Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

1983. OKTÓBER 21., PÉNTEK 3 MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA A Csepel Autógyár vezér­igazgatója felszólalásában utalt arra, hogy a gépiparban a leg­nagyobb arányt a*közlekedési eszközök, azon belül is a köz­úti járművek'gyártása képvi­seli. A közútijármű-gyártó vállalatok egyre nagyobb mér­tékben vesznek részt a nem­zetközi munkamegosztásban, a Szovjetunióba például 7000 autóbuszt szállítanak évenként (Folytatás az 1. oldalról.) rintot költ, ami megfelel a kö­zéptávú terv időarányos elő­irányzatának. A legkiemelke­dőbb ipari beruházás a paksi atomerőmű. A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az im­portanyag- és az energiafel­használás csökkenése. Az ipar munkaerőgondjairól szólva Méhes Lajos elmondta, Hogy ezeket enyhítették a lét­rejött vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek többletteljesítményt nyújta­nak és külön kereseti lehető­ségekkel segítették a munka­erő megtartását. Tudni kell azonban, hogy az ipar létszá­ma a jövőben is csökkenni jog. Ez egyedül a termelékenység növelésével ellensúlyozható; ámi annál is inkább^ indokolt, mert a termelélcénys?iü’nk !e- nyegesen alacsonyabb az ipa­rilag fejlett országokénál. A területi foglalkoztatottsági gondok és aránytalanságok az utóbbi években csökkentek, mert époen ennek érdekében az elmúlt időszakban az or­szág egyes területeire jelentős ipar települt. .Méhes Laios rámutatott: az ipari értelmiség munkája meghatározó a műszaki fejlő­désben, a munka tervezésében és szervezésében, a döntések­ben. Az iparban foglalkoztatottak átlagkeresetéről szólva el­mondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982. végén meghaladta a 4700 forintot. Szinte mindenütt hangoztat­ják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a na­gyobb teljesítményekre. Ám azt le kell szögezni, hogy a ke­resetek általános színvonala csak a teljesítményekkel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem. Orvoslandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony keresete. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a ki­magaslóan jól dolgozó embe-' rek keresete — ha kicsit ma-' gasabb is a többiekénél — nem olyan Kimagasló, mint a teljesítményük. Az ipari miniszter bejelen­tette azt is, hogy 1984-ben — a Központi Bizottság határo­zata nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 40 órás munkahétre való átállást, is­mét úgy, hogy ne okozzon fennakadást és termeléscsök­kenést, s természetesen kere­setcsökkenést sem. Az iparirányítás átszervezé­séről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a miniszté­rium és a vállalatok viszonya tovább módosult, a gazdálko­dási feladatokat igyekeztek átadni a vállalatoknak. A Köz­ponti Bizottság által meghatá­rozott hosszú távú feladatok végrehajtása érdekében sok újszerű tevékenységre is szük­ség van. Ennek érdekében dol­gozták ki az ivar megújulásá­nak programját. Az a cél, hogy az egész iparnak újabb lendü­letet adva. meggyorsítsák a mi­nőségi változásokat a terme­lési kultúrában, .a termékek versenyképességében, a tevé­kenységek gazdaságosságában — mondotta Méhes Lajos. VERESS PÉTER: A KÜLGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELÉRÉSE SAJÁT CSELEKVŐKÉPESSÉGŰNKÖN IS MÚLIK A külkereskedelmi miniszter felszólalásában egyebek között elmondotta: 1975—1982 között mény alapján — ne juthasson senki vastagabb borítékhoz csak azért, mert átnyergelt egy másik üzembe, vagy más vállalkozási formába. Lehet mesterségesen is munkaerő- hiányt teremteni, hogy aztán nagyobb legyen az ázsiójuk azoknak, akik bekopognak a gyárkapun. És ez ügyben a cselekvés az ipar irányítására s á vállalatok vezetőire vár. Más jellegű gondokról szá­molt be tegnap a munkaerő­nél kapcsolatban Méray Tibor, az MSZMP Érd városi Bizott­ságának első titkára, aki Antal Imre képviselő vendége volt az ülésszakon. Ismert dolog, hogy Érd nem tartozik az ipar­városok közé. Éppen ezért a városban élő munkaerő foglal­koztatása jelent problémát, a munkaképes korú lakosság kétharmada eljár dolgozni a fővárosba, illetve más szom­szédos. közeli településekre. Csak arra lehet számítani, hogy Érd lélekszáma a továb­biakban is gyors ütemben nö­vekedni fog — az ismert okok­nál fogva —. a technikai fej­lődés következtében viszont várhatóan csökken Budapest munkaerőkfereslete. A város foglalkoztatáspolitikai kóncep- cióját tehát átgondoltam, min­den nézőpontot figyelembe vé­ve kell kialakítani, mégpedig hosszabb távra. A városi párt­bizottság első titkára szerint fölmérve a munkaerőstruktú- rát. az ipartelepítés szűkös le­hetőségeit, úgy kell foglalkoz- tátási alkalmat teremteni Ér­den — különös tekintettel a fiatalokra —, hogy ne vonják el a fővárostól a mindenkor szükséges munkaerőt. Elsősor­ban az úgynevezett tercier ágazatokról — például a szol­gáltatásokról — lenne szó. Fontolóra veszik Érden azt is, hogy a nők többsége szin­tén eljár távolabbi munkahe­lyekre, s ez tovább tagolja, a gondokat. Számukra is meg kellene teremteni a helyi ke­reseti lehetőségeket. A legkö­zelebbi cél azonban Érden is a jelenleg meglevő állami, il­letve szövetkezeti ipar fejlesz­tése képességeinknek, vala­mint az iparral szemben tá­masztott igényeknek megfele­lően. Végighallgatva a mi­niszteri beszámolót s a hozzá­szólásokat. Méray Tibornak is az a véleménye, hogy a szak­munkás-utánpótlásban. a szak­mai képzésben és továbbkép­zésben országos szinten is előbbre kellene lépnünk. Vltá folyik arról, hogy mennyi a feszültség a szak­munkásképzésben, elsősorban a színvonal tekintetében. Kétségtelen, hogy ezt a szín­vonalat' magasabbra lehet — és kell — emelni, még akkor is, ha ez további gondokat szül, egyebek közt az oktatás­ügyben. Az ipar fejlődésének egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a jövő számára naffv tudású, sokoldalúan képzett szakmunkásokat neveljünk. És ez egyben feltétele annak is, hogy versenyben maradjunk. Bálint Ibolya az üzleti kockázatnak kisebb hányadát tudják vállalni. Azon dolgoznak, hogy a sza­kosított külkereskedelmi vál­lalatok is valódi vállalkozó vállalatokká fejlődjenek. Fog­lalkoznak új típusú, úgyneve­zett kereskedőházak . létreho­zásának gondolatával is, ezek a feladatuknak megfelelő mű­szaki, kereskedelmi apparátus­sal, anyagi eszközökkel ren­delkeznének, és a külkereske­delem oldaláról közvetlen vállalkozói hatást gyakorolná­nak a termelésre, erősen in­tegrálnák a termelési, értéke­sítési és beszerzési tevékeny­séget. Kivitelünk jövőre is határt szab a behozatalnak, ezért a szabályozó rendszer úgy válto­zik, hogy a jelenleginél Job­ban ösztönözze az exportképes termelést. összbehozatalunk 1983-ban — 1982-höz viszo­nyítva — előreláthatóan mint­egy 1,5 százalékkal lesz keve­sebb. A mainál jobb külgazda­sági egyensúty elérése elsősor­ban saját cselekvőképességün­kön múlik — mondotta befe­jezésül Veress Péter, DR. NOVAK BÉLA: A KIS- ÉS KÖZÉPÜZEMEK NEM PÓTOLHATJÁK A NAGYIPART — ez a nagyságrend egyedül­álló a világon. Jelenleg a len­gyel és a csehszlovák autó­iparral tárgyalnak újabb együttműködés kialakításáról. A közútijármű-fejlesztési prog­ram a kapcsolódó háttér­ipart is fokozottabb fejlődésre késztette, bár ma sem lehet belföldről beszerezni számos, a korszerű gyártáshoz szüksé­ges kohászati anyagot. Az alapanyag- és előgyártmány- előállítók ma is csak negyed­éves időszakra hajlandók szállítást vállalni. A vállalatok döntő többsége azért kénysze­rül nagyobb készletet tartani, mert a kooperációs és a szál­lítási fegyelem időnként szin­te teljesen hiányzik. Novák Béla az illetékesek figyelmébe ajánlotta, hogy a népgazdaság éves konvertibi­lis importjának az ipari tárca mindössze 4 százalékát fordít­hatja gépi beruházásra, s ez nem elegendő. Javasolta a je­lenlegi devizaelosztás céljá­nak és arányainak felülvizsgá­latát. Változtatni kellene —. mondotta — a beruházási hi­telek elosztásán is, hogy még erőteljesebben érvényesüljön a tartós népgazdasági érdek, ezen belül is az e-portérdek. A szabályozórendszerre szük­ség van, de az agyonszabályo­zásra nincs, mert a sokféle elv és megkötés rugalmasság he­lyett megbénítja, stratégia he­lyett ügyeskedésre ösztönzi a vállalatokat — mondotta a továbbiakban, hozzátéve: a fejlesztést elősegítő ár-, bér-, adózási és támogatási rendszer továbbfejlesztését magam is javaslom, de kérem, hogy a szabályozókat egy éven belül ne változtassák. A képviselő felhívta a figyel­met: a magyar ipar műszaki színvonalát, nemzetközi elis­merését a nagyvállalatok ala­pozták meg és tartják fenn ma is. A kis- és középüzemek, amelyekre kétségtelenül szük­ség van, kiegészíthetik, de soha Sem pótolhatják a nagy­ipart. Évekkel ezelőtt voltak, akik divatot csináltak a vál-‘ lalati összevonásokból. Most vigyázni kell, és nem szabad divatot csinálni a szétválasz­tásokból — hangoztatta. ANTAL IMRE: A MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS NAGYOBB FIGYELMET ÉRDEMEL csökkent az ipar aránya az összes exportban, nőtt viszont súlya az importiaényes, főként a nem rubel elszámolású be­hozatalban. A világgazdaságban bekö- .vetkezett események hagyomá­nyos exportszerkezetünket le­értékelték, és az egyensúlyi követelményeknek csak úgy tehetünk eleget, ha gyorsab­ban tudunk változtatni. Ennek érdekében a licenc- és eljá­rásvásárlásokban rejlő lehető­ségekkel bátrabban kell él­nünk. A kormánynak, a Külkeres­kedelmi Minisztériumnak egyik fontos feladata és tevé­kenysége, hogy megfelelő kül­gazdasági politikával és ál­lamközi kapcsolatokkal, egyez­ményekkel minél jobb feltéte­leket teremtsen exporttermé­keink számára. A szocialista piacokon pozíciónkat folyama­tos munkával, jó minőségű árukkal, a vevő megfelelő ki­szolgálásával kell megőriz­nünk. Mindez érvényes a fej­lett tőkés piacok tekintetében is. de ezen túlmenően szívós, találékony küzdelmet kell folytatnunk az egyenlő ver­senyfeltételek létrehozásáért. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban szólt ar­ról, hogy ma már több mint 200 vállalatnak van külkeres­kedelmi joga. A gépipari ex­port több mint 50 százalékát az önálló joggal rendelkező termelővállalatok bonyolítják le. Igaz azonban, hogy a kül­kereskedelmi vállalatok — részben szűkös pénzeszközeik miatt, részben a vállalkozó­kedv hiánya miatt — ma még got kell megtakarítaniuk. Ezért sok helyütt kénytelenek voltak leállítani saját szállító jármű­veiket, és a Volánnal szállít­tatnak — kényszerből — sok­kal drágábban. ★ A vita lezárásával az or­szággyűlés őszi ülésszakának első napja — amelyen felvált­va elnökölt Apró Antal, Cser- venka Ferencné és Péter Já­nos — befejeződött. Az Országház folyosóján (balról Jobbra) Gyfire Sándor, Kovács Lász­ló, Matula Pál és dr. Fodor István, Pest megyei képviselők A Mezőgép érdi vállalatának igazgatója bevezetőjében a magyar mezőgépipart megha­tározó szervezet, a Mezőgép Tröszt tevékenységéről tájé­koztatta az országgyűlést. El­mondta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gépigényé­nek csaknem 50 százalékát a magyar ipar gyártja, exportjá­val teljes egészében ellentéte­lezi a szocialista — és egyre nagyobb mértékben — a kon­vertibilis mezőgazdasági gép-'' importot is. A Mezőgép-vállalatoknak Is komoly gondot okoz a kintle­vőség, ez a „mindenki min­denkinek” állapot. Nehezen ér­tik, hogy a bank miért azokat sújtja a magas kamatlábú köl­csönökkel, akiknek mások tar­toznak. Antal Imre kitért az import- korlátozás problémakörére is. , Mint mondotta: kívánatos vol- ! na, ha mindenki valóban csak azt kérné importból, amit ha­zaiból képtelen pótolni, vagy csak gazdaságtalanul tehetné azt Felvetette: számos ipari vál­lalat munkáját hátráltatja az a' KPM-rendelet, amely előír- i ja. hogy a vállalatok közieke- < dési eszközeinek á múlt évhez ’ viszonyítva idén abszolút ér- 1 tékben 5 százalékos üzemanya­Pest megyei képviselők az ülésteremben Az ülésszak kezdete előtti percekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents