Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
M- ^ ■ BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA •AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS/^MEGYEI JA^IÁCS LAPJA i XXVII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Ara: 1,80 (orinl 1983. OKTÓBER 22., SZOMBAT ____________________________ • MEGTÁRGYALTÁK AZ IPAR HELYZETÉT ÉS A TEENDŐKET • BESZÁMOLÓ A KNEB MUNKÁJÁRÓL ÉS FELADATAIRÓL • PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A VITÁBAN Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk ülésén megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt számos Budapesten akkreditált diplomata. A pénteki tanácskozást Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A testület az ipari miniszter csütörtökön elhangzott beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. A vitában a következő képviselők vettek részt: Ruisz József (Vas m., 7. vk.), Budis Gábor (Borsod m., 10. vk.), Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m., 11. vk.), Reidl János (Somogy m., 5. vk.), Hajmer Imre (Komárom m., 7. vk.), Rácz Albert államtitkár. MÉHES LAJOS VÁLASZA: Minden hely foglalt volt a karzaton A beszámolóhoz több felszólaló nem volt. Méhes Lajos ipari miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Kifejtette, hogy a létszám- hiányon a termelékenység növekedésével, a teljesítményt «•jobban tükröző bérek kialakításával lehet segíteni. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a nagyobb telit sitményeket megjelelő vállalati elismerés is honorálja. A szakmai utánpótlás biztosításához mindenekelőtt olyan társadalmi elemzés szükséges, amelynek megvalósítása már túlnő az Ipar lehetőségein — mondta. A továbbiakban rámutatott: bíznak abban, hogy megszüntetik az exportot akadályozó korlátokat az árrendszerben. Minden eszközzel segíteni kívánják a gazdaságos exportot, és nem engedhető meg az sem, hogy az exportra készülő termékekhez rossz minőségű alapanyagokat kelljen felhasználni. Az Iparban végbemenő szervezeti változások kapcsán Méhes Lajos kijelentette: a szervezeti rendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű feladat. Hangoztatta: támogatják a vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ily módon meg- szüníethetők a helyi sajátosságokat nem ismerő vezetés okozta károk. Megállapította azt is: a gazdasági munkaközösségeknek számos kedvező vonásuk mellett akad vadhajtásuk is. A minisztérium minden támogatást megad ahhoz, hogy ezeket lenyesegessék. Am megálljt parancsolni egy jó folyamatnak néhány hiba miatt: nem szabad. Határozathozatal következett: az országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — a. Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról számolt be. ban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét,-hiszen a bekövetkezett változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielégítően megítélni. A népi ellenőrzés javaslatai közül azokat, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. Pedig a népi ellenőrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pedig ilyesmiért sok esetben számottevő összegeket fizetnek másoknak. SZAKAI! JÓZSEF: NÓTT A LAKOSSÁG KÖZÉLETI ÉRDEKLŐDÉSE, A KÖZÖSSÉG ÜGYEIÉRT ÉRZETT FELELŐSSÉG A KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett, és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. Ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő forrása1 az ellenőrző munlca társadalmi bázisa és következetes demokratizmusa, ez a munkastílus, amely szerint a vizsgálati elemzések és javaslatok, politikai és szakmai felkészültségre, jobbító szándékokra épülnek. A tapasztalatok közül figyelmet érdemel, hogy számottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelősség. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosítani erőit. Átfogób- bá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. Megnőtt a népgazdaság fejlesztésének alapkérdéseivel, ezen belül a termékszerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag- és energiatakarékossággal foglalkozó elemzések iránti igény. Vállalták például a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. így a többi között megvizsgálták: a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglevő döntések végrehajtását. Elemzéseik nemegyszer azt bizonyítják, hogy nincs szükség újabb határozatokra, mert elegendő lenne a meglevő döntések következetes és hiánytalan végrehajtása. Ilyen esetekben ennek megkövetelésére hívják fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek élet- körülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű fel- használását' ellenőrző vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapítása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből. Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszakA népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségrevonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelésre, szervezési, technológiái . vagy •más jellegű megoldásokra is felhívja a figyelmet. A KNEB elnöke szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kezdik, s nem a Ifibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló, hibákat, megteremteni az érin-< tettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni annak módját. Gyakori, hogy a vizsgálatok a lakosság jelzései, bejelentései alapján indulnak. Ezzel kapcsolatban szögezte le: Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását; hathatós közréműködé(Folytatás a 3, oldalon) Losoikzí Pál hazaérkezett Losonczi Pál, az Elnöki Ta-, nácc elnöke — aki feleségével együtt hivatalos látogatást tett a Ciprusi Köztársaságban Szpirosz Kiprianu elnök meghívására — pénteken hazaérkezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és — a látogatás idején —, Dobos István, hazánk Ciprusban is akkreditált nagykövete. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr, Várkonyí Péter külügyminiszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint állami, politikai életünk több más vezető személyisége. Németh Károly fogadta a tanzániai küldöttséget Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségét, élén Shariff Hamaddal, a párt nemzeti végrehajtó bizottsága és központi bizottsága tagjával, a párt gazdasági és tervezési osztálya vezetőjével. A szívélyes légkörű találkozón eszmecserét folytattak időszerű politikai és gazdasági kérdésekről. A megbeszélésen jelen volt Ballal László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, és I, Se. petu, a Tanzániai Egyesült Köztársaság hazánkban akkreditált nagykövete. Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Tíz éve nyitott kaput Születésnapot ünnepeltek tegnap a budapesti Semmelweis utcában. Tíz éve annak, hogy egy november 9-i napon megnyitotta kapuit a magyar közönség előtt a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. — Tíz év történelmi távlatokban mérve csepp a tengerben; a ház életében azonban nagy idő. Nagy idő, amely már lehetőséget nyújt a számvetésre is — mondotta az évforduló alkalmából rendezett sajtó- tájékoztatón Ivan Ivanovics Bagyul. a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsésineTi tanácsosa. Az elmúlt egy évtized alatt több mint tízezer rendezvényt szerveztek épületen belül és szerte az országban. Az eltelt időben ötmillió látogató kereste föl az intézményt. 176 nagy kiállítást és további ezer fotótárlatot rendeztek. Tevékenységük érdekes és sajátos formája a klubmunka. Kedvelt a szépirodalmi és a tudományos-műszaki könyvtáruk, amely több mint negyvenezer kötettel várja az olvasókat. Juhász Gyulára emlékeztek Iskolanévadó Vácott Pénteken kora délután kisdobosok, úttörők, tanárok és vendégek gyülekeztek a váci Báthory utcai általános iskola főbejáratánál, ahol a hét elején kezdődött Juhász Gyularendezvénysorozat záró ünnepségére került sor. Az eseményen megjelent Kettler Katalin, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja. Pálmai László, az MSZMP Vác városi Bizottságának titkára, István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A Himnusz elhangzása után Weisz György, a városi tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. A száz évvel ezelőtt született Juhász GyuláDr. Csonka Csabáné leplezte le a készített Juhász ról szólt, akinek költői egyéniségére hatottak a Vácott töltött évek. Ezután lehullt a lepel Blas- kó János szobrászművész — a főbejárat szomszédságában felállított — Juhász Gyulaszobráról. Csikós-Tóth Agnes, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának felügyelője átadta a név viselésére, jogosító emlékiratot Lippai-Nagy Antalné igazgatónak, aki fogadalmat tett, hogy a gyermekeket a névadó eszméinek szellemében fogják tanítani. Az ünnepség koszorúzással, majd a Szózat hangjaival ért véget. P. R. Blaskó János szobrászművész által Gyula-szobrot.
