Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1983. OKTÓBER 30., VASÁRNAP Kcrniull Petőfi T&mdőszövefkezet ilegendé takarmány'a jószágnak — Vetnek-e még? — Nem. .Szombaton múlt egy hete, hogy befejeztük. Pe­dig nem volt képes. Ezerhét- száz hektáron lesz búzánk — mondja Kupi Károly, a kar- tali Petőfi Tsz főmezőgazdá­sza. — Az időjárás kedvezett a szakszerű, gyors munkának, de nagyban segített rajtunk az is, hogy a vetés kezdetéig megérkezett az új IH—6200-as gép, amellyel hármas kapcso­lásban műszakonként átlago­san hatvan hektárt teljesíthet­tek traktorosaink. Országos kívánalom A Petőfi Tsz-ben jó véle­ménnyel vannaK a gepújdon- sag iránt: ezt azért emnínet- jüit meg, mert a nemrég tar­tott túrái vetési bemutatón mások hiányosságairól szól­tak. Kupi Károly szerint a gép egyenletes mélységben vetett, ez romos koveieuneny, s kü­lönösen azt dicsérte benne, hogy a gépmontsrummal egy menetben végezhető el a sor- hengerezés, ami a talaj meg­felelő tömörítése következté­ben segíti a jó kelést. Ahol viszont a henger nem jár, a sorközökben, jól szellőzik, lé­legzik a talaj. A gazdaságban idejében el­vetették az árpát is, méghozzá most 272 hektáron, száztíz hektárral nagyobb területen, mint tavaly, ezzel nemcsak az országos kíbánalmáktlák 'tet­tek eleget, maguk érdekében is cselekedtek: az árpa korán betakarítható növény, így a földekről majd előbb hordhat­nak be abraknak való termést. Ám hozzá lehet tenni: a Pe­tőfi Tsz-ben megtermett az idén annyi tömeg- és abrakta­karmány, amennyivel kitart­hatják a jószágot az újig. Szemek fejsúl/a Ha végeztek is a vetésekkel, tapasztalataikról, okulásul, még el lehet mondani, hogy átmeneti nehézségeik adódtak a foszfor hatóanyagú műtrá­gya, valamint a vasúti vagon hiánya miatt. Többször saját gépkocsijaikat kellett szállí­tásra bevetni, vagy messzebb­ről tefusokkal hozatták a mű­trágyát. Ezek miatt bizony váratlan kiadásaik adódtak már a búzatermelés kezdetén. Az őszi vetésű növények alá nem kevesebb’, mint ezerkét­száz tonna műtrágyát szórtak ki. Kedvező eseményről adha­tott számot Kupi Károly a ku­koricafrontról is: október hú­szadikán az utolsó csöveket is lemorzsolták a kombájnok. Hektáronként 5,7 tonnás ter­méssel fizetett a tengeri. Több lett volna ez, ha a szemek faj- rúlya jobb, sajnos, 10—15 szá­llókkal maradt el a szokásos­tól. — Mennyi termett összesen, s hova tárolták? — A terményforgalmi válla­latnak ezernéevszáz tonnát adtunk át. természetesen má- iusi morzsoltban számolva — mondta Kuni Károlv. — A Gödöllői Tangazdaság fenvő- ’•’araszti kerületének száritójá- ’'<17 hordtuk a t°rménvt. A többit. mintegy 620 tonnát, salát állataink takarmányozá­sára hagytunk meg. Árpa a háztájinak — Az idén is energiatakaré­kosán tárolják a kukoricát? — Ez már a harmadik ősz, amikor a teljes mennyiséget a két méter mély, négy méter széles, fóliával bélelt árkokba hordjuk, s amint ez megtellett tartósító vagy egyéb szer nél­kül, légmentesen zárjuk és nem romlik meg tavaszig. nnte ahogy a kombájnokból kikerült, 22—24 százalékos nedvességtartalommal fedtük le a kukoricát, vagyis nem szárítottuk. — Lesz tehát elég abrak? — A gazdaság állatainak igényén felül is. Már átadtuk a háztáji sertés- és szarvas­marhahizlaló tagoknak is a kukoricát. — Mennyit? — Mintegy 2 ezer 500 ser­tés után egyenként száz-száz kilogramm kukoricát mér­tünk ki, míg a nyolcvan hízó­marhát tartók jószágonként kétszáz kilogrammot vittek el. Ezenkívül még a nyár elején az árpát is megkapták. — Milyen nagy munka van még hátra? — Az őszi talaj művelést 2 ezer 300 hektáron kell elvé­geznünk. A vetésekkel egy időben hétszáz hektáron már befejeztük a szántást, hama­rosan a felénél tartunk. Most már hat nagy teljesítményű erőgéppel folyik ez a munka. F. I. Bővülő fésűsfonói óvoda Emberfők művelése / / Mindenki felrója Kerepestarcsán Bő.e gyártott elemekből készült Kerepestarcsa kórházi szé­lét semmi sem választja el a szántóföldtől. Nem véletlen, hiszen az új negyed is abból nőtt ki, nem régebbi otthonok alapjaiból. Ezért tűnik úgy, hogy téglát és cementet vetet­tek el itt. S jól keltek, mert ma már kétezer ember él együtt a környéken. A földmű­velés helyébe, legalábbis rész­ben, az emberfők művelésé­nek feladata lépett. Először a gyerekekre kellett gondolni — számukra kötele­ző a tanítás. Seregnyien élnek a családi házakban és a kór­házi lakótelepen, megépítették számukra a forfa-iskolát. Az építés helyett talán szaksze­rűbb volna az összeszerelés kifejezés erre a tanintézetre, hiszen előregyártott elemekből készült. A szülőik azért kedve­lik, mert földszintes, barátsá­gosabb, mint az emeletes is­kolák, s mint mondják, attól sem kell félniük, hogy a gye­rekek kiesnek az ablakon. A több szárnyas, több folyo­sóé, tehát igazán izgalmas épületegyüttesben vagy négy­száz nebuló tanul. Sulikönyv­táruk a kezdetektől volt. De ezentúl nemcsak a diákok lá­togathatják és használhatják a tanteremből kijelölt tékát, hanem a környéken élő fel­nőttek is. Sokan az olvasást tartják a műveltség alapjának. Ezért vélték úgy a kerepestarcsaiak, hogy a következő lépésben a lakóterületi könyvtárat hozzák létre. A falukönyvtár az itt élőiknek egyre távolabbinak tűnt — a kórház dolgozói ta­lán nem is ismerték —, egyre kevesebb eséllyel vetélkedett például a televízióval. Köze- lebbre kellett hozni Zsófia- ligetről a Gutenberg-galaxis csillagait, magyarán a köny­veket. Alkalmas terem Hamarosan újabb helyiségekkel bővül a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának óvodája. Képünkön: a házilagos építőbrigád tagjai — Arany András, Szalai József, Nagy Jó­zsef és Bcja Mihály — a kis épület szerelésén dolgozik. Hancsovszki János felvétele így lett — azaz még csak lehet — az iskolaiból minden­ki könyvtára. Ügyes a helyvá­lasztás, bár valószínűleg az egyetlen lehetőség volt, mert a környéken nincs más alkal­mas terem. A forfa-ifkola ma még egyedüli kohója a kör­nyék közösségeinek, elsősor­ban a gyermekek számára köz­pont. Talán a felnőttek is job­ban megismerik majd egy­mást, ha a polcok között ta­lálkozik a tekintetük. Az iskolások a változásból csak annyit észlelhettek, hogy a korábbinál gazdagabb a választék, a szerzők között olyan nevek is szerepelnek, mint Sigmund Freud. S egy különös összejövetel is jelez­te a könyvtáravatás esemé­nyét, író—olvasó találkozóra jött a gyerekék kedvenc me- sélője, Janikovszky Éva. A harmadikos Burik Betty, és a negyedikes Pető ikrek, Judit és Edit az iskola előtt várták a vendéget, és sikerült össze­téveszteniük Kerepestarcsa ta­nácselnöknőjével. Szépen beszél Meglepett, hogy ezek az emberpalánták milyen sokat olvasnak. Egymás szavába vágva sorolták fel kedvenc könyveiket, köztük Varga Ka­talin Gőgös Gúnár Gedeonját, amely úgy látszik nemcsak a mi, hatvanas években iskola­padba ült korosztályunknak volt becses kötete. Majd meg­ismerkedtem a könyvtár má­sik kicsi látogatójával, a ki­lencéves Baldangin Börte Csillával, akinek édesapja bolíviai, édesanyja mongol származású, de ő Magyaror­szágon született, s a legszeb­ben beszélők közé tartozik. Hogy miért szeretik az isko­lakönyvtárat, még egy érvet mondtak: Zsófialigeten a tag­sági díj egy forint ötven fil­lér, itt pedig csak egy forint! Az iskola udvarán A gyerekek számára az lát­szik a legfontosabbnak, hogy a könyvtáros személye nem változott. Amikor őt kerestem a labirintusszerű folyosón, az útbaigazító kisiskolások rögtön tudták, hogy Gabi néniről van szó, s már szaladtak is érte. Gabi néni — Szalontai Gab­riella — húszéves, fiatal, csi­nos lány. Képesítés nélküli második tanévét kezdte Kere­pestarcsán. Két osztály napkö­zis csoportját vezeti, a har­madik és a negyedik bé har­minchárom nebulójával fog­lalkozik. (Ezek után nem titok már előttem, hogy miért éppen ezekkel a gyerekekkel talál­koztam az iskola udvarában és beszélgettem az olvasásról.) Nekem is javasolta, hogy iratkozzam be a könyvtárba. A felnőttek tagsági díja csu­pán három forint... Mivel ér­dekel, sikerül-e közönséget csalogatni az ötezer kötetes szobába, élni fogok a lehető­séggel. Balázs Gusztáv A nap programja Október 30-án. Gödöllő, művelődési köz­pont: Játsszunk együtt! Játék szü­lőkkel és gyerekekkel közö­sen. Vizuális • játékok: nö­vényképek, termésdombormű- vek, kavicsszobrok, 15 óra­kor. TRIÁL-játékvásár. Tel­jes karácsonyi áruválaszték belföldi és importjátékokból (elektromos játékok, LEGO stb.) 10—17 óráig. Boda Gábor szobrászmű­vész életműkiállítása, megte­kinthető 10—20 óráig. Isaszcg, falumúzeum: A múzeum távlati tervei, Vasicza Ferenc előadása, 17 órakor. Bag, művelődési központ: Gyermek játszóház, 9 óra­kor. Hévízgyörk, művelődési ház: Népzenés bál. Muzsikál a gálgahévízi lakodalmas-zene­kar, 20 órakor. Október 31-én. Gödöllő, művelődési köz­pont: Ilyen sesn veit még Hanglemez a gőzmozdonyokről Ilyen lemezt sem adtak még ki Magyarországon! Táncolni nem lehet rá, elmélyülni sem lehet dallamában, s nem is verseket szólaltat meg. Olyan érzés hallgatni, mint amilyen érzés a levegőben teljesen vá­ratlanul felfedeznünk egy ré­gi illatat, mely hajdani felejt­hetetlen élményünket csoma­golta be. A honi barázdás korongok közül legfeljebb a madárhan­gokról felvett lemezhez hason­lítható. Míg ott magnetofon­nal, tölcsérrel felszerelt hang­vadászok az énekesek produk­cióját kapták szalagvégre, itt vasúti töltések oldalán, rende­ző pályaudvari vágányok szé­lén sürgölődtek a hangászok. Helytörténeti élték A magyar gőzmozdonyok cí­mű lemezről van szó. Nem ez az első vállalkozás a világon, amely egy letűnő technikai — és társadalmi — koászak em­lékét próbálja nemcsak írás­ban, hanem hangban is meg­őrizni. Néhány évvel ezelőtt egy drezdai fonotékában talál­koztam hasonló lemezzel. Saj­nos akkor, ott, nem vásárol­tam meg. Most tehát hazaiból pótol­hattam lemezgyűjteményem bántó hiányosságát. A hang- felvétel a vasútmodellezők Keleti pályaudvari kiállításá­nak alkalmából jelent meg, de számunkra is fontos, helytör­téneti jelentőségű. Nemcsak azért, mert Pest megyei, szo­bi lokomotív is hallható raj­ta, amint a gazdasági vasút keskenyvágányú sínéin egy hosszabb emelkedő közeledik felfelé és eléri a vonali kité­rőt. hanem azért is, mert kör­nyékünk valamennyi vasúti pályáján gőzmözdonyok vol­tak a vontatás úttörőd. r Átrohant Aszódon Vaspályák pedig sűrűn át­szelték, átszelik járásunk te­rületét. Kezdve a felsorolást a miskolci fővonallal, folytatva a Budapest—Veresegyház— Vác, az Aszód—Vác, illetve az Aszód—Balassagyarmat mel­lék- és szárnyvonalakkal a már megszűnt és fel is szedett Gödöllő—Veresegyház helyi vasútig. A huszonöt éven aluliak kö­zül kevesen tudják felidézni a miskolci vonalon utoljára za­katoló gőzösök látványát. Ma­gam egyszer, a hatvanas évek közepén láttam Aszódon átro­hanni egy fényes fekete vaspa­ripa röpítette gyorsvonatot Budapest felé. Azóta sem lát­tam személyvonatot szállító gőzgépet errefelé. Két-húrom éve történt, hogy véletlenül elpöfögött egy magányos 424- es a bagi megállóhely előtt, a vonatra várakozók legnagyobb meglepetésére. A mai nosztalgiavonatokat sem szénenergiájú mozdonyok húzzák elsősorban — néhányat már láttunk Gödöllőn átsu­hanni —, hanem villamos ma­sinák. A felső Galga mente a legutóbbi esztendőkig mégsem maradt e csodálatos, bár avítt gépezetek látványa, füstje, csihogása, sípjele nélkül. So­káig közlekedtek még a 424- esek Balassagyarmat és Vác felé Aszódról is vissza. Nyári estéken Hévízgyörkig is elhal­latszott hangjuk, amikor a hármas főút és a vasútvonal kereszteződése elé értek, vagy Aszódon fűtötték kazánjukat. Hévízgyörkig hallatszott A 424-esek voltak a legszebb mozdonyok Magyarországon. Kazánjukat a szükséges nagy méretű rostélyfelület miatt a szokásosnál magasabbra he­lyezték és szélterelő lemezek­kel is növelték a masina mo­numentalitását. Mióta Galga- mácsa felé sem dohognak már. még csendesebbé vált a völgy. A helyükre állt sínbu­szok. a piciny „Piroskák” gyenge kürtjükkel nem győzik megtornáztatni a dombok, er dők mélyén rejtőző visszhan­got. Nem gondoltam volna, hogy a televízióban, egy angol rö­vidfilmben látom majd vi­szont a Galga völgyében ma már legfeljebb képzeletben za­katoló masinákat. A film ké­szítője Utazások a világ nagy vasútjain címmel gőzmozdony vontatta személyvonatot ke­resett az öreg kontinensen Párizson, Becsen átsietve Bu­dapest felé vette útját. Talán nálunk még fellel, gondolta, nyugdíjazás előtti lokomotívo- kat is. Felidézett varázs Csak rendező pályaudvari, teherszállító, illetve gyári szolgálatban álló gőzgépekkel találkozott. (Ügy látszik, nem hallott arról, hogy például Vámosgyörk és Gyöngyös kö­zött még mindig 424-es von­tatja és tolja a személyvona­tokat.) így csak felidézni tud­ta a hőskor varázsát. A film- szalacon közben egy öreg gő zös haladt lassan a nyílt pá­lyán. A háttérben, elmosódva a galgamácsai templomtorony ceruzaalakját véltem kibonta­kozni. A bokrok, a fák is a? Tkiad és Galgamácsa közötti szakaszra emlékeztettek. A filmfelvétel valószínűleg a ná'vakorszerűsítés idején ké szült, amikor kicserélték a sí­neket. Utoljára talán akkor láthattak 424-est vidékünkön Lehet, hogy egyszer nem csak Hatvanban és Balassa gyarmoton, hanem Aszódon i: lesz egy kiállított műemlék mozdonyunk? Mert így, vala­hogy üresnek tűnik az állo­más. B. G. Játszókörök a napköziben (bábkészítés és bábjátékos, dramatikus, fotó- és filmjá­ték növényekkel és növényré­szekkel, népi tánc és népi gyermekjáték) 14 órakor. A helytörténeti kutatások és a honismereti mozgalom idő­szerű feladatai. Dr. Vörös Ká­roly előadása, 17 órakor. Boda Gábor szobrászmű­vész élettnűkiáll’ítása, megté- ’ leinthető 10—20 óráig. Aszód, Üj Tükör klub: Látogatás az ikladi tájház­ban. Iklad, Ipari Műszergyár: 5 kérdés — 5 válasz! Ma­gyarok az olimpiai játékokon. Tangazdaság Kollégium Egy nagyon régi terv vált valósággá a Gödöllői Tangaz­daságban ezen az őszön. A gazdaság nagygombosi kerüle­tében elkészült az a százsze­mélyes ’ ollégium, amely rész­ben a gyakorlaton levő egye­temistáknak ad szállást, s ugyancsak benne helyezik el a betakarítási, növényápolási munkákban részt vevő diáko­kat, ifjúsági építőtáborok la­kóit. Ezen az őszön a paradi­csom és a szőlő szedésében dolgozó fiatalok kaptak meg­felelő elhelyezést, étkeztetést és szórakozási, kulturális le­hetőséget. Néptánc A néptánc kedvelőinek min­den kedden este hét órától táncházat tartanak a Gödöllői Agrártudománvi Egyetem pin­ceklubjában, Minden, a ma­gyar és a délszláv táncok ;ránt érdeklődőt szívesen várnak. íáoiimm Vasárnap: Az idő urai. Magyar—fran­cia tudományos-fantasztikus raizfilm. Csak 4 órakor! Az álarcos lovag legendája. Színes, szinkronizált, amerikai ■vrsternfijm, 6 és 6 órakor. Hétfő: Keresztül a nagy vízváiasz­'ón. Színes, szinkronizált ame­rikai kalandfilm. Csak 4 óra­kor! Könnyű testi sértés. Színes, magyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) # \

Next

/
Thumbnails
Contents