Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1983. OKTÓBER 30., VASÁRNAP Elmarad a vár! eredmény Az Idén kevesebb a Volán-fuvar Szőlősgazdák kontra pincegazdaság Az éremnek két oldala van KelyqHíell teremteni az újbcrnak A nagy országúti bárkák mintha mostanában étvágyta­lanabbal falnák a kilométere­ket. Kevesebb megrakott te­hergépkocsit látni az idén vi­dékünkön is. Az áruszállítás­nak ez a széles körben elter­jedt módja meglehetősen visszaesett. A jelen helyzet legjobb ismerői az 1-es Volán Vállalat 11. számú üzemigaz­gatóságához tartozók, s egy­ben kárvallottjai. Dél-Pest me­gyében ugyanis az ő kenye­rük elsősorban az úgynevezett tömegáru és más szállítmá­nyok fuvarozása. Kiskunlac- házán. Dobáson, Monoron. Nagykátán, Nagykőrösön, Ceg­léden és Abonyban az igé­nyeknek megfelelően látják el a lakosságot szolgáltatásaikkal, de a hivatalok és az intézmé­nyek sem szenvednek hát­rányt, ha hozzájuk fordulnak. Szállítási csúcs Az üzemigazgatóságnak 469 teherautója, 155 pótkocsija, 23 rakodógépe van. Ezek közül ceglédi székhellyel látja e,l fel­adatát 130 teherkocsi, 47 pót­kocsi és 11 rakodógép. Az 1200 fős létszámból 488-an váro­sunkban ülnek a volánhoz. Ek­kora járműparkot bizony nem könnyű egész éven át folya­matosan ellátni munkával. Ráadásul a járműállomány összetétele sem igazodik min­denben az elvárásokhoz. A tö­megárut főleg a 15G billenősre pakolják. A mezőgazdasági szállítások 80—100 fix felüle­tű ZIL és Skoda közreműkö­désével folynak. A fuvarszer­kezet nem a legszerencséseb­ben alakul, hiszen a mezőgaz­daságban az év második fe­lében van a betakarítási — és a szállítási — csúcs, s ilyen­kor lökésszerűen megnő a partnerek igénye. Az év első felében viszont a mezőgazda- sági üzemek saját teherautóik­kal sem tudnak mit kezdeni, illetve bérfuvarozást vállal­nak. Az idén kedvezőtlenül ala­kult az üzemigazgatóság szá­mára az év első nyolc hónap­ja. A beruházások lelassulása 13—15 százalékkal csökkentet­te a tömegáru-fuvarozás irán­ti igényt. Kevesebb bányaka­vicsot visznek a Dabas és Kis­kunfélegyháza térségében levő sóderbányákból. Az útépítések kisebb számát ugyancsak meg­érzik, ezért más megoldást kellett keresniük, és a fővá­rosban a metró meg a Ferihe­gyi repülőtér rekonstrukciójá­nál hasznosítják autóikat. Rövid szezon A másik hátráltató tényező a mezőgazdaság aszályos évé­ből adódik. Kevesebb a ter­més, kevesebb a szállítandó áru mennyisége. A Nagykőrö­si Konzervgyár csúcsidénye például szeptemberre és októ­berre korlátozódott. Rövidebb lett a paradicsom- és az alma­betakarítási kampány. Cukor­répából várhatóan a tavalyi­val azonos mennyiséget kell elszállítani a szolnoki és a hatvani cukorgyárba. A felso­rolt okok miatt az üzemigaz­gatóságnál 12. a ceglédi szol­gálati helyen 4 millió forint eredménykiesést könyveltek el eddig. A pályaudvari fuvarozások száma emelkedett, s a meg­rendelések átrétegeződése ta­pasztalható. A fuvaroztatók közül többen áruik egy részét vasúton, fuvaroztatták. Ily mó­don az átlagos szállítási távol­ság kisebb lett. Kiemelt fel­adatként kezeli a Volán a la­kossági igények kielégítését. Hétfőtől péntekig a délután két óra utáni fuvarok harminc­százalékos árengedményt él­veznek, A lakosok többsége I főleg sódert és homokot ren­del, illetve más építőanyagot. I A SZÖVTAXI és a magánfu­varozók megjelenése erősíti a versenyszellemet. Az igénybe­vétel visszaesését hozta a sze­mélyautókhoz kapcsolható utánfutók elterjedése. Állat­szállításhoz, tápok, takarmá­nyok, egyéb rakományok el­viteléhez ritkábban veszik igénybe őket azóta. A vásáro­zók is egyszerűbb megoldást találnak. A méhészek viszont továbbra is számítanak rájuk a méhcsaládok szokásos ván­doroltatásában. Szerződéses taxik Az adatok ismeretében vi­szonylag jelentéktelenek a la­kosság körében végzett Volán­fuvarok, mégis az idén több mint egymillió forint kedvez­ményt adtak a magánszállítta- tóknak. A tehertaxik igény- bevétele sem egyforma. Van­nak zsúfolt időszakok, más­kor meg alig akad megrende­lő. Most úgy döntöttek, hogy ezeket a járműveket szerződé­ses üzemeltetésbe adják veze­Még a tavasszal történt, hogy vagy ötven szobrászmű­vész sereglett Ceglédre ismer­kedni a várossal. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus — a város vezetőiveft egyetértésben — á Malom térre kiirt egy Városalapítók című szobor- kompozíciót, továbbá a városi tornacsa-rnök elé javasolt plasztikus jelet. Ezek helyszí­nét tekinthették mag az ér­deklődők. Április óta számos műte­remben szorgos alkotómunka folyt, s ennek eredményeként tizennyolc terv érkezett be a lektorátushoz. Az anyagot a fővárosban hamarosan kiál­lítják. A III. kerületben a La­jos utca 158. szám alatti kiál­lítóházban november 1-től 7-ig láthatók a makettek, váz­latok. A zsűri azt követően Az üzemigazgatóság a nyár végéig a tervezettnél alacso­nyabb teljesítményt ért el. s ez a különösen nagymérvű eredménykiescsben mutatko­zik meg. Bár az utóbbi hóna­pokban fellendülés tapasztal­ható, a kitűzött célt az év vé­géig mégsem tudják elérni. Seregnyi ötlettel próbálkoz­nak. Rugalmasabb üzletpoliti­kára törekednek. Szolgáltatá­saikat felajánlják a vállala­toknak, magánépíttetőknek egyaránt. A kocsipark össze­tételét megpróbálják úgy mó­dosítani. hogy túlsúlyba ke­rüljenek az olcsóbban guruló dízelüzemű járművek. Sze­retnék a vállalatoknak bebizo­nyítani, hogy a saját kocsipark hosszú távon kevésbé kifize­tődő, ezért érdemesebb velük kötni egész évi szállítási szer­ződést. A kölcsönös előnyök alapján próbálhatnak egyez­ségre jutni a szállíttatókkal, mint erről a párt városi vég­rehajtó bizottsági ülésén el­hangzott beszámolójukban szó esett. T. T. dönti el, mely alkotások kivi­telezésére ad megbízást. Ettől függetlenül egy másik műalkotás is készül. Konyor- c sík János szobrászművész, aki a vasútállomás közelében lévő Tanácsköztársaság emlék­mű alkotója, Perczel Mór alakjának megmintázásán dol­gozik. Hamarosan az öntödébe kerül a gipszből formált mű, és várhatóan 1935 tavaszán állítják fel városunkban. Afmavfrág Ceglédrőll és a járás több községből hozták a hírt: a kertekben néhány almafa év­szakot tévesztett, kivirágzott. A gazdák nem örülnek ennek, jövő évi igazi termésük vallja káirát a virágmeglepetésnek. Nehéz dolog igazságot ten­ni a termelő és termeltető (vagy felvásárló) vitájában Nem is vállalkozhatunk il^en feladatra, többek között azért sem, mert erre jogunk sincs. Ilyenkor csak a felek állás­pontjának ismertetése marad hátra. Mi is a probléma? A szőlőtermelők a felvásár­lóra (a Közép-magyarországi Pincegazdaság nyársapáti pin­cészetére) panaszkodnak. Nem veszik át a szőlőt, ha átveszik, alacsony árat fizetnek érte. Pedig sok szőlő van, nehéz el­helyezni a termést. (Ha csak ezt hallja az ember, ennek minden szavával egyet tud ér­teni.) Kiváncsiak voltunk a má­sik fél véleményére is. ezért felkerestük a pincészetet,/ és Füle Dénes pincevezetőtő] kértünk az olvasók szá­mára tájékoztatást. A pince­vezető fiatal szakember na­gyon készségesen, teljes nyílt­sággal beszélt erről a problé­máról. Az is látszott rajta, nem először kell erről szólnia. Sok az óbor — Először is, helyesebb, ha én csak a pincészet, tehát Nyársapát helyzetét magyará­zom. Az mindenki előtt köz­ismert, hogy a tavalyi és az idei szőlőtermés rekordmeny- nyiségű szőlőt eredményezett. Ilyen egymást követő két jó évre szinte alig van példa. A probléma itt kezdődik. Ugyanis még elég tekintélyes eladatlan mennyiséggel ren­delkezik a vállalat, most nem részletezem, miért. Igen ám, de ez azt jelenti, hogy a táro­lókapacitások óborral vannak töltve, pontosabban, helyet kell valahogy csinálni a must­nak, illetve az újbornak. — S ezek szerint ezért nincs felvásárlás.., — Emiatt nem volt felvá­sárlás. Ugyanis a vállalati központ — különféle szervek közbenjárására — végül is újra engedélyezte ezt. — Így minden megoldódott? — Higgye el, ennek mi leg­alább annyira örülnénk, mint a termelők, hiszen mi nem a szőlők kivágásában, hanem a szőlő, a must, a bor felvásár­lásában vagyunk érdekeltek. A probléma ennél mélyebb. — Éspedig? — Nézzük például az átlag- termelő magatartását. Neki szerződése van a pincészettel, amiben vállaljuk közösen, hogy egyrészt a termelő az ál­tala termelt szőlőmennyiséget átadja nekünk, illetve mi azt felvásároljuk Ez az elv. S mi a valóságban a helyzet? Tavaly jelentkezett itt egy másik borforgalmi válla­lat, s a mi árainkra ráígért, például egy forintot. A terme­lő erre nekünk leadott valami minimális mennyiséget, majd közölte, nem termett több. Dehogynem termett, csak azt éppen a többet fizetőnek ad­ta le. De ugyanez nemcsak a szőlővel, hanem a borral is ugyanígy történt. — Az idén? — Most nincs jelen másik ) felvásárló! Mindenkinek tele hordója, mindenki szabadulni szeretne az óbortól, de nem­igen kel el. így most jön a termelő, s azon jogaira hivat­kozik, amit teszem azt. két- három éven át egyáltalán nem. vagy jobb esetben is csak részben teljesített, hozná még a pluszmázsákat. Tehát a helyzetnek van ez az oldala is, ami viszont nem sokszor kap nyilvánosságot. Két hét alatt — Számszerűleg hogyan alakulnak az idei fölvásárlási adatok? — Talán csak azt mondom, ami az egyéni termelőket is érinti. így például a nagykő­rösi áfész-szal úgynevezett ke­retszerződést kötöttünk, 300 tonna szőlőre. Ezt a mennyi­séget az áfész nagyjából két hét alatt teljesítette, sőt, 700 mázsával még túl is teljesítet­te. Ekkor kellett egy időre le­állítanunk a felvásárlást. Márcsak azért is, mert a kör­zetünkbe tartozó „hatok” is ■ hozták a szőlőt vagonszám. (Hatok: A nagykőrösi Arany, Mészáros, a ceglédi Kossuth, A cégtábla kinn áll az út mentén. Kopott, foltos, rozs­dareklám. Hajdanvolt betűit hosszan bogarászva imígy ke­rekedik ki az Írás: Kossuth Mgtsz piuínkafőzdéje. Kemény testű dűlő fut a házig. Sötét siklik a műhelyudvarra. Tesped a cefre a nagy vö­dör alján, hathektónyj szesz- teli lé. Fele tiszta körte, má­sik fele zamatos barackból meg almából, kevéske borsep- rőből. A pálinkiakészítés jú­liusban kezdődik, körteérés­kor. Zúzdán, darálón zúdul át a gyümölcs, s a kerek kádba zuhan. Majd fémhordóba sze­dik, itt forrong, erjed, míg­nem híg, vizes hártya telep­szik tetejére, s a massza nem párolog tovább. Legközelebb már a főzdében találkozunk vele. Mozgó vegykonyha, gőzölög, bugyog, bugyborékol, sziszeg, sistereg. A kályhától indulva Péczeli József, a szeszmester meséli a cefre metamorfózi­sát. Vándorvodka Böhöm tűzhely, betonfalak­kal, alatta száraz fa ég. A lángok meghevítik a két és félszáz literrel telő rézüstöt, a nyersanyag zárt tartályát. Ki­adja lelkét a cefre, a szeszgőz merev hengerben iramlik to­vább, befutva egy öthektós, hideg vízzel töltött tégelybe, már vékony spirálcsöveken halad át. A vizet folyvást cse­rélni kell, hatszáz hektónyi ömlik el naponta. A légnemű alkohol lecsapódik, átsétál egy plombákkal vert számláló- szerkezeten, s meggyűlik az alszesztartályban. A neve vodka, 20-25 fokos lehet ek­kor. Kevés. Fokban hizlalni kell, hogy legyen ereje, melegítse a gyomrot. S útjára indul a vodka. Egy másik csövön egy másik üstbe vándorol el, iz­zadni kezd, s halmazállapota újfent átalakul. Gőzként spi­rálos, hűvös vizű tartályba ke­rül, megint folyadék lesz. Alul kondérba csordogál, szintje lassan felfele száll. 50- 51 fokos ekkor, már pálinka. Illata nem túl kellemes, de izes, erős, megteszi a ma­gáét. A lelkevesztett cefre harsogva csődül ki a ház hát­só fertályánál. Feltöltéstől üstbontásig két és fél óra sza­lad el. Lehet fizetni. Merthogy a törteti Dózsa, a Csemői Ha­ladás termelőszövetkezetek s még egy gazdaság.) — Ezután? — Most kaptuk a vállalati központ engedélyét újabb fel­vásárlásokra. — Az árak? Csak sűrített musttal — A vonzáskörbe tartozó területekről vásárolunk fel — a minőségi feltételeinknek megfelelő — szőlőt. Méghozzá, a kereslet-kínálat örök szabá­lyainak megfelelően, termé­szetesen az eddiginél alacso­nyabb áron, kilónként, fajtá­tól függően 4,20 és 7,60 Ft-ot fizetünk. — Ügy tudom, a bort csak meghatározott fok felett ve­szik át. S vizsgálják azt is, nem répacukorral történt-e a feljavítása. — tgy igaz. Csak sűrített musttal lehetséges a minőség, azaz a cukorfok, illetve az al­koholfok emelése. — önök árulnak ilyet? — Nem. Ezt a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság csemői szeszfőzdéje állítja elő. Liter­je — cukortartalomtól füg­gően — nyolcvan forintba ke­rül. Eddig a beszélgetés, s bí­zunk abban, hogy megnyugta­tó választ jelent ez azoknak, kiknek szőlőeladási gondjaik voltak. A vállalat — mint lát­juk — felvásárolja a termést. Ballal Ottó bárki főzethet, ha hoz nyers- ! anyagot, ám az áttetsző gyü­mölcsszesz minden literjéért ' hatvan forintot szurkol le. Hatvanat — no, ez jjem is^ rossz üzlet. Előjegyzés — Ugyan, dehogy — szél Péczeli József. — Két liter pálinka után százhúsz forintot vasalunk be. De kilencven az államé, s legfeljebb harminc marad a tsz-nek. Mindezt bizonyítandó egy számlát vesz elő, mutatja: a kuncsaft az elvitt nedűért hétezerhatszáz forintot fize­tett, ebből ezerhatszázhatvan­hat forint üti a szövetkezet markát. Aminek fedeznie kell a teljes rezsit és a szeszmes­ter fizetését. A főzde naponta egy-két vendéget tud fogadni, július közepétől ez idáig nyolcezer liter fokdús pálinka hagyta el a műhelyt. Az előjegyzési fü­zetben még százötven név sze­repel. V. 8. Jó volt hallani PcdagóguskÓTUs a rádióban Csütörtökön, a Szolnoki Rá­dió Zenei műhelyekben című műsorában Kutas János ri­portja hangzott el a ceglédi Pedagóguskórusról, amely igen szép eredménnyel mun­kálkodik, érdemeket szerzett már kóruspódiumon. Tavaly Békéscsabán, az országos pe­dagóguskórusok országos ta­lálkozóján arany oklevél mi­nősítést kaptak. A rádiós riportban néhány alapító tag szólt a ceglédi kó­rus múltjáról, majd felhang­zott egy igen sikeres műsor­számuk is, Schumann Spanyol szvitjének harmadik tétele, a Boleró. A ceglédi Pedagógus­kórust Holló Gyula vezényelte, zongorán közreműködött dr. Kiss Mihályné. A ceglédiek ebben az évben egyébként egy igen szép nyil­vános hangversenyen győződ­hettek meg a pedagógus dalo­sok zenei kultúrájáról, nem titkolva véleményüket. ho?v szívesen hallgatják igényes, értékes előadásukat máskor is. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) fiég az idén földbe keríti Az év folyamán 1400 tonna vetőmagbúzát állítanak elő a Ceglédi Állam) Tangazdaság hibridüzemében. A vetőmag meg az ősz folyamán a földbe kerül. Füle Ferenc, a hibridüzem ve­zetője a Monori Vetőmag termeltető Vállalat részére indít el egy szállítmányt. Apáti-Tóth Sándor (elvétele tőiknek. Műalkotás, plasztikus jel Á lektorátus állítja ki Városszélit^ szobrok, elemek Feltöltéstől üstbontásig Leikét kilehelte a cefre

Next

/
Thumbnails
Contents