Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1983 OKTÓBER 2., VASÁRNAP Rádiós összeköttetés a termelőszövetkezetek között Közelebb kerültek egymáshoz sj Az együttműködés — a közösen végzett munka — ^ mindig hasznos. Nincs ez másképp a mezőgazdasági £ üzemek esetében sem. Hogy az e.seienkénti szükséges t segítség ne csak spontán módon nyilvánuljon meg, mű- ^ szaki szolgáltató hálózat jött létre a monori járásban 4 is. A Rákosmezeje Termelőszövetkezet szervezésével í 1982. december 8-án megalakult egy műszaki bizottság, $ amely a járás mezőgazdasági nagyüzemei között kiala- $ kított műszaki hálózat irányítására hivatott. Elkészült £ az együttműködési szerződés is. A Monori Járási Népi 0 Ellenőrzési Bizottság a napokban tűzte napirendjére an- £ nak megbeszélését: hogyan is Zajlik a műszaki szolgál- % tatás, milyen eredménnyel működik együtt a járás hét $ termelőszövetkezete és egy állami gazdasága? Ez a g megbeszélés már az utóvizsgálat tapasztalatait tartal- 4 mazta, hiszen tavaly ősszel már zajlott alapvizsgálat e '4 témát illetően. Már akkor javasolták a né­fhm lehel kristály vázéi, pénzzel béleli boríték Hol legyen a gyerek bankettje? pi ellenőrök a MEZŐGÉP, a,z Agroker és az Autóker bevo­nását az együttműködésbe, melynek hasznát nem is vitat­ta senki, csak éppen nem va­lósulhatott meg, fejlesztési pénzeszközök hiányában. A javaslat még él: a műszaki bizottság napirenden tartja a kapcsolatteremtést. A vizsgálatot végző népi el­Mindennapi életünk tele van szerződésekkel. Szerződik a háziasszony, a vásárló, ha a boltba betér és a bevásárló kosarába árut rak — az eladó az árut megelőlegezi, míg a pénztárhoz ér a vevő, úgy­mond, hitelt nyújt. A lejára­ti idő ugyan rövid, de az ár, a tartozás kiegyenlítéséig egy jogügylet áll eladó és vevő között. Az áruvásárlás ezen belül, még bizonyos garancia- vállalást is feltételez az eladó részéről, például, mikor akár csak az élemiszerek szavatos­sági idejét biztosítja. Garan­ciaképességet vár a vevő a ruházati cikkek originál cso- mogalásánál, mikor elfogadja a feltüntetett méreteket, a textil KRESZ-ben jelölt ke­zelhetőséget. Ha ez az elvárt­tól eltérő, a vevő jogai érvé­nyesülhetnek árucsere útján vagy a vásárlási ár visszaté­rítésével. Naponta ismétlődő szerző­déskötés az utazás is, melyet időre meghatározott bérletek -ögzítenek. De ha csak rö­vid távon, akár tízperces utaz­tatásra jegyet vált valaki, már létrejött egy szerződés. Helyet, időt rögzít. Ha teljesül az abban foglalt, a járműről le- szállva, már meg is szűnt a szerződés. Hétköznapi apró lenőrök azt is javasolták: ké­sőbbi időpontban, az együtt­működés bővülésétől és a fejlődéstől függően, külön irá­nyítói szervezet létrehozására is szükség lenne, hiszen a je­lenlegi feladatokat egyetlen személy, a Rákosmezeje Tsz főágazat-vezetője végzi, napi munkája mellett. Vizsgálták azt is, hogy a Rákosmezeje Tsz, mint szer­ügyeink mellett, a niég nem nagy, akár szóban is elhang­zó szerződéseinket is kötelező­nek kell tekintenünk. Az sem köztudott, hogy a szóban megtett követelés leg­kevésbé sem oly értékű, mint az ajánlott levélben tett fel­szólítás. Annál is inkább, mert az elévülés veszélye is fenn­állhat még a szerződéses kö­telezettségeknél is, ha a le­járattól számított idő — ame­lyet öt évben határoztak meg — eltelik, A rosszul fogalmazott, rész­leteire nem eléggé kiterjesz­tett szerződések kárvallottjai utólag járhatják a hivatalo­kat, várhatják az orvoslást, sok munkát adva ezzel az igazságszolgáltatásnak. Jó kezdeményezésnek bizonyul — a lakossági jogi felvilágo­sításban némi jártasságot ad — a Vecsésen beindított Bí­rák válaszolnak című sorozat, amelyet a József Attila Műve­lődési Házban rendeztek meg az elmúlt év őszétől, s az idén is már jó néhány elő­adást hallhattak az érdeklő­dők. Dr. Benczik Oszkár Pest megyei bíró épp a szerződé­sek, a kártérítés mikéntjét taglalta. Fekete Gizella vező, milyen konkrét felada­tokat látott el az idén. Elké­szítette például a részletes té­li oktatásra vonatkozó tervet, hasznos előadássorozatot kí­nálva a gazdaságoknak. A vasadi szakszövetkezet, a gombai, a pilisi, a sülysápi, a monori, az ecseri termelő- szövetkezetek igényelték az oktatást, a vecsési Ferihegy Tsz és a Monori Állami Gaz­daság nem. Az együttműködés kereté­ben nemcsak a szakemberek, hanem a gazdaságok is Köze­lebb kerültek egymáshoz az­zal, hogy közös gépszemiáken vettek részt, ahol mód nyílt a tapasztalatok kicserélésére. Nagy előrelépést jelentett a vecsési, sülysápi, monori, pi­lisi, gombai, és ecseri tsz-ek között létrejött CB-rádiós ösz- szekötettés. Egymás megsegí­tésére jó néhány példa akad már. A Tápióvölgye Tsz elvál­lalta, s elvégezte a Rákos me­zeje Tsz adagolójavításait, s átadott egy R 245-ös motort, viszonzásul alkatrészeket ka­pott. A Tápióvölgye Tsz-ben a Rákosmezeje segített learatni 376 hektár búzát, a vecsésieik- nek is. megtárcsázott és vegy- szerezett 180 hektárnyi föld­területet. Az együttműködés eredmé­nyei szépek, de tovább bővít­hetők — ez volt a népi ellen­őrök véleménye. Javasolták, hogy a szervező Rákosmezeje Termelőszövetkezet még eb­ben az évben hívja össze a tsz-ek vezető embereiből álló műszaki bizottságot, s ter­jesszen elő programot az el­következendő mezőgazdasági évre vonatkozó konkrét fel­adatok elvégzésére. Az okta­tási igény felmérésekor le­gyen tekintettel a nagy érté­kű, magas technikai színvo­nalat jelentő gépek karban­tartására, javítására, energia- takarékos üzemeltetésére, s igyekezzen bővíteni a fejlesz­tési pénzeszközöket nem igénylő szolgáltatások körét: az alkatrészcseréket, javításo­kat például. K. Zs. Cder-koncert A Color együttes látogat Pilisre, s ad koncertet a Mó­ricz Zsigmond művelődési házban október 24-én, este hét órai kezdettel. A jegyek 50 forintos áron elővételben kaphatók a mű­velődési ház irodájában. Ballagunk a sötétben haza­felé az első szeptemberi szü­lői értekezletről. Ki tudna most megmondani, kinek is nehezebb a helyzete: a lelki­ismeretesen segíteni kívánó szülőnek, a több kilós táská­kat cipelő nebulónak, vagy a pedagógusnak, aki oktat, ne­vel, adminisztrál és kapcsola­tot teremt az iskola és a szü­lői ház között, rajíoglalkozást tart, szakkört vezet — és ugyanakkor szülő is. Többen vagyunk, más-más osztályos gyerekek szülői. S ezúttal is, meg a következő napon is elhangzik: mire jó ez...? Az „ez” arra vonatko­zik, ami a nyolcadik osztá­lyokban már most, szeptem­ber végén elkezdődött, s tart is majd a búcsúzásig. László Jánossal, a járási hivatal mű­velődésügyi osztályának veze­tőjével le is ülünk beszélgetni a témáról. — A nyolcadik osztályokban máris zajlik a vita a szülők között: miben ballagjanak a gyerekek? Készen vegyék-e az elegáns holmit, vagy indulja­nak egy butikba, ahol méret­re is csináltathatnak ballagó­ruhát? Felvetődött az is: mek­kora legyen a pénzösszeg, amelyet már e hónaptól Kezd­ve gyűjteni kívánnak a peda­gógusok búcsúajándékára: na­vi harminc vagy havi száz fo­rint? A szülők szerényebbje hallgat. Az egymást túllicitál­ni kívánók viszik a prímet, lehetetlen helyzetbe hozva ez­zel a kisebbséget, akiknek vagy anyagi helyzete, vagy csupán józan esze nem kíván­ja az esztelen költekezést. Ho­gyan lehetne ennek az évről évre visszatérő jelenségnek gátat vetni? Értelmes dolog Hallgatunk. — A pedagógusok — ezt szinte kivétel nélkül mind­egyikükről elmondhatom — egyáltalán nem igénylik azt a fajta ajándékosztást, ami dívik az általánostól a közép­iskoláig. Ez — hogyan is fo­galmazzam sértő él nélkül — a szülők túlkapása. Jót akar­nak, hálájukat fejeznék ki va­lami módon, és rosszul sül el. A héten jelent meg az új rendtartásunk, amely az eti­kai követelményeknél egyér­telműen kimondja: az iskolák pedagógusai és más dolgozói a mindenkori életben szokásos figyelmességen kívül nem fogadhatnak el más ajándé-' kot. Ez a figyelmesség lehet esetleg egy csokor virág — de nem lehet kristályváza, pénz­zel bélelt boríték ... Elvileg nem.. De jómagam is ismerek pedagógust, aki a csillogó gyerekszemektől kö­rülvéve tehetetlenül áll a szü­lői munkaközösség képviselő­je által átnyújtott jókora díszcsomaggal a kezében, mo­solyog, mert mit tehet? S köz­ben tudja, hogy a szülői ér­tekezleten vitatkoztak, hogy ki adjon és mennyit adjon, s hogy az üzletben majd me­gint megkérdezik, amikor cserélni viszi a „gyönyörű” holmit: megint búcsúztak a kedves tanárnőtől? S a ballagóruha... Az egy­szeriben értékét veszített út törőruha, s a felértékelt bár­sony, selyem toalettek ... — Mintha valami furcsa státusszimbólummá nőne e? is — mondja László János. — Ki tud többet, szebbet adni a gyerekének? Tudok olyan osztályról, amelyik külföldön óhajtja megrendezni a balla­gás utáni bankettet, s a szü­lő ennek érdekében rója ie a havi „adót”. Az én fiam ötö­dikes. Ök azt vállalták, hogy dolgozni fognak, munkát vál­lalnak az osztállyal, s arra gyűjtik a pénzt, hogy nyolca­dikban hosszabb útra indul­hassanak, együtt. Ezt a fajta kezdeményezést támogatni kell, ez hasznos, értelmes do­log. De semmiképp nem az a szülői munkaközösségek ál­tal jóváhagyott — esetleg ép­pen általuk kezdeményezett — gyűjtögetés! — Mégis, mi a teendő? Van megoldás egyáltalán? Szemléletet formál — A legközelebbi igazgatói munkaközösségi értekezleten feltétlenül felhívom a figyel­met arra: térjenek ki szülői Megyei I. osztályú csapa­taink a mai fordulóban ne­héz feladat előtt állnak. A vecsésiek Ceglédre látogat­nak, a helyi Vasutas csapatá­hoz, míg a sülysápiak a több volt N Bl-es játékost felvo­nultató Soroksári VSE-t fo­gadják. A vecsésiek első pil­lanatra úgy tűnik, kedvezőbb helyzetben vannak, hiszen a ceglédi gárda nem sebezhe- tetlen és jó játékkal pontokat lehet ellenük szerezni. A sü- lyieknek viszont kemény fel­adatot kell megoldaniuk, hi­szen ellenfelük együttesében Viczkó, Megyesi, Dániel, Be­ne stb. révén volt élvonalbe­li, sőt volt válogatott játéko­sok szerepelnek. Igaz, a ne­vek önmagukban nem jelen­tenek győzelmet, de valljuk meg, ezen a találkozón nem a hazaiak az esélyesek. A II. osztály egyik favorit­ba, a Gyömrő, Tápiószecsőre látogat. A szecsőiek szeré­nyebb játéktudását lelkesedé­sük pótolja, s ha a gyömrőiek netán nagyképűen lépnek pá­lyára, kínos meglepetésben le­het részük. Reméljük azon­ban, hogy a játékosok fejében ez meg sem fordul és a na­gyobb tudás győzelmet ered­ményez majd. Az Üllő a Pi­lis csapatát fogadja, járási rangadóra kerül tehát sor. A értekezleteken, s egyéb lehet­séges alkalmakkor e témára. Legyen az iskolai szülői mun­kaközösség elnöke, aki — hi­szen ö tartja a kapcsolatot bizalmi társaival — szemléle­tet formál. Jó lenne megállí­tani ezt a folyamatot, kár el­rontani a búcsút. Söpör a nagyestélyi És kár elrontani gyere­keink értékítéletét is. Mert miféle átadott tudás az, amelynek ellenértéke egy szarvasagancsból faragott li- kőröskészlet...? Elképzelhető például, hogy a honismeretet megszerettetni igyekvő peda­gógus nagyobb örömmel ve­szi át „fiaitól” a nehezen megszerzett régi-régi korsót, vagy a lányok által közösen hímzett térítőt, mint a mé­regdrága ajándéktárgyat. S elképzelhető, hogy egy egy­szerű blúzban, szoknyában, fehér ingben, sötét nadrág­ban ballagó társaság ugyan­olyan meghatottan búcsúzik, mintha nagyestélyiben söpör­né a lépcsőt a búcsú-úton. El­képzelhető? Biztos. Jó lenne ennyiben maradni. Koblencz Zsuzsa hazaiak az esélyesebbek, főleg ha azt vesszük alapul, hogy a pilisiek hullámvölgyben van­nak. Ám ha összeszedik ma­gukat, egy pontot elhozhat­nak Üllőről. A járási első osztály két rangadót, két háromesélyes mérkőzést ígér. A Dánszent-, miklós—Abony és Maglód— Albertirsa összecsapáson min­den lehetséges, igaz, a hazai pálya előnye egy kissé a pá­lyaválasztók felé billenti a mérleg nyelvét. A hazai, illetve a vendég­csapat győzelmét hozhatja a Cegiédbercel—Péteri, Kocsér —Ecser és a Vecsés 11.—Men- de mérkőzés. Hazai győzelmet ígér a Monor—Vasad és á Törtei—Nyáregyháza mér­kőzés. Itt jegyezzük meg is­mét, hogy abban az esetben, ha a vasadiak még egy talál­kozón nem jelennek rrieg, a szövetség törli a csapatot a bajnokság küzdelemsoroza­tából. Üdvös lenne, ha á sportkör vezetői megfontol­nák a dolgot és rendeznék csapaton belül a történteket. Tudvalevő ugyanis, hogy egy­más után kétszer nem állt ki a gárda. Harmadik „húzásra” nincs lehetőség. S ez a helyes. ______________ K. J. ISSN 01-33—2651 (Monori Hírlap) Kabátok, tiszta gppiútól A Pilisi Ruhaipari Szövetkezet a Gordon fantázianevű anyag­ból 500 darab modern vonalú, divatos női kabátot készített a beiföldi piac részére. Képünkön: Miklós Mihályné gőzvasaló segítségével vasalja a 100 százalékosan gyapjú alapanyagból készült kabátokat. Hancsovszki János felvétele Jegyzet Vandálok a kertben Elképesztő az az emberi viselkedésforma, amelyről oly sokat beszélünk, de mégsem eleget. Talán nem tekintjük tragikusnak, ha a buszmegállókban leszaggat­ják a menetrendeket, . ha eltépik a műsorközlő pla­kátokat. Nem tragikus, de végtelenül bosszantó. Mert miért teszik? Normális ma­gyarázat nincs rá, s az em­beri módon gondolkodók egyszerűen képtelenek is beleélni magukat ezeknek az embereknek (embertí­pusnak?) a lelkivilágába. Monoron — nem kis költ­séggel — a rendelőintézet mögött létrehozták a szo­borkertet. A nagyközség szülöttének alkotásai látha­tók itt. Lassan majd úgy kell fogalmazni: vajon meddig lesznek láthatók? Az elmúlt évben tanúja voltam, hogy a művész ho­gyan töprengett megron­gált szobrai helyrehozata­lán. Meg tán azon is elgon­dolkodott, ugyan kinek, kiknek voltak útjában a szobrok?! Merthogy a Mó­ra Ferencet ábrázoló mell­szobor megcsonkítottan szomorkodik a kertben hó­napok óta. Aztán van ott egy fókacsoport... Az ta­lán túlzás, hogy van. Az egyik állatalakot ízzé-porrá zúzták, egy másikat kisza­kították a talapzatból és nemes egyszerűséggel a' földre lökték, míg egy har­madiknak a fejrészét ver­ték szét, s ahogy látom, a negyedik szétveréséhez is hozzákezdtek. A kert szép — volt. Egyik oldalon a szépítés, jobbítás szándéka, a másikon a vandalizmus. Miért teszik akik törnek, zúznak? ök maguk sem tudják. Megfoghatatlan. Felfoghatatlan. G. L. Bírák válaszolnak Vecsésen Erénye a pontosság 'Hack Józsefnét a labora­tóriumban találom, a gép­teremben. Húsz év óta dolgozik a Vetőmagtermel­tető Vállalat monori tisz­tító üzemében. Foglalkozá­sa magvizsgáló, jelenleg azonban gépkezelő, a labo­ratórium miniatűr tisztító­gépein próbatisztításokat végez, a gépi technológia és az árkalkuláció céljából. Az MHSZ-munkáról kérdezem, aminek elisme­réséül a héten ünnepélyes keretek között átvehette az MHSZ kiváló munkáért kitüntetés ezüst fokozatát. Elpirul, fiús hajával, szo­rosra húzott kék munka­köpenyében olyan tinéd­zsernek nézné az ember, ha nem tudná, hogy nagy­lánya magasabb, mint ő, büszke is rá, ha említik. — A monori ipari üze­mek MHSZ lövész szak­osztályának gazdasági fe­lelőse vagyok. 1978-ban ez a munka csak a Vetőmag­termeltető Vállalat mono­ri területi központjára vo­natkozott, 1983-ban von­ták össze az üzemeket és a klubokból szakosztályok lettek. Ne vegye szerényke­désnek, de nem olyan nagy dolog, amit én csinálok. Ismerni kell a tartozik, követel egyenleg számla­rend előírásait — és per­sze jól kell tudni számolni. Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy erre a szép és értékes kitüntetésre méltónak találtak. — Erzsiké túlságosan szerény... — mondja Mo­nori József, az MHSZ szakoktatója, előadója. — A gazdasági munka fon­tos része, elengedhetetlen követelménye a honvédel­mi szervezet működésének, így a szakosztályok pénz­ügyi rendjének, elszámolá­sának is. Hack Józsefné ezt a munkát nagy szakér­telemmel, pontossággal végzi, igaz, nem látványos, amit csinál, de nem is az a fontos. A lényeg — s ez minden ellenőrzés fő krité­riuma —, hogy rendben le­gyen a pénztárkönyv; az elszámolás. A megbízha­tóság, a szakértelem és a pontosság itt az alapköve­telmény. Hack Józsefné 1963-ban lépett be a pártba. Párt­megbízatását — mint ahogy a kitüntetés is fém­jelzi — példamutatóan végzi, megbízható aktivis­tája az MHSZ-nek. H. J. Mai fociajánlatunk Bene és társai Sülysápon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents