Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
1983. OKTOBER 20., CSÜTÖRTÖK Folytatódik a K (Folytatás az 1. oldalról.) lásáról szólva közölte, hogy Lengyelország tavaly már a legtöbb KGST-országgal folytatott külkereskedelmében kiegyenlített mérleget ért el. Köszönetét mondott a szocialista országoknak segítségükért és hangsúlyozta, hogy Lengyelország erősíteni kívánja velük gazdasági és politikai kapcsolatait. Ennek megfelelően alakítja át mind termelési, mind pedig exportszerkezetét, figyelembe véve partnerei érdekeit is. Növelni kívánja részvételét a gyártásszakosítási és termelési kooperációs programokban is, mert — mint mondotta — az elmúlt évek keserves tapasztalatai megmutatták, milyen veszélyes a túlméretezett gazdasági ■kapcsolat a tőkés országokkal. To Huu, a vietnami delegáció vezetője hazája gazdasági helyzetéről szólva rámutatott, hogy a legfőbb feladat a mezőgazdaság fejlesztése, ezen belül a termelés fokozása a lakosság élelmiszerekkel történő jobb ellátásának biztosítására. Carlos Rafael Rodriguez, a kubai küldöttség vezetője méltatta a szocialista országok ^gazdasági együttműködésének eredményeit, külön kiemelve ennek az együttműködésnek .jelentőségét Kuba számára. Lubomir Strougal, a csehszlovák küldöttség vezetője megállapította: a tanács ülésszakára két fontos körülmény hat ki. Az egyik az, hogy folytatódik a tagállamok legmagasabb szintű gazdasági tanácskozásának előkészítése. A most megvitatott programok is részben már arra irányulnak, hogy ezt a tanácskozást készítsék elő, segítsék a gazdasági integráció korszerűsítését és elmélyítését. Á másik tényező viszont az, hogy rendkívül kiéleződött „g nemzetközi. helyzet. Strou- " gal ezzel összefüggésben-ismé- 'telten aláhúzta á Szovjetunió és a szocialista közösség békés kezdeményezéseinek jelentőségét. Felhívta a figyel met arra, hogy a jelenlegi körülmények között még fontosabb feltétel a szocialista országok gazdasága számára az integrációs erőfeszítések kiszélesítése, mindenekelőtt az együttműködés minőségi olda Iának megerősítése, hogy együttes erőfeszítésekkel birkózzanak meg az új körűimé nyekkel. Ezzel együtt meg kell gyorsítani az áttérést az intenzív gazdálkodás útjára. Willi Stoph, az NDK delegációjának vezetője vitazáró beszédében hangsúlyozta, hogy új helyzet jönne létre Európában, ha az Egyesült Államok megvalósítaná rakétatelepítési terveit. A Varsói Szerződésben tömörült államok sohasem engedik meg, hogy az Egyesült Államok és a NATO katonai fölényre tegyen szert. Ha min den józan ész ellenére sor kerülne a telepítésre, a szocialista országok megfelelő intézkedésekét tennének biztonságuk oltalmára. Az NDK kormányfője tájékoztatta a jelenlevőket országa gazdasági fejlődéséről, majd elmondotta, hogy a takarékosság és az ésszerűsítés ellenére az NDK rá van utalva a fűtő- és nyersanyagok behozatalára. Ezért fontos feladatnak tekinti a KGST- országok gazdasági kapcsolatainak fejlesztését a kölcsönös előnyök alapján, oly módon, hogy a fűtő- és nyersanyagszállítások kérdése megoldódjék az 1986—1990-es időszakra vonatkozó tervek egyeztetésének keretében. Az NSZEP Központi Bizottsága és az NDK kormánya nagy fontosságot tulajdonít az élelmiszertermelésben megmutatkozó együttműködésnek. ★ Több kétoldalú tanácskozást is'tartottak szerdán az NDK fővárosában. Az ülésszakon megfigyelőként részt vevő ni- caraguai küldöttség vezetője, Henry Ruiz tervezésügyi miniszter, s a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) országos vezetősége Politikai Bizottságának tagja megbeszélést folytatott Hermann Axennel, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával és Gerhard Schürerrel, a KB PB póttagjával, miniszterelnökhelyettessel. Elsősorban a nemzetközi helyzet'kérdéseivel foglalkoztak, különös tekintettel Közép-Amerika problémáira,! az Egyesült Államok Nicaragua elleni akcióira. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke Jósé Eduardo Dos Santossal, az MPLA-Munkapárt és az Angolai Népköztársaság elnökével folytatott véleménycserét a két ország együttműködésének kérdéseiről, távlatairól és nemzetközi kérdésekről. A KGST XXXVII. ülésszaka alkalmából Erich Honecker szerdán este fogadta a részt vevő kormányküldöttségek vezetőit, a testvérpártok központi bizottságainak titkárait és a tagállamok állandó KGST-képviselőit, köztük Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, miniszterelnököt, Havasi Ferencet, az MSZMP KB tagját, a Központi Bizottság titkárát és Marjai József miniszterelnök-helyettest, hazánk állandó KGST-képviselőjét. Moszkva Gromiko fogadta Arthur Hartmant Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter Moszkvában fogadta Arthur Hartmant, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövetét. A találkozót az amerikai diplomata kérte. A megbeszélésen a szovjet —amerikai kapcsolatok fontos kérdéseiről volt szó. Gazdasági és külpolitikai kérdések Tyihonov-Jaruzelski találkozó Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke szerdán Berlinben találkozott Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok- kal, a LEMP KB első titkárával, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével. Tyihonov és Jaruzelski a szovjet, illetve lengyel küldöttséget vezeti a KGST XXXVII. ülésszakán. A meleg, elvtársi légkörben lezajlott találkozón megelégedéssel nyugtázták a szovjet és lengyel kapcsolatok alakulását, a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlődését és véleményt cseréltek további kiszélesítésük és elmélyítésük lehetőségeiről. Tyihonov és Jaruzelski megállapította, hogy az Egyesült Államok és a NATO militarista irányvonala, a katonai A libanoni ellenzék lemondta a tanácskozást Kiújultak az összecsapások Becslések szerint nyolcán vesztették életüket, 27-en pedig megsebesültek szerdán a Bejrút környékén kiújult ösz- szecsapásokban. Az ellenzéki Nemzeti Megmentési Front képviselői közölték, hogy nem vesznek részt a „nemzeti megbékélési tanácskozáson”, melynek megnyitását csütörtökre tervezték. Hírügynökségi jelentések szerint a szerdai tüzérségi párbaj a város déli részén és közeli hegyekben robbant ki egyfelől a kormánycsapatok, másfelől a drúz és siita milíciák között. Helyi megfigyelők a mostani összecsapásokat a három hete létrejött tűzszünet} megállapodás eddigi legsúlyosabb megsértésének tekintik. Rasid Karami volt miniszterelnök szerdán az észak-libanoni Tripoliban bejelentette, hogy a bejrúti kormány ellenzékeként tevékenykedő Nemzeti Megmentési Front vezetői azért nem vehetnek részt a csütörtökre tervezett megbékélési tárgyalásokon, mert a színhelyként kijelölt bejrúti repülőtér nem felel meg a biztonsági követelményeknek. Karami jelezte, hogy elfogadható helyszínen a Megmentési Front hajlandó tanácskozásokat kezdeni a többi fél képviselőivel a nemzeti megbékélés kialakításáról. Bejelentésének elhangzása előtt Karami Tripoliban megbeszélést tartott Maruan Hernádival, Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője képviselőjével. Rasid Karami, Valid Dzsumblatt és a volt maronita keresztény elnök, Szliman Franzsije alkotja a Nemzeti Megmentési Front elnöki tanácsát. fölény megszerzésére irányuló politikája, az új amerikai atomrakéták Nyugat-Európá- ban tervezett telepítése a nemzetközi helyzet további veszélyes kiéleződéséhez vezet. Ki fejezték készségüket arra, hogy folytassák a nemzetközi hely zet javítását szolgáló erőfeszítéseiket, majd leszögezték: tekintettel a békét és az országaik biztonságát fenyegető veszélyekre, a Varsói Szerződéshez tartozó többi állammal együtt gondoskodni fognak védelmi erejük növeléséről. A rakétatelepítés ellen Nyugat-európai béketüntetések Sokezres megmozdulások követik egymást » nyugatnémet békemozgalom által szervezett akcióhéten. Képünkön: egy bonni tüntetés, amelynek résztvevői „élő célpontokat” alkotva vonultak végig az NSZK fő- városán, elitélve a nyugatnémet fegyverexportot is. Az NSZK-ban szerdán „az üzemek ellenállási napjával” folytatódott a békemozgalom akcióhete. Számos városban, így Hamburgban és Kölnben, a békemozgalom és a Német Szo- ciádemokrata Párt tagjai röplapokat osztogattak az üzemek előtt. Ezeken elutasították az amerikai rakéták telepítését és a fegyverkezési versenyt. Kölnben mintegy ezer tüntető blokád alá vette a nyuAmerikai gép a KNDK légterében Egyre sűrűsödő provokációk Tisztázatlan erőviszonyok Zavaros a grenadai helyzet A karib-tengeri Grenadában a jelek szerint még mindig rendezetlen a helyzet, a kormányon belül továbbra is tisztázatlanok az erőviszonyok. A legfrissebb jelentések szerint kedden négy miniszter lemondott, miközben a fővárosban több száz diák rokonszenvtün- tetést rendezett Maurice Bishop eddigi kormányfő mellett. A hírügynökségek jelentéseiből áz derül ki, hogy még nem zárult le az Új Jewel Mozgalom pártján belüli hatalmi küzdelem. A grenadai hivatalos rádió jelentése szerint jelenleg ülésezik az Űj Jewel Mozgalom pártjának Központi Bizottsága és a biztonsági erők folytatják a vizsgálatot Maurice Bishop ügyében. Az AP amerikai hírszolgálati iroda úgy tudja, hogy pillanatnyilag Bemard Coard gyakorolja a hatalmat. Mindkét irányzat alapvetően a párt eddigi politikájának folytatása mellett van, azaz a belső harc valószínűleg nem befolyásolja a kis karibi szigetállam eddigi haladó politikáját — állapítod ták meg a térségben megfigye- lök. A volt kormányfőt a KB múlt heti ülésén — hírek szerint — amiatt marasztalták el, hogy mellőzte a kollektív vezetést és nem egyeztette döntéseit a KB tagjaival. Ezért arról hoztak határozatot, hogy kizárják a pártból és vizsgálatot indítanak ellene. Az Egyesült Államok és délkoreai szövetségese újabb provokációkat hajtott végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Mint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hírügynöksége jelentette, kedden egy amerikai felderítő repülőgép Koszöng térségében mégsértette a KNDK légterét. Éleződik a helyzet a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben is. Dél-Korea tüzérségi lövegeket, nagy kaliberű golyószórókat és egyéb fegyvereket helyez el az övezet déli részén, és lőtte a KNDK őrhelyeit a 38. szélességi fok mentén. A KNDK képviselője a koreai katonai fegyverszüneti bizottságban határozottan tiltakozott a provokációk ellen. A KNDK sajtója arra hívja fel a figyelmet, hogy a provokációk a Szöul által szított. KNDK-ellenes kampány részei. A helyzetet tovább élezi, hogy a dél-koreai hadsereg mintegy húszezer tartalékos bevonásával hadgyakorlatot tart a fegyvermentes övezettel szomszédos térségben. A gyakorlat helyszínére érkezett Csőn Tu Hvan, a dél-koreai rezsim feje is. A KNDK lapjai aláhúzzák az Egyesült Államok felelősségét a helyzet éleződésében, és ezzel kapcsolatban emlékeztetnek Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter szöuli látogatására, valamint arra, hogy Korea partjaihoz vezényelték az amerikai hadi- tengerészet egyik legkorszerűbb repülőgép-anyahajóját, a Carl Vinsont, és hogy harc- készültségbe helyezték a délkoreai hadsereg 600 ezer és az országban állomásozó amerikai csapatok 40 ezer katonáját. | gatnémet szárazföldi hadsereg főparancsnokságának épületét. A rendőrség itt több személyt őrizetbe vett. 750 baden-württembergi lelkész nyilatkozatban azt követelte, hogy ne telepítsék az amerikai közép-hatótávolságú fegyvereket tartományukba. Nápolyban szerdán ötezren tüntettek az eurorakéták tervezett telepítése ellen, egyben követelve a genfi tárgyalások folytatását. A tömeggyűlés szónokai hangsúlyozták: minden korábbinál nagyobb szükség van a világ békeszerető erőinek egységére a nukleáris konfliktus elkerülése érdekében. A Pershingek és a robotrepülőgépek telepítése a fegyverkezési verseny újabb fordulójához vezet, növeli az atomháború veszélyét — hangsúlyozták a Norvégiában folyó nemzeti leszerelési akcióhét szónokai. Az akcióhét október 24-én Oslóban tartandó fáklyás menettel ér véget. „Semmiféle új közepes hatótávolságú rakétát!”, „Atomfegyvermentes Európáért!”, „Általános leszerelésért!” — ezeket a jelszavakat tartalmazza az osztrák tudósok, orvosok és egyetemi tanárok felhívása. Ismereteink birtokában felhívjuk a közvélemény figyelmét az emberiséget fenyegető veszélyre. Elkerülhetjük a veszélyt, ha együttesen követeljük, hogy olyan megállapodások szülessenek, amelyek lehetővé teszik a kiegyensúlyozott leszerelést — hangoztatja a bécsi felhívás. HOGYAN TÖRTÉNT, hogy Nyugat-Európa engedett az amerikai nyomásnak, beleegyezett a Pershing—2 rakéták a manőverező roboire- pülőgépek telepítésébe, vagyis abba, hogy egy ellencsapás célpontjává váljon — veti fel a kérdést Alekszandr Jefremov szovjet történész. Mára, felismerve a helyzet veszélyességét, bizonyos nyugat-európai államférfiak és vezető politikusok a NAlU 1979-es úgynevezett kettős határozatával próbálják igazolni az amerikai rakéták telepítésére hozott döntést. Pedig a NATO-határozat leszerelési tárgyalások folytatását javasolta a Szovjetunióval, nem pedig egyedül az automatikus „pótfegyverkezést”. Egon Bahr, az SDP álláspontját mentegetve ezt írta: „meg voltunk győződve arról, hogy a kettős határozat segít leküzdeni a SALT—2-vel szembeni ellenállást az amerikai szenátusban. Ha tudfok volna, hogy a SALT—2-őt nem ratifikálják, akkor a kettős határozat soha sem született volna meg”. Bahr megállapításai újból leleplezik az amerikai vezető körök kétszínűségét: hiszen miközben zsákutcába juttatták a közepes-hatótávolságú rakétákról Genfben folyó szovjet— amerikai tárgyalásokat, erőltetett ütemben készülnek arra, hogy ezeket a rakétáikat az európai kontinensre juttassák. Eleve csalás volt a „kettős határozat” elfogadásakor tett amerikai ígéret, amely természetesen szerepet játszott ab- ban* hogy több nyugat-európai politikus 1979-ben elfogadta az Háttér TÖRTÉNELMI PÁRHUZAMOK Egyesült Államok kemény követeléseit — mutat rá a szovjet történész. Véleménye szerint azonban másban kell keresni a fő okait annak, hogy az érintett nyugat-európai országok megtették a rájuk nézve öngyilkos lépést — igent mondtak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták elhelyezésére területükön. Az első ilyen ok — fejti ki Jefremov — az állítólagos szovjet katonai fenyegetés széles körű amerikai propagálása, hiszen ennek segítségévei a militarista körök mindig meg tudták teremteni a feltételeket az európai fegvverkezési hajsza újabb és újabb fordulóihoz. MAGÚKTÓL KÍNÁLKOZNAK a történelmi párhuzamok. A hidegháború első éveiben teljesen hiteltérdemiőként tálalták azt az állítást, hogy a Szovjetunió Nyugat-Európa le- rohanására 175—200 hadrafog- ható hadosztályt tart készenlétben. Az amerikaiak ezzel az ürüggyel harcászati nukleáris robbanófejek ezreivel töltötték fel az európai kontinensen lévő raktáraikat, s ezzel — a Kelettel való katonai konfliktus esetén — a teljes megsemmisülés perspektívája elé állították a nyugat-európai országokat. John Kennedy azonban elfoglalva az elnöki posztot megbízta új hadügyminiszterét, Robert McNamarát, tisztázza. valójában hány harcoló hadosztálya van a Szovjetuniónak? A hadügyminiszter megállapítása: „fele annyi, mint amennyit mondanak”. Hasonlóképp jártak el, amikor a szovjet interkontinentális rakéták számát — egyáltalán nem tájékozatlanságból — a valóságosnak a harmincszorosában állapították meg. Az 50—60-as évek fordulóján új lendületet vett a fegyverkezési hajsza: az amerikaiak erőltették a rakétaprogramot. S az eredmény? Johnson elnök 1964-ben megállapítja, hogy a Szovjetuniónak jóval kevesebb a rakétája és az amerikai Polaris-szal nincs is egyenértékű fegyvere. Nixon elnök 1970-es kongresszusi üzenetében beismerte, hogy az ötvenes évek -"égén „nagymértékben eltúlozták” a „szovjet veszélyt”. Persze addigra már mélyen beplántálták a fejekbe a „szovjet fenyegetés" miatti aggodalmat, leszerelték a fegyverkezési hajsza hazai ellenzőit, s a rakéta-szuper- program valósággá vált. A helyzet megismétlődött a hatvanas években is, de a leggyakoribbá a hetvenes évek vége óta vált. Mivel az új amerikai hadszíntéri rakéta kifejlesztését már 1969-ben elkezdték. 1975-ben pedig az amerikai hadsereg költségvetésében a Pershing—2 létrehozása önálló programként szerepelt, lármát csaptak az SS—20-as rakéták körül: csodafegyvernek kiáltották ki, amellyel a Szovjetunió zsarolhatja Nyu- gat-Európát. Holott több tekintélyes nyugati szakértő kezdettől fogva képtelenségnek tartotta ezt az állítást. Bastian nyugatnémet nyugállományú tábornok tavaly kiadott könyvében így ír: az SS—20-asok hadrendbe állítása semmi újat nem jelentett, mindössze azokat az SS—4, illetve SS—5 rakétákat modernizálták, amelyek immár húsz esztendeje Nyugat-Európára irányulnak, és amelyek „senkinek sem okoztak álmatlan éjszakákat” Volt még egy ok. amely befolyásolta a NATO-országok több vezetőjének állásfoglalását 1979-ben. Abban reménykedtek ugyanis, hogy ha engednek a washingtoni nyomásnak a rakétatelepítés ügyében, cserébe kedvezményeket alkudhatnak ki országaik gazdasági gondjainak leküzdéséhez. Reményeik mára szertefoszlottak: az USA továbbra is csak az amerikai monopóliumok számára kedvező, s más országoknak nagy károkat okozó gazdasági politikát hajlandó folytatni. A HELYZET BONYOLULT és veszélyes, de nem kilátástalan: a kiutat keresni keli, amint azt a Szovjetunió javasolja, a kölcsönösen elfogadható, tisztességes megoldások szférájában, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a biztonság megszilárdítására törekedve — írja Alekszandr Jefremov.
