Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
1983. OKTOBER 30., VASÄRNAP 5 Sorsukat nehéz elrendezni Család nélkül kezdik az életet Zsúmhéken egy fa házban kapott éltként az óvoda Ez az épület nem szikrázik az őszi napsütésben. Az egykori zárdakórház fakó falai elnyelik a fényt, s cgyszermind átengedik a belülről hallatszó gyermeksírást. A látogató első benyomása nem azért lehangoló, mintha a zsámbőki csecsemőotthon kis állami gondozott lakói nem kapnának meg mindent, ami emberileg lehetséges, hanem azért, amiért egyáltalán idekerültek. Bevezetés a játékba Kis gyermekcsapat bukdácsol a kerti lépcsőkön. A pe- degógus kíséretével az udvar végi faház felé tartanak. Esetlenségük oka, hogy mindössze két-három esztendősek, s a meredeken felkapaszkodni számukra még komoly feladat. Életüknek abban az időszakában szorultak a társadalom segítségére, amikor a legmeghatározóbb lenne az anya, a család szerepe. Szinte lehetetlen pótolni az elmulasztottakat. Zsámbékon mégis megpróbálják. Ezért létesítették néhány hete az óvodát, ami a faházban kapott otthont. — Csak mi hívjuk óvodának, mert valahogy el kellett nevezni — mondja Nagy Vil- mosné pedagógus, miközben megszabadítja az apróságokat kabátjuktól —, de tulajdonképpen nem az. Kimondottan óvoda jellegű foglalkozásra nem elég érettek. Inkább csak bevezetés ez a játékba, a tárgyak megismertetése, tevékenységre serkentés, de ebből is csak azt és annyit, amihez és ameddig kedvük van. Megrohamozzák a játékokat. Tologatják az autókat, a babakocsit, szétszórják a színes kockákat. A térelválasztó polccal határolt babaszobában ebédhez készülődnek: — Jújj, de finom! — mondja egyikük — s a kiskanállal kaparássza a szövetmajom száját. — Bizony, ti is finomat fogtok ebédelni — mosolyog Nagy Vilmosné. — Énekelni kezd: fújja a szél a fákat, letöri az ágat ... A gyerekek tétován hajladoznak, próbálják a szavakat formálni. — Bácsi! Busz! — rángatja kezemet Pisti, a legelevenebb. Erős szálú, barna haja alig kócolódott össze a játék hevében. Tágra nyílt szemekkel figyeli, mint illesztem helyére az elszabadult kereket. Látszik, kinézett magának. Sze- retethullámait szégyenlősen, torokköszörülve állom. A nyuszi hangja is csak nagy nehezen szólítja el mellőlem: Mindannyiuk anyukája — Én vagyok a nyuszika, hát te ki vagy? — Rudika — vágja rá egy fekete legény, s elkapja a két elálló fület, annál fogva húzza le Nagy Vilmosné, a pedagógus, a nevelő, az anyuka — vagy nem is tudom, kicsoda őnékik — kezéről a mulatságos bábot. Mert ez idő tájt már kiderült, hogy a végtelen türelemmel, ' kedvességgel megáldott fiatalasszony egyszerre valamennyi szerepre alkalmas. Bármelyik szegletben tűnik föl fehér köpenyes alakja, a fészekalja előbb- utóbb köré gyűlik. Lassan kitelik az idő, a Cpttksi ceruzával Programozott színek Cannes-ból felhívni valakit Tokióban vagy New Yorkban — nem szenzáció, de ha közben az illetőt egy képernyőn is láthatjuk, már az. Ezzel játszadozhattak egyebek között azok, akik ott voltak Cannss- ban a távközlés és a videotechnika újdonságainak legutóbbi seregszemléjén a minap. Itt rendezték a hagyományos Vidcom-ot, a videó- távközlés immár kilencedik nemzetközi seregszemléjét, amelyet első ízben nagy vásárral is összekötöttek: a mi- jid, a videojátékok és a házi használatra kitalált informatika vásárával. Számos más szenzációt is kínál. a rendezvény, ecset nél- küli festőfelszerelést — pontosabban festőművész nélküli művészetet: a gép és képernyője aszerint rakta fel a mű alakjait és színeit, ahogy az alkotó optikai ceruzáját forgatta. Az elektronika azonban segített a művész megjelenítésében is: a számítógép képernyőjén a jó ízléssel kissé hadilábon álló műszakiak már elhunyt művészeket támasztottak fel: a program megjelenítette a régvoltakat — mégpedig térben. Mint mondják, rövidesen otthonainkban is lehetőség lesz' efféle szellemjárásra. a három dimenzióban megjelenő, már elfelejtett emberek jövés-menésére — szerencsére (?) csak a képernyőn. Más szenzáció: a fekete-fehér filmeket számítógéppel színezhetjük át. Magyarul: egy régi fekete-fehér kópiából színeset csinálhatunk. Jelenleg egy nagyfilm szinkronizálása még két millió dollárba kerül. Rövid filmeknél volt már példa az új eljárás alkalmazására: híres énekesekről készített fekete- fehér filmkockákat 400—600 ezer francia frankért színezték ki a technika mesterei. A szá-mítógáoes rajzfilmkészítést is ígéretes — és főként gyorsan kifizetődő — vállalkozásnak látszik. Már vállalat is alakult a gépfilmek kivitelezésére. Érthető a láz, hiszen csak a viszonylag egyszerű videojátékokból egyedül az Egyesült Államokban 2,5 milliárd dollár értékű árut adtak el. A számítógépes filmeket már 1980 óta gyártják és a hírek szerint jellegzetes figuráinak, szörnyecskéinek népszerűsége robbanásszerűen dagad; lassan elhomályosítja a hollywoodi ra.Ízf'lmsztárok sikereit. Az 1984-es divat a számítógépes animációban — írták Cannes-ból —: a teljesen csiszolt mozgás, a ragyogó színek és a finomabb körvonalak. K. G. gyerekek csak erős unszolásra hajlandók visszapakolni helyükre a játékokat. Kis színes kártya a jutalmuk« ezért. — Gyorsan elrepült a negyvenöt perc, amit itt tölthetnek — mondja Nagyné. — Sajnos, sokan vannak... öt csoport váltja egymást, reggel nyolctól tizenkettőig. Reméljük, a hasznát mégis lemérhetjük. Míg a főépületben kicsik-nagyok egyrakáson élnek, addig ide csak a legidősebbek jönnek, már ha ezt lehet mondani a két-három évesekre. Beszéd- és mozgás- fejlesztő játékokkal, gyakorlatokkal igyekszünk enyhíteni a helyzetükből adódó hátrányt, hogy jobban tudjanak majd beilleszkedni leendő környezetükbe. Oiihcnra találnak? A gyerekek ismét útraké- szen állnak. Kabátjuk, ruhájuk rendes, tiszta, nem uniformizált. Lefelé már köny- nyebb az út, gyorsan tesszük meg a harminc-negyven mé tért. Bent megtorpanunk egy pillanatra. Az elkülönítő üvegfala mögött egy beteg kisfiú ágaskodik, les kifelé. Az óvodából érkezők csoporttársa. Pisti kiszökik a sorból, felkapaszkodik egy székre, onnan integet, kiabál: szia, Sanyi! Dr. Szabó Margit igazgatófőorvos csak kevés időt tud szakítani a beszélgetésre, a reggeli vizit után, de még további sürgető teendői előtt. — Az óvodai kísérlettel egyebek között az intézeti jelleget szeretnénk megszüntetni — mondja; -!—A gyerekek szempontjából, szakmailag jobb volna, ha tovább lehetne folytatni, de hát nálunk csak hároméves korukig maradnak. Egyébként a megyében vannak már ilyen próbálkozások. — Az is lehet, hogy hiába fáradozunk — folytatja —, sajnos, csak elindítani tudjuk őket és nem elrendezni a sorsukat. Nagyon szerencsés esetben hazakerülnek vagy örökbe fogadják őket, s így találnak új otthonra. Ha nem, akkor jön a nevelőszülői hálózat és végül az állami gondozás. Sajnos az utóbbi a gyakoribb. Fényképalbum lapjait görgeti ujjaival. A legutóbbi álarcosbál résztvevői boldogan, pajkosan kacsintanak felénk. — Most még gondtalanok — mondja, majd az album becsukódik. Kövess László iaegyáfással A Magyar Állami Földtani Intézet kutatóinak munkáját elektronmikroszkóp segíti. A megvizsgálandó anyagokról (40—50 millió éves ősmaradványok, kőzetek) ezerszeres nagyítást is tudnak készíteni. VASÁRNAPI GONDOLATOK VANDÁLOK A vandálokról azt jegyezte fel a krónika, hogy ger- ** mán törzs volt, amely először az Odera mentén telepedett le, de szüntelen vándorlás nyomán eljutottak Dáciába is. Az V. században megdöntötték a római uralmat Tuniszban és a mai Algériában, sőt 455-ben elfoglalták Rómát is, ahol vandál pusztítást végeztek, innen a fogalom. A nép maga felolvadt az európai nemzetek közösségében —, történelmi szerepük megszűnt akkor, amikor i. sz. 534-ben Belizár bizánci hadvezér szétzúzta seregüket, csak a nevük maradt fenn. Sajnos élnek nem vér szerinti utódaik is. Vandalizmusnak tartjuk a telefonkészülékek rongálását, a felhasított bőrüléseket a HÉV-en, a firkálásokat az új házak falain, a futballpályákra bedobott üvegeket —, egyik Diósgyőrött egy embert fejen talált, egy vétlen, ártatlan szurkolót, s a tettest mindössze ötezer forint büntetésre ítélték. E vandál-örökösök jobban meggondolnák a közmorált sértő cselekedeteiket, ha ilyenkor a társadalmi ítélet nyomán arra is köteleznék őket, hogy ingyen és bérmentve takarítsák hónapokig a sportpályák lelátóit, a vasúti várótermeket — azt o közeget, melyet a köz rovására károsítottak. Ezek, sajnos szokvány események, s az is, hogy szemet hunyunk ezen ártalmak felett, s ez fokozza e lump elemek garázdálkodó kedvét. Kőbányán a múltkor valaki, valakik letörték Olcsai Kiss Zoltán Don Quijote című pirogránitból mintázott szobrának a fejét. Kik voltak? Csak köznevüket tudjuk: vandálok. Soha nem pótolható, egyedi művészi értéket csonkítottak meg — kárt okozva mindannyiunknak —, a jövőnek. Fogjuk le végre értelmetlenül és dühödten romboló kezüket. Mivel is? A többség ellenőrző figyelmével, ösz- szefogásával, a KISZ-élet sokkal célszerűbb programjaival, családi neveléssel, az iskolák nagyobb fegyelmével, a közneveléssel, s ha mindez nem segít egyeseknél —, a törvény szigorával. Losonci Miklós az állomás Hérádba Falig épült a szövetkezet köré gok olyan település van az országban és Pest megyében is, amelynek nevét az ottani termelőszövetkezet vagy állami gazdaság tette ismertté. Így tudta meg ország-világ, hogy van egy Boly, Nádudvar, Bábolna, Herceghalom nevű település a térképen. Ilcrnád még ennél is többet köszönhet a termelőszövetkezetének. Hiszen a Március 15. Tsz jelenléte, segítsége csinált falut a tanyaközpontból. Március 15. Tsz pénzzel és társadalmi munkával segítette a település fejlesztését. A gazdaság vezetői felelősséget éreztek, éreznek ma is Hernád jövőjéért, s a köteles segítség- nyújtáson felül is jóval többet adnak. — Dolgozóink javarésze itt lakik — magyarázza az elnök- helyettes. — Ha portalanítunk egy utat, nyitunk egy új boltot, azzal nemcsak magunkon, hanem a dolgozóinkon is segítünk. Ezért figyelünk a falukép alakítására, a közellátás javítására és egy sor más dologra. Van tennivalónk elég. Formátlan még egy kicsit ez a település. Két hosszú utcából áll jóformán, de néhány év múlva már egészen más kép fogadja majd az ide érkezőt. Mi magunk is kezdeményezzük, hogy rendezettebb, esztötikusabb legyen. Ezekben a hetekben készült el harminckét szövetkezeti lakás fiataljainknak. Az akció folytatódik, s azon túl, hogy dolgozóink otthonhoz jutását megoldjuk, ezekkel a házakkal a falu arcát is formáljuk. Fiatalos lendület — Tíz évvel ezelőtt kezdett a szövetkezet fiatalítani — mondja Nagy István elnökhelyettes. — Ifjú szakembereket hoztak ide az ország minden részéből. Tenmészetesen a lakás volt a legfőbb vonzerő. Innen lehet számolná a település életének megpezsdülését is. A helybeliek szinte együk pillanatról a másikra befogadták a messziről jött fiatalokat, akik cserében kezdettől fogva aktív alakítói lettek a település közéletének. A szakembereknek épített házak megváltoztatták a faluképet, s a diplomás fiatalok művelődési igényei lendületet adtak Hernád kulturális életének. Az utóbbi tíz évben minőségi ugrás következett be az általános iskolai oktatásban a jól képzett, hozzáértő ifjú pedagógusok jóvoltából. Hernád fiatal falu lett, ahol pezsgő KISZ-életet él a szövetkezet több mint kétszáz ifjúkommunistája. Lelkesedésből azonban nem lehet megélni. A jól működő Sokféle, statisztikákkal is alátámasztott felmerés készül mostanában arról, hogy hetenként vagy havonta hány órát töltünk olvasással, barkácsolással vagy egyéb, divatos kifejezéssel élve, szabadidős tevékenységgel. A kirándulás is ebbe a kategóriába tartozik, ám az erre vonatkozó adatok korántsem egyértelműek. Mit jelenthet például egy vasárnapi családi kirándulás? Többnyire nem azt a néhány évvel ezelőtt még gyakori hátizsákos túrázást, amikor az idősebbek és a gyerekek számára is jól járható útvonalon elindultunk a hegyekbe egy kicsit mozogni, friss levegőt szívni, kiszellőztetni az egész heti cigarettafüstöt, benzingőzt. Mostanában egyre több a gépkocsis kiránduló, amit az erdei utakon látható keréknyomok mindennél ékesebben tanúsítanak. Kényelmesebbek lettünk, de ugyanakkor sietősebbek is, mert az idő pénz és a motorizált természetjárás gyorsabb a hagyományosnál. Ami meg a friss levegőt illeti? A parkolóban elhelyezett asztaloknál fogyasztjuk el az otthonról hozott elemózsiát, a termoszban forrón maradt feketekávét, és egyesek szerint rágyújtani is más érzés a tölgyek alatt, mint a zárt falak között. Persze, lehetne ezt másképpen is, csak meg kellene próbálni. A' Természetbarát Szövetség újkeletű, nemzetközi túramozgalmat szervez, mégGYALOGOLNI JÓ pedig nem zergeügyességű, jól felkészült sportolók, hanem vállalkozó kedvű fiatalok, idősek, gyerekek számára. A kiindulópont Wartburg vára az NDK-beli Eise- nachban, és a megadott jelzéseken át halad az útvonal Csehszlovákián, Lengyel- országon, Magyarországon keresztül. Természetesen itt sem kizárólagosan gyalogtúráról van szó, de egy-egy ország területén tíz olyan kijelölt helyet kell bejárni (és az ott elhelyezett bélyegzővel igazolni a jelenlétét), amely már semmiféle járművel meg nem közelíthető. Pest megyében Visegrádon. Pilisszent- lászlón, Dobogókőn, Pilisszentkereszten és Pilisborosjenőn át halad a kijelölt útvonal. A nemzetközi túra magyarországi megnyitóját október 1-én tartották, ezt követően húsz német és húsz lengyel természetbarát járta be a kijelölt terepet, megállapítva azt is, hogy sziklamászó képességekre ez alkalommal nincs szükség A bélyegzéshez szükséges igazolófüzet decembertől kapható, ezt követően a Természetbarát Szövetség csoportos túrákat is szervez. Ám addig is bárki elindulhat az országos kék jelzésen, és kipróbálhatja, hogy gyalogolni jó. Ga. J. Dolgozóinak építi Mint a legtöbb nagy termelőszövetkezetnek, a Március 15. Tsz-nek is egy sor melléküzemága működik a fővárosban. A hernádiak fontosnak tartják, hogy budapesti munkatársaik is megismerjék őket, eredményeiket, erőfeszítéseiket. Ez a nyitottság és közvetlenség jellemzi a kétezer- nyolcszáz lelket számláló falu és a tsz kapcsolatát. A szövetkezet építőipari részlege készítette el az új iskolát, amelynek már bővítésén gondolkodnak, s távlati célként tűzték ki a tornaterem építését a már — ugyancsak tsz segítséggel — elkészített tribünös sportpálya mellé. Somogyvári László, az Örkényi közös tanács elnöke: — A termelőszövetkezet magáénak érzi a falut. Bizo-„ nyitja ezt égy sor létesítmény, amelynek megvalósításához nagy segítséget nyújtottak. Megépítették az óvoda és az iskola új konyháját, bővítették a villanyhálózatot, átadtak két pedagógus szolgálati lakást, három buszvárót, egy új fogorvosi rendelőt. Segítenek a telekosztásnál, most vezetik be p községben a gázt. Hosszan sorolhatnám még azokat az eredményeket, amelyek a tsz segítsége nélkül még sokáig csak tervek lennének. Üzemeket telepített A Március 15. Tsz Herná- don kívül Újlengyelben, Üj- hartyánban és Pusztavacson is gazdálkodik. Mindhárom helyre üzemeket telepített, hogy az ottani tagok helyben dolgozhassanak. Üjhartyán pedig végre olyan távolságra került Hernádhoz, amilyenre valóban van. Elkészült ugyanis annak a 4 kilométeres KM földútnak a szilárd burkolata, amely a két települést kötötte össze, azonban az év legnagyobb részében használhatatlan sártenger volt. Az út elkészülte előtt Dabason keresztül, 18 kilométeres kerülővel tették meg ezt az utat. Tíz évvel ezelőtt hajnalonta emberek százai várták a Pest felé menő vonatokat, sok volt a bejáró. Manapság reggelente mindössze néhány felszálló kedvéért áll meg itt a vonat, viszont a szövetkezet busza minden nap tele van a fővárosból kijáró dolgozókkal... Móza Katalin Érik már a kínai kel Megkezdték az őszi érésű kínai kel szedését a korai zöldségtermesztési rendsze: taggazdaságaiban. A hazai és a külpiacon egyaránt keresett zöldséget fóliába csomagolva hozzák forgalomba: hűtve tárolva 2—3 hétig is megőrzi frisseségét. A zöldségtermesztési rendszer néhány éve dolgozta ki és adta át a mezőgazdasági üzemeknek a kínai kel termesztésének technológiáját. Hamar bebizonyosodott, hogy érdemes foglalkozni a salátához hasonló zöldséggel, mert a fejes salátánál több termést ad hektáronként, jól jövedelmez. Értékesítési gondok sincsenek, tekintve, hogy a növény rangos helyet vívott ki magának a korszerű, kalória- szegény ételek sorában: párolva. töltve és főzelékként egyaránt fogyasztható. Kitűnő exportcikk, elsősorban a skandináv országokba szállítják, de az NSZK-bóI is rendszeresen rendelnek belőle.
