Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1983. OKTÓBER 26., SZERDA A műszaki napok finise Érdeklődés továbbra is van Várfák a vecsési divatbemutatót Szűkebb pátriánkban hatodik alkalommal zajlanak a műszaki napok, amelyek ezen a héten a finiséhez érkeznek. Október 7-én nyitották meg a rendezvénysorozatot, amikoris Matolcsi György, a Pénzügyminisztérium munkatársa tartott előadást A műszaki fejlesztés mai iránya címmel. Olcsóbb ár A PIRUSZ monori üzletében jelenleg is tart a vásár- és bemutató a környező községek ruhaipari szövetkezetei által gyártott termékekből. A vásárlók már. ismerik és kedvelik ezeket a gyártmányokat, sokan rájöttek, hogy nemcsak a minőség, hanem az olcsóbb ár miatt is érdemes „itthon” gyártott ruhaipari cikkeket vásárolni. Esztendőről esztendőre nagy várakozás előzi meg a bútorkiállítást Monoron, hiszen jószerivel ez az egyetlen alkalom, amikor a vásárló nem a szűk boltban és még szűkebb raktáraiban próbál valamilyen berendezési tárgyat találni, hanem egy tágas kiállítóteremben veheti mustra alá a választékot. Nem volt ez másképp most sem, hiszen a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat megfelelően gondoskodott a bútorkészlet folyamatos feltöltéséről, s mint a gyors mérleg mutatja, érdemes volt. Modern ház A nyolc napig nyitvatartó bútorkiállítás és -vásár több mint 5 millió forint bevétellel zárult. Számos más rendezvényre is sor került az elmúlt napokban, objektív okok miatt elmaradt a tegnapi bemutató az ecseri Rákosmezeje Termelőszövetkezetben. Csütörtökön Monoiron, a járási hivatal földszinti tanácstermében ismét építési tudnivalókról lesz szó, Modern családi ház címmel. Ugyanezen a napon Vecsésen, a könyvtárban délután öt órakor Liptai András mérnök, a tévé- és rádiójavítás rejtelmeibe avatja be az amatőröket. Pénteken délután 3 órakor Üllőn a barkácsolóknak ad hasznos tanácsokat Hack József tanár, a községi könyvtárban. Mint minden évben, így az idén is a legnagyobb érdeklőGyömrőn, 15 órától: a képzőművészeti gyermek- és az ifjúsági természetkutató filmklub foglalkozása, az úttörőházban, 15-től: a tornász; 16- tól: az ügyes kezek és a kézilabda szakkör foglalkozása. A tájház 14-től 17-ig tart nyitva. Monoron, a nyitva tartási időben Szegvári Károly festőművész kiállítása, 9-től: szűrhímző tanfolyam, 17-től: francia nyelvtanfolyam és a Nosztalgia filmklub vetítése a filmszínházban. Bemutatásra kerül a Szegény gazdagok című színes magyar kalandfilm. Pilisen, 12.30-tól: a furulya szakkör próbája, 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. dés a vecsési divatbemutatót előzi meg. Bizonyára így lesz most is, hiszen a járás szövetkezetei szorgalmasan készülnek a mostani bemutatóra is. Szombaton délután fél ötkor kezdődik a program a vecsési József Attila művelődési ház nagytermében. Értékelés, díjak Október 31-én, délelőtt 11 órakor már megvonhatják a műszaki napok mérlegét azon az összejövetelen, arhelyet a járási hivatalban tartanak, s ekkor ítélik oda a szervezők által felajánlott különböző díjakat. G. J. Üllőn, 17-től: kismotorvezetői tanfolyam. Vecsésen: a bábcsoport foglalkozása tanítás szerint, 18- tól: aerobic tanfolyam. Pilisen Nyelvtanfolyam Várják a jelentkezőket a pilisi Móricz Zsigmond művelődési házban november 1-én induló német nyelvtanfolyamra. A kezdőknek 550, a haladóknak 650 forint a tandíj, melynek befizetése az első foglalkozáson — november 1-én — esedékes. A nap kulturális programja Kereskedelmi korút kérdőjelekkel Mások az igények és lehetőségek A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányításával a Monori Járási Népi Ellenőrzési Bizottság 1979-től folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság áruellátásának alakulását. A NEB mellett működő kereskedelmi szakcsoport törekvése, hogy napi információkkal segítse a munkát, mindenkori gazdaságpolitikai célkitűzéseink, a lakossági ellátás színvonalának megőrzése érdekében. Az idén — hasonlóan az elmúlt évekhez — az állami és társadalmi szervekkel együttműködve, a népi ellenőrök ismét részleteiben igyekeznek tájékozódni több helyszínen, s az összegyűjtött tapasztalatok feldolgozva kerülnek továbbításra. Három népi ellenőrt kísértünk el néhány kereskedelmi egységbe. Mit látnak ők — ezúttal ,a járási székhely központjában? ]::::: Forrás Áruház. Első pillantásra: eldorádó. Van minden, ami szemnek és pénztárcának ingere. A vizsgálódás egyik szempontja, a sok közül: a turisztikai és sportfelszerelési áruk mennyiségének és minőségének nagyító alá helyezése. Erre kérdeznek rá az iparcikkosztály helyettes vezetőjénél. Gál Andrásáé munkatársát, Boros Lásziónét hívja segítségül, aki a játék-, papír- és írószerbolt vezetőjeként e témában különös tájékozottsággal bír, hiszen a régi, csöpp üzlet feladata volt a tornaholmik, sportszerek árusítása is. Akkor — kínnal-keserwel és küzdelmekkel ugyan - de csinálták. Azóta nőtt a hely — de nőtt-e a választék is? A válasznak aktualitást ad az a tény is, hogy a járásban erőteljes fejlődésnek indult a tömegsport A szállító: a TRIÁL. Hogy milyen szállító, azt egyetlen mondattal jellemzik: amit a vásárló nem keres, abból százasával is szolgálhatnának. S amit keres — az nincs. — A szezonárukat fél évvel előre megrendeljük. Iskolakezdés előtt például tenisz-, torna- és edzőcipőket, kosárcipőket kértünk. A nyitásra kaptunk is ezekből, a vevők elkapkodták, s aztóta sincs. Akik keresik, márpedig sokan vannak, azokat hitegetjük, mert erre vagyunk kényszerülve: ekkor, majd akkor jöjjenek, talán kapunk... — mondja Gálné. Rendszeresen hiányoznak bizonyos méretek tréningruhákból, tornadresszekből, s érdekes módon többnyire azok, amelyek a legkeresettebbek. A gimnazistáknak például zöld tornaruha kellene. Kaptak — tíz darabot Lesz-e korcsolya, sítalp — ki tudja? A sláger, a gyermekméretű sí tavaly tíz szerencsés vevőnek jutott, még a papírboltból. Hogy a Forrásból kinek jut és mennyi, az egyelőre homályban marad. — Persze, a dolog másik oldala — töprengnek a kereskedők —, hogy a vásárlók szándékát is nehéz eltalálni. Igényelték, kérték például, hogy tartsunk horgászfelszereléseket. Tartunk. A kutya sem keresi. — Tudják egyáltalán, hogy ezekért a holmikért már nem kell Pestre utazni? Az eladótérben pecabotot, vagy akár egy orsót sem látni... — Az apróbb holmikat nem tehetjük ki. Igen, egy reklámtábla, egy figyelemkeltő, tájékoztató felhívás nem ártana, az igaz. Csakhogy az utóbbi időben ezekkel az apróbb cikkekkel kapcsolatban inkább arra koncentrálunk, hogy el ne lopják őket... Elképesztően szaporodnak a lopások. Zseb- számológépek, drága töltőceruzák tűnnek el... Előkerül viszont az ellenőrzési napló. A bejegyzés ugyan egyelőre csupán jelképes lépés a változás felé: rendszeresebb, pontosabb, bőségesebb szállításokat várna az áruház — és várna a vevő is — a kurrens cikkekből. A legfonotosabb sportfelszerelési eszközök esetében ugyanis sem mennyiségről, sem minőségről nem lehet szólni... Ruházati bolt. Alkalmi áruk boltjaként ismerték a monori vásárlók a piactér sarkában levő üzletet, s nehezen szoknak a gondolathoz, hogy ez többé nincs. Van helyette egy szerződésesként üzemelő butikféle, jórészt ugyanazokkal az árukkal, amelyeket a szomszédság, a Forrás Áruház ruhaosztálya, s a piac magánkereskedői kínálnak. Nagy a kon- kurrencia. Megéri-e így is? — Ügy néz ki, hogy igen — mondja az üzlet vezetőnője magabiztosan és optimistán. A kérdésre, hogy olcsóbb, alkalmi árukat miért nem tart, hiszen nyilvánvalóan lenne rá Ahogy a műhelyben látják I. Nem hiszik, hogy különös emberek Sokan úgv tartják, hogy ahol csak nők vagy férfiak dolgoznak együtt, ott az átlagosnál is több az intrika meg a fúrás. A Monori Játék- és Kefegyárban többnyire nők dolgoznak. Most mégis egy férficsapatot szeretnénk bemutatni. ök a fémmintakészí- tők. Heten vannak. A legfiatalabb közülük hat éve került a műhelybe, azóta állandó ez a létszám. A vállalat igazgatója, Horváth István, kissé tréfásan ajánlotta a figyelmembe a „fiúkat”: — Igen magas képzettséggel rendelkező szakmunkások, de nem könnyű embereik! A vállalati átlagfizetésnél többet keresnek, de egy idő óta munkán kívül nemigen lehet megmozgatni őket. Csak a papíron Itt Monoron úgy tűnik, mintha az általában jellemzőnél valamivel nagyobb misztikum övezné a szakmunkásokat. Talán azért, mert a gyárban a betanított munkások vannak többségben. No. meg azért is mert a mintakészítők munkája valóban nagyon bonyolult. A megrendelőtől kapott rajzok alapján készítik el az ötvényekhez a mintát, fémből. Csakhogy a rajz nem mindig stimmel. Mert ami papíron elképzelhető, azt nem tűri az anyag valósága. A műszaki kefékbe évente 4—4,5 millió forint értékű öntvény kerül be. A mintakészí- tő üzem vezetője Bencze József, egyben a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára. Lassan körénk gyűlnek a többiek is, az olajos műhelyben kerül egy nagyjából tiszta sámli. Dicsekvés helyett azonban inkább a gondokkal kezdjük a beszélgetést: — A „kapzsi” elveszi előlünk a munkát. (Ki az a Kapzsi?) Vagyis a grnk-k. A saját vállalatunk számára természetesen mi készítjük a szerszámokat és a mintát, de korábban többet dolgozhattunk külső megrendelésre is. Most nincs külső munka, csökken a pénzünk.......," ■ A pénz. A csoportvezető Di- mola József — idősebb „szaki”, — havi nyolc-tíz ezer forint jövedelmet ismer be. Bevallom, kicsit kételkedem, amikor a fiatalabb Csépán Géza is ennyit mond. Tény, hogy nem keresnek rosszul. igény, azt válaszolja: mert egyszerűen nem sikerül ilyeneket beszereznie. Mégis: mit kínál? Pufi-dzsekiket. Gyerek macskanadrágot. Utóbbi 140 forint, míg a gyerekruházati boltban 120. Pulóvereket, nem olcsóbban, mint bárhol. Az áru — és a pénz — forgási sebessége nagyon alacsony. Kérdés, hogy hosszú távon így valóban megéri-e, és főleg, hogy kinek éri meg? A töprengésünkre rímel a kis csoportot az utcán csak úgy spontán megállító járókelő panasza: Éppen a cipőboltból tart hazafelé. Két gyermekének vett őszi cipőt, esőcsizmát és hótaposót. Ez egy csalód pénzügyeiben erős érvágás, de tehet-e mást, mint hogy azt is megveszi, amire pillanatnyilag nincs szükség? Mert ki tudja, hogy egy hét múlva már lesz-e hótaposó? Hát még ha hó sem ... Élelmiszerüzletekben, hús- boltokban, TÜZÉP-telepeken, vas-műszaki szaküzletekben tájékozódtak a népi ellenőrök és segítőik az utóbbi hetekben. A téma bőséges, a tapasztalatok vegyesek. Az ideális helyzet: hogy a vásárló konkrét igényét helyben és azonnal, de legalábbis rövid időn belül kielégíthesse a kereskedelem. Ez megszámlálhatatlan esetben csak remény. Okai sokfélék, hol magában a kereskedelemben, hol a partnerekben, a szállítókban, olykor éppen a vásárlóban gyökereznek. Mindezt nem könnyű mindenki megelégedésére harmóniává olvasztani. De legalább megközelíteni az ideálist — lehet. Ezt célozzák a folyamatosan zajló ellenőrzések is. Koblencz Zsuzsa ök a mint akészítők. Magas szakképzettségű, de nem I „könnyű’ De csak ez tartaná ezeket az embereket össze? Csépán Gézát, Kasala Tibort és most már a többieket is inkább egyenként kérdezem. így ki-ki arról beszél, ami a leginkább a szívében, a nyelve hegyén van. Természetesen nem lenne illő, a négyszemközt mondottakat nyilvánosságra hozni. Ezért maradjanak a gondolatok név nélkül: Kiilön-külön nem lehet — Az összetartozást, a légkört kérdezi? A pénz tartja fenn. Persze ez bővebb magyarázatra szorul. Mi normában dolgozunk ugyan mint csoport, de egyenként nem lehet a teljesítményeket elhatárolni. hiszen egyvalaki többnyire csak a folyamat egy fázisát végzi. A problémák megoldását külön-külön nem is igen találnánk meg, minden feladatot meg kell beszélnünk. S attól függően keresünk egyenként, hogy mennyire hatékonyan dolgoztunk együtt! Természetesen nem egyformán osztjuk el a pénzt, hanem az órabérünk arányában. Az órabéreket a csoportvezető határozza meg (például emeléskor), de azt nyilván megbeszéli a bizalmival. Nagyjából ismerjük egymást, de nem ismerjük egymás gyerekeit, családját. Ketten-hárman ugyan elmennek együtt kirándulni, de nem mint munkatársak, inkább, mint barátok. Klikk? Nem erről van szó. Heten szinte nyolcfelé lajcunk, a munka utáni sörözés alkalom egy kis beszélgetésre, de nem igazán közös szórakozás. Mindenkinek a családja az első. Meg a házkörüli munka. — Hobbim nincs. Az apóso- mékkal közvetlen egymás mellett lakunk, a szüléimhez szoktunk hát elmenni. Meg a telekre. Igen, van kocsink. — A vezetőimmel nem igen volt problémám, az üzemvezetőnk szb-titkár, ő továbbítja, ha valami nem tetszik. Fegyelem? Nagy a fegyelem, a csoportvezető szigorú. De ezt ne úgy értse, hogy 6 fegyelmez, de elérte azt, hogy az ember fegyelmezz^ önmagát. Mindenki érzi és tudja, hogy csak anemberek Erdösi Agnes felvétele nak van helye köztünk, aki dolgozik. A csoportvezető osztja ki egyébként a munkát. Nagyon tudja, hogy kinek mi fekszik. — Nálunk nincs selejt, hiszen ha valami nem pontos, azt ki lehet javítani. De — s főleg azért, mert a vállalatnál nincs meós, aki átveszi a mintát, s tőlünk úgy. ahogy megcsináltuk a vevőhöz kerül, presztízskérdést csinálunk abból, hogy ne legyen reklamáció. Ha a mi öntödénkbe kerülne ki hibás darab, azonnal nagydobra vernék, hogy lám- csak, a „mesterek” is hibáznak. A mintakészítők ma már nem alkotnak szocialista brigádot. Azok voltak, de feladták. Nehezen beszélnek erről, túl sokan és sokféle indulattal faggatták már Őket. A lényeg, hogy megelégelték az „aranykoszorúsok” kihasználását. Megmaradt a csapat — Ha valami társadalmi munka volt, szinte természetesnek vették, a mintakészítők ugranak. Már-már kötelezőnek éreztük azt, ami önkéntes!. Feloszlottak, mint brigád, de megmaradt a csapat a műhelyben. Tavaly gondoltak, rá. hogy újjáalakulnak, de mivel több mint egy éve megszűntek brigádként létezni, mindent elölről kellett volna kezdeniük, új névvel. Mefontol- ták, s úgy döntöttek, elölről kezdeni, nem érdemes. A legfiatalabb mintakészítő 27 éves, a legidősebb 54. Az átlagéletkoruk negyven fölött van. Ügy tudják, és ez bizonyára így is van. hogy munkájuk nagyobb hatással van a vállalat jövedelmére, mint amennyit „visszakapnak” belőle. Itt van például a fűtés. A kályha füstös, maguk fű- tenek, ha melegedni akarnak. Segédmunkást — egy kéne — nem kapnak. Félreértés ne essék! Egyáltalán nem sajnálom őket, hiszen ők se sajnálják saját magukat. Csak valamiféle zárt közösséget alkotnak a vállalaton belül. Eller Erzsébet Eredményekről és gélokról Járási I. osztály: Péteri— Maglód 1-0 (0-0). Péteri, 300 néző, vezette: Schiller. A kijelölt játékvezető nem érkezett meg, így a partjelző vezette le a mérkőzést, amelyen a helyzeteit jobban kihasználó hazaiak megérdemelten győztek. A győztes gól Lendvai távoli lövéséből esett. Jó: az egész pé- teri csapat, illetve Balogh (a mezőpy legjobbja). További eredmények: Ecser —Dánszentmiklós 1-3, Mende —Ceglédbercel 0-0, Törtei— Kőcser 1-0, Nyáregyháza—Verses II. 4-2, Albertirsa—Monor 0-2. a bajnokság allasa: 1. Maglód 8 6 1 1 14- 2 13 2. Dánszentmik, 8 6 1 1 22- 6 13 3. Monor 8 4 3 1 20—11 11 4. Abony 8 4 2 2 17- 7 10 5. Péteri 9 5 — 4 18-12 10 6. Mende 9 3 4 2 14-10 10 7 Albertira 9 4 1 4 14-15 9 8. Toriéi 8 4 — 4 15- 9 8 9, Ceglédben .; 8 3 1 4 7- 6 7 10. Ecser 9 2 1 6 8-24 5 li. Vecsés II. 8 2 1 5 12-26 5 12. Kocsér 8 2 — 6 7-23 4 13. Nyáregyháza 8 1 1 6 7-24 3 (Megiegyzés: azonos pontszám esetén az ificsapat jobb helyezése dönt.) Ifjúságiak: Ecser—Dánszentmiklós 2-0, Merde—Ceglédbercel 3-0 (játék nélkül), Törtei— Kocsér 6-0, Albertirsa—Monor 2-0, Péteri—Maglód 1-3. AZ ÉLCSOPORT 1. Albertirsa 8 7 1 — 19- 2 15 Z. Maglód 8 6 2 — 24- 6 14 3 Abony 7 5 — 2 24- 9 10 4. Péteri 9 5 — 4 27-18 10 5. Dánszentmik, 7 5—2 15-10 10 Serdülő eredmények: Üllő— Péteri 17-0, Gvömrő—Pilis 5-4, Abony—VecséS 17-0, CVSE— Monor 7-0, Albertirsa—Dánszentmiklós 0-3, Maglód— Nagykőrös 1-2. AZ ÉLMEZŐNY 1. Üllő 7 6_l 49-14 12 2. CVSE 6 6 -------- 34- 5 12 3. D ánszenrmik. 7 5 — 2 29-12 10 4 Gyömrö 7 5 — 2 29-20 10 5. Abony 7 4—3 33-19 8 Mend én a hazaiak nem tudták feltörni a szívósan védekező ceglédberceli védelmet, s így meg kellett elégedniük a gól nélküli döntetlennel. A csapat nagyon megérezte gólzsákjának. Székelynek a hiányát, ugyanis nem volt, aki az akciókat befejezte volna. Kucsera József (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 5