Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

Hiányzanak az emberek Visszavonultan telnek napjai A kereskedelem átszervezője volt A Budai úti kertben már terhűktől megfosztva sorakoz­nak a tőkék. A színes levele­ket tépdesi, viszi a szél, las­sacskán lecsupaszodnak a vesszők. A termés egy része muskotályos murciként fész- kelödik a hordókban, a többi a csemegeüzlet portékájaként talál vevői-e. Viszik az édes, zamatos fürtöket, csak győz­ze a gazda szállítani az után­pótlást. A 330 négyszögöles porta Tóth László számára plyany- nyira tuszkulánum, hogy né­hány éve állandó hajlékául választotta. Olyan házat épí­tett rá, amely központi fűté­se« összkomforttal ellátott, nagyszerű hajiék. Onnan jár be a városba ebédelni, vásá­rolni, emberekkel találkozni, mert ilyenkor már a szom­szédok ritkábban vannak •kinn és hiányzik a társaság. Tavasztól őszig gyorsabban elszaladnak a napok, hiszen a szőlő minden munkája rá vár. Amióta nyugdíjas, több időt tölthet kedvenc tőkéi kö­zött. Kifutóként kezdte A szőlősgazda annak a nemzedéknek a tagja, amely új korszakot teremtett a há­ború után. Ha volna a múlt­nak olyan vallatója, aki a kereskedelem átszervezésével foglalkozik, haszonnal fordul­hatna hozzá. Ráadásul nem rejti véka alá az ismereteit, másokkal is szívesen meg­osztja az emlékeit, csak kér­dezni és hallgatni kell. — 1934-ben lettem kifutó fiú, majd három és fél év ta­nulóidő következett. 1940 de­cemberében szabadultam fel Fischer János rőfösnél. Az egykori textilüzlet helyén ma az áfész áruháza van. Szere­tett a főnök, jól megvoltunk, összesen tizenöt évet töltöt­tem a boltjában. Abban az Időben kirakatokat is rendez­tem. f Aztán nagy részem“ volt az ország első földművesszö­vetkezeti nagyáruházának fel­állításában. 1950-től a föld- szövben dolgoztam. Az ötve­nes évek derekán a járási szövetkezeti központban vol­tam. Akkoriban még kijár­tunk a termelőszövetkezetek­be, úgy kínáltuk a portékán­kat vasárnaponként. Fényké­peket is őrzök róla. Soltot nyitott A visszaemlékezésből kitű­nik, hogy a Kossuth Ferenc utcai bútorboltot ó nyitotta meg az akkori földművesszö­vetkezet megbízásából. Ter­ményraktárnak használták, abból alakított ki üzletet, egereket, patkányokat pusz­títva ki belőle. Festetlenül érkeztek a bú­torok, ezért azt szerette vol­na, ha mázolóműhely céljaira megkapják a szomszédos he­lyiséget. ígérték, de nem ad­ták. Ez rosszul esett neki, és továbbállt. A Cegléd és Kör­nyéke Népbolt Vállalatnál lett ruházati előadó, majd 1959-ben a városháza épüle­tében lévő járműbolt vezető­je. Húsz évet töltött ezen a helyen. Ma is őrzi a díszes kivitelű, rajzokkal ékesített brigádnaplót, amely igazi kö­zösségi élet, jó kollektíva emlékeit örökítette meg. Sze­rette azt a boltot, meg sem vált volna tőle, ha egy kérdé­ses raktárhelyiség ügyét ked­vezően oldották volna meg. Akkor búcsút mondott a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalatnak. Visszatért a Dél-Pest me­gyei Afész-hez, és az áruház műszaki osztályának helyet­tes vezetőjeként ment nyug­díjba. Egy darabig még azután is bejárt, de valahogy nem alakult ki az általa el­képzelt együttműködés. Tóth László most a Budai úton él. A szőlőbe és a kis házba fekteti az energiáját. Hiányzik neki a bolt, hiá- nyazitäk“ az emberek. ~ Ügy érzi, sok szakmai tapasztala­Hagy volt a tét Jól vették az akadályokat Korszerűbb lesz a tekepálya Kézilabda Á férfi. kézilabda NB II- beh a Ceglédi KÖZGÉP csa­pata jól vette az akadályokat, s előnyét két fordulóval a be­fejezés előtt öt pontra növelte. Ez egyben azt jelenti, hogy a hátralevő eredményektől füg­getlenül már megnyerte a bajnokságot, s két év után visszajutott az NB I/B-be. A csapat Cegléden és ide­genben szoros csatában sze­rezte értékes győzelmeit. Ceglédi KÖZGÉP—Salgótar­jáni TC 24-23 (13-19) KÖZGÉP: Győré — Nagy K. (7), Bosnyák, Túlik (7), Gyenes (1), Pásztor (6), Dér. Csere: Túróczi — Nagy T (2), Tóth (1), Rimóczi, Len­gyel. Á ceglédieknek nem ment igazán a játék, teljesítmé­nyükre rányomta bélyegét a nagy tét, az, hogy minden­képpen két pontot kell sze­rezniük. A salgótarjániak ezt kihasználva ügyes taktikával végig kigyenlítetté tették a mérkőzést, s bár a KÖZGÉP egy-két góllal végig vezetett, győzelmük csak az utolsó per­cekben vált bizonyossá. Jók: Túlik, Győré, Nagy K., Pásztor. Ceglédi KÖZGÉP SE— Kondoros 38-35 (21-16) KÖZGÉP: Túróczi — Nagy K. (7), Pásztor (10), Dér (1), Túlik (12), Podhorszky (4), Gyenes. Csere: Győré — Nagy T. (4). Tóth. Lengyel, Bosnyák. Hatvan perc alatt hetven- három gól esett. Első pillantás­ra azért, mert a csapatok a védekezéssel alig törődtek. Ez részben valós is. a védekezés­ben több hibát vétettek a já­tékosok de naev része volt ebben a KÖZGÉP kitűnő iá­tékának mev a játékvezetők­nek akik hihetetlen módon segítették a hazaiakat. Em­berelőnyöket büntetőket „ajándékoztak” nekik. A KÖZGÉP az idény legjobb já­tékát nyújtotta, sikerét ennek köszönheti. Ha valamennyivel is gyengébben játszik, ment­hetetlenül vereséget szenved. A ceglédieknél mindenki át­lagon felüli teljesítményt nyújtott. Teke A szállítók október végére ígérik a KÖZGÉP tekepályá­jának automatizálását. A csa­pat NB I-es mérkőzését csak ezt követően vívhatja Ceglé­den. A Borsodi Bányász ellen a sorsolás szerint is idegen­ben kellett pályára lépniük, a Csepel pedig — sportszerű­ségből kitűnőre vizsgázva — hozzájárult a pályaválasztót jog felcseréléséhez. Borsodi Bányász—KÖZGÉP SE 7-1 (5096—4835) Pontszerző: Pintér (847). Csepel—KÖZGÉP SE 6-2 (5374—5171) Pontszerző: Pintér (911), Zsámbéki (905). U. L. tát valahol talán még haszno­síthatná. A szakma elismerte A szekrénysor egyik fiókjá­ból nyalábnyi oklevelet, ki­tüntetést tesz az asztalra. 1949: országos kirakatver­seny nyertese. 1954: elis­merés a járási küldöttgyűlés megszervezéséért. 1957: dísz­oklevél május elseje ünnepé­nek sikeres megrendezéséért. Szakszervezeti emléklap, há­rom kiváló dolgozó kitünte­tés, egy Belkereskedelem ki­váló dolgozója elismerés. Ked­ves emléke a hévízi jutalom­üdülés, meg az a megtisztel­tetés, hogy küldött lehetett 'a belkereskedelemben dolgozó szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán. Számára az az elégtétel, hogy a belkereske­delem irányítói elismerték a munkáját. A Budai út lakója még fia­tal nyugdíjas. Most a szőlő­ben telnek napjai. Finom fürtökkel megrakva fut a Trabant a bolthoz, otthon meg a parányi pincében moz­golódik a murci. Tan.asi Tamás Papírhegyek Szorgos gyerekek Gyerekek kopogtatnak az ajtón: Van-e fölösleges újság? Kiskocsit vonszolnak az ut cán, vacak vasak zörögnek benne. Viszik a MÉH-telepre. Sietniük kell a gyűjtőknek, kihasználva a kellemes időt, mert a hírek szerint a MÉH Vállalat ceglédi telephelye ok tóber 27-től november 8-ig lel­tár miatt zárva lesz. S a leg­közelebbi átvevők Nagykőrö sön és Nagykátán találhatók. ,, Hangulatos klubestek Cegléden a Dózsa György ifjúsági klubban megkezdi évadját a városi pedagógusklub. Csütörtökön, október 27-én 18 órakor kezdődik az első össze­jövetel, vidám kellemes szóra­kozással. A Várkonyi István Általános Iskola KISZ-esei ké­szültek fel műsort adni, ők lesznek a klubest szereplői, védnökei. A pedagógus ifjúsági klub különben úgy tervezi, hogy -minden harmadik héten tart hangulatos esti foglalkozást, Program, apróknak Minden hónap utolsó szom­bat délelőttje az óvodásoké. legalábbis a Kossuth Művelő­dési Központban. Bábfigurák telnek meg lélekkel, mesehő­sök kelnek életre, játékok szertelen sokasága teremt majd kellemes hangulatot az óvónők vezette gyenmekfoglal- kozásokom. Bérletes műsor A Pódium bérletsorozat má­sodik eseménye október 27-én 19 órakor lesz a Kossuth Mű­velődési Központban. Az ér­deklődők lm ke László Lelket keresek című műsorával is­merkedhetnek meg. A következő bérletes estre pontosan egy hónap múlva, november 27-én 'kerül sor Al- mási Éva és Garas Dezső ven­dégjátékával. Címe: Nekem a feleségem gyanús. CBÍSJ _ t/ifwto A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM 1983. OKTÓBER 26., SZERDA iefelentések, levelek nyomában Az ajánlást érdemes megfogadni Hivatalokkal, különféle in. dítékból sokan leveleznek Nemcsak válaszokat, kért ada­tokat, igazolásokat, aláírások­kal hitelesített visszajáró ok­mányokat hoz a posta, hanem számos olyan levél akad, amelyben a lakosság a véle­ményét nyilvánítja, javaslatot tesz, ajánl, elégedettségét vagy nem tetszését fejezi ki Le­velük legyen teljes névvel, lakcímmel aláírt, a felelősséget őszintén vállaló vagy névte­len, nem maradhat olvasatiam A hivataloknak körültekintően kell bánni valamennyivel, ér­dem szerint foglalkozni velük. A Ceglédi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság, mint az ország valamennyi hasonló szerve, naponta számos közér­dekű bejelentést kap. Ezek­kel olyannyira hivatalosan foglalkozik, hogy felmérései­nek összesítése a központi NEB-nek segít országos képet kialakítani. Myoma legyen A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézé­sének ellenőrzése egy téma- vizsgálat anyaga volt. Ennek eredményéről, tanulságáról most tárgyalt a járási-városi NEB. Cegléden több szolgál­tató vállalatnál, a járásban néhány termelőszövetkezetben és a nagykátei járásban azt nézték még,■ hógy a törvény­ben előírtakat hogyan hajtják végre, milyen tapasztalatokat szűrnek le az ügyintézés során, tesznek-e lépéseket a fejlődés, ha annak szükségessége mutat­kozik. A vizsgálat harmincöt népi ellenőrnek adott feladatot. A vizsgált termelőszövetke­zeteknél tapasztalták, hogy a bár Pest megyei TESZÖV jó irányelveket adott a gazdasá­goknak e témakörhöz, ezek a gyakorlatban nem érvényesül­nek mindig, bár javulás, jóra való törekvés azért tapasztal­ható. A TESZÖV-höz hason­lóan az OKISZ is adott ki ajánlásokat. A Ceglédi Vas­ipari Elektromos és Műsze­rész Szövetkezet az a jánlást szem előtt tartva szervezeti és működési szabályzatában kü­lön fejezetet szentelt a közér­dekű bejelentések, javaslatok, panaszok figyelemmel kíséré­sének. A javítást ügyintézési rendjébe foglalta a törvény és a végrehajtási rendelet szel­lemének megfelelően, A népi ellenőrök a tápiószelei áfész- nél nem találták nyomát mindennek, a vizsgált időszak­ban nem találtak sem közér­dekű bejelentést —. sem meg­A faművesség fortélyai Hordóhír. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglé­di gyárában eddig szinte kizá­rólag export megrendelésre készítették hordókat. A hazai szőlősgazdák csak elvétve vá­sárolhattak belőlük. Most le­hetővé tették számúidra is a borosedények megvételét. felelő iratkezelést. Sajnos, a vizsgált vállalatoknál, így a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalatnál, a Ceglédi Város­gazdálkodási Vállalatnál, a Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­nál, a Tápiószele és Vidéke Afésznél sem találtak olyan intézkedést, amely a végrehaj­tás teendőit meghatározná. Nem egységes tehát a törvény és a végrehajtásra kiadott ren­delet alkalmazása. Elfogulatlanok Október végéig látható a Kossuth Múzeumban a Fa cs környe­zet című tárlat. A negyedik alkalommal megrendezett kiállí­táson neves szobrászok alkotásai láthatók. Apáti-Tóth Sándor felvétele A vizsgált vállalatok, szövet­kezeteik, termelőszövetkezetek 1981-től az idei esztendő első féléve végéig seregnyi bejelen­tést kaptak. A vizsgált három vállalathoz 26 közérdekű be­jelentés, két javaslat és bizony 238 panasz érkezett, a terme­lőszövetkezetek 13 közérdekű bejelentést, 16 javaslatot és 28 panaszt jegyezhettek. Nagy számok ezek, hiszen mindössze tíz szervre terjedt ki a NEB vizsgálata. Panaszból a válla­latok sokkal többet jegyezhet­tek, mint a tsz-eik. Kevés volt a névtelen panaszok száma. Meg kell jegyezni, hogy a pa­naszok zömét a vásárlók köny­vében találhatták. Azt, hogy a papírkosárba hány névtelen bejelentés került, a népi ellen­őrök nem tudhatják. A közérdekű bejelentéseket tekintve megállapítást nyert, hogy azokkal minősítve, ér­demben, jegyzőkönyvezve gon­dosabban kellene foglalkoznia például a Ceglédi Városgazdál­kodási Vállalatnak. A közér­dekű bejelentéseket, panaszo­kat feltűnő jelzéssel nem lát­ták el az albertirsai Szabad- ság, valamint a tápiószelei Aranyszarvas Tsz-nél. A cse- mői November 7. Tsz-ben az a gyakorlat, hogy a panaszo­kat helyben elintézik, írásos dokumentumok nélkül. Sze­rintük így rövidebb annak a módja. Pedig ez nem éppen törvényszerű. Általános tapasztalat, hogy elfogulatlanok azok, akiket a közérdekű bejelentések, pana­szok kivizsgálásával megbíz­nak. A népi ellenőrök összességé­ben megállapították: bár a vizsgált helyek száma csak kis része a városban és a járás­ban az egyébként fellelhetők- nek, a kép azt mutatja, hogy a közérdekű bejelentésekről, ja­vaslatokról szóló törvény végrehajtásáért még bőven van mit tenni. Szó és írás A gyakorlat még nem kedvező. Az érdekképvise­leti és felügyeleti szer­veknek hathatósabban kellene élniük lehetőségeikkel, irányí­tó és ellenőrző feladataik so­rán. Az információra többet kéne adni. A népi ellenőrök javasolták, hogy a felügyeleti és érdekképviseleti szervek sajátos eszközeikkel segítsék, támogassák a rendelkezések végrehajtását. Vizsgálják ki­emelten a minősítést, adjanak többet a törvényességre. E. K. Avarok az Alfáidon A nagykőrösi Arany János Múzeumban október 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor az Avarok Nagykőrösön és környékén című kiállítást nyitja meg dr. Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium múzeumi főosztályának veze­tője. A megnyitót tudományos tanácskozás követi ugyaneb­ben a témakörben, melynek bevezető előadását dr. Béna István egyetemi tanár tartja. Simon László, a nagykőrösi múzeum régésze a helybeli avar aranyleletet ismerteti. H. Tóth Elvira, a kecskeméti Katona József Múzeum mun­katársa Korai avar vezetőré­teg temetője a kunbábonyi ka- gán szállás területén címmel ismerteti kutatási eredmé­nyeit. Előadás a kertről A népfront kertbarát köré­nek rendezésében október 27- én, csütörtökön délután öt óra­kor Öszi-téli teendők a kis­kertekben címmel Csöbönyei István tart előadást a ceglédi helyőrségi művelődési köz­pontban. A gondoskodás egy formája Hetes napközi,Időseknek Az elmúlt évben dinamiku­san fejlődött Pest megyében az öregek napközi otthon há­lózata. Az abonyi is a 70-es évek elejétől működik. Komo­lyabb fejlesztés eddig nem volt, de azért minden eszten­dőben gyarapodott valamivel, javultak a feltételek. Mint Márkus Sándornétól, a tanács előadójától megtudtuk, a nap­közi otthon épületéből az év folyamán elköltözött a szak­maközi bizottság, valamint gyermekkönyvtár. A felszaba­dult két helyiséget társalgónak rendezték be, az egyiket a nők, a másikat a férfiak részére. Az országban elsőként az öregek hetes napközi otthonát 1975-ben Szentmártonkátán hozták létre. A bevált, jó pél­dát a "nagyközség is követi, a munkálatokat megkezdték. E célra a közelmúltban 300 ezer forint póthitelt igényeltek a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályától, egyben kérték, hogy a jövő évi tanácsi kö!t- ségvetési tervet további 240 ezer forinttal emeljék fel, hogy az átalakítást befejezhessék. Természetesen az 540 ezer fo­rint kevés az átalakításhoz, a berendezéshez. Az építkezés­hez jelentős társadalmi össze­fogásra van szükség. A kis­iparosok már felajánlották, hogy ellenszolgáltatás nélkül az előzetes felmérés szerint félmillió forint értékű munkát végeznek. Nyilvánvaló a mai árak mellett még ez az összeg sem lesz elegendő, ezért vár­ják, hogy a kisiparosok mellé az üzemek, intézmények és szocialista brigádok is felso­rakozzanak, legalább oly mér­tékben, mint ahogyan azt a gyermekintézmények fejleszté­se során tették. Szeretnék az otthon lakói­nak a létszámát is növelni, vagyis a jelenlegi 30 helyett 40 idős embert helyeznének el, közülük tizenhatan kapnának helyét a hetes napköziben, el­sősorban azok, akik külterüle­ten élnek és akiknek semmi­féle gondozói szolgáltatást nem tudnak adni. A nyitás időpontját a jövő év közepére tervezik. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents