Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
I xMlan 1983. OKTÓBER 30.. VASÁRNAP áaa^ Hji viiaspoiitikai UMJJM Elítélik az USA gren agresszióiét Nézeteltérések a NA TO^szövetségesek körében a támadás miatt Jurij Andropov figyelmeztetése a rakéta telepítés ügyéhen A világpolitikai események rendkívüli felgyorsulásának lehetett tanúja az újságolvasó a héten. Teljes „sebességgel” forgott a diplomácia gépezete. Kivette ebből részét a Magyar Népköztársaság is: nagy figyelem kísérte' Euró- pa-szerie a Kádár János vezette párt- és kormány- küldöttségünk lengyelországi látogatását és annak eredményeit. Rendkívül élénk volt a külpolitikai tevékenység a középhatótávolságú rakéták csökkentése ügyében zsákutcába került genfi szovjet—amerikai tárgyalások körül. Mély benyomást keltett az a szovjet— NDK—csehszlovák közlemény, hogy ha a NATO folytatja az amerikai Pershing—2 rakéták nyugat-európai telepítésének előkészületeit, ezeknek az országoknak meg kell tenniök a kényszerű ellenlépést, s akkor a Washington által megbontott egyensúly helyreállítása végett hasonló rakétanukleáris rendszereket kell elhelyezni ezeknek a Varsói Szerződéshez tartozó államoknak területén. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő a Pravdának adott interjújában nyomatékosan hangsúlyozta: eljött az idő, mielőtt még nem késő-a genfi megegyezés előmozdítására. Világossá tette: ha az amerikai rakétatelepítés megkezdődik Nyugat-Európában, nincs értelme a jelenleg zajló genfi tárgyalásoknak. A washingtoni politika azonban a feszültségi gócok szításának módszereit a héten új elemmel egészítette ki a ka- rib-tengeri Grenadában, a nyílt fegyveres agresszióval. Az Egyesült Államok történelme során gyakran folyamodott ilyen beavatkozásokhoz, hogy eltávolítson '-céljainak'5 nem' megfelelő kormányzatokat. A korábbi akcióknál azonban szövetségesei hallgatólagos vagy nyílt támogatása volt a jellemző. Először fordult elő, hogy egy ilyen típusú agresz- szió során az amerikai vezetés kénytelen volt tapasztalni: elszigetelt helyzetbe került, fő szövetségesei bírálták a washingtoni kormányzat lépését. MI AZ ARGESSZIÓ CSL- JA? ______________________ Re agan és az amerikai kormányzat más vezetői olyan benyomást igyekeztek kelteni, hogy az amerikai és más ka- rib-tengeri országok Grena- dán élő állampolgárainak életét akarják megmenteni az invázióval. Ezt azonban tekintélyes nyugati újságok hírmagyarázói is nevetségesnek ítélték meg. Mint rámutattak: a grenadai kormányzat nemcsak garanciát nyújtott ezeknek az embereknek biztonságára, hanem még a szokásosnál is jobban őrködött afelett, nehogy valamilyen közönséges bűnözők által elkövetett cselekmény ürügyet szolgáltasson Washingtonnak a beavatkozásra. Később, amikor ezt kétségbevonták: a Pentagon azt állította, hogy elsősorban a „káosz megelőzésére” szánta el magát az amerikai vezetés a lépésre. (Emlékeztetőül: Pinochet chilei tábornok véres államcsínyének végrehajtását, amelyét annak idején Washington támogatott,1 szintén ezzel igyekezett „indokolni”.) A valóságban természetesen arról van szó, hogy az Egyesült Államok már régóta szerette volna megdönteni Grenada haladó kormányzatát, mert attól tartott, hogy oéldá- ja követésre talál a karib-ten- geri szigetvilágban. Reagan és külpolitikájának irányítói most azért találták „érettnek” a helyzetet katonai cselekvésükre. mert Grenadában bonyolult helyzet alakult ki. A hatalmon levő Új Mozgalomban támadt ellentétek erőszakos cselekményekbe torkolltak, s ezek során meggyilkolták Bishop miniszterelnököt, és kormánya több tagját, majd katonai tanács ragadta magához a kormány- rudat. Ezek a véres események feszültséget teremtettek Grenada barátaival fenntartott külkapcsolataiban is. Ezt igyekezett azután a gyors agresz- szióval az amerikai kormányzat a maga javára kamatoztatni. MIÉRT ÉRTE AZ ÜGYBEN MEGLEPETÉS WASHINGTONT? Egyrészt az lepte meg az amerikai kormányzatot, hogy a fegyveres akció nem egészen a forgatókönyv szerint alakult. A tőkés világ legnagyobb Katonai hatalmának partraszál- ló egységei nagyobb ellenállásba ütköztek, mint arra a Pentagon számított. A legmodei- nebb nehézfegyverekkel felszerelt amerikai katonáknak néhány óra alatt „kész helyzetet” kellett volna teremtendők villámakciójukkal. Ügy képzelték el, hogy mire az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül már ne legyen voltaképpen miről tárgyalni, hiszen a hadműveleteknek addigra be kellett volna fejeződniük a szigetországban. Washingtonnak azonban újabb meg újabb partra- szálló egységeket kellett a helyszínre küldenie, hogy le- küzdje a grenadai hadsereg és a népi milicia utolsó töltényig védekező egységeinek' ellenállását, s légi bombázásokkal és a partvidék közelében horgonyzó hadihajók tüzérségi tüzével igyekezett teljessé tenni a sziget katonai megszállását. Nem „vált be” az a washingtoni törekvés sem, hogy „törvényesítsék” nyílt agressziójukat. Grenada a függetlensége utáni alkotmánya szerint a Brit Nemzetközössághez tartozik. így az angol főkormányzónak, aki a partraszállás idején a szigeten tartózkodott, amerikai magyarázkodás szerint „hatásköré” volt arra, hogy segítséget kérjen a Bishop meggyilkolása utáni katonai hatalomátvétel idején. Ez „titokban” — állította az amerikai kormányzat — meg is történt. A cáfolat azonban — kincs módon a Reagan-tkor- mányzat számára — nem máshonnan, mint Londonból érkezett. Thatcher asszony a parlamentben bejelentette, hogy sem a királynőhöz, sem őfelsége kormányához ilyen segélykérés nem jött, holott London lett volna a legilletékesebb fórum erre. Sőt Thatcher asz- szony felfedte: amikor Reagan a készülő partraszállásról értesítette a brit kormányzatot, igyekezett eltéríteni Washingtont inváziós szándékától. S amikor pedig később a Biztonsági Tanácsban szavaztak az agressziót elítélő javaslat ügyében — amely egyébként az amerikai vétó miatt nem emelkedhetett határozattá — London tartózkodott az Egyesült Államok melletti.felsora- kozásftól. Még kínosabb volt a Fehér Ház számára, hogy Franciaország kormánya semmivel nem indokolható cselekménynek bélyegezte az Egyesült Államok grenadai fellépését és a Biztonsági Tanácsban egy másik ott képviselt NATO-állam- mal. Hollandiával együtt elmarasztalta Washington fegyveres beavatkozását és csapatainak haladéktalan kivonását követelte. A világsajtó kommentátorainak legnagyobb része azt a véleményét hangoztatja, hogy az Egyesült Államok kormányzata veszélyes útra tért, amikor a nemzetközi jog teljes felrúgásával a más országok bel- ügyeibe való beavatkozásra nem riad vissza a katonai eszközök alkalmazásától sem. MIÉRT KELTETT NAGY VISSZHANGOT AZ ANDRO- POV-NYILATKOZAT? Az SZKP KB főtitkára, szovjet államfő ezúttal is új javaslatokat tett a Genfben jelenleg zsákutcában levő szovjet- amerikai tárgyalások eredményességének előmozdítására. Ezek legfontosabbikának nyugati hírmagyarázók szinte egyöntetűen ázt jelölik meg, amely szerint a Szovjetunió hajlandó saját közép-hatótávolságú SS—20-as rakétáinak számát 140-re csökkenteni, abban az esetben, ha a 162 jelenleg rendszerbe állított azonos kategóriájú angol és francia rakétát nem látnák el több robbanófejjel. Más kommentátorok azt emelik ki, hogy Andropov arra tett javaslatot, hogy tárgyaljanak Genfben a nukleáris eszközök célbajuttatásá- ra alkalmas középhatósugarú repülőgépekről is. Az új konstruktív javaslatok mellett, láthatólag mély benyomást keltett Nyugaton az a figyelmeztetés, amelyet Jurij Andropov, ugyané nyilatkozatában fogalmazott meg. Az SZKP KB főtitkára — mint rámutatnak — nyomatékosan kifejtette: a genfi szovjet —amerikai tárgyalások folytatása lehetetlenné válik, ha az új amerikai rakéták megjelennek Nyugat-Európában. Viszont, ha az Egyesült Államok nem kezdi meg e rakéták telepítését, a megbeszélések a svájci városban folytatódhatnak. Ugyanezt erősítette meg a helyszínen — Genfben — Julij Kvicinszkij, a szovjet küldöttség vezetője nyugati újságírók előtt is mielőtt az amerikai nagykövetség épületében soron következő tárgyalásokat megelőzően nyilatkozatot adott. (A genfi megbeszéléseket — mint ismeretes — felváltva, a szovjet és az amerikai nagykövetség épületében tartják.) A csütörtöki kétórás plenáris ülés immár a 104. volt a lassan két esztendeje tartó tárgyalási menetben. „Szilárd alap van a megállapodásra az európai közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról, amennyiben az Egyesült Államok elfogadja a legutóbbi szovjet javaslatot” — mondotta Kvicinszkij. A megbeszélésről való távozásakor pedig hozzátette: „Most lenne lehetőségük. A megegyezés az amerikai féltől függ.” Washington a jelek szerint kitart amellett, hogy egyoldalúan megkísérelje megváltoztatni az európai rakéta-egyensúlyt. Amerikai szóvivők közölték: Washington változatlanul nem akarja beszámítani az európai rakéta-arzenálba az angol és francia ütőerőt. .Túl ezen a Reagan-kormányzat o’yan látszatot igyekszik kelteni a nyugati közvéleményben, mintha a Pershing—2 rakéták telepítésének meskezdése után sem volna akadálya a genfi tárgyalások folytatásának ... Árkus István Békenagygyűlés Ungváron Három ország — a Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország — fiataljai tettek hitet a béke mellett azon a barátsági békenagygyűiésen, melyet tegnap rendeztek Ungváron. A Komszomol Kárpáton túli területi bizottsága által szervezett megmozduláson ott voltak a szabolcs-szatmári ifjúkommunisták képviselői is. Amerikai nyomás Tokióra Reagan elnök küszöbönálló látogatása előtt Washington fokozott nyomást gyakorol Tokióra kereskedelmi engedmények megtételéért. Ennek jegyében kezdte meg szigetországi tárgyalásait William Brock, az amerikai kormány kereskedelmi képviselője. Brock tegnap kijelentette Nakaszone miniszterelnöknek: az Egyesült Államok fokozott erőfeszítéseket vár el Japántól a 20 milliárd dollárt meghaladó amerikai kereskedelmi deficit csökkentése céljából. Hetvenötödik születésnapján Usztyincv magyar kitüntetése Az Elnöki Tanács Dmitrij Usztyinovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját a Szovjetunió marsallját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét a béke védelmében, a magyar—szovjet barátság elmélyítésében, valamint a két ország hadseregeinek fegyverbarátsága és együttműködése fejlesztésében szerzett kimagasló érdemeiért, 75. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntötte ez alkalomból Dmitrij Usztyinovot. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter ugyancsak kifejezte jókívánságait. Moszkvában Lenin-renddel tüntették ki Dmitrij Usztyinov marsallt, szovjet honvédelmi minisztert, 75. születésnapja alkalmából. Hágai tiltó fazás a hgyverkezés e'.hn félmillióstömegde A csendes kiis holland főváros megkétszerezte félmilliós lélekszámát tegnap az ország minden részéből odaözönlő béketüntetőkkel, akik az atomrakéták hollandiai és nyugateurópai telepítése ellen tiltakoztak az eddigi talán legnagyobb atomfegyverellenes megmozdulásukon. 450—500 Washington kény lohn volt növelni katonái létszámát Nem szintek meg a Az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére Grenadában továbbra sem szűntek meg a harcok az intervenciós amerikai erők és az ellenük küzdő grenadai fegyveres erők között. Wesley McDonald tengernagy, az Egyesült Államok atlanti-óceáni fegyveres erőinek főparancsnoka pénteken újságírókkal közölte: Washington csaknem hatezerre — tehát az eddig közölt adatokhoz képest kétszeresére — emelte grenadai csapatainak létszámát. Közben a kubai kormány utasította grenadai nagykövetét, hogy a megállapodás értelmében lépjen érintkezésbe az amerikai főparancsnokkal, s tisztázzák a kiürítés részleteit. Kuba követelte, hogy az Egyesült Államok adjon tájékoztatást a harcokban elesett, illetve megsebesült kubaiak számáról. Válasz helyett az amerikai hadügyminisztérium hivatalos közleményben jelentette: Grenadában több mint ezer kubai állampolgár van, akik közül mintegy ötszázan a grenadai hegyekben harcolnak, s ezért hetekbe kerülhet a „helyzet teljes ellenőrzése”. A kubai kormány erélyesen visszautasította ezt az állítást, A nzmíb’ci rendezés mohit A Biztonsági Tanács határozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteki ülésén 14 szavazattal, egy tartózkodás mellett, határozatban ítélte el a Dél-afrikai Köztársaságot Namíbia folytatódó törvénytelen megszállása miatt. Az egyetlen tartózkodó az Egyesült Államok képviselője volt. A határozat, amelyet az afrikai és az el nem kötelezett országok csoportja dolgozott ki, elutasítja a Dél-afrikai Köztársaság és az Egyesült Államok megalapozatlan követelését, hogy „összekapcsolják” Namíbia függetlenségének kérdését az Angolában levő kubai egységek kivonásával. A dokumentum megerősíti, hogy a namíbiai probléma békés rendezésének egyedüli alapja a Biztonsági Tanács 1978-ban hozott 435. számú határozata, amely előirányozza a dél-afrikai csapatok kivonását Namíbiából, s előírja, hogy nemzetközi ellenőrzés alatt szabad választásokat kell rendezni ezen a területen. Ssk’oződ'óít az osztrák szocialisták kongresszusa Smewetz leit a elnöke Fred Sinowatz kancellár pártelnökké választásával és beszédével ért véget tegnap Bécsben az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) háromnapos kongresszusa. A párt vezetése Bruno Kreisky pártelnök visz- szavonulásától eltekintve változatlan maradt. A párt alel- nökeként újjáválasztották Kari Blecha belügyminisztert, Heinz Fischert, a tudományos és kutatási ügyek miniszterét, Leopold Gratz bácsi polgár- mestert és a párt több tartományi vezetőjét. Az SPÖ központi titkára (a pártapparátus vezetője) továbbra is Fritz Marsch. pontos adatokat közölve a Grenadában levő kubaiak számáról. Eszerint a kubai személyzet teljes létszáma 748 fő, köztük 44 asszony volt; döntő többségük — 636 ember — a kubai építésügyi minisztérium alkalmazottja; a kubai fegyveres erők minisztériuma csak 43 embert küldött Grenadába, közülük is csak 22 a tisztek száma. ★ Pénteken Moszkvában Geor- gij Kornyijenko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese fogadta Grenada nagykövetét, Vfjlfred Richard Jacobs’-! — jelentette tegnap d TASZSZ. A találkozót — amelyen a felek véleményt cseréltek a grenadai helyzetről — a nagykövet kérte. ezer tüntető gyűlt össze a kormány és a parlament székhelyén, a rakétatelepítést ellenző országos bizottság felhívására. A különvonatok, bérautóbuszok százaival érkezők csak a várost környező ligetek, erdők terein gyülekezhettek, a város maga kicsi lévén befogadásukhoz. A menet gyűrűben fogta körül a belvárost. A lassan hömpölygő emberfolyam élő és mozgó falat vont hosz- szú órákon keresztül a kormány és a parlament székháza, a Binnenhof köré. A félmilliós megmozdulás lenyűgözően fegyelmezetten, derűs és vidám hangulatban zajlott, egyetlen zavaró, visz- szás vagy erőszakos mozzanat nélkül. Részt vettek a hágai tüntetésen a baloldali pártok — a munkáspárt, a demokraták 66, a kommunisták és a kis pacifista pártok — képviselői és vezetői. S csatlakoztak a szak- szervezetek, az FNV szakszervezeti csúcsszövetség. Érkeztek békemozgalmi küldöttségek a szomszédos NSZK-ból és Belgiumból. Tegnap a dán főváros, összesen 400 ezer munkást tömörítő szakszervezetei is tilta- koztak az új amerikai atomfegyverek nyugat-európai telepítése ellen. Genf ben holnap kezdődik a megbékélési konferencia Feszült a helyzet Bejrútban K RÖVIDEN.. TÍZ ÉV ÖTA ELŐSZÖR, ma általános választásokat tartanak Argentínában. Tizenhétmillió választópolgár 24 választókörzetben megválasztja az ország elnökét, A FIATALOKNAK a békéért való küzdelemben, a fegyverkezés elleni harcban játszott szerepéről tanácskozik Varsóban a DÍVSZ ifjúsági szemináriuma. Ha nem jön közbe váratlan akadály, hétfőn a genfi Intercontinental Szállóban Amin Dzsemajel államfő elnökletével összeül a libanoni polgár- háborús ellenfelek nemzeti megbékélési konferenciája, hogy ’ kísérletet tegyen az 1975 tavaszán kirobbant belpolitikai konfliktus tárgyalásos rendezésére. Az Amin Dzsemajel kormányát támogató keresztény jobboldalt Camille Samun volt köztársasági elnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Pierre Dzsemajel, a Fa- langista Párt vezetője képviseli. Velük szemben ott lesznek az Ellenzéki Nemzeti Megmentési Front vezetői: a maronita keresztény Szliman Franzsije volt köztársasági elnök, a szunnita mohamedán, Rasid Karami volt miniszter- elnök és Valid Dzsumblatt drúz vezető, Haladó Szocialista Párt elnöke, valamint a szövetségesüknek tekintett Nabih Berri, az Amal nevű síita szervezet főtitkára. A Párizsban élő Raymond Edde maronita politikus bojkottálja a találkozót. A megfigyelőként részt vevő Szíriái valószínűleg Abdel Halim Haddam külügyminiszter Szaúd-Arábiát pedig Szaúd Al-Fejszal külügyminiszter vagy Bandar Bin Szultán washingtoni nagykövet képviseli. Ha a szemben álló felek meg tudnak egyezni az alkotmányos és politikai reformokat feltételező rendezés alap elveiben, akkor új, nemzetiségi egységkormány veszi kézbe az ország irányítását. A bejrúti állami rádió tegnap azt jelentette, hogy Amin Dzsemajel a genfi konferencia megnyitását követően látogatást tesz Szíriában, Szaúd- Arábiában, Jordániában és Marokkóban. Hafez Asszad Szíriái elnök az Asz-Szafir című libanoni lap szerint közölte Dzsemajellel, hogy a hivatalos tárgyalások feltétele az izraeli—libanoni megállapodás érvénytelenítése, ebben az esetben viszont Szíria minden támogatást megad Libanonnak. Ide kapcsolódik, hogy továbbra is feszült a helyzet Bejrút déli elővárosaiban, miután az Egyesült Államok megtorló, megelőző csapásokat helyezett kilátásba az amerikai és francia kontingens ellen elkövetett bomba- merényletek nyomán. A libanoni hadsereg és a falangista milíciák péntek este és tegnap délelőtt Bejrút, peremvidékén és Szűk Fl-Garb térségében hosszas tüzérségi párbajt vívtak a drúz-szocialista erőkkel. Szovjet—kínai közlemény Tegnap délután Moszkvában és Pekingben a következő szövegű közleményt hozták nyilvánosságra a kínai—szovjet konzultációk harmadik fordulójáról: A kínai—szovjet konzultációk harmadik fordulóját 1983. október 6. és 20. között tartották Pekingben. Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes, a kínai kormány különmegbí- zottja és Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet kormány különmegbízottja vélemónvt cserélt, Kína és a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálásáról. A konzultációk nyugodt és nyílt légkörben folytak. A két fél a konzultációkat hasznosnak találta, és megállapodott abban, hogy a konzultációk következő fordulóját 1984. márciusában Moszkvában tartják. « t
