Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

H-'tsiemközt Két városi népművelővel Hárman ülünk a Madách Imre Művelődési Központ igazgatói irodájában. Végh Károly még ösztönös beideg­ződéssel mozdul, ha cseng az előszobái telefon, miköz­ben ebédel a titkárnő. Helyette azonban már Varga Zol­tán jelentkezik, s ezen mind a hárman mosolygunk. Hat év után nem könnyű el. szakadni. Munkák, sikerek, kudarcok öröme marad az ember után, ha elmegy vala- honnét. — Mire emlékszik a legjob­ban — kérdezem Végh Ka- rolytól, aki október elejétől a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályának főelőadója­ként ül naponta vonatra, in^ gázik Vác és a főváros között, járja a megye művelődési in­tézményeit. Hozzá tartozik a hálózat. 1 — Amikor idekerültem, már kész volt a ház, voltak elődeim is. Lényegében mégis az elmúlt hat év az az idő­szak, amikor kialakult a ház munkatársi gárdája, művelődő közösségei, kiscsoportjai, a művelődési alkalmakat nyújtó formák. Űj tárgyi feltételek teremtődnek a városban, sike­rült hasznos művelődési folya­matok elindítása. A város sze­rintem jó talaja volt, s ma is az mindennek. A vezetők itt mindig szívügyüknek tekintet­ték a közművelődés feltételei­nek megteremtését. De mivel közös fenntartási szerződése­ket kötöttünk az üzemekkel, tőlük is nagyon sok támoga. tást kaptunk, s különösen so­kat tettek a kapcsolatok konk­retizálásáért a város munka­helyein szép számmal dolgo­zó üzemi népművelők. Talán nem szbujektív megjegyzés, ha azt mondom: más város­ban még nem lehetne ilyen sok, jól felkészült üzemi nép­művelővel dicsekedni. Végh Károlyt akkor is megérthetnénk, ha a megjegy­zése szubjektív lenne, hiszen a tájban nőtt fel, ha nem is annak központjában. Diósjenő- ről indult, hosszú ideig a rét­sági járás művelődési köz­pontját igazgatta, megyei munkahelye ellenére is váro­si polgártársunk marad. Jó lenne, ha az elért ered­ményekről, a legfőbb állomá­sokról is beszélne — kérem. — Ha nem is sorrendben, s nem is személyes érdemként, hanem a kollégákkal együtt elért eredménynek tekintve, több dolgot kellene most sor­ra vennem. Hacsak a kiállítá­sokra gondolok, s azok közül is a legrangosabbakat emlí­tem: például Barcsay Jenő tár­latát, amely jóval túl nőtt a város határán, több más ha­sonló rendezvényünkkel együtt. Jó k's közösség a vá­ci csillagdát létrehozó Göncöl klub, amely azonos című rendszeres kiadvánnyal is je­lentkezik. A színházi előadá­sok kialakult rendszere, a Vá­ci Nézőtér életre hívása, a város zenei hagyományait to­vább fejlesztő, sikereket elérő kórusok és a Musica Humana kamarazenekar műsorai. Ezek mind olyan tények, melyek a hivatalos megyei statisztiká­ban is elit helyhez juttatják a várost. Gyakorlati munka után el­vi, másféle feladatok. Gondo­lom, az átmenet nem nosztal­giamentes. — Most még gyakrabban bejövök a házba. Tényleg nem könnyű elszakadni. De az itt eltöltőt idő, a tapasztalatok sokat segítenek majd a me­gyénél is. Varga Zoltán sem idegen­ként erkezett egy evvel ez­előtt, akkor az igazgatóhelyet­tes posztjára. Nagymaroson igazgató voit, olyan ember, akire azt szokás mondani; mo­toros a pályán. Igaz meg fia­talember, tele amuiciúval, energiával, s ez itt nagyon kell. Azt ismétli amit vegn Aároly is megfogalmazott, hogy a vezetőválias nem okoz torest, mert az idei progra­mot, az évad koncepcióját együtt alakították ki. na a vezetes egyéni stílusa némileg mas is, a dolgok foiyiatoanaK úgy, ahogy elkezdtek, igaz, jo lett volna még egy kicsit helyettesnek maradni, de nat úgy látszik, a marosi 10 es jel év után újra igazgatónak kell lenni. Épp az itt eltöltött egy év segítette elő, hogy nem je­lent gondot az átállás. Tervek, szándékok? Ezekről nem mondok sem­mit. Az embert úgyis a tények minősítik. Köztudott, sajnos nagy a vándorlás ezen a pá­lyán környékünkön is. Sok­szor hallottam már tapaszta­latlan kezdők hangzatos nyi­latkozatait, s voltam tanúja csendes távozásuknak. Nyilat­kozás helyett inkább dolgozni szeretnék. Jelentős változások­ra szerintem nincs szükség. A feltételeket jónak tartom. Kol. légáimat is arra buzdítom, hogy tegyük még nyitottabbá a házat. A lakosság szolgála­tában állva működjünk együtt még jobban a társin­tézményekkel. Kutatjuk az igényeket, gyakran előfordu­lunk majd a lakótelepeken is. A közigazgatás átszervezése miatt jobban oda kell majd figyelnünk a város közelében működő vidéki művelődési házakra, hogy módszertani se­gítséget adjunk. Mint a beszélgetésből kide­rül, az intézmény költségveté­se megközelíti a 10 millió fo­rintot. Az állami támogatás nem emelkedik, az árak eset­leg drágulnak. Az új igazga­tónak meg kell küzdenie a várható gazdasági gondokkal is. Ez elképzelhető. Ügy gondo­lom, hogy a közönség igényeit jobban figyelembe kell majd vennünk. Előtérbe kerülnek a közhasznú, közvetlen érde­keltséget tükröző, praktikus szolgáltatások. — Esetleg a közönség már kialakult rétegei is megértik, hogy szellemi igényeikre töb­bet kell áldozniuk — szól köz­be Végh Károly. És még egy feladat, amivel a jelent és a jövőt is szolgál­juk — folytatja ismét az új igazgató.^ A gyerekek, az isko­lások művelődési szokásainak formálása a művelődési ház­ban. Az lenne jó, ha ők ezt már életük nélkülözhetetlen ele­mének tekintenék. Kovács T. István' A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1983. OKTÓBER 27., CSÜTÖRTÖK Az üzemorvosi ellátásról ^ Válaszoltak a kérdőívekbe A Váci Járási Hivatalban tartották a helyi tanácsok el­nökeinek és titkárainak azt az értekezletét, ahol napirendre tűzték az üzemorvosi ellátás alakulását és az üzemek mun­kaegészségügyi helyzetét. A téma előterjesztését dr. Barta Györgyi városi-járási főorvos és dr. Kőhalmi Margit állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő készítette, s a ta­nácskozás munkájában részt vett dr. Somosi György, a Pest megyei KÖJÁL igazgató- helyettese is. A fontos kérdés vizsgála­tát széles körű felmérés előzte meg. Harminchá­rom olyan nagyobb üzem­hez küldtek kérdőívet, ahol fokozott hangsúlyt kap az egészségügyi ellá­tás. A beérkezett válaszok alap­ján táblázatos kimutatások, statisztikai adattárak készül­tek. A Váci Városi-Járási Köz­egészségügyi-Járványügyi Szolgálat munkaegészségügyi szempontból 171 ellenőrzendő egységet tart nyilván a terü­letén. Ezek között van a Fő­városi Kézműipari Vállalat gödi Bőrlabda üzeme, a Pa­pírfeldolgozóipari Szövetkezet fóti telepe, a 22. számú Volán váchartyáni üzeme stb. A váci járás munkaképes lakosságá­nak nagyobb része a járáson kívül, kisebb része a járás ipari üzemeiben, termelőszö­Tilosat mutat a fénysorompó Az életükkel játszanak A televízió híradásaiból egyre sűrűbben kapunk érte­sítést vasúti átjárókban tör­tént balesetekről. Akár töme­ges, akár egyéni, a látvány el- borzaszt. Egyenlőtlen erők üt­közése. Mégis naponta meg­próbáljuk, átmegyünk a tilost jelző fénysorompón, kockára téve életünket, gyermekeink, családunk sorsát. Gyalog, ke­rékpárral, gépjárművel. Az emberi felelőtlenség szinte ha­tártalan. Nem érezzük tetteink súlyát. Most sikerült átcsúsz­nunk. Vajon mindenkinek? E témában beszélgető part­nerem Varga László törzszász­lós, a Vác városi-járási Rend­őrkapitányság közlekedési al­osztályának vezetője. — A váci járás területén is ugrásszerűen megnövekedett a vasúti átjárókban a balese­tek száma. Egyre figyelmetle­nebbek és türelmetlenebbek az emberek. A fénysorompó­val ellátott átjárókban rábíz­zuk magunkat a berendezésre és nem nézünk kellő körülte­kintéssel szét. Sőt, a tilos jel­zést figyelmen kívül hagyva átmegyünk rajta. Holott a KRESZ minden esetben a kel­lő körültekintést írja elő szi­gorúan. — Hol történtek balesetek vasúti átjáróknál a járásban? — Verőcemaros külterületén Magyar Béla motorkerékpár­ját figyelmetlenül vezette és egy átjáróban összeütközött a kisvasút szerelvényével. Uta­sa súlyos sérülést szenvedett. Hogy nagyobb baj nem tör­tént, csupán annak köszönhe­tő, hogy a szerelvény lassan közlekedett. A második bal­eset Foton, a Sallai úti fény­sorompóval ellátott átjáróban történt. F. István 15 éves fia­talember, a tilos jelzést fi­gyelmen kívül hagyva, segéd­motorkerékpárral megkísérelte az átjutást — a helyszínen meghalt. Szülei, hozzátartozói hazavárták — hiába! A harmadik ilyen baleset Alsógödön történt. Itt gyalo­gos hagyta figyelmen kívül a tilos jelzést. A vonat halálra gázolta. — Ezek a balesetek sem minden tanulság nélkül valók. De vajon tanulunk-e belőlük? — Ellenőrzéseink azt mu­tatják, hogy nem. Egyre több a szabálysértés a vasúti átjá­rókban. A rendőrség és a MÁV illetékesei egyre sűrűb­ben tartanak ellenőrzéseket ezeken a helyeken. Az ellen­őrzések elsődleges célja a bal­esetek megelőzése. A szabály- sértők között találhatunk gép- járművezetőket és gyalogoso­kat egyaránt. A tilosat mu­tató fénysorompó mindkettő­nek szól. — A szabálysértőkkel szem­ben hogyan járnak el? — A vasúti átjárók tilps jel­zését megszegők a kiemelt szabálysértés kategóriájába tartoznak. Ennek szellemében került módosításra a szeptem­ber 1-től érvénybe lépő sza­bálysértési törvény, mely sze­rint 10 000 Ft bírsággal sújt­hatok a szabály megszegői. Azonban az ellenőrzések el­sődleges célja a balesetek megelőzése, testi épségünk megóvása. Ennek érdekében sokat tesznek munkatársaink, társadalmi aktivistáink. Ha ez nem elég, a célunkat nem érjük el, élünk a bírságolás eszközeivel és a legszigorúbb felelősségre vonást alkalmaz­zuk. Mindez értünk van, és nem ellenünk! Papp László Szombaton Áramszünet Az ÉDASZ váci kirendeltségétől kapott tájékoztató szerint október 29-én 8—16 óra között áramszünet lesz Vác alsóváros területén a Vak Bottyán tér, Iskola utca, Klein Ká­roly utca, a Rádi utca és Sebes Imre utcák környékén. vetkezeteiben, azok ipari mel­léküzemeiben dolgozik. Közegészségügyi szempont­ból ma már kevésbé az ipari üzemek jelentik a gondot, mert ott a tevékenységnek megfelelően alakítják ki a munkahelyeket s betartják a munkavédelmi előírásokat. Ál­talában az ipari üzemekben nagyobb gondot fordítanak a dolgozók egészségvédelmére, mint a mezőgazdasági üzemek melléküzemeiben. A keletkező szennyező anyagok nagyobb része az ipari üzemekből ke­rül a környezetbe. A Kéziszerszámgyár nagy­marosi Precíziós Gyáregységé­ben a galvanizálás során ke­letkező szennyvíziszap, a 22. számú Volán váchartyáni üze­mében keletkező olajos szenny­víz és szennyvíziszap, a szobi és a nagymarosi szörpüzem tar­tósítószert tartalmazó szenny­vize, a fóti MÜFA ipari szö­vetkezetben a polystirol fel­dolgozása során keletkező gő­zök és gázok környezetbe ju­tása jelenti a legnagyobb ve­szélyt a járás területén. Sok helyen kifogásolták a szociá­lis létesítmények állapotát, vagy annak hiányát. Az ipari üzemekben fel­használt anyagok számá­nak növekedésével emel­kedett az emberek egész­ségét veszélyeztető mun­kahelyek száma is. Ezért nagyobb hangsúlyt kgoott a munkábaállást rpeg- előző alkalmassági és idősza­kos orvosi vizsgálatoknak a jelentősége. Ezt a váci és a szobi szakorvosi rendelőinté­zetekben végzik, s ezek száma tavaly Vácott 2561, Szobon 258 volt. A váci járás üzemeinek munkaegészségügyi helyzete közepesnek mondható. -Elő­nyös helyzetben vannak azok az üzemek, ahol heti néhány órában alkalmazni tudnak or­vost, aki rendszeresen kijár az üzembe, ismeri a munka­helyeket, a különböző veszély- forrásokat. A lakóterületen elhelyezke­dő üzemek levegő szennyező hatása műszaki megoldással, vagy a tevékenység korlátozá­sával csökkenthető. Legutóbb a Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet sződligeti telepén szüntették meg a festést. Az üzemek létszámát fi­gyelembe véve — a járás­ban szervezett üzemorvo­si fejlesztést nem tervez­nek, esetleg (például Gö­dön) a nagyobb létszámú mezőgazdasági üzemek el­látását is biztosító üzemi körzeti orvosi állás szer­vezése jöhet szóba. Dr. Török Antal, a váci Já­rási Hivatal elnöke összefog­lalójában elismerését fejezte ki a tárgyalt előterjesztés gon­dos összeállításáért. A járás­ban — az üzemegészségügyi helyzet javítása érdekében — a jövőben szorosabb munka- kapcsolatot kell kialakítani a közegészségügyi szolgálat il­letékesei. az alapellátás ’ orvo­sai, valamint az üzemek ve­zetésé között. Papp Rezső Autósok figyelmébe Fényszóró­beállítás A Váci Autójavító autósport, szakosztálya és a Közlekedés- biztonsági Tanács aktívái no­vember 1-től 30-ig délután 5 és 8 óra között díjtalan fény­szóró-beállítást és fékhatás- mérést végeznek az autójavító telepén. Az itt jelentkező au­tótulajdonosok típustól füg­getlenül megvizsgáltathatják a biztonságos közlekedés e két legfontosabb elemét. Ugyanitt kedvezményes biz­tonságtechnikai vizsgálat is elvégeztethető november hó. napban. A vizsgálat célja, hogy kevesebb baleset történ­jen műszaki meghibásodás miatt a közutakon. Találkozás a választókkal Fogadóórák A Pest megyei Tanács tagjai közül: Kovács Jánosné: októ­ber 27-én (csütörtök) 14 órától a CEMÜ-ben (Lenin út). Toldi Sándor: október 27-én (csütörtök) 14 órától a hajó­gyárban (Vác, Derecske dűlő). Zemplényi Zsuzsanna: októ­ber 31-én (hétfő) 14 órától a HAGY-ban (Zrínyi út). Országgyűlési képviselő, Kot­tái Imre: november 1-én (kedd) 14 órától a Tejipari Vállalatnál (Deákvári fasor) tart fogadóórát. Rád Modernizálás A rádi Rákóczi utcában jó ütemben épül az általános is­kola melletti vizesblokk, mély az iskola tornatermét és más szociális létesítményeket szolgál. A munkálatokat a váci Magasépítő Közös Vál­lalat végzi s várhatóan ez év végére befejeződik az építés. i Csőfektetés miatt Változott a forgalmi rend December 15-ig az Eötvös utca — Élmunkás utca és a Törpe utca közötti szakaszát gázvezeték fektetese miatt le­zárták. Az új forgalmi rend: Cházár A. u. átmenetileg zsák­utca lesz, ezért az utcába csak a Szarvas közön és az Élmun­kás utcán át lehet behajtani. A Törpe utca egyirányú, az Eötvös utca felé. 1 Az Eötvös utca Törpe és Széchenyi üteg közötti szaka­sza egyirányú a Széchenyi utca felé. Szereplés közben * Papp István felvételt [^agymaroson, Ceglédbercelen Veresegyházon a megyében. A 60 év alatt közel 500 fel­lépés mindegyikére nehéz visszaemlékezni, s nem is cé­lunk felsorolni, azokat a helye­ket, ahol megfordultak. Sike­reiket bizonyítja az a 11 ser­leg amit kaptak, s a Szo­cialista kultúráért cím elnye­rése is, amit a jubileumi est után nyújtottak át nekik, — örültünk a szép kitünte­tésnek, s remélem megélünk még GO évet — mondta kissé tréfásan Pista bácsi. Mert tudja két éve létszámhiány­ban szenvedtünk és karna­gyunk sem volt. Remélem az idén, s jövőre sem lesz már ilyen gondunk. Foglalkozá­sainkat egyébként minden hé­ten kedden este tartjuk. Saj­nos egyre kevesebb fiatal jön közénk. Kellene a fiatal hang is. — Vannak támogatóik? — Igen. A gödi Dunamenti Tsz és a helyi tanács segíti munkánkat. — Gondoltak-e múzeum lét­rehozására? . — Magyarkúton van a da­losházunk. Az amolyan mú­zeum is. A három szoba és konyha be van rendezve. Az a ház 1940-től a miénk. — Mit énekelnek a legszí­vesebben? — Halmas László paraszti nótáit. Jöjjön el kedden, akkor meghallgathatja... Nagy Péter János ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A göd-felsői munkásdalkör 60 éves. — Hiába, elszálltak az évek a kórusunk felett is — kezd­te beszélgetésünket Papp Ist­ván, az együttes vezetője. — Örömmel mondhatom el, hogy alapító tagjaink közül ketten még ma is élnek. A 83 éves Rácz Lajos bácsi és a 79 éves Csömör János bácsi sokat tud­na beszélni a régmúlt idők­ről. Én is csak a megsárgult újságokból, tárgyi emlékekből tudom felidézni a múltun­kat. — Hogyan kezdődött? — Labdarúgó-sportkör tag- 1 jaiból alakult 1923-ban a dalárda. Az első karnagyuk Treum József volt. A maguk szórakoztatására énekeltek. Az első jelentősebb fellépé­sükre 1925-ben Rákósligetsn került sor, ahol első díjat nyertek. Ma úgy hívják. KÓTA, ak­kor úgy hívták. Magyar Dalos Szövetség azt P szervet, amely akkoriban rendezte az orszá­gos versenyeket, dalostalálko­zókat. Debrecenben rendez­ték meg az Országos Magyar Dalosszövetség meghívásos dalosversenyét, ahol serleget kaptunk — emlékezik vissza a régmúlt időre Papp István. Aztán szerepeltünk Vecsésen. Jöjjön e! hozzánk kedden A gödi kórus már hatvanéves

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents