Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM 1983. OKTÓBER 23., VASÁRNAP Szolgáltatás, mésképpsn Új szellemben, nyereséggel Bflegfegnak mÉnáen falatot A lehető legnehezebb felada­tot kapta meg Magyar Pál, a Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet nemrég megvá­lasztott elnöke. A pénzügyi mérleget kellett helyrebillen­tenie. A tavalyi év vesztesége majdnem egymillió forint volt. Kátyúban Az okok. A villamos energia árának felemelése, illetve az átalánydíjas fizetési mód be­vezetése önmagában három- százezer forinttal csappantotta meg a kasszát. A többi ehhez képest kisebb tétel, de nem jelentéktelen. Igencsak érzé­kenyen érintette a szövetke­zetét a fodrászati és a fényké­pész tevékenységhez addig nyújtott állami támogatás megszüntetése. Rövid idő le­forgása alatt két tucat dolgo­zójuk mondott búcsút, hogy szakmájukat kisipari formá­ban gyakorolják tovább. A néhány gyatra forgalmú, pan­gó fodrászüzlet csak a kiesést növelte. És a tornyosuló anya­gi gondokat nem tudták jól jövedelmező ipari jellegű munkával ellensúlyozni. Nem csoda, -hogy kátyúba került a szekér. Kizárólag a hatékony, jól szervezett munka hozhatott eredményt. Ennek érdekében aprólékosan fel kellett térké­pezni valamennyi gondot, hi­baforrást. Majd elkészült az intézkedési terv. A szövetke­zet személyi szolgáltatást vé­gez, érthető hát, ha költség- ráfordításai igen magasak. A gazdálkodás jövedelmezővé formálása érdekében a kiadá­sok csökkentését tűzték célul. Kevesebbet, jobban Elsősorban is le kellett mondaniuk a központi irodák ez évre tervezett felújításáról, és szükségessé vált a gépko­csiátalányok jelentős mérsék­lése. Bezártak több kihaszná­latlan, ráfizetésés üzletet. Ceg­léden, Nagykőrösön, Kocséron fodrászatokat szüntettek meg, de leállították a faipari rész­leg tevékenységét is, ahol pa­pucsokhoz gyártottak fatalpat, ám a csekély mennyiségű fel­dolgozható nyersanyag, a lét­számhiány és az alacsony fokú anyagi érdekeltség inkább csak a kiadásokat növelte. Fontosnak látszott mérsékelni az üzletekben tárolt anyag- készleteket. A szoros elszá­molású hálózatban üzemelő fodrász, kozmetikus, manikű­rös, pedikűrös részlegek az anyagok vásárlására megha­Már nem csacsogó csermely Kanálissá váltak vizeink A kék Duna és a szőke Ti­sza közén fekvő városunkat el­kerülik a jelentősebb élő víz­folyások. Be kell érnünk a pi­lisi határban eredő Gerjével, amely Tiszavárkony térségé­ben siet a Tiszába. A Perje Tápiószentmártontól csörgedez és a megyehatár közelében öm­lik a Gerjébe. Egy vízföldrajzi tanulmány szerzője szerint településünktől északkeletre gyakoriak az egykori folyó­medrek, és tulajdonképpen a Gerje és a Perje. a korábbi vízfolyások medrében mélyí­tett csatorna. Csacsogó csermelyekről épp­úgy nincs ma már szó, miint ahogy a Duna, meg a Tisza sem méltó egykori ékes jel­zőire. Fokozatosan kanálissá váltak vizeink. Az emberi gon­datlanság és fegyelmezetlenség okozza pusztulásukat. De va­jon kire tartozik a vizek vé­delme? A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulattól kaptunk választ erre a kér­désre. ők a működési területükön levő 500 kilométernyi társulati csatorna felelős kezelői és kar­bantartói. Évenkénti rendben- tartásukra, gaztalanításukra, műtárgyaik javítására az idén 3.8 millió forintot költhettek. Nagyobb méretű, úgynevezett közcélú beruházásnak számít jelenleg a Gógányér-vízrend- szer teljes fe'újítása, melynek erre az évre tervezett költsége 5.9 millió dollár. A korábbi években a Szarvastó—Kisdá- nos vízgyűjtő rendszer mun­kálatai fejeződtek be, hasonló költséggel. A fenntartás fedezete a ta­gok által fizetett hozzájárulás. A közcélú beruházások egy részét az állam fedezi. A költ­ségek emelkedésével a társu­lat egyre kevesebb csatornát tud karbantartani, pedig min­den felszíni csapadék és bel­vízelvezető csatorna tí&ztán tartása, vízelvezető képességé­nek fenntartása — bárki a ke­zelője — elsőrendű közérdek. Sajnos, ezeket a fontos csa­tornákat, árkokat szeméttel, szennyező anyágokkal szórják tele, valósággal feltöltik. Nagy pénzen felújított csatornákat tesznek tönkre felelőtlen em­berek, átereszeket törnek ösz- sze. A ritkán kiszabott bírsá­gok nem eléggé visszatartó hatásúak, s ezekről sem szerez tudomást a közvélemény. A Gerje—Perje csatorna egyébként a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság ke­zelésébe tartozik. A csatorna kotrását, egyéb teendőit ők intézik el. Már évekkel ezelőtt tervezték rendbe hozását, de a pénzhiány miatt elmaradtak ezek az indokolt munkálatok. T. T. tározott összegű tíenzt kapnak, s a szövetkezet' raktárában juthatnak hozzá a megfelelő alkalmatosságokhoz. Az áta­lányelszámolásos formában dolgozók létszámát bővítették, velük új szerződéseket kötöt­tek. Apasztották a különféle versenyekre szánt előirányza­tokat, különös gondot fordíta­nak az anyag- és energiataka­rékossági tervben rögzítettek betartására. Szükségesnek lát­ták a vezetői és az elemző munka erősítését, javítását, ál­landó havi információs rend­szer alapján. Jövedelmezőnek bizonyult az EVIG-gel és a MEZÖGÉP-pel kialakított, ipari kooperáció. Ez a kap­csolat a harmadik negyedévig négymillió forintot hozott a konyhára. Eredményes év Mindezek hatására a szö­vetkezet az első három ne­gyedév átbevételi tervét közel négymillió forinttal túlteljesí­tette. Közben persze kiegyen­lítette az 1983-ra eső adóssá­gokat is. De az idén sem ment minden simán. A fényképé­szek például összességében nem is tudták teljesíteni a tervet: a krónikus anyag­hiánnyal küszködő részleg dolgozóit fizetés nélküli sza­badságra kellétt küldeni. Az esztendő első 'felében kevés férfifodrász dolgozott, fő­képp Abonyban, Ceolédberce- len és a ceglédi II. számú szolgáltatóházban hiányzott a szakember. Az üres álláshe­lyeket frissen végzett ta­nulókkal töltötték be. Magyar Pál szövetkezeti el­nök számításai szerint idén másfél millió forint nyereség­re tesznek szert. Varga Sándor A nagyvilág hírei Politikai tájékoztató lesz ok­tóber 25-án 18 órakor Cegléd- bercelen, a Rozmaring presz- szóban. A rendezvény vendége dr. Oltványi Tamás, a Ma­gyarország című hetilap rovat­vezetője, aki időszerű nemzet­közi kérdésekről fog beszélni. Figyeli a flórát, faunát Vadászat, képekben elbeszélve Amikor a vadkan is megszelídült £ Sárgára, rőtvörösre vált f a vidék, lábunk alatt keser- j nyés illatú avart kerget a / szél. A nádasok, erdők szí- $ neváltozásával vesznek téli % bundát a vadak, anélkül, ^ hogy sejtenék; sokuknak % ez lesz az utolsó ősz, az $ utolsó tél. Hamarosan jön- ^ nek a vadászok. Autók áll- £ nak meg a dűlöutakon, az í erdei nyiladékok közelében. $ Zöld ruhás, vadászkalapos $ puskások sereglenek elő hétvégi hajnalokon. Vizslák ^ vakkantanak, kopók csa- ^ hóinak, puskák dörrennek, ^ csatárláncot alkotó hajtők í űzik, kergetik az ugrifüle- í seket. Néha egy-egy vi- f gyázatlan róka is puskavég- ^ re akad. A vadászat végén nyúl és fá­cán kerül az aggatékra, őzet, szarvast, dámvadat nyúznak, zsigerelnek, trófeákat mérics­kélnek. Otthon, miközben fa­lon függ a fegyver, a vadász­újságot böngészi a gazda. A Nimródból tájékozódik a va­dászélet hírei felől, de elidőz egy-egy elbeszélésnél, illuszt­rált színes tárcánál, regényes vadászélmény leírásánál is. Kedvtelve nézi a remek ké­peket, a találó rajzokat, ame­lyek nagyszerűen érvényesül­nek alkotójuk — és a színvo­nalas nyomdatechnika jóvoltá­ból. Természethű rajzok Lássuk csak; ki a Nimród rajzolója? Immár egy eszten­deje Miklosovits László jegyzi a grafikákat. Vajon hogyan lett ez az Albertirsán élő mű­vész a lap munkatársa? Jobbkor nem is kereshettük volna fel, mint azon a csü­törtöki estén, midőn épp’ hogy hazatért a budapesti szerkesz­tőségből, ahol minden szám születését előzőleg töviről he­gyire megbeszélik. — Az olvasóközönség eddig könyvek és a Rakéta regény­újság rajzolójaként tartotta számon. Hogyan cserkészte be a vadászokat? •— Ők hajtottak fel engem. Volt egyszer a Rakétában egy vadásznovella, amelyhez raj­zokat készítettem. Akkor fi­gyeltek fel rám. Azt mondták, az ő lapjukban effajta ábrá­zolásmódra van szükség. Mindjárt munkát kaptam, egyéves szerződést, a MA- VOSZ-tól ösztöndíjat, hogy be­szerezhessem a szükséges fel­szeretést. — Van ennek a művészi megjelenítésnek valamilyen sajátos követelményrendszere? — Sokrétű szakmai ismere­teket követel, s erre magam is menet közben jöttem rá. A vadászatnak, a vadaknak, a természet világának hagyomá­nyos ábrázolási módja van. Hármas cél áll az előtt, aki ilyesmire adja a fejét. A rajz­nak valósághűnek, szakmailag pontosnak és esztétikailag is elfogadhatónak kell lennie. — Egy grafikusművész álta­Hamarosan nyit á csomói AB{/-■i. Rókavázlat Miklosovits László naplójából Iában a műtermében ül és dol­gozik. Ez a feladat nyilván megkívánja a kimozdulást. — De még mennyire. Bár vidéken élek, elvileg termé­szetközeiben, mégsem volt időm, alkalmam a sportolásra, kimozdulásra. Amióta elsze­gődtem, megváltozott az élet­módom. Sokat járom az orszá­got. Valaha azt hittem, Henci- da csak a mesében van, pe­dig a román határ mellett fá­cánban, vadkacsában bővelke­dő terület. Jártam a Gerecsé­ben, a Bakonyban, meg meg számos más helyen. Kell az alapos természetismeret, a ta­pasztalat. Szerencsére olyan nagyszerű emberek vettek a védőszárnyuk alá, mint az Európa-szerte ismert Cserge- zán Pál, aiki kiváló természet- és vadfesitő, a jónevű Magyar Ferenc természetfotós, Nagy- györgy Sándor fotóművész és még sokan mások. Teknőckahnd — Miből táplálkozik még a tudománya? — Tanulmányozom az álla­tokat, akár Budakeszin, a va- dasparkban, akár az erdőben lesem meg a szarvasbikák bő­gősét, vadászaton egy őz ha­lálát, a toronykakas emléke­zetes pillanatát. Figyelnem kell nemcsak a faunát, a fló­rát is. Hitelesnek kell lennie a tájhoz tartozó növényzetnek, de még az aljnövényeknek is. Ehhez pedig számtalan könyv kell, állat- és növényhatározó. Jók az olyan régi katalógusok, amelyekben egykori fegyvertí­pusok vannak, sárgult levelű újságok, képeslapok, korabeli öltözékekkel, kocsikkal, szá­nokkal. Ismernem kell egy- egy mozdulatot, mert így lesz hitele a munkámnak. Sajnos, egy sereg könyv szinte besze- rezhetetlen, mert kis példány­számban jelent meg, és a csa­ládon belül öröklődik, pedig ilyesmiből minél többhöz kel­lene hozzájutnom. — Bizonyára vannak saját élményei a vadonból. — Budakeszin, a vadaspark- rajzolgattam, s arra let­ban tem figyelmes, hogy egy vad­disznócsalád közelébe kerül­tem. Bizony, földbe gyökere­zett a lábam, mert a vadkan félreérthetetlenül méltatlan­kodva védelmezte a csemetéit. Az volt a szerencsém, hogy a vállamon volt egy disznóbő- rös-szőrös táska, így hát befo­gadott engem is az övéi kö­zé... Máskor meg egy tó kö­zelében bóklásztam a nádas­ban. Mérnöki pontossággal ki­rajzolódó cölöpsort találtam, épp hogy kiemelkedett a víz­tükörből. Kezemben egy va­gyont érő fényképezőgéppel elindultam rajtuk lépegetve befele a tóba. Egyszer csak gyanús lett valami: előttem megindult a cölöpsor. Kide­rült, hogy mocsári teknősökön tappogtam. — A vadászokkal milyen viszonyban van? — Jó barátságban. Bár én nem vagyok fegyverforgató, mindenhol szívesen látnak, a vendégnek kijáró különleges bánásmódban részesítenek. Ez jellemzi az albertirsai meg a ceglédi vadásztársaságokat is, amelyeknél már leviziteltem. A vadászok egyébként érdekes emberek. Körükben talán a barátság és az irigység a leg­erősebb. Kiállításra készül — A mappa már jócskán megtelt rajzokkal. Ezeknek milyen sorsot szán? — Várhatóan a tavasszal a MAVOSZ szervezésében ren­dezhetek egy kiállítást az ed­digi munkáimból. Volt már alkalmam találkozni külföldi vadászokkal, akikhez eljutott a Nimród, ők is dicsérték grafikáimat, úgy látszik, mindenhol népszerű ez a ter­mészethű stílus. Miklosovits László apró pontokból, vonaIlkákból ala­kítja ki képeit.-Szemet és tü­relmet próbára tevő műfaj ez, de megéri. Kedvtelve lapoz­gatják a vadászok — lábuk­nál hű kutyájukkal —, a gaz­dagon illusztrált oldalakat, s alig várják, hogy a tettek me­zejére lépjenek. Tamasi Tamás Kerékpárút fut Befejezéséhez közeledik Csemöbcn az ABC-áruház építése. A több mint négyszáz négyzetmé- te alapterületű, korszerű létesítményt rövidesen átadják rendeltetésének. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kék alapon fehér bicikli. Mi az? Válasz: kerékpárút. Pontosabban a rá utaló KRESZ-tábla. Annak az útsza­kasznak, a ceglédi gimnázium sarkától a Kozma Sándor ut­cáig futó betoncsíknak a jele, amely vadonatúj képződménye városunk közlekedésének. Szo­katlan még, nem árt alaposan megismerkedni vele elmélet­ben s gyakorlatban. Annál is inkább, mivel épp azokat az úttesteket, kereszteződéseket szeli át, amelyek az utóbbi időben bizony baljós előjelűvé váltak. Bár a legtöbben kerék­párútként használták eddig is, létrehozását az itt zajló forga­lom biztonságossá tétele indo­kolta. A tervek szerint meg­hosszabbítják majd egészen a Szolnoki útig, amarról pedig a Béke térig. A mostani ki­csinyke szelet afféle tanpályá­nak számít, valóságos, távolról sem veszélytelen körülmények között lehet gyakorolni. Ám az erre járó kerékpáro­soknak és segédmotorosoknak nemcsak, hogy lehetősége, de kötelessége a kerékpárúton haladni. Háromkerekű jármű (és a többi) azonban már nem veheti igénybe a keskeny sá­vot. A forgalom természetesen itt is kétirányú. A kerékpáro­sok az általában ismert előírá­soktól eltérően, egymás melf lett is gurulhatnak, ha nem zavarják ezzel a forgalmat. A haladási sebesség megválasz­tására. illetve felső határára a" KRESZ szabályai érvényesek, akárcsak más útszakaszok esetében. Leginkább a keresz­teződésekben kell ügyelni az elsőbbségadás normáinak be­tartására: A Kossuth Ferenc utca és a Széchenyi út talál­kozásánál levő csomópontban a kerékpárúton haladók el­sőbbséget élveznek. Nem úgy a Rákóczi és a Kozma Sándor úti gócoknál: itt türelmesen kell várakozniuk a kerékpá­rosoknak. segédmotorosoknak. Erre a kötelezettségre egyéb­ként a mindkét helyen felállí­tott kerékpárút vége tábla is figyelmeztet. V. S. A világ dolgairól Külpolitikai kérdésekről tart előadást P. Szabó József, a Ma­gyar Rádió főmunkatársa. Az esemény október 24-én 17 órakor lesz Törteién, a műve­lődési házban. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents