Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
"x^áíifSSf 1983. OKTÓBER 4., KEDD A Pravda szerkesztőségi cikke a genfi tárgyalásokról Megtévesztő amerikai propaganda A Pravda keddi számában szerkesztőségi cikket közöl „Rugalmasság Washingtoni módra — avagy egy újabb megtévesztés” címmel. A cikket az alábbi biakban ismertetjük. Az utóbbi két hét 6orán Washington széles körben reklámozza a közép-hatótávolságú atomfegyverekkel kapcsolatos genfi tárgyalásokon képviselt, állítólag rugalmasabb álláspontját. E reklámhadiárat csúcspontja az Egyesült Államok elnökének az ENSZ-ban mondott beszéde volt, ahol az elnök kihirdette a világnak az „új” amerikai álláspont alapvető elemeit. Miről van valójában szó? Lehetséges, hogy az Egyesült Államok végül is ainra a következtetésre jutott, hogy el kell állnia új atomrakétáinák európai telepítésétől? Egyáltalán nem. Csakúgy, mint eddig, most is azt javasolja, hogy mindössze arról szülessen megállapodás: menynyivel csökkenjen a szovjet közép-hatótávolságú rakéták száma, és hány amerikai rakéta európai telepítésével egészítsék ki a NATO már meglevő nukleáris fegyvertárát. Akkor talán Washingtonban felismerték azoknak a kísérleteknek a hiábavalóságát, amelyek azt akarják elérni, hogy a Szovjetunió ne követelje az angol és a francia atomfegyverek számításba vételét, feledkezzék meg arról, kire irányulnak ezek a fegyverek ? Semmi ilyesmiről szó sincs. Az Egyesült Államok továbbra is kategorikusan megtagadja az angol és a francia rakéták, s az atomfegyvereket célbajut- tatá repülőgépek számításba vételét. Csakúgy, mint eddig, nem akarja tudomásul venni azt a teljesen magától értetődő tényt, hogy a Szovjetunió — megállapodás útján, ha az Egyesült Államok hajlandó a erre, vagy anélkül —, de mindenképpen rendelkezni fog az e fegyvereket megfelelő módon ellensúlyozó potenciállal. Akkor miről van egyáltalán szó az elnök és a többi amerikai hivatalos személyiség nyilatkozatában, miről szólnak ezek a nagyhangú megnyilatkozások? Vegyük sorjában, ELŐSZÖR: Mint ismeretes, a fenti két alapkérdéssel kapcsolatban elfoglalt — jogellenes és egyszerűen irreális —, álláspontját Washington úgy egészítette ki, hogy — mintha csak azért tenné, hogy méginkább elfogadhatatlanná tegye a Szovjetunió számára — „jogot formál” annyi új amerikai rakéta európai telepítésére, amennyivel a Szovjetunió rendelkezik nemcsak az ország európai, de ázsiai részén együttvéve. Természetesen a kérdés ilyetén feltevésében semmilyen logika • nincs, mivel a Szovjetunió Keleti területein levő közép-hatótávolságú rakétáknak semmi közük Európához. Ottani elhelyezésüknek megvan a maga oka. Nos, megszületett a döntés: ezt a nyilvánvaló ostobaságot, amit „globális hozzáállásnak” neveztek el, bizonyos mértékben álcázni kell. Most a „globális hozzáállás” helyett „globális mennyiségi határokról’ beszélnek, ami közérthető nyelvre lefordítva a következőt jelenti: az Egyesült Államok ez esetben is be akarja bizonyítani, hogy „joga van” a már meglevő, európai és ázsiai előretolt telepítésű atomeszközei kiegészítéseként ugyanannyi közép-hatótávolságú új rakétát telepíteni, amennyi ebből a fegyvertípusból összesen van a Szovjetunió egész területén. Az Egyesült Államok jelenlegi álláspontjának minden „újdonsága” és „rugalmassága” abban áll, hogy most, ahogy látható is, azt ígérik: nem összes rakétájukat telepítik Európában, hanem azoknak csak bizonyos hányadát — a többit pedig — ahogyan az elnök bejelentet- ‘te — „valahol másutt”; az Egyesült Államok vezetőinek magyarázataiból kitűnik, hogy ez a „valahol” a Szovjetunió területeinek közelében lenne. MÁSODSZOR: az Egyesült Államok és a NATO jelenlegi tervei szerint — mint Ismeretes — 572 közép-hatótávolságú nukleáris eszközt akarnak telepíteni Európában (108 darab Pershing—2 ballisztikus rakétát és 464 darab földi telepítésű manőverező robotrepülőgépet). S íme, most ünnepélyesen kijelentik, hogy abban az esetben, ha a Szovjetunió „áldását adja” mondjuk 450 és nem 572 amerikai rakéta telepítésére Európában, és más, a Szovjetunióval határos területeken, és beleegyezik abba, hogy saját rakétáinak számát megfelelő módon csökkenti, akkor az Egyesült Államok hozzájárul ahhoz, hogy tanulmányozza: milyen összeállításban telepíti az említett két fegyvertípust. Ezen álláspont alapját az a teljesein elfogadhatatlan kitétel képezi, hogy a Szovjetunió csökkentse rakétáinak számát, az Egyesült Államok viszont telepítheti saját rakétáit. Emellett teljesen homályos megfogalmazásokat alkalmaznak, olyanokat, amelyek szabad kezet adnának az Egyesült Államoknak a Nyu- gat-Európában telepítendő Pershing—2 rakéták számának meghatározásában. Ez ellentétben áll az olyan, Nyugaton terjesztett híresztelésekkel, miszerint az Egyesült Államok esetleg teljesen eláll e rakéták telepítésétől. HARMADSZOR: az Egyesült Államok mind ez idáig ragaszkodott ahhoz, hogy az európai nukleáris fegyverzet korlátozását célzó bármely megállapodás csak a földi telepítésű közép-hatótávolságú rakétákra vonatkozzék. Az Egyesült Államok, arra törekedve, hogy megőrizze a NATO jelenlegi fölényét a középhatósugarú — nukleáris fegyvereket hordozó — repülőgépek számát illetően, minden alap nélkül síkraszállt amellett, hogy ezen repülőgépeket ne vonják be a megállapodásba. Most az Egyesült Államok — mintegy „szívességet” téve a Szovjetuniónak — kinyilatkoztatta készségét, hogy megvizsgálja e légi hordozóeszközök bevonásának lehetőségét a megállapodásba. Ezt a „készséget” azonban Washington a Szovjetunió számára eleve elfogadhatatlan feltételekhez kötötte. Először is, a Szovjetuniónak el kellene fogadnia az Egyesült Államoknak a rakétákkal kapcsolatos álláspontját, beleértve az új amerikai rakéták telepítését Európában és másutt. Már ez is elég ahhoz, hogy világossá váljék: a légi eszközök kérdésében elfoglalt amerikai álláspont „újdonsága” csupán illúzió. Másodszor, a megállapodás szerinti korlátozás nem vonatkozna valamennyi középhatósugarú repülőgépre, csupán az amerikai fél által önkényesen kijelöltekre. Ennek kapcsán az Egyesült Államok nem cs'nál titkot abból, hogy milyen lenne ez a kijelölés. A megállapodásinak ki kellene terjednie valamennyi szovjet középhatósugarú repülőgéptípusra; ugyanakkor kizárnának a megállapodásból több száz olyan amerikai gépet, amely Nyuoat-Európában vagy az európai partoknál tartózkodó anyahajókon állomásozik, s ugyancsak kizárnák az Egyesült Államok NATO-szövetségeseinek balamennyi légi hordozóeszközét. Most, amikor különösen felelős magatartást követel az Európát fenyegető veszély elhárításának feladata, amikor gyakorlatilag eldől a kérdés, milyen irányban fejlődik tovább az európai helyzet — az európai biztonság megerősítésének, a háborús veszély csökkentésének irányában, vagy a fegyverkezési verseny további fokozása, a konfrontáció további erősödése felé — Washington ismét demonstrálja. hogy nem törődik a népek igazi vágyaival, és nem akar megállapodást. És az Egyesült Államok militarista politikáját semmiféle, az állítólagos „rugalmasságról” hangoztatott szólamokkal nem lehet leplezni. Chile Ellenzéki testület Egyesített vezető testületet hozott létre a chilei kommunistákat és szocialistákat tömörítő Demokratikus Népi Mozgalom és az öt különféle irányzatú politikai párt által létrehozott Demokratikus Szövetség. Az összefogást koordináló testület feladatai közé tartozik, hogy népi megmozdulásokat szervezzen a Pinochet-dik- tatúra ellen, követelje az ostromállapot megszüntetésst, demokratikus kormány létrehozását, az alkotmányos jogok helyreállítását, a gazdaságpolitika ' megváltoztatását. A chilei fővárosból érkező hú';k szerint az egyesített vezetőséget létrehozott ellenzéki pártok tömegmegmozdulásokat szerveznek október 11-re, október 13-án pedig megtartják a diktatúra elleni nemzeti tiltakozás hatodik napját. A rekéiatehpítésrcl tanácskoznak Az atlanti közgyűlés ülése Az eurohadászati rakéták közelgő telepítése uralja az atlanti közgyűlés idei, 29. ülésszakát, amely vasárnap nyílt meg Hágában. Ezen a tanácskozáson minden évben a NATO-tagorszá- gok mintegy kétszáz parlamenti képviselője ül össze az Atlanti Szövetség időszerű problémáinak megvitatására. A péntekig tartó hágai ülés meghívottal között szerepel Paul Hitze genfi amerikai küldöttségvezető is. A hágai atlanti közgyűlés munkájának közéopontjában a testület különbizottságának jelentése áll. Ez az európai atomfegyverek kérdését elemzi az 1979-es kettős határozat alapján. A közgyűlést pénteken szavazás zárja erről a jelentésről és a kapcsolódó ajánlásokról. Előzetes tájékoztatás szerint megvitatják a közgyűlésen a kelet—nyugati kapcsolatok egészét — politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi téren egyaránt. Megfigyelőként jelen vannak ezúttal először ausztráliai és japán parlamenti képviselők is. V/einberger római villámlátogatása Teljes a nézetazonosság Jd’ Az eurorakéták . nyugateurópai telepítésének;, kérdése, a libanoni helyzet és az olasz —amerikai katonai együttműködés állt Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter hétfői római tárgyalásainak kö- zéonontjában. Weinberger ázsiai útjának végén egynapos látogatást tett az olasz fővárosban, s megbeszélést folytatott Andreotti külügyminiszterrel, valamint Spadolini hadügyminiszterrel. Az amerikai hadügyminisztert fogadta II. János Pál pápa, s Weinberger tárgyalt Agostino Casaroli bíborossal, a Szentszék külügyminiszterével is. Az olasz—amerikai tárgyalásokról kiadott közlemény a teljes nézetazonosságot húzza alá az érintett kérdésekben. Weinberger mindkét olasz tárgyalópartnere támogatta a genfi konferencián képviselt amerikai álláspontot Az együttműködés fokozását várják (miens Washingtonban Karl Carstens, az NSZK államfője hétfőn hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. A nyugatnémet államfő Washingtonban tárgyal Ronald Reagan amerikai elnökkel, és beszédet tart az amerikai kongresszus előtt. Carstens látogatására abból az alkalomból kerül sor, hogy 300 évvel ezelőtt vándoroltak be az első német telepesek a mai Egyesült Államok területére. 12 napos egyesült államokbeli útja során Carstens meglátogat több olyan várost, ahol nagyobb számban élnek német eredetű lakosok.,. A bevándorlási évforduló eseményeit Bonn a hivatalos propaganda segítségével az Növekvő osztrák gazdasági gondok Szakszervezeti .kongresszus Bécsben hétfőn megkezdődött az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) 10. országos kongresszusa. A szombatig tartó tanácskozáson Ausztria növekvő gazdasági gondjai: az emelkedő munkanélküliség, az államosított ipar tömeges elbocsátásokkal járó válsága, a reálkeresetek megőrzése állnak előtérben. Az egységes szövetség 1,6 milliós fős tagságát a 15 szakszervezet 1400 küldötte képviseli a kongresz- szuson, amely négyévenként ül össze. A tanácskozáson sok külföldi meghívott vendég is részt vesz, köztük a SZOT küldöttsége Gáspár Sándor főtitkár vezetésével. A hétfői megnyitó ülés valamennyi beszéde azt sugalmazta: az osztrák szakszervezeteknek. tekintettel a világgazdasági válságra és az ország halmozódó gondjaira, minden korábbinál mértéktartóbb igényekkel kell fellépniük, hogy ne veszélyeztessék már elért vívmányaikat. NSZK és az Egyesült Államok együttműködésének fokozására kívánja felhasználni. Dezertált hatszáz libanoni katona Megsértették a tűzszünetet Súlyos összetűzések robbantak ki hétfőn délután Bejrut déli részében a kormánycsapatok és a síita fegyveresek között. A szembenálló felek automata fegyverekkel és páncéloselhárító lövegekkel lőtték egymás állásait. Helyi megfigyelők a mostani összecsapásokat az egy hete létrejött tűzszünet eddigi legsúlyosabb megsértésének tekintik. Hétfőn Damaszkuszból jövet Athénba érkezett Valid Dzsumr blatt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője, hogy Andreasz Papandreu görög miniszterelnökkel a Libanonban ‘kialakult helyzetről tanácskozzék, A libanoni politikus Athén után Rómába és Párizsba látogat. Drúz szocialistapárti vezető vasárnap túlzottnak minősítette az Amin Dzsemajel elnök vezette központi kormányzat felháborodását azért, mert a drúzok „adminisztratív tanácsot” alakítanak az általuk ellenőrzött területeken. Libanoni hivatalos forrásból hétfőn megerősítették, hogy a hét végén 600 katona, köztük 30 tiszt dezertált a libanoni hadseregből. A katonák tisztjeik vezetésével a Szíriái ellenőrzés alatt levő Hamana városba vonultak és vasárnap nyilatkozatban jelentették be. hogy azért szánták magukat erre a lépésre, mert saját népük ellen kellett háborút viselniük. Amin Dzsemajel elnök hétfőn a kormány és a hadsereg vezetőivel sürgős tanácskozásokat kezdett a kormányhadseregen belül kialakult helyzetről Az államfő először Sa- fik el-Vazzan ügyvezető miniszterelnökkel, Ibrahim Tan- nusz tábornokkal, a hadsereg főparancsnokával és Nádim el-Hakim tábornokkal, vezérkari főnökkel ült össze. Dzsemajel később ugyanerről a kérdésről a kabinet tagjaival tanácskozott. A libanoni partok mentén, a déli határtól egészen Szidon városáig izraeli hadihajók cirkálnak. Vasárnap 30 izraeli hadihajó részvételével a partok mentén hadgyakorlatot tartottak. A PFSZ legnagyobb tag- szervezetének, az El Fatahnak a szóvivője Tripoliban hétfőn bejelentette, hogy a sziriai hatóságok vasárnap bezáratták az El Fatah damaszkuszi irodáit és távozásra szólították, fel munkatársait. Mélyül a PS1P válsága Ismét Saures lett a főtitkár Nagy többséggel újból a Portugál Szocialista Párt főtitkárává választották Mario Soares jelenlegi miniszterelnököt. A párt vasárnap este befejeződött háromnapos kongresszusán elfogadták a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó főbb elveket azzal, hogy azokat az újonnan megválasztott országos tanács öntse végleges formába. Ezek között szerepel a marxizmusra való hivatkozás törlése. A mostani V. kongresszuson a Soares-csoport fölényes győzelmet aratott, hiszen a küldöttek (642 támogató, 131 ellenszavazattal, valamint 44 tartózkodással), jóváhagyták a szocialista-szociáldemokrata koalíció eddigi ténykedését. A „nagy egységgel” egy Időben azonban tovább mélyült a párt belső válsága, hiszen a párt történetében első Ízben fordult elő, hogy az országos tanács tagjaira, vezető testületéire a párt balszárnya külön listát állított. Mitterrand megnyitó beszéde Francia-afrikéi csúcsértekezlet Mitterrand elnök megnyitó beszédével a kelet-franciaországi Vittelben hétfő délután megkezdődött a francia—afrikai csúcsértekezlet. Az elnök kiemelte: el kell kerülni azt, hogy a helyi konfliktusokban kelet—nyugati feszültség tükröződjék vissza, mert ez megnehezíti megoldásukat. Ezzel összefüggésben Namíbiát és Csádot említette. A csádi konfliktusról szólva kijelentette: FranciaoorszáEgy összecsapás közben vesztette éhtét Angol kém Afganisztánom ym Kabulban nemzetközi sajtóértekezleten tárták külföldi újságírók elé azokat az újabb bizonyítékokat, amelyek a nyugati hírszerző szolgála:ok- nak az Afgán Demokratikus Köztársaság elleni felforgató tevékenységéről tanúskodnak. A Bakhtar hírügynökség szóvivője elmondta, hogy egy ellenforradalmi csoport elleni fegyveres összecsapás közben Afganisztán Parvan nevű tartományában életét vesztette egy angol kém, bizonyos Stewart Bodman. A nála talált dokumentumok szerint nyugati hírszerző szolgálatok számára gyűjtött és továbbított információkat. Az afgán biztonsági erők fényképezőgépeket, szovjet és afgán egységek csapatmozdulatairól készült felvételeket, filmfelvevőt és az Egyesült Államokban Afganisztánról kiadott tereptárképet tál illák nála, továbbá egy naplót is. Ebben annak a nyugati hírszerző csoportnak a tevékenységéről olvashatók feljegyzések, amelyhez ő maga is tartozott. A csoport egyebek között mesterséges holdakkal összeköttetést teremtő különleges berendezésekkel, információk megfejtéséhez szükséges komputerekkel, robbanóanyag előállításához és robbanószerkezetek készítésére vonatkozó utasításokkal volt ellátva. Brit Munkáspárt Uj elvezér A brit Munkáspárt brigh- toni kongresszusa a vezér után új alvezért is választott. A választás — akárcsak Kin- nock esetében, elsöprő többséggel — Roy Hattersleyre esett. Hattersley aki Denis Héa- leynek, a párt legtapaszlal- tabb, magát ezúttal jelöltetni nem hajlandó politikusának a tisztét veszi át, éppen 10 évvel idősebb Kinnocknál. Az utolsó munkáspárti kormányban külügyminiszter-helyettes, majd árügyi miniszter volt, ellenzékben pedig az „árnyékkormány” belügyi szóvivője. A labourista politikai színskálának ő a jobbközepén helyezkedik el, a komoly programmódosítások híve, aminek nyíltan hangot is ad,, got az az alapelv vezérli, hogy biztosítani kell minden ország területi integritását, szuverenitását. népének függetlenségét; a megoldást párbeszéd és tárgyalások útján kell kereisni. Az afrikai országok nehéz gazdasági helyzetéről kijelentette: a fejlett ipari országoknak nagyobb segítséget kellene nyújtaniok a fejlődő országok számára, mert különben ők is egyre mélyebben süppednek máid a gazdasági válságba. A francia kormány növelni fogja a fejlődő országoknak nyújtandó segítséget; a jövő évi költségvetésben 15— 17 százalékkal növelik az erre a célra fordítandó összegeket, noha a költségvetési kiadások összege csak 6,3 százalékkal emelkedik. A megnyitó ülés után a konferencia zárt ajtók mögött folytatta munkáját. A plenáris ülésen kívül kétoldalú tárgyalások is folynak a különbör.ő államfők között. A konferencia nem hoz határozatokat, s nem adnak ki záróközleményt sem. A tanácskozások befejeztével kedd este Mitterrand elnök sajtóértekezleten összegezi a tanulságokat. A zárt ajtók mögött tartott olenáris ülésen a kiszivárgott értesülések szerint Sekou Touré guineai elnök javasolta: azok a részvevők, akik ezt óhajtják, folytassanak külön tanácskozást arról, miképpen tudnának hozzájárulni a csádi probléma rendezéséhez. A konferencia első'p'enáris ülése este hét óra után ért véget. A konferencia kedd délután tart ismét plenáris ülést. Délelőtt kétoldalú találkozókra kerül majd sor a részt vevő állam- és kormányfők között. Jacques Delors gazdasági és Dénzügvminiszter a délelőtt folyamán gazdasági kérdésekről folytat megbeszélést afrikai kollégáival.
