Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
vÄfflP 1983. OKTOBER 26., SZERDA 6 TANÁCSOK A munka szervezeti rendszerét a tsz állapítja meg Fizetett szabadság a folyamatosan dolgozó tagot illeti meg • Ki kaphat pótszabadságot? ■ Vizek partján ~~- HORGÁSZBOTT^ Borotvál a reggeli fagy /, Borotvál a reggeli levegő, peng a víz, ahogy der- ^ medt tükrét éri az ólom. Most már letagadhatatlanul az ^ ősz az úr. Nekünk ugyancsak furcsa a viszonyunk eh- ^ hez az évszakhoz. A július végi, augusztusi kánikulában í sóhajtozva várjuk, s amikor az első igazán szép csukáig val, süllővel megveszteget minket, eküszünk, ez a ml í igazi szezonunk. De hát, ha vendég jön, bizony a hor- '/ gásztól még mindig halászlét remél, s olyankor elbúsu- ^ lünk: vermcléshez gyülekeznek a pontyok, s mi az idén \ sem fogtuk meg életünk halát, Moby Dicket... • Hogyan állapítják meg B termelőszövetkezeti tagok munkaidejét? Két termelőszövetkezeti tag keresett fel bennünket, szerintük rosszul állapították meg munkaidejüket és a fizetett Szabadság tekintetében is problémáik vannak. A termelőszövetkezetben a közös munka szervezeti rendszerét a szövetkezet állapítja meg. A közös munkában való részvétel minden tagnak joga és egyben kötelessége. Egyébként a közös munkával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag írásbeli megállapodásba foglalja. A 24/1982. (XII. 10.) MÉM sz. rendelettel módosított 12/1977. (III. 12.) MÉM. gz. rendelet, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvénynek az 1982. évi 35. sz. tvr-tel a 7/1977. (III. 12.) MT. sz. rendeletnek a 70/1982. (£íl. 10.) Mt. sz. rendelettel megállapított egységes szerkezetben megjelent szövege előírja, hogy a mun- kamegállapodásban mit kell meghatározni. A munkaidő tartamát megfelelő napi, heti vagy havi bontásban a jogszabályok keretei között minden dolgozóra kötelező jelleggel, a vezetőség állapítja meg. A megállapított munkaidő tagonként évi 1500. nők részére 1000 munkaóránál kevesebb nem lehet. A két munka (napi munka) között, ha a munkaügyi szabályzat másként nem rendelkezik, legalább 11 óra pihenő időt kell biztosítani A napi félóra munkaközi szünetet az étkezés céljára biztosítani kell. Akik munkakörükben a megállapított napi munkaidejükön túl dolgoznak, a munkadíj 25 százalékától 100 százalékáig terjedő túlmunkadíjra, vagy megfelelő szabad időre jogosultak. A tsz munkaügyi szabályzatának meg kell határoznia azok körét, akik nem jogosultak túlóradíjazásra. A szülési, a betegségi és a gyermekgondozási segélyezés, a fizetett szabadság, a tanulmányi szabadság, a továbbtanulóknak biztosított munkaidő-kedvezmény, a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem haladó fizetésnélküli szabadság, a katonai vagy egyéb fegyveres szolgálat, a népi ellenőrként, tanácstagként végzett tevékenység, a munkaviszonyban és a családtagként ledolgozott munkaidő tartamát munkában töltött időként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a tag részére jár-e átlagrészesedés. Olvasóink esetében téves volt a tsz közlése, hogy az egy évet meg nem haladó fizetésnélküli szabadság nem számít be a munkaidőbe, ott viszont olvasóink tévedtek, hogy a munkaügyi szabályzat kivételes esetben a két munkanap között előírhat 11 óra pihenő idő helyett 8 óra pihenő időt. Ez egyébként indokolt lehet nemcsak a nyári mezőgazda- sági munkáknál, hanem az őszi betakarításoknál is. Túlórakövetelési ügyükben az előadottakból az látszik, hogy olvasóink igénye jogos, ebben az ügyben a szövetkeAz iparban, az élelmiszerkiskereskedelemben és a ven déglátásban dolgozók műszak- pótlékáról szóló, 15/1977. (V. 22.) MT. számú rendelet módosításáról a 30/1983. (IX. 8.) MT. sz. rendelet intézkedik, amely a Munkaügyi Közlöny október 5-i számában jelent meg. A háztáji terményjuttatás pénzbeni megváltásának engedélyezéséről, a megváltozott munkaképességű dolgozóknak zeti döntőbizottsághoz fordulhatnak kérelemmel. • Mennyi a termelőszövetkezeti tag fizetett szabadsága, erre az időre jár-e átlagrészesedés, s meg lehet-e váltani a szabadságot pénzzel vagy egyéb juttatással. Először az utolsó két kérdésre válaszolunk. A fizetett szabadság idejére a tag részére átlagrészesedés jár. A fizetett szabadság esedékességének évében, akadályoztatás esetén ennek megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni — a tagsági viszony megszűnése, sorkatonai szolgálatra történő bevonulás, valamint a nyugdíjazás kivételével — pénzzel, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással megváltani nem lehet. Fizetett szabadság az egész évben folyamatosan dolgozó tagot illeti meg. Egész évben folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül 2180 munkaórát teljesített. Méltányos haszon mellett A Minisztertanács határozata kimondja: a tanácsoknak gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell törekedniük, hogy az állami telekkínálat, a személyi és a szövetkezeti tulajdonban lévő telkek kínálatával együtt, elé. gítse ki a lakásépítési telekigényeket. A múlt év végén 117 ezer állami és személytulajdonú építési telket tartottak nyilván, s a tanácsok az 1983 és 1985 közötti időszakra további 60 ezer telek kialakí. tását tervezik. A kínálat növelését, az építési terület-előkészítést köny- nyíti meg az az új intézkedés, amely szerint a tanácsok nem. csak saját erőből vagy az OTP segítségével alakíthatnak ki új telkeket. Közös megállapodás alapján a lakásépítési munkáltatói támogatásra jogosult vállalatok, intézmények, a lakásépítő szövetkezetek is kialakíthatnak maguknak telkeket, s e munkák önköltsége, alapján meghatározhatják a telkek tartós használatbavételének díját. Ezenkívül a tanács megállapodást köthet olyan vállalatokkal, szövetkezetekkel, amelyek méltányos haszon mellett és a megfelelő kockázatot is vállalva közmű• járó juttatásokról ugyanitt ta- | iáiják meg az érdekeltek a 32/1983. (IX. 22.) MT. számú rendeletet, és a 3/1983. (IX. 15.) SZOT sz. szabályzatot. Egyes házkezelői szolgáltatások ellátásáról egységes szerkezetben jelent meg a Fővárosi Közlöny 8. számában annak mellékleteként, az építésügyi és városfejlesztési miniszter 5/1983. (IV. 6.) ÉVM. számú rendelettel módosított 17/1972 (X. 13.) ÉVM. számú rendelete. Nem jár fizetett szabadság annak a tagnak, aki nem teljesítette az előző pontban meghatározott minimális munkaóraszámot. Az évi 1000— 1500, illetve 2180 munkaóra teljesítmény határok közötti munka esetén a végzett munkaidővel arányosan jár a fizetett szabadság. A tagsági viszony első évében» a tagot megilleti a fizetett szabadság arányos része, ha a 2180 munkaórából a hat hónapra jutó átlagos munka- mennyiséget teljesítette. A termelőszövetkezetben dolgozó nyugdíjas tagot a munkamegállapodásban meghatározott munkamennyiség arányában illeti meg fizetett szabadság, feltéve, hogy a termelőszövetkezet által részére megállapított munkamennyiséget teljesítette. A folyamatosan dolgozó termelőszövetkezeti tagot a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos címen és feltételekkel illeti meg pótszabadság. Dr. M. J, vesített építési területet készí. tenek elő. A tartós használatba adás ezután is a helyi tanács feladata marad, de a vállalkozó szervezet határozhatja meg — a tanáccsal kötött megállapodás keretei között — a telek használatba vételi díjának összegét és a leendő használók személyét. Tanácsi kötvények kibocsátása A telekgazdálkodás és az építési terület-előkészítés alapvető forrása továbbra is a tanácsok fejlesztési alapja. Az új jogszabály azonban ki. mondja, hogy a tanács anyagi eszközeivel, vagy azok fel- használásával végzett közmű- vesítési, út- és járdaépítési munkák költségeinek egy részét az érintett telkek tulajdonosai, használói térítsék meg egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulással. Szilárd burkolatú közút, vagy vízvezeték építése esetén például az érintett lakótelek tulajdo. nosára, használójára kivethető legmagasabb hozzájárulás 360C forint, szilárd burkolatú járda létesítése után pedig 3 ezer forint. A lakótelkeknél a hozzájárulás kevesebb a teljes ráfordításnál, de üdülő- és egyéb telkek esetében a teljes költséget hárítják át a telektulajdonosokra és használókra. Természetesen nem kell hozzájárulást fizetni, ha a közművek építési költségét már beszámították a telkek árába, használatbavételi díjába, vagy ha ezek a létesítmények társadalmi munkával épültek meg. A Minisztertanács határozata előírja, hogv a tanácsok segítsék elő a lakosság önkéntes társulásán alapuló közműépítést, a terület-előkészítést és a közműépítést szolgáló társadalnr munkát és ilyen célokra bocsássanak ki tanácsi kötvényeket. Állami telket magánszemély Takarékos vízgazdálkodás Akcióprogramot dolgoztak ki Felhívjuk a figyelmet a Minisztertanácsnak arra a határozatára, amelyet a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról fogadott el. Köztudott, hogy a társadalom és a népgazdaság egyre érzékenyebb a vízhiányokkal, a vízminőség romlásával és a vízkárokkal szemben. Mivel a hasznosítható vízkészletek a szükségletekhez mérten korlátozottak, az igények kielégítése a népgazdaság erőforrásainak növekvő igénybevételével jár. A kormány által most elfogadott program célja, hogy a fejlesztéssel együtt a vízfelhasználásban is megteremtse az ésszerűbb gazdálkodás feltételeit. A határozat szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vízfelhasználással és vízvédelemmel összefüggő műszaki, gazdasági és jogi szabályozásra, a kutatás, a műszaki fejlesztés és az ipari háttér összehangolására. A feladatok sikeres megvalósítása érdekében külön akcióprogramot dolgoztak ki, amely részletesen megszabja, kinek mi a teendője. továbbra is csak tartós hasz- nálatbaadás útján kaphat, de kivételes esetekben — amikor nem összefüggő építési terüle. ten csak egy-két telekről van szó — a helyi tanács eladásra kínálhatja a telket a megyei vagy a fővárosi tanács hozzájárulásával. Fontos előírás, hogy a lakótelkek használatbavételi díja fejezze ki a valós keresleti-kínálati viszonyokat és legyen alkalmas a telkek forgalmának és árainak befő. lyásolására is. Korábban ugyanis előfordult, hogy a használatbavételi díj meghaladta a telkek forgalmi árát. A díj kiszámításának új előírásai szerint ezután nem kerülhet sor ilyen magas összegek megállapítására. Használatba vételi díjelőleget kérhetnek Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a családok telek, szerzési terheik mérséklésére a használatbavételi díj 70 százalékáig 10 éves lejáratú, és 6 százalékos kamatozású OTP-kölcsönt kaphassanak. A terület előkészítési erőforrások növelésére pedig a tanácsok megtehetik, hogy egyes előkészítendő építési területen a telek leendő használójától használatbavételi díjelőleget kérnek, amely azonban nem haladhatja meg a teljes díj 30 százalékát. Ugyanakkor a tanács kötelezettséget vállal, hogy az előleg fizetésétől szá. mított meghatározott időn — de legfeljebb 3 éven — belül a megállapodás szerinti építési telket használatba adja. Ha ezt elmulasztaná, akkor az előleg visszatérítésén túl kötbért is kell fizetnie. A használatba adott lakótelekre előírt beépítési kötelezettség határideje három évnél nem lehetett rövidebb, de indokolt esetben egy alkalom, mai két évvel meghosszabbítható. A minisztertanácsi határozat szerint a helyi tanácsoknak fokozottabban kell ellenőrizniük a beépítési kötelezettség teljesítését. Az építési telkek rendeltetésszerű felhasználásának ösztönzéséi e fenntartották, illetve módosították a telekadó szabályait. Eszerint a telek fekvése, közmű-ellátottsága stb. szerint differenciálják — négyzetméterenként 1—6 forint között határozzák meg a akótelek alapadóját. Az erről szóló rendelet 1984. január 1-ével, a többi jogszabály pedig a kihirdetéssel lép hatályba. Tanulságok — csukával No persze, nem lennénk azok, akik vagyunk — főleg a közvélemény túlzó elképzelése szerint —, ha titkon a többség nem bízna abban: majd csukából, süllőből megakasztjuk a Nagy öreget. Csak hát ilyenkor nagyon kell igyekeznünk, sok a dolgunk, épp azért, hogy eredményekben reménykedhessünk. Régen olvastam már, sokat hallottam tapasztalt sporiktól, hogy az első fagyos éjszaka után szinte eszét veszti a csuka, úgy kap. Mégis — talán mert nem nagyon bízom a meteorológiai intézet előrejelzéseiben — felkészületlenül ért az első alkalom. Persze, hiába próbáltam hirtelenjében kishalat gyűjteni a hálóba. Mivel az időt is elvesztegettem, maradt fél órám és sietségemben egy háromméteres puha spiccű teleszkópot szereltem villantóval. Harminc perc alatt mégis négy, nem is akármilyen krokodilpof á jut akasztottam, egy kivételével azonban mindegyik leakadt. Tanulság: mindig ügyelni kell a szerelék megfelelő összeállítására. Hajnali tánc Süllőt tartásról, kövezésről vagy más, különösen jó helyről egész évben gyakrabban foghatunk, mint csukát. Ám az ősgi esti, éjszakai fogasvadászatnak különös hangulata van. Még akkor is, ha ideszámítjuk az el-elbóbiskoló, álmából riadó társunk kábult mocorgását egy kapást követően, a kopogós-topogös — fagy miatti — hajnali táncot vagy — uram'bocsá’ — a bográcsban illatozó forralt bort. Ám ha reggel kiemeljük a vízből a zsákmányt, a dérrel legjobban lepett bajusz alól is mosoly fakad ... A két eddig említett hal horgászata természetesen sok mindenben különbözik egymástól. Mondhatnánk azt is, tulajdonképp csak abban egyezik, hogy — a villantózás kivételével — mindkettőnek élő vagy döglött kishalat kínálunk fel csaliként. Míg a csukát nem zavarja a durvább felszerelés sem, a süllő a hal nagyságára, a zsinór vastagságára, a horog méretére is érzékeny (Igaz, már két éve csodálkozom azon, hogy a kiskörei tározón a helybeli horgászok gyakorlatilag végólmos pon- tyozó szereléssel süllöznek, mégpedig minden finomkodás nélkül: azonnal odasuhintanak, ha rezdül a jelző. S nem is akármilyen példányokat akasztanak.) A rablóhalazásnak legsportszerűbb, de egyben a legizgalmasabb, legváltozatosabb, s persze a legfárasztóbb módja a pergetés, a villantózás. Egyelőre azonban még kevesen űzik rendszeresen, ezért erre a témára legközelebb majd visz- szatérünk. Hasznos tanácsok Az őszi, téli csukázás, süllőzés legalapvetőbb feltétele,, s egyúttal legnagyobb gondja a/ élő csalihal beszerzése. Igaz, a maszekok ilyenkor már árulnak minden mennyiségben és méretben, de aki továbbra is rendszeresen ki akar járni — s nem potyára — a vízpartra annak lényegesen olcsóbb, ha maga szerzi be p szükséges készletet. Ezzel már csaknem el is késtünk, de feltételezzük hogy mindenki ismer egy-kéi jó helyet, esetleg módja van valamelyik melegvíz-kifolyc környékén gyűjtögetni. Ha gyományos eszközünk a kis halfogó háló megfelelő, de ha nagyon aprók a halak, nem árt betétként szúnyoghálót alkalmazni. Mivel már nagyon tiszta a víz, ügyeljünk a kiszemelt hely óvatos, zaj nélküli megközelítésére. A kishalat persze haza vagy onnan a horgászhelyre is kell szállítani. A legegyszerűbb módszer a nagy kannában — kis kanna. A terjedelmesebb edényt csak háromnegyed részig töltsük, s gondoskodjunk — lyukakkal a tetején —* a szellőzéséről. Legmegbízhatóbb, bár nálunk egyelőre luxusnak számít, ha kapható is, a Shakespeare cég elemes oxigénpumpája. Közbeeső s bárki által kivitelezhető megoldás, ha vízzel, kishallal teli edényünkhöz egy felfújt motorkerékpárvagy gépkocsi belső gumit csatlakoztatunk. A picit megnyitott szelepen át egy cső közvetítésével folyamatosan, akár egy-másfél órán keresztül áramlik a levegő-utánpótlás. Otthon a kishalakat sokféleképpen lehet tárolni. Akváriumban, medencében, műanyag hordóban — mindegy. Gondoskodni kell azonban a megfelelő minimális hőmérséklet temperálásáról, a levegőztetésről — odahaza ez sokkal egyszerűbb — valamint a halak óvatos (!) etetéséről. Akinek módja van — tapasztalatból mondom — a különböző fajú (esetleg méretű) kishalakat rekessze el egymástól. Ehhez akár akváriumba. akár medencébe bárki könnyen barkácsolhat egy-két rekeszt. Ugyancsak fontos, hogy a sérült vagy láthatóan beteg egyedet azonnal távolítsuk el a többiek közül. Hogyan öltözködjünk Az öltözködésről csak any* nyit: feltételezhető, hogy felnőtt ember tisztában van azzal, milyen veszélynek teszi ki magát, ha a meleg kocsiból kiszállva utcai ruhában próbál ilyenkor horgászni. S akkor még nem beszéltünk a váratlan, kényszerű „fürdőzésekről”, a lábbeli átázásáról. Persze mindannyian úgy érezzük: fűt a szenvedély, ilyenkor nem fázik meg az ember. Kár, hogy nem igaz ... Tehát, csak emlékeztetőül — rétegesen és vízhatlanul. (Belülről pedig: pálinka helyett jobb a forró tea, esetleg — aki nem vezet, annak a kevés forralt bor.) No de, ha minden összeállt, merre vegyük az irányt? Őszintén szólva, bármennyire is sorolnánk a jobbnál jobb helyeket, felelősséggel nem tehetjük. S elsősorban amiatt, mert sajnos mi sem rendelke- -.ünk megfelelő információkkal arról, a megyében a tele- vítések miatt éppen hol van iItalános vagy részleges tila- 'om? Sok sporttársunk gyakran érdeklődik nálunk efelöl. Amit ttidunk. elmondjuk, de ”qyúttal kérjük a viszonzást is. Sainos, nagyon kevés egyesü- ’etből érkezik jelzés még az !ntéző bizottsághoz is, pedig ~iem ok nélkül hangsúlyozzuk: közös érdek az információcse- •e. S a vezetőségek tagjainak, örületi jennespknek, napije- m les vendégeiknek egyformán tájékoztatással tartoznak. Tilalom itt-ott Amit megtudtunk: Délegy- lázán veget ért a tilalom, a zunsági csatornán csak rabózni lehet, ugyanez áll a láckevci- Dunára is. Gyomrán két hétig tart az általános Halom telepítés miatt. Szigorítás: csak úszóval — kisfalat is — és csak reggel hatói este hétig lehet horgászni. Ugye, nem terjedelmes a ista? Kérjük, aki teheti, segítsen minél teljesebbé tenni. Furucz Zoltán Vereszki János iBTí7 t* \ p RRN D E kETE1 B Ö I, HB Január elsejétől Cél: a telekigények kielégítése 2 Az utóbbi években az állami lakásépítésen belül növe- j kedett a magánerős építés aránya, és az idén már eléri ^ a 80 százalékot. A magánerős lakásépítés térhódítása az ^ állami telekkínálat bővítését, a telekgazdálkodás szabá- ^ lyainak, gyakorlatának korszerűsítését, a lakásépítési te- ^ rületek előkészítésének javítását igényli. Ezekét a fon- íf tos célokat szolgálják a Magyar Közlöny 47. számában ^ most megjelent új jogszabályok: az EinökiTanácstörvény- erejű rendelete a tartós földhasználat szabályainak mó- dósításáról, továbbá a Minisztertanács határozata a la- ^ kosság építési telekellátásának rendjéről. Megjelentek a ^ végrehajtást részletesebben szabályzó miniszteri ren- ^ deletek az állami építési telkek használatbaadásáról, az ^ állami telekvásárlásról, az út- és közműfejlesztési hoz- ^ zájárulásról, valamint a nagyüzemileg nem hasznosít- ^ ható földek tartós használatbaadását és a telekadót sza- f bályozó rendelet módosításáról.
