Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
A PEST MEGYE) HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM 1983. OKTOBER 7., PÉNTEK Határban, műhelyben A burgonyaszedés kellős közepén Bevetésre készen a kombináterck A szép ívű dombok takarhatták el előlem a krumpliszedőket. Hírük, poruk se látszott, de lehet azért is, mivel ebédidőben haladtam el arra, ahol a domb mögött meghúzódtak. A faluban, Galgamácsán aztán imár egyszerűbb volt a tájékozódás. Habár: — Fél órám van, ezalatt mindent megbeszélhetünk, ha elkísér ide a vendéglőnkbe, ahol ebédelek — mondta Mó- zst István a Galga-parti ösz- szefogás Tsz főmezőgazdásza. Közben megtudom, hogy ezt a vendéglőt, ahova üzemi ebédre járnak elsősorban, a gazdaság és a túrái áfész hozta létre. Közös tehát ez is, példa rá, hogy miképpen fog össze egy mezőgazdasági és egy fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Ritka példa. Kihasználtam tehát a fél órát. Kukorica, napraforgó — Hova sietnek? — Vetőburgonyáért — válaszolja Mózer István. — Az Galgamácsán is terem. — Csakhogy legutóbb nem éppen jó minőségűt kaptunk, az tavasszal nem felelne meg. Most Érsekvadkertre, a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-be megyünk, hogy biztosan megkapjuk a kért meny- nyiséget. Jövőre is száz hektár fölött akarunk burgonyát ültetni/ — Hol tartanak az őszi munkákkal? — A burgonya szedésének kellős közepén vagyunk. Ügy tűnik: hetvenöt mázsás hektáronkénti átlagra számíthatunk az idén. Tart a kukorica kombájnolása, ebből majdnem ötszáz hektár volt az .idén, 5,6- 5,8 tonnás átlagot sikerült elérni. Készen vagyunk viszont a napraforgó aratásával, 431 hektárról átlagosan 1,89 tonnát takarítottunk be. Két műszakban Napokkal ezelőtt hozzáláttak az ősziek vetéséhez is, Sőt már befejezték a rozs vetését, 190 hektáron került földbe a magja, s ugyancsak elvetették már az őszi takarmánykeveréket. Tíz géppel tart naponta a búza vetése, az 1960 hektárból a hét elején 240 volt elvetve náluk. — Hogyan állnak a talajerő visszapótlásával ? — Nem volt fennakadás ebben. Elegendő műtrágyát rendeltünk és meg is kaptuk idejében. Valamennyi őszi növény alá kiszórtuk a műtrágyát, s már a tavasziak alá is' kijuttattuk részben. Ezen az őszön nem kevesebb mint háromszáz hektáron terítünk szerves trágyát. Csaknem száz hektár már megkapta az istállótrágyát. Amikor lehet, gépeink két műszakban dolgoznak. A szövetkezet gépműhelyében, Ikladon, Rajjal Pál, a javító és karbantartó műhely vezetőjét találom elsőként. Drága részegység — A határban nagy munka van, a műhelyben is igazodnak ehhez? — Természetesen, este nyolcig számíthatnak ránk a határban szántó-vetők. Nálunk nincs téli nagyjavítási kampány, egész évi javítási, karbantartási tervünk van, eszerint dolgozik javítóműhelyünk. Most például, igaz, kényszerűségből, egy Rába Steigert javítunk, sebességváltót kell cserélnünk benne. Szerencsére nem volt gond a váltó megvétele, csak éppen nagyon drága ez a részegység. Jólesően említi Raffai Pál, hogy az említett szervezéssel elérték: az őszi szántásra minden ekét kijavítottak, különben — egy kivételivel — minden traktorukhoz Rába-IH ekéjük van ma már, ezekkel elégedettek a szövetkezetben. Ugyancsak kijavítva várja már a bevetést három nagy teljesítményű talajművelő kombi- nátoruk, meg az az új is, amelyet nemrégen vettek. F. I. Bagón és Túrán Lovakat kaptak a fiatalok Az elmúlt hét végén két községben is, Túrán és Bagón rendeznek szüreti bált. Érdekes, hogy ezeknek a településeknek hagyományőrző öntevékeny művészeti csoportjai otthbni elfoglaltságuk mellett további, fárasztó programot vállaltak. A túrái táncosok, muzsikusok és népdalköri tagok a Ceglédi ősz keretében rendezett népművészeti napon léptek közönség elé. A bagi Muharay Elemér népi együttes a jővárosi szüreti programnak volt részese. Menettáncukat több ezren nézték meg és az Almássy téren rendezett műsor nagy közönsége is tapssal jutalmazta teljesítményüket. A távoli szereplésen szerzett sikerélmény bizonyára — hozzájárult a lakóhelyi rendezvények jó hangulatához. Bagón ugyan elmaradt az ilyenkor szokásos felvonulás, de a népi együttes tagjai kitettek magukért. Nemcsak feldíszítették a művelődési központ nagytermét, hanem népviseletbe öltözve eljárták a nyitótáncot is és gondoskodtak a szüreti 'bálban megjelentek szórakoztatásáról. Amikor késő este Túrára értem, éppen vállon vitték körbe Hajdú Pált, a galgahévízi zenekar tagját, aki így arra kényszerült, hogy az egyik felvonuló csikóslegény vállán fújja'az ilyenkor szokásos nótát: Ősszel érik babám a jekete szőlő... Tóth János megbízott műve- lődésiház-igazgatónak az arcára volt írva a nap sikere. — Minden úgy történt, ahogyan elterveztük. Százötvenen vettek részt a felvonuláson, s legalább háromszázan kísérték a táncosokat, csikósokat, csőszlányokat. A megállóhelyeken — ahol a hívogató szöveget mondta a kisbíró és ahol a művészeti csoportok tagjai rövid műsort adtak — négy-ötszáz néző várta a felvonulókat. Megtudtuk azt is, hogy a termelőszövetkezetnek harminchárom lova van, és majdnem az egész állományt átengedték erre a vasárnapra a fiataloknak, pusztán két fogatot tartottak a tanyán, hogy a legszükségesebb munkákat elvégezzék. A tizenkilenc lovas, az öt fogat, a bohócokat szállító szamarak által vontatott kordé még látványosabbá tette a népdalköri tagok és a különböző korosztályokhoz tartozó táncosok felvonulását. Tóth János azt állítja, hogy sok évtizedet megélt turaiaktól hallotta: ehhez hasonló szüreti bál régen volt itt. Nyugdíjasok kirándulása A hévizgyörki művelődési ház nyugdíjasklubjának csaknem ötven tagja vasárnap reggel autóbusz-kirándulásra indul. Első megállójuk a közeli Ikladon lesz, ahol az augusztusban avatott falumúzeumot nézik meg. Innen indulnak tovább, hogy megismerkedjenek megyénk egyik legszebb részével. Váci sétájuk után felkeresik Zebegényt, Szobot, s ellátogatnak Királyrétre is. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési központ: Na és klub. Újra itt van... 18 órakor. Andrzej Wajda: A wilkói kisasszonyok. Kortárs filmklub, 19 órakor. Városi úttörővezetői konferencia, délelőtt 9 órakor. Boda Gábor szobrászművész életműkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Szüreti felvonulás, 14 órakor. Bag, művelődési központ: Kisdobosok és úttörők szüreti mulatsága, délután 3-kor. Érdemes pályázni Könyv az áruházban Havonta mintegy kétmillió forintos forgalma van a Gödöllő és Vidéke Afész központi áruháza kultúrcikk-osztályának, ahol — egyebek mellett — könyveket is árusítanak. A bő választékkal rendelkező könyvrészlegükben szépirodalmi, szakmai, ifjúsági és sportkönyvek kaphatók, de a kötelező olvasmányként ismert könyvek is megtalálhatók Hancsovszki János felvétele Emlékéren^tanulmányút Városunk képviselői a bizottságban á társasélst helyei falun Dr a bor, koldulni ment az ész Az elmúlt napdk valamelyikének estéjén — nem volt még nyolc óra — betértem az egyik falu presszójába. A szerződéses üzletben vágni lehetett a füstöt, az asztalok ragadtak a .kiömlött kólától, a hamutartók csiikikhegyei tisztító kézre vártak. Általános iskolai tanulók az egyik bokszban a Fradi legutóbbi vereségét vitatták akkora hangerővel, hogy félni lehetett, perceken belül egymás torkának ugranak, pedig nem voltak dühösek. Kiabálásukat a hangfalakból áradva ömlő hangerő indokolta. A játékautomatát tizenévesek serege ostromolta. A pult az egyensúlyzavarral küzdőknek nyújtott támasztékot. ipari egységek vannak. Léteznek kulturált helyek, olyanok, ahol jólesik időzni, ahol a vendég kedvében járnak azzal is, hogy tiszta az asztal, csillog a pohár, kellemesen hűtött az ital, s kedvesen, de nem tola- kodóan barátságos a pincér. Nem a felújítások, a beruházások összegei hiányoznak a falusi vendéglátásból, hanem a régi szemlélet, amely szerint mindent meg kell tenni a vendégért. Nemesi jószág Csillogó pohár Nem hiszem, hogy ez az a hely, ahol beszélgetni vagy éppen kulturáltan szórakozni lehetne. Megálltunk a következő falu italboltjánál is. Ha lehet, még komorabb Volt a l áp. Az üres tekintetű vendégek gagyogása, az alkoholgőz keveredése a cigarettafüsttel, a gyűrött százforintosom muu,ga- tása rendcsinálóért kiáltott. A félhomályban magnói t a pult mögött unottan álldogáló csapos árnyéka. Nem arról van persze szó, hogy csak ilyen vendéglátóTurának, Galgahéviznek, Bagnak és a többi községnek is megvoltak a maguk kiskocsmái. Hévizgyörkön a Gyetvan, i a Turoczi, a Kovács, a Hazsik, a Bányánszki, a Schlésinger féle kocsmák mellett ott volt a Hangya szövetkezeté is. Megfértek egymás mellett. Legény- kedő kamaszként be-benyitot tunk hol egyikbe, hol másikba, de arra nem emlékszem, amit írásom elején írtam. Mindenütt tisztaságot láttunk, udvarias kiszolgálásban részesültünk, pedig zsebünkben csak pár darab aprópénz zörgött. A vendéglátásban dolgozóknak elmondtam tapasztalataimat. s tőlük hallottam néhány érdekes dolgot a vendéglátás történetéből. A kocsmajog, vagyis a szeszes ital kicsinyben yaló kimérési szabadsága hajdan, mint kisebb királyi haszonvétel, a nemesi jószág tartozéka volt. A földesúr vagy a maga létesítette kocsmában, vagy a jobbágyai által mérette ki borát. Kocsmálhatott a jobbágy is, de csak Szent Mi- hálytól karácsonyig, vagy üj évig, és csak hétköznapokon. Kezdetben házankénti soros mérés járta, a 18. század vérén aztán közös: kocsmát létesített a falu is. A kocsmázás, vagyis a kimért nemes ital fogyasztása azonban nem szervezett tár- sasivás volt, hanem egyéni, illetve véletlenül összeverődött társaság, néhány ivócimbora mulatozása. Volt idő, amikor az istentisztelet ideje alatt nem nyithatott ki a kocsma, mondván: ne mehessen senki oda. ahol poharakkal haran- %goznak. A községi elöljáróságok később szabályozták a zárórákat: télen este nyolc, nyáron kilenc óra után tilos volt szeszes italt mérni. Titcktartó veit Gyetván Mihályné, a Galga- mente legismertebb kocsmá- rosának 87 éves özvegye egy régebbi beszélgetésen mondta el, hogy az igazi kocsmáros titoktartó volt, mert az elfogyasztott bor megmutatja, kiben mi lakik, megmondja __az igazságot, s ha úr lesz belőle, koldulni küldi az észt, s perpatvart teremt a legjobb barátok között is. Persze az egészséges szomjúságcsillapítástól hosszú az út a részegségig, s nem kell azt végigtaposni. A galgahévízi Szűcs János nyugdíjas mondta el. hogy legénykorában, más hely nem lévén, pajtásaival a kocsmában találkozott, a kocsma volt a legények társadalmi életének a jóruma. A jó kocsmáros — üzleti meggondolásból — biliárdasztalt szerzett be. a kocsma udvarán tekepályát épített, s ezekkel csalogatta magához a legényeket. Csak inni Bányánszki András szerint azonban az igazi jókedvet a pincézések jelentették, amikoi rokonok, barátok a saját termésű bor fogyasztása közben járatták körbe a nótát. De hát ez is elmúlt. Mára maradtak a presszók, az italboltok, a bisztrók, a falatozók, aho! t csak inni lehet, esetleg konzer- vet fogyasztani száraz zsömle vei. de társas életet élni nem s bizony nevezhetik ezeket az ivókat bárhogyan, ezekből kivonulnak a nem elsősorban a bort, hanem a csendes beszélgetéseket kedvelők. Kár, hogy ígv történt, hogy a falusi társaséletet, a csende* szórakozást lehetővé tevő helyek az alkoholizmust, a ré szegeskedést szolgálják. Fercsik Mihály A CIGR, a Mezőgazdaság Műszaki Fejlesztésének Nemzetközi Bizottsága jövőre tartja X. kongresszusát, amelynek színhelye Budapest lesz. Ez a szervezet 1930-ban a belgiumi Liege-ben alakult és huszonhat ország mezőgazdasági műszaki tudományaival foglalkozó szervezeteit fogja össze. Hazáink 1987-ben kapcsolódott munkájába. A CIGR magyar nemzeti bizottságának számos tagja éppen városunk tudományos kutatóintézeteiből, az Agrártudományi Egyetemről és a MÉM Műszaki Intézetből kerül ki. Nyilvánvalóan ők is készülnek már a jövő szeptember 3—7. között tartandó kongresszusra, amelyen a mező- gazdaság gépesítése általános kérdései éppúgy szóba kerülnek. mint mondjuk a fejlődő országok mezőgazdaságának különleges műszaki fejlesztési gondjai. A kongresszusi részvételre már most elfogadnak jelentkezéseket a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (Budapest, Kossuth Lajos tér 6—8.) címén. Ebből az alkalomból pályázatot is kiírtak azoknak az egyetemi hallgatóknak, vagy akik legföljebb négy éve végezték el tanulmányaikat, netán éppen tanársegédek. A kongresszus valamelyik meghirdetett témájában lehet pályamunkát benyújtani a Magyar Agrártudományi Egyesülethez (címe az előbbivel egyezik). Ennek határideje ez év december 31-e. A díjnyertes az Armand Blanc-emlék- érmet kapja meg, díjtalanul részt vehet a kongresszuson és az ahhoz kapcsolódó tanulmányutakon. A magyar díjnyertesnek a szervező bizottság külön 10 ezer forintos tiszteletdíjat ajánlott feL Mozi Vadállatok a fedélzeten. A nagy sikerű színes szovjet filmvígjáték felújító.-a. Csak 4 órakor. A jó, a rossz és a csúf. Kétrészes színes olasz western- film. Csak 16 éven felülieknek, 6 órakor. Részlegvezetői, illetve csoportvezetői munkakörökbe felveszünk: — forgácsolási gyakorlattal rendelkező gépésztechnikust, — gépi berendezések karbantartására lakatost, — présüzembe géplakatost. Érdeklődni lehet a telep vezetőjénél: Veresegyház, Sport u. 2. Veresegyházi telepünkre felveszünk: kétműszakos munkahelyre prés-forgácsolási és szerelési munkákra női dolgozókat. Jelentkezni lehet a telep vezetőjénél: Veresegyház, Sport u. 2. Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Péce- len, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen, október 8-án, szombaton 8 órától, október 10-én, hétfőn 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Kerepestarcsa, Váci Mihály u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban. Domonyban, Galgahévizen, Galgamácsán, Hévizgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon október 8-án, szombaton 8 órától október 10-én, hétfőn 8 óráig: dr. Hamar György, Val- kó, Szabadság u, 63. Az ügyeleti napokon végzen dő exportszállításoknál dr, Rédling Tibor állatorvos vehető igénybe. Szerszámkészítőt, géplakatost, karbantartó villanyszerelőt és segédmunkást FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet a telepvezetőnél: Veresegyház, Sport u. 2. Műanyagfeldolgozásban jártas szakmunkást felveszünk. Érdeklődni lehet a telepvezetőnél: Veresegyház, Sport u. 2. ISSN «133—1957 (Gödollgl Hírlap)
