Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-28 / 255. szám

2

x/Wap

1983. OKTÓBER 28., PÉNTEK

KÖIUMÍNY A MAGYAS-LíHGYEL TÁRGYALÁSOKRÓL

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — 1983. október 26—27-én hivatalos, baráti látogatáson Lengyelországban tartózkodott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. •

A magyar küldöttséget szívélyesen fogadták, amely híven tükrözte a magyar és a lengyel nép testvéri barátságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt.

A két küldöttség tárgyalásain részt veit magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi József, az MNK varsói nagykövete, lengyel részről: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Roman Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága elnökségének elnöke, Edward Ko- walczyk, a Demokrata Párt Központi Bizottságának elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Józef Czyrek, a Központi Bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, Zénón Körnender, a PAX társaság elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese, Manfred Gorywoda, a LEMP KB titkára, Mieczyslaw Rakowski, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Madej, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jerzy Zielinski, az LNK budapesti nagykövete.

1.

A Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt helyzetéről, a két ország szocialista építőmunkájának tapasztalatairól. és feladatairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság égyüttműködését és az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről.

Wojciech Jaruzelski tájékoztatást adott a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán hozott határozatok megvalósítása és az. ország életének stabilizálása érdekében folyó tevékenységről, a LEMP vezetésével kialakult Nemzeti Megegyezés Frontjáról, amely egyesíti Lengyelországban a haladó, hazafias erőket, a szocialista építés céljainak és az ország, a nemzet kulcsfontosságú feladatainak a megoldására. Aláhúzta, hogy fellépnek minden — a szocializmus belső és külső ellenségei által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amely et folyamatot megzavarhatná.

A magyar párt- és kormányküldöttség megerősítette, hogy a lengyel haladó és hazafias erők a jövőben js...szállíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyár Népköztáj-'-' saság és a magyar társadalom támogatására a szocializmus vívmányainak megszilárdításában és fejlesztésiében.

A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a marxizmus—leninizmus eszméi, a szocialista internacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján — a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széleskörűen és eredményesen fejlődnek. A hagyományos magyar—lengyel barátság él és erősödik.

Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt internacionalista viszonyának és szoros együttműködésének. A feleik elhatározták, hogy programokat dolgoznak ki a pártkapcsolatok bővítésére és erősítésére.

A tárgyalásokon megállapították, hogy a

W. Jaruzelski vezette párt- és állami küldöttség múlt. év áprilisi budapesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés bővítésére további kezdeményezéseik szükségesek.

A felek nagyra értékelték a két ország parlamentjei, az állami szervek, a társadalmi szervezetek, különösen a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek, valamint a testvérmegyék és üzemek közvetlen kapcsolatainak eredményeit. Készségüket fejezték ki azok bővítésére.

A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tudo- máftyos együttműködés elmélyítésének fő feladataira. A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok elért szintje reális lehetőséget teremt a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítésére, elsősorbán a közúti- jármű-iparban. az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásában. Ez egyúttal további lehetőségeket nyújt a gazdasági együttműködés korszerű formáinak kialakításához, az árucsere növekedési ütemének fenntartásához. Megállapították, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésének fontos, időszerű feladata az 1986—1999. évekre szóló tervkoordináció eredményes befejezése. Elismeréssel szóltak arról, hogy a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság hatékony munkát végez a gazdasági együttműködés tervszerű fejlesztésében.

Kiemelték, hogy gazdasági együttműködésük bővítése hatékonyan segíti országaik szocialista gazdaságának sokoldalú fejlesztését, csökkenti a kedvezőtlen világgazdasági hatásokat.

A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik a KGST többi tagországával együtt tovább munkálkodnak a szocialista gazdasági integráció' elmélyítésén. Meggyőződésük, hogy a KGST-tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek tervezett találkozója jól szolgálja majd a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztését

A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudomány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájékoztatás és a sport területén. Kiemelték, hogy a két ország ifjúságj képviselőinek közvetlen kapcsolatai fontos szerepet töltenek be a kölcsönös megismerésben és a két ország barátságának ápolásában. A felek a kölcsönös érdek alapján készek fejleszteni az idegenforgalom különböző formáit, mindenekelőtt a szervezett turizmust.

A küldöttségek egyetértettek abban, hogy a magyar és a lengyel nép barátságának erősítése, a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése közös érdek., Ezért a jövőben is mindent megtesznek a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvéri vi- szpnyának és együttműködásénak elmélyítéséért. Erre mielőbb átfogó programot dolgoznak ki.

2.

A tárgyalások résztvevői áttekintették a nemzetiközi helyzet alakulását. Megállapították, hogy az utóbbi hónapokban tovább Növekedett a nemzetközi feszültség, fokozódtak a békét fenyegető veszélyek. Mindez annak következménye, hogy a szélsőséges imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egt/es NATO-országokban, nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irányuló politikájukkal, és folytatják az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítésének előkészületeit. Ezzel párhuzamosan fokozódik a propagandakampány a Szovjetunió, a szocialista országok és a haladás más erői ellen. Indokolt nyugtalanságot keltenek az újabb revansista megnyilatkozások, amelyek nemcsak élezik a nemzetközi helyzetet, hanem szöges ellentétben állnak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésével, amelyet az államközi kapcsolatok normalizálásáról kötöttek. Szaporodnak az imperialista beavatkozási kísérletek a szocialista országok, különösen Lengyelország belső ügyeibe, megsértik a nemzetközi gazdasági együttműködés normáit, szankciókat alkalmaznak és korlátozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat.

A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, mindenekelőtt az új amerikai közepes-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítési tervének megvalósítása, nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a békét. Ezért rendkívül fontos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők minden lehetséges módon segítsék elő e fenyegető veszély elhárítását, s járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy Genfben kölcsönösen előnyös megállapodás szülessen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján, valamennyi nép és ország érdekeinek megfelelően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív választ adnának Jurij Andropovnak,\ az SZKP KB főtitkárának ismert javaslataira.

A tárgyalások résztvevőd megerősitették, hogy a mostani nemzetközi helyzetben különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai egységének megszilárdítása és a szocialista építőmunka békés feltételeinek szavatolása. Ezért semmi esetre sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Ugyanakkor készek további összehangolt intézkedésekre a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a kialakult erőegyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ennek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy horderejű béke- kezdefnéfiyezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre, az enyhülési folyamat fenntartására és az államok együttműködésének fejlesztésére irányulnak. Továbbra is érvényesnek tekintik korábbi javaslataikat, közöttük azokat, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget, miszerint elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleáris hatalom mennyiségi és minőségi szempontból fagyasz- sza be a birtokában levő nukleáris fegyvereket, a Varsói Szerződés és a NATO tagálla,- mai állapodjanak meg arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és fenntartják á békés kapcsolatokat.

Hasonlóképpen támogatják a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán beterjesztett új, jelentős javaslatait. A felek jogosnak tekintik azt az igényüket, hogy a NATO- tagországok adjanak konstruktív választ e békekezdeményezésekre.

A tárgyaló felek megelégedéssel fogadták a madridi találkozó sikeres befejezését, amely bizonyítja a Helsinkiben elfogadott elvek életerejét és igazolja a reményeket, hogy az enyhülés eredményei megóvhatok, s lehetséges az enyhülési folyamat fenntartása. Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy országaik az együttműködés szellemében készülnek az 1984. január 17-én Stockholmban kezdődő — az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciára. Azt várják, hogy a többi részt vevő állam is ebben a szellemben ad utasítást a konferenciára utazó képviselőinek.

A tárgyalások résztvevői kifejezésre juttatták, hogy országaik — a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján — továbbra is készek kétoldalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű országokkal. Ugyanakkor határozottan visszautasítanak minden beavatkozási kísérletet és elvárják, hogy tiszteletben tartsák a népük választotta társadalmi rendet és országaik nemzetközi kötelezettségeit.

A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának fontos eleme, hogy sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlődő világ országaival, szolidáris a neo- kolonialista törekvések ellen, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Elítélik a Közép-Amerikában — így Grenadában — a Közel-Keleten, Afrikában és a másutt tapasztalható, az erő pozíciójára támaszkodó imperialista beavatkozási politikát. Kiállnak amellett, hogy a szabadságukért és függetlenségükért küzdő országok, mozgalmak önállóan, minden külső beavatkozástól mentesein határozhassák meg fejlődésüket Síkra- szállnak a válsággócok békés eszközökkel történő felszámolásáért.

A tárgyalásokon aláhúzták az el nem kötelezett országok mozgalma harcának jelentőségét a békéért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatokért.

A felek állást foglaltak az ENSZ hatékonyabb tevékenysége .mellett, az alapokmány betartásán alapuló nemzetközi béke és biztonság érdekében.

3.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a proletár internacionalizmus elvei alapján szorgalmazza a kommunista és munkáspártok együttműködésének elmélyítését és összefogásának erősítését a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és a béke megóvásáért folytatott harcban. A nemzetközi munkásosztály közös érdeke, hogy megfékezze a fegyverkezési hajszát. A két párt a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, valamint minden olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában.

4.

A látogatás a hagyományos magyar—lengyel barátság, a szívélyesség és a nézetazonosság légkörében folyt. Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel. Megállapították, hogy az hozzájárult a két testvérpárt, a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, a két nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításához.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghívta Wojciech JaruzeLskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét, hogy párt- és kormányküldöttség élén tegyen hivatalos baráti látogatást Magyarországon. A meghívást köszönettel elfogadták. v

Varsó 1983. október 27.

Kádár János beszéde a varsói immkésgyűlésen

(Folytatás az 1. oldalról) szer, a népi állam igazi külső es belső ellenségei összekeveredtek félrevezetett, megtévedt emberekkel. Tagadhatatlan, hogy sokaknak voltak sérelmei, sok jogos ok volt a felháborodásra, s ezt az ellenség kihasználta. Harcoltunk, küzdöttünk, amit tudtunk megoldottunk, s töretlenül haladunk a szocialista fejlődés útján.

Nekem úgy tűnik — már elég régóta vagyok kommunista —, hogy azt jól megtanultuk, hogyan kell a kapitalizmust szétzúzni. De azt lassabban tanuljuk meg, hogy a hatalom birtokában, amikor az ország fejlődéséért mi felelünk, hogyan tehetünk eleget feladatainknak. Ehhez jó idő kell, s az sem nagyon vigasztalhat bennüket, hogy a kapitalizmusnak is mintegy 100—150 évre volt szüksége, amíg a feudalizmus fölé kerekedett.

Hazai munkánkról szólva néhány politikai jellegű kérdést szeretnénk kiemelni. Elég hosszú mozgalmi munkám során rájöttem arra, hogy a kommunisták nincsenek különleges anyagból gyúrva, ugyanolyan emberek, mint a többiek: az egyik béketűrő, a másik indulatos, a harmadik türelmetlen, a negyedik meg szeret parancsolgatni. A szocializmus nemcsak a kommunisták számára épül, hanem ez egész nép ügye, jövője és boldogulása. Ezért ebben a munkában mindenkinek részt kell vennie, s mindenkinek azonos jogai vannak, aki ezt a társadalmat építi.

Arra törekszünk, hogy párt-1 tagok és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek jussanak egyetértésre, fogjanak össze, és az egész nép építse a szocialista társadalmat.

Szólni szeretnék a szakszervezetekről is. Mi 1956-ban ezzel a kérdéssel elég drámai módon találkoztunk. Abból indultunk ki, hogy a szakszervezet — miként a párt is — a munkásosztály, a dolgozó nép osztályszervezete. Ebből következően első feladata az, hogy erősítse a munkásosztály, a nép hatalmát. Másik feladata, hogy támogassa a szocialista építőmunkút, a termelés kérdéseinek helyes megoldását. A régi társadalomban a kapitalisták jól megélték abból, hogy kizsákmányolták a munkásokat. A munkásosztály viszont nem élhet meg a kapitalisták kizsákmányolásából. A szocialista társadalom a munka társadalma. _Csak azt oszthatja el, amit már megtermelt.

A szakszervezetek további feladata megítélésünk szerint az, hogy képviselje a tagság érdekeit. Szocialista törvényeink védik a dolgozók érdekeit, de a törvényeket nagyon sok ember hajtja végre. Ezért is fontos, hogy a szak- szervezet foglalkozzék a dolgozók problémaival, garantálja, hogy a munkások érdekeit szolgáló törvényeket betartsák, és emelje fel szavát, tegye meg javaslatait, ha valahol hiba van a végrehajtásban.

A szakszervezetek önálló, felelős teveáenységere a szocialista társadalomban is szükség van. A párt nem hoz iájuk kötelező Határozatokat. Az ott dolgozó kommunistáktól várja el, hogy érvekkel, meggyőző munkával, példamutatással juttassák érvényre a párt politikáját.

További kérdésként a szocialista állam és az egyná- zak viszonyáról kívánok szólni. Hazánkoan, ahol több egy- báz működik, az állam és az egyházak viszonya elvi alapon, tisztességesen rendezett. Tiszteletben tartjuk a hívők ' lelkiismereti szabadsagát, az egyházak autonómiáját. Kívánjuk, hogy az egyházak is tartsák tiszteletben az állam törvényes rendjét, alkotmányát, és lehetőleg értsenek egyet a nép alaptörekvéseivel. Ebben megegyeztünk, érvényes megállapodásaink vannak. A Hazafias Népfrontban a kommunisták, a pártonkívüliek, a tö- megszervezetak' képviselői, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek mellett ott vannak az egyházak vezetői is. Ez kifejezi és alakítja népünk egységét a szocialista építés munkájában.

Én minden magyar állampolgárt tisztelek, becsülök, aki elvégzi a munkáját, mert segíti a szocializmus építését: ebből a szempontból nincs különbség hivő és nem hivő, párttag és pártonkívüli között.

Az állampolgárok egyenrangúak, személyes ügyét ki-jká intézze, ahogy jónak tartja.

Feszült nemzetközi helyzetben élünk. A bonyolult körülmények közepette is a szocialista országok álláspontja világos, tisztességes, igazságos, nyugodt lelkiismerettel képviselhető. Az imperialjsták — különösen az Egyesült Államok vezető körei — katonai fölény megszerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megteremteni. Közös fellépéseink ezt célozzák. Ezt bizonyítja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülése, hét szocialista ország vezetőinek moszkvai tanácskozása, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia megállapodása a NATOra kétatelepítésének esetére tervezett intézkedésekről. Itt Varsóban ismerkedtem meg And ropov elvtárs legutóbbi nyilatkozatával, amelyben újabb előrevivő javaslatokat tett a? európai biztonságot szolgáló megegyezés érdekében.

A lényeg tehát, hogy tárgyalni kell és nem szabad megengedni, hogy az imperializmus katonai erőfölényre tegyen szert. A Grenada elleni agresszió is bizonyítja, mire képes az imperializmus, ha azt hiszi, hogy büntetlenül megsértheti a nemzetközi normákat, és fegyveres intervenciót hajthat végre egy szuverén ország ellen.

A szocialista országok népei e nehéz helyzetben továbbra is bizakodhatnak,, van erőnk. A szocialista országok összefogásával, a népek békeakaratára támaszkodva meg tudjuk akadályozni, hogy az imperialisták új világháborút robbanthassanak ki. Jó idegekre, állhatatosságra van szükség és mindenkinek el kell végeznie a maga dolgát.

Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormányunk, népünk a jövőben is együtt küzd önökkel igazságos ügyünk győzelméért, a szocializmusért és a békéért.