is a szem, bővében vagyunk a tömeg takarmánynak, nagyon téved. Ebből is abból is nehéz előteremteni a szükséges mennyiséget. — Ám, nem lehetetlen! — mondta el Tunyogi András, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának munkatársa. Az eddiginél nagyobb lett a becsülete a répaszeletnek, és a melasznak. Kis szépséghiba, hogy többségét a Borsod megyei Szerencsről kell Pest megyébe szállítani. Hasonló a helyzet a sörtörköllyel is. Elsősorban oda juttatják, ahol már megszokta az állatállomány. Sürgősségi sorrendben azok kapnak belőle, akiknek negatív a takarmánymérlegük. Mi módon segíthetnék még magukon a gazdaságok? Öntözéssel hasznosíthatók még a legelők is, sok helyütt pedig amíg lehetséges a kora őszi vetésű gabonát, például a repcét legeltetik fel az állatokkal. Természetesen az ilyen megoldások csak kiegészítik a szerencsére nagyszámú állatállomány őszi-téli étrendjét. Az abrak és tömegtakarmányok túlnyomó többségét a gazdaságok most is megtermelték, a többit pedig — jórészt a központi készletekből — biztosítják számukra. Az őszi vetések talajelőkészítését háromnegyedrészben már befejezték a gazdaságok, sőt a mélyszántás negyede is kész. Jó ütemben vetnek. Cs. A. Százéves a KERMI Jubileumi emlékülés üoSászdk esz őszi vizeken Bárkából közvetlenül a piacra
