Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

» PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1983. OKTÓBER 22., SZOMBAT Tejszínes sarokhoz és gesztenyepüré Ízletes étkeket főznek ebédre — •••• . _ . • * Szívesen látnák a tanaiénak jelentkezőket Kiemelkednek a megyei mezőnykői ^ Ä hazaszeretet mindennapi téma Az ÉVIG ceglédi gyárának műhelycsarnokában a munka hajnali hatkor kezdődött, most nyolc óra múlt néhány perc­cel. Többért sandítanak már az ajtó felé és nem hiába. Hamarosan megjelenik a „ko­sarazó”, tálcáján finom fala­tok, szendvicsek halma, kávé- illat jár a nyomában. Terem­ről teremre jár. azután ki­csit később az irodasor követ­kezik. Az irodisták később kezdték a napot, várhatnak ki­csit a szalámis vajas kenyér­re, korty kávéra, üdítőre. Mi­re az óra mutatója dél felé közeledik, már ínycsiklandó illatok szállnak az üzemi kony­ha felől. Tizenhárom plusz egy A gyár konyháját, büféjét a Dél-Pest megyei Áfész üze­melteti. Miklós István, az üz­letvezető régi, jó hírű vendég­látós. Néhány hónapja, hogy átvette ezt a feladatkört és kedvvel csinálja. Családi a stáb: a büfét a felesége veze­ti. Életüket alaposan - össze­kapcsolták, — együtt a család­ban, együtt a munkahelyen. Miklós István hajnalok haj­nalán. négy órakor már tal­pon van. Fél. ötre jár, tje.-.áJr- talában, akkor jönnék. a Jcony- ha dolgozói is. Megbeszélik a napi teendőket, azután ki-ki siet a dolgára, mert rögvest fogadni kell a kenyeret, tejet szállítókat, érkezik a meg­rendelt zöldség, , gyümölcs. Mindaz, ami friss alapanyag­ként a konyhára kell. Annyian vannak éppen, mint szerencsés nyertes totószelvényén a szá­mok: tizenhárom plusz egy fő a konyha éá büfé létszáma. *A feladatokat nézve kicsiny a stáb, de ügyes, sztfrgos. A konyha tágas. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Dél-Pest megyében nem találni ennél nagyobb üzemi konvhát. Nap mint nap 2450 személyre főz­nek. Az ÉVIG ceglédi gyárá­ból kosztosaik száma úgy 350 körül alakul. Mivel van rá lehetőség, többen ételhordóval jönnek és viszik haza a há­romfogásos ebédet, akár va­csorának. Az üzemi étterem­ben fogyasztott menühöz térí­tést kapnak a gyáriak, azt, amit elvisznek, teljes áron fi­zetik. Nem hordanák, ha nem jzlene. Szállítanak innen élőfize­téses üzemi kcsztot vagy tíz ceglédi munkahelvre,' a vá­ros más-más pontjára, kisebb üzemekbe. Az Afész innen kosztoltatja a város vala­mennyi óvodását. Külön menü készül a gyerekeknek, külön a felnőtteknek. A gyerekétkezte­téshez tízórait, uzsonnát is küldenek. Délután háromra, négyre jár az. idő. a konyha befejezi a maga műszakjár A vezetőt a húsipartól várjuk vissza, s közben a büfé munkáját szem­léljük. Ott még forgalom van. Hogyne volna! A cukrász­üzem tejszínes sarokházat és gesztenyepürét szállított mára. Veszik. csomagolva viszik szép számmal. Óvodás kositosok Hogyan lehet ennyi ember kedvére, ahogy mondjuk, fo­gára valót főzni nap mint nap?, Nem könnyen. Ám, ahogy a munkások a délebédre, a kony- hások a közvéleményre éhesek. Ha csak lehet, figyelembe ve­szik az óhajokat, sóhajokat. A felhasználható nyersanyag ér­téke itt más, mint a vendég­látóiparnál. Primőr, zöldség, gyümölcs beszerzésére például külön összeget kap a konyha, tekintettel a gyermekétkezte­tésre. A gyerekek étrendjét rostos gyümölcslevek, zöldfő­zelékek, tejtermékek teszik változatossá- Figyelembe ve­szik a kérelmeket ís, ha csak lehet. Az óvodások például krumplipürével kérték a múlt­kor a sóskamártást. Gyümölcs­szósz többször kerül az aszta­lukra, mint a felnőtteknek, akik viszont — mint a közvé­leménykutatáskor kiderült — hetente akár kétszer is elfo­gadnák a jó húslevest, a mun­kaigényes rántott szeletet. íz­lik a töltött paprika, káposzta. Fogyasztják ugyan a főzeléket, szószt is, de megjegyzik: „no- no, már a fülünkön jön ki a sok vitamin”. Tartalmas koszt­ra éhesek. Az üzletvezető szervez, ter­vez, beszerez. A heti étlap jó előre készül. Igyekszik válto­zatossá tenni. Nagy mennyisé­gű áru kell; hiszen ha például „burgonyás nap” van, akkor 6-7 mázsa krumplit kell tisz­títani, főzni. Néhány ügyes konyhai eszköz segít az elő­készítésben. Van két robotgé­pük, egy a húsfélékhez, egy a zöldséghez. A burgonyát az „Arpikg.” névre .kerieszt^jtéhá- mézogép tisztítja. A ' kony­háit (Jöjliózíík 'közül' mlnüe*bki •szinte mindenhez ért, begya­korlott, szorgos a munkacsa­pat. Meg lehet tanulni Egy kis konyhavizitre indu­lunk. Miklós István szívesen' oemutatja birodalmát. Tiszr taság és rend uralkodik az előkészítőkben, az élelmiszer­es az edénytárolókban. Patyo­lattiszták a konyhai kendők, konyharuhák, a hűtőszekré­nyekben minden rendben. A húsipar egy héten többször is szállít frisset. A hatalmas üze­mi éléskamra polcain a kon­zervgyárak remekei sorakoz­nak — tölteni való paprika, tartósított gomba, savanyúsá­gok. A száraztésztát mázsa­szám rendelik. Takarítószerek­kel teli az e célra kialakított kis raktár. Mosogatószert, Hy- pót bőviben használnak, ebből is példás a készlet. Az üzletvezető régi ven­déglátós, tizennyol: év van mö­götte a nályán. alapos szak­mai gyakorlattal, tapasztalat­tal. Előtte? Előtte várhatóan még sok dolgos év. Említi: nem is lenne rossz egy kis szakmai utánpótlás, vagyis szívesen foglalkoznának az ÉVIG kony­háján is szakmunkás tanulók­kal, szakács pályára készü­lőkkel. Nem lenne rossz, ha valaki kedvet kapna a nagy­üzemi közétkeztetés tanulásá­hoz. Itt a konyha és a. büfé forgalma általában havi 900 ezer forint. Nagy tételekben kell számolni, gondolkodni. A legegyszerűbb étket is úgy kell elkészíteni, hogy az emberek jóllakottan, elégedetten állja­nak fel az asztalok mellől. Eszes Katalin Fogadóórák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára október 26- án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali szobájában. Szonáták a hangversenyen Hangverseny lesz hétfőn, ok­tóber 24-én este 18 órai kez­dettel a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola nagytermé­ben, Kapás Géza hegedűmű­vész és Dráfi Kálmán zongo­raművész szereplésével. Műso­rukban Mozart e-moll hegedű­zongora szonátáját, Beethoven F-dúr (Tavaszi) szonátáját, Isaye Második szólószonáta ze­neművét és Brahms d-moll he­gedű-zongora szonátáját szó­laltatják meg. A hangversenyre a bérletek érvényesek. Pontytelepítés. A ceglédi horgásztavakon megtörtént az őszi pontytelepítés. Október 29-ig tart az általános tilalom, majd e hó 30-tól a ragadozó halak horgászata megengedett, de csak úszós készséggel és élő hal, illetve halszelet csalival. Keresve sem lehetne rosz- szabb tárgyi feltételek között működő oktatási intézményt találni a városban, mint a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola. Nem mintha a kedvezőtlen körül­ményeket mentené, de Vígh Ferenc igazgató azt vallja, hogy alapvetően minden a pe­dagógusi elhivatottságon mú­lik, mert amíg jól felkészült, lelkes nevelők vannak, addig a tábla és a kréta is elegen­dőnek kell, hogy bizonyuljon — legalábbis szükséghelyzet­ben. Ennek az elvnek van alap­ja, hiszen ez a szakmunkás­képző — tanulmányi színvo­nala alapján — évek óta ki­emelkedik a megyei mezőny­ből. Nemcsak a szigorúan vett tantervi előírásoknak tesznek maradéktalanul eleget, ennél sokkal szélesebb körűen értel­mezik az ■ oktató-nevelő mun­kát. Megfelelő súllyal szerepel ebben a hazafias és a honvé­delmi nevelés, mégpedig be­épülve az egyes tantárgyakba, foglalkozásokba, tudatos kö­vetkezetességgel áthatja az is­kolai tevékenység egészét. ' Erről győződhetett meg a minap a párt városi végrehaj­tó bizottságának testületé, amikor az iskolát e tevékeny­ségéről beszámoltatta. Kitűnt, hogy a honvédelmi nevelés rendben folyik mind az osz­tályfőnöki, mind a tornaórá­kon. A honvédelmi napok és -versenyek eseménytelik, tar­talmasak. Sikeres lebonyolítá­sukból részt vállal az MHSZ Volán honvédelmi klubja. A szervezettel szoros kapcsolat­ban állnak, filmeket, segéd­anyagókat kapnak, majd5 két­százan tagjai az MHSZ-nek, 78-am a lövész, rádiós, model­lező szakosztályban működ­nek. Az osztályfőnöki órák alkal­mas keretül szolgálnak a ha­zaszeretet érzésének kifejlesz­téséhez, hazánk nemzetközi szerepének ismertetéséhez, a világban betöltött helyünk körvonalazásához, a szocialista hazafiság fogalmának megis­meréséhez, “a bevonuló kato­nafiatalok kötelességeinek fel­vázolásához. Az irodalom- és a történelemtanítás kimerít­hetetlenül gazdag az említett témakörök alaposabb kibonta­koztatásához. A testnevelési órák sajnos — tornaterem hiányában albérletben folynak a CVSE sportcsarnokában, de a tömegsport-rendezvényeken való részvétel is részben eze­ket a célokat szolgálja. Érdemek sora A KISZ alkalmas keretül kínálkozik a hazafias és hon­védelmi nevelés gyakorlati megvalósításához. Az alapszer­vezetek politikai oktatásán mindig témaként szerepel, s előadóként meghívnak pártbi­zottsági tisztségviselőket, KISZ-vezetőket, katonatiszte­ket. Az ünnepélyek, KISZ-na- pok, vetélkedők, kirándulások, kulturális események is érin­tik ezeket a témaköröket. Az Ifjú Gárda szakasz tevékeny, tűzoltó szakaszegység műkö­dik, tavaly az IG-szemlén ők nyerték a városi honvédelmi versenyt. A vöröskeresztes alapszervezet csecsemő- és gyermekápolási tanfolyamot, egészségügyi felvilágosító elő­adást, bemutatót szervez": A diákkörök közül kiemelkedik a Magyar—Szovjet Barátság Diákkör, amely az internacio­nalista nevelés fő területe, ök szervezik a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőt. Ennek keretében diákjaik a megyei és az országos vetél­kedőkre is eljutnak, és helye­zéseket érnek el. Az országos tanulmányi versenyen tavaly történelemből egyik szakács tanulójuk országos elsőséget érdemelt. Együttműködés Az iskola — egyébként szű­kös — lehetőségeit oly módon sokszorozza meg, hogy együtt­működési megállapodásokat kötött a művelődési központ­tal, a könyvtárral, a múzeum­nak, másik fele üres, mostaná­ban mesterek dolgoznak ben­ne. Kvasz János dánszentmik- lósi gyógyszerészt a faluban épülő szabadidőközpont törté­netéről faggatom. Vasszerkezet — Több mint tíz évvel ez­előtt kezdődött -— mondja Kvasz János. Néhány bará­tommal itt, a gyógyszertár ud­varán készítettünk egy tollas- labdapályát, s rengeteget ját­szottunk. Csak a tél* tudott minket a szobába kergetni. A nyers ötlet már ekkor meg­született: kellene egy torna- csarnok, állandó hely ennek a szép sportnak. Ráadásul a községnek nagyon hiányzóit egy méltó közművelődési in­tézmény is. A tollaslabdázók ugyan kaptak helyet a terme­lőszövetkezet kultúrtermében, sőt szakosztályt is alakítot­tunk, de azért az egyre növek­vő követelményeknek ez a hely nem felelt meg. Csak kel­lene az a csarnok! De hát mi­ből? — Hogyan sikerült anyagi alapokat teremteni? — Központi irányelvek is rögzítették, hogy segíteni kell az olyan intézmények létreno- zását, amelyek sport és műve­lődési célokra egyaránt hasz­nálhatók. S mivel a községi tanács elnöke, a község párttit­kára és a Micsurin Tsz elnöke is egyetértett az elképzeléssel, megkezdtük az anyagi eszkö­zök gyűjtését. Országos, me­gyei, járási szerveket keres­tünk fel, kérve a támogatást. Kezdett szivárogni a pénz. — A terveket kik készítet­ték? — Az Energiagazdálkodási Intézet mérnöki csoportja ve­tette papírra a terveket. Gyor­san és folyamatosan dolgoz­tak. Ráadásul a takarékossági szempontokat sem mellőzték, így került előtérbe a vasszer­kezetes építési mód. A helyi termelőszövetkezet vállalta a kivitelezést, és jelentős anyagi áldozatot is hozott, így 1978 februárjában megkezdődhetett az alapozás. Először a sport- csarnok falai futottak a ma­gasba. Azóta, ha nem is ferge­teges gyorsasággal, de a szol­gálati lakásnak, a könyvtár­nak, és a művelődési háznak szánt rész is megépült, illetve műszaki jellemzői alapján 80 százalékban elkészült. Eddig mintegy tízmillió forint értékű anyag és munka fekszik ben­ne, nem beszélve az egymillió forintot érő társadalmi segít­ségről. A biztosíték — Tudásukat, erejüket kik adták önzetlenül? — Nagyon hosszú a lista, el­olvasni is időbe telik. Jött mindenki, foglalkozásra való tekintet nélkül. A község álla­mi és társadalmi vezetői, spor­tolók, pedagógusok, szakembe­rek keverték a maltert, for­gatták a lapátot. A termelő- szövetkezet különféle brigád­jai óriási segítséget nyújtottak. mai, a mozival, az MHSZ- szel és egy honvédségi KISZ- alapszer vezette!. A helyőrségi művelődési központtal ugyan­csak szoros kapcsolatot tart fenn. Az MHSZ például az előző tanévben három alka­lommal rendezett bel- és kül­földi jutalomutat azoknak, akik kiemelkedő honvédelmi tevékenységet fejtették ki. Elismerés az iskolának Ékes tanúbizonysága a tet­tekben megnyilvánuló érzések­nek, hogy az iskola tanulóif­júsága a munkásmozgalom egy helyi alakjának emlékét ápol­ja; a ceglédi temetőben rend­ben tartják Urbán Pál sír­ját és emléktáblájánál kegye- letes megemlékezéseket tarta­nak. A feltárt tények alapján a pártbestület elismerését fe­jezte ki az iskola vezetésének, tanári karának és KISZ-bi- zottságának. Elhangzott az is, hogy a városi vezetés keresi a megoldást az iskola nehéz kö­rülményeinek; javítására.. T. T. Végül is maradtak a kimon-' dottan iparos embereket igénylő belső munkálatok. Nem kevés kisiparos él a köz­ségben, meghívtuk őket egy közös beszélgetésre. Sokan nem bíztak ebben a kezdemé­nyezésben. De gyorsan kide­rült, hogy a kisiparosok szíve­sen vállalkoznak társadalmi munkára. Festők, lakatosok, asztalosok, villanyszerelők tet­tek egészen konkrét, kiszámít­ható, követhető felajánláso­kat. Egyik kőművesünk pél­dául 300 négyzetméter falrész vakolását vállalta. Most mór ott tartunk, hogy azok is ajánlkoznak, akik nem bírnak szakjellegű tudással, de bár­milyen segédmunkát elvégez­nek. — A községben élők tehát akarják, várják, hogy végle­gesen tető alá kerüljön a ház. Ügy gondolom, ez elegendő biztosíték. Teli a csarnok — A már működő sportcsar­nokban milyen események voltak? — A 650 négyzetméter nagy­ságú aszfaltozott termet 1981. október 20-tól használjuk. Az első esztendőben ugyan nem lehetett fűteni a légteret, de a tollaslabdázók edzései foly­tak, senki sem hiányzott a hi­deg miatt. 1982-ben az Ösz- szes megyei szintű tollaslabda versenyt itt rendezték meg, és igen színvonalasak voltak az országos jelentőségű találko­zók is. Rangsor nélkül mon­dom a többit is: a teremfoci- bajnokság, birkózó edzések, tollaslabda tréningek, tömeg­sport rendezvények, az általá­nos iskola testnevelési órái, a kismamák kondicionáló torná-. ja és a terv: aerobic tanfo­lyam. — Az épület teljes átadásá­nak időpontja? — A jövő évben. V. S. Szabályzat és nyitva tartás A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendelettel kiadott állategészségügyi sza­bályzata kimondja, hogy az elhullt állatokat a gyepmeste­ri telepre a jószágtartónak, az állat tulajdonosának kell ki­szállítania. A ceglédi városi tanács termelés- ellátásfel­ügyeleti osztálya ezt ismétel­ten a lakosság tudtára adja. Cegléden, a gyepmesteri te­lep nyitva tartását a követke­zőképp határozták meg: hét­főtől péntekig délelőtt 7-től 9 óráig és délután 15-től 17 óráig fogadják a jószágtulaj­donost és a szállítmányt, elis- meryényt adnak az átvételről. A gyepmesteri telep délelőtt 9 órától a város mezőgazdasági üzemeivel kötött megállapo­dásban foglaltaknak tesz ele­get. ISSim 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Új konstrukciójú gázhálózat-kezelő gépkocsit gyártanak a KÖZGÉP-ben. A Csepel gépkocsi­ra felszerelt berendezés az előre programozott műveleteket automatikusan elvégzi. Blahut István és Balogh Mihály, a Dózsa György szó cialista brigád tagjai a tartályt hegesztik. Apátl-Tóth Sándor felvétel« A szakád idő háza lesz Már áll a ház. Felében lak-

Next

/
Thumbnails
Contents