Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

6 1983. OKTÓBER 19.. SZERDA Tíz nap . r I Rendeletéiből t A háztáji terményjuttatás pénzbeni megváltásának en­gedélyezéséről a 32/1983. (IX. 22.) MT, számú rendelet in­tézkedik, amelyet az érdekel­tek a Tanácsok Közlönye 20. számából is megismerhetnek. A tanácsi kezelésben lévő állami töldek mezőgazdasági hasznosításáról ugyanitt je­lent meg a 35/1983. (IX. 22.) MT-rendelkezás. A sajtóban nyilvánosságra hozott javaslatok és bírálatok megválaszolásáról szóló 1014/1983. (VI. 30). Korm. sz. határozat végrehajtása tár­gyában kiadott 45/1963. (Közi. Ért. 22.) KPM. sz. utasítás ha­tályon kívül helyezéséről a 21/1983. (Közi. Ért, 10.) KM. sz. utasítás intézkedik. (Köz­lekedésügyi Értesítő 10. szá­ma.) Befogadott élettárs Egy vidéki családi ház tulajdo­nosa felmondott bérlőjének. Ezt azzal indokolta, horjy az il’ető al­bérlője az ő tudta és hozzá’ árulá­sa nélkül befogadta élettársát. A bérlőt ismételten, de eredmény nélkül szólította fel, hogy az élet­társat távolítsa el a lakásból. Ezért mindkettőjük ellen pert indított, kérve a bíróságot, kötelezze őket a lakás elhagyására. A járásbírósági tárgyaláson a bérlő tanúkkal kívánta bizonyíta­ni: a háztulajdonos évek óta tu­dott arról, hogy albérlőjének élet­társa ott lakik, és ezzel ehhez hall­gatólagosan hozzájárult. A járás- bíróság, majd fellebbezésére a me­gyei bíróság a keresetet elutasí­totta. Az ítéletek szerint az élet- társ befogadásához a bérlő hozzá­járult, és ehhez a háztulaidonos beleegyezésére nem volt szükség. A jogerős döntés ellen megalapo­zatlanság és törvénysértés címén emelt óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a per­ben új eljárást rendelt el. Nem állami lakásnál az albérle­ti szerződés csak akkor érvényes, ha ahhoz a bérbeadó háztulajdo­nos hozzájárult — hangzik a ha­tározat. Az albérlő — a szerződés megkötése után született gyermeke kivételével — más személyt csak a bérlő engedélyével fogadhat be. Amennyiben az albérlő lakrészé­ben élettársa engedély nélkül tar­tózkodik, a bérlő az albérleti jog­viszonyt felmondhatja. Ebben az ügyben azonban nincs tisztázva, hogy az élettárs mikor, milyen kö­rülmények között költözött be, és ehhez ki járult hozzá. Az sincs megállapítva, hogy a háztulajdo­nos mikor szerzett tudomást az élettárs bentlakásáról, és_ mennyi­ben megalapozott a bérlő állítása amely szerint erről évek óta tu­dott és ahhoz hallgatólagosan hoz­zájárult. Az ellentmondó adatok miatt a perben álló feleket együtt és részletesen kell meghallgatni. Csak a tényállás pontos megálla­pítása után lehet azjigybcn állást foglalni« Jogi tanácsok Ha szóbeli a végrendelet — Szolgálati úton, vita nélkül — Ki kaphat rokkantsági nyugdíjat? • A szóbeli végrendelet ér­vényességéről. Bonyolultnak látszó ügyben fordultak hozzánk olvasóink. Az elhunyt testvére az örök­hagyó gondozóját bírói úton arra kérte kötelezni, hogy a hagyatéki ingóságokat adja ki. Az elhunyt gondozója ezt megtagadta, mondván, pert indított a bíróságnál, mert a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint adta át a ha­gyatékot az elhunyt testvéré­nek. Az örökhagyó gondozója azt állítja, hogy a gondozott személy — akivel együtt la­kott csaknem tíz éve — ha­lála előtt szóban mindent rá­hagyott. A közjegyző hagya­tékátadó végzése ellen, annak megváltoztatására indított ke­resetet olvasónk. Az örökhagyó testvére és a gondozója azt kérdezi: mi­kor érvényes a szóbeli vég­rendelet? A Ptk. 634. §-a értelmében szób'\’i végrendeletet az tehet, aki élstét fenyegető rendkívü­li helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem, vagy csak jelentékeny nehéz­séggel tehetne. Ebből a rendelkezésből kö­vetkezik, hogy a szóbeli vég­rendelet alkotásának két együttes feltétele van: egy­részt az, hogy a végrendelke­ző életét fenyegető rendkívüli helyzetben legyen, másrészt pedig az, hogy írásbeli vég­rendeletet egyáltalán ne vagy csak jelentékeny nehézséggel tudjon alkotni. Minthogy olvasóink részle­tes tényállást nem közöltek velünk, így azt sem tudjuk; az örökhagyó olyan súlyos, életveszélyes állapotban volt-e, hogy nem tudott írásbeli végrendeletet készíteni. Egyébként nem feladatunk, hogy folyamatban lévő ügy­ben állást foglaljunk. A bíró­ság feladata, hogy a megfele­lő bizonyítási eljárás lefolyta­tása után döntsön • Zártkertek, dűlőutak és a Szolgaim) jog. A zártkertet hatóságilag három részre osztották, és a Állam! gondozás Lakcíme nem ismeretlen GYERMEK- É3 IFJÚSÁG­VÉDŐ intézeteink — sajnos 6ok ezer állami gondozottat tartanak számon. Ezek közül a gyerekek közül jó néhányan azért kerülnek intézetbe, mert otthon rosszak a lakáskörül­ményeik. Szüleik egyébként derék jóravaló emberek, de hányatott életüket nem akar­ják megosztani gyermekükkel. A derék szülő meg vár so­rára a lakásosztályon. Hiszen azzal, hogy a gyerek állami gondozásba került, nem veszí­tette el jogát a lakáskiutalás­ra. Aztán, amikor végre a kezébe kapja azt a címet, amely ezentúl az ő otthonát jelenti, nem feledkezik meg gyermekéről. Akadnak azonban olyanok is, akik az újonnan kiutalt szép, tágas lakást hamar le­cserélik kisebbre. Természete­sen a csere során kapott nem kis összeget zsebre vágják, az­után ha lányuk-fiuk (gyakran több gyermekük) felnőtté vál­va kopogtat náluk, ők a kis szoba-konyhára zsugorodott lakásukban sajnálkozva tár­ják szét a karjukat. MIND EZ IDEIG úgy rendez­te az állami gondozottak la­kásbejelentését a jogszabály hogy állandó lakhelyük és lak címük a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet, ideiglenes lakhelyük és lakcími"- pedig a? a nevelőotthon, ahol a gyere­ket ténylegesen elhelyezték Jogi kapcsolatuk igy megszűnt a szülői házzal. Amikor a kis­korú nagykorúvá serdült, ki­járta az iskolát, a gyermek- és ifjúságvédő intézetből kijelen, tették, és ha szülei nem fogad­ták vissza, egyik napról a másikra kint találta magát az utcán. Mert ki fogad be olyan albérlőt, akinek nincs valahol máshol állandó bejelentője? VILÁGOS TEHÄT, hogy szükség volt a jogszabály olyan megváltoztatására, amely nem menti fel'a szülőt az alól a kötelessége alól, hogy az élet­be kikerült gyermekének szál­lást, vagy legalábbis állandó bejelentkezési lehetőséget ad­jon. A felnőtt gyerek szívessé­gi lakáshasználó a szülő laká­sában és mint ilyen joggal rendelkezőnek, a lakáshaszná­lata felmondható. Csakhogy ez nem jelenti azt. hogy a szülő kénye-kedve szerint kitessé­kelheti az utcára. A jogszabály módosított sza­kasza így rendelkezik: a ti­zennégy éven aluli gyermek állandó lakhelyének általában a törvényes képviselő állandó lakhelyét kell tekinteni. Ki a törvényes képviselő? Rendsze­rint a szülő. Vagy a gyám Árva gyerek esetében gyakran valamelyik rokon. Az állami gondozott gyér... -vámja a gyermek- és ifjúságvédő inté­zet igazgatója. Nos eddig az állami gondozott gyerekek ese­tében is a törvénves képvise­lő (intézeti igazgató) működé­si telephelyét kellett a kiskorú állami gondozott állandó lakó- helyének és lakcímének tekin­teni. A JOGSZABÁLY most így tesz különbséget: az állami gondozott l-’skorú állandó la­kóhelyének pedig — a kiskorú életkorára való tekintet nél­kül — a gyámhatósági hatá­rozatban megállapított lakhe­lyet kell tekinteni. Dr. Kertész Éva tulajdonos egyet azokból meg­tartott, kettőt pedig értékesí­tett. A két vevő között vita támadt, mert az egyik terület közút hiányában nem közelít­hető meg. Ügy tűnik, a szom­szédok nem tudnak megegyez­ni. Az eladót teszik most fe­lelőssé, mivel a megosztás so­rán nem biztosította, hogy az önállóvá vált ingatlanok al­kalmasak legyenek a rendel­tetésszerű használatra. Szol­galmi jog alapításával lehet-e biztosítani az ingatlan meg­közelítését? Az ingatlan megosztását az illetékes tanács szakigazgatási szerve megosztási vázrajz alapján engedélyezheti. A be­küldött vázrajzon dűlőút lát­ható, amelyen a szomszédok szintén vitatkoznak. A beraj­zolt dűlőút ugyanis mindkét szomszéd telekhatárát érintve torkollik az ingatlanba. Esze­rint mindegyikük telke meg­közelíthető. Igen ám, de az erősebb szomszéd, az ingatlan újbóli felmérését kérte, amely szerint, már az út torkolata egyedül csak az övé lenne. Ezáltal elütné olvasónkat at­tól, hogy telke megközelíthető legyen. Szívességből megen­gedné az erős szomszéd az út használatát, de olvasónk ezzel nem elégszik meg. és tegyük hozzá, helyesen is teszi. Az is csak elmérgesítené a jelenleg még jónak mondható szom­szédi viszonyt, ha a bíróság kötelezné az erős szomszédot annak tűrésére, hogv a másik tulajdonos mindaddig hasz­nálhassa gyalogos közlekedés­re a dűlőutat, amíg az a ter­vek szerint nem lesz közút. Mindenesetre az volna a cél­szerű, ha közös megegyezés­sel, telki-szolgalmi utat léte­sítenének, és azt az ingatlan- nyilvántartásba bejegyeznék, hogy a telek mindenkori tu­lajdonosa, illetve birtokosa jo­gosult az ingat'anon húzódó közlekedési utat használni. • Mennyi szolgálati IdS szükséges a rokkantsági nyug­díjhoz? Olvasónk 32 éves korában megrokkant, 8 év a szolgálati ideje, egy másik olvasónk pe­dig 30 éves korában került le- százalékolásra, és csak 7 év szolgálati idővel rendelkezik. Igaz, ez utóbbi vájár munka­körben dolgozott 4 évet, és ennélfogva ez korkedvezmény­re jogosít. Kaphatnak-e rok­kantsági nyugdíjat? — kérde­zik. Igen. mindketten jogosultak rokkantsági nyugdíjra, mert az utóbbi olvasónknál a 4 évi korkedvezményre jogosító munka a jogosultság szem­pontjából 5 évnek számít. Ehhez hozzá kell adni a 3 évet, a más munkakörben el­töltött időt, és megvan a rok­kantsági nyugdíjhoz szükséges 8 évi szolgálati idő. Megje­gyezzük, hogy a korkedvez­ményre jogosító szolgálati-idő éveit csak a szükséges szolgá­lati idő, vagyis a jogosultság szempontjából lehet 5 évnek számítani, a nyugdíj szem­pontjából azonban a szolgála­ti időnek is csak a tényleges tartamát lehet figyelembe venni. Így ez utóbbi olvasónk nem 8, hanem a 7 évi tényle­ges szolgálati időnek megfe­lelő összegű nyugdíjra jogo­sult. Egyébként, hogy közlé­sünk teljes legyen, leírjuk a rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges szolgálati időket: — 22 éves életkor betöltése előtt 2 év; — 22—24 éves életkorbán 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év; — 25—29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év; — 30—34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év; — 35 éves életkor betöltése után 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év. Dr. M. J. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy eltartás bonyodalmai Egy nagyon idős - házaspár fiatal házaspárral eltartási szerződést kötött. Eszerint a fiatalok havi 1400 forint élet­járadekot fizetnek és kötele­zik magukat, ha az eltartot­tak közül bármelyik megbe- tegezik, melléállnak, vagy ha elhuny, gondoskodnak a má­sik házastársról. Ennek elle­nében az öregek a fele-fele arányban nevükön álló házat rájuk íratják, és őket jelölték meg örökösüknek. A szerző­dést a megyei tanács igazga­tási osztálya helybenhagyta. A fiatalok beköltöztek a házba, amelyre 10—15 ezer forint ér­tékű beruházást fordítottak. Egy ideig rendben mentek a dolgok. Később az idős férj meghalt és az eltartók a ház fele részét örökölték. Az öz­vegyasszonnyal azonban a kapcsolatuk annyira meg­romlott, hogy tettlegességre vetemedtek vele szemben, és ezért könnyű testi sértés vét­sége miatt bűnvádi eljárás indult ellenük. Ezek után a házból elköltöztek, az özvegy pedig az eltartási szerződés megszüntetéséért pert indított, Arra hivatkozott, hogy korá­nál és betegségénél fogva más eltartóról kell gondoskodnia. A járásbíróság a szerződést megszüntette. Az özvegyet az addig kapott ellátás, valamin1 a házon végzett értéknövelő beruházások ellenében hat­vanezer forint fizetésére köte­lezte, és intézkedett, hogy az ingatlannak őt megillető fél­rész tulajdonjogát jegyezzék vissza. A megyei bíróság az összeget ötvenezer forintra szállította le. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt 25 ezer forintra mérsékel­te. A döntés Indoklása szerin* nemcsak abból kell kiindulni, hogy a fiatalok milyen mér­tékű tartást nyújtottak, ha­nem figyelembe kell venni azt is, hogy durva, tettleges ma­gatartásuk miatt a szerződés életjáradéki szerződéssé sem változtatható át. Nyomatékkai esik latba az is, hogy a ház fele része, amely az elhunyt férfi nevén állott, a fiatalok­ra szállt, mert addig tartási kötelezettségüknek rendben eleget tettek és békességben éltek. Az özvegyasszonyt az ingatlannak már csak a saját nevén álló ötven százaléka il­leti meg, és így kisebb esély- lyel tud újabb tartási, vagy életjáradéki szerződést kötni, noha feltétlenül gondozóra szorul. K. S. isi Tál l ó zás mm­Üzemi lapokban olvastuk Június vége a legtöbb vállalatnál, szövetkezetnél a mérlegkészítés időszaka. Igaz, már alaposan túl vagyunk ezen, ám még mindig időszerű vissza-visszatémi a gaz­dálkodók reális számvetésére. Legalábbis annyira ele­venítve fel a legfontosabb adatokat, hogy kellően eliga­zodhassunk a második félévre megszabott feladatok kö­zött. Mert szinte nem találunk egyetlen megyei üzemi lapot sem, amely ne foglalkozna vezető helyen az év végi eredményességet olyannyira befolyásoló legsürgő­sebb tennivalókkal. I II S VI I I II VI ( Ha bárhol azt halljuk, Her- nád, a boltokban sűrűbben megfordulóknak a Hermina ízescsirke jut az eszébe. Ez a termék — amely a legutóbbi őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is díjat kapott — többek között a helyi Március 15. Termelőszövetkezet gaz­dálkodósának meghatározója. A tsz azonban most nagy gondban van. Féléves mérle­gük szerint az erre az évre tervezett 115 millió forintos nyereségnek alig a negyedét teljesítették csak, így rendkí­vüli helytállásra van szükség, hagy elérhessék céljaikat. Az elmaradást a szakembe­rek véleménye szerint külső és belső nehézségek okozták. A szabályozó rendszer módo­sítása ugyanis az átlagosnál jobban megterhelte a szövet­kezet pénztárcáját, másrészt a baromfiexport csökkenése, a külpiacok pangása is növelte a gondokat. Saját házuk táján is alapo­san körülnéztek. Megállapí­tották, hogy a baromfifeldol­gozó üzem alaposan elmaradt a várakozásoktól, s az év első hat hónapjában csaknem 50 millió forinttal kevesebb nye­reséget ért el, mint tervezték. Több intézkedés született a helyzet javítására, eredmény­telenül. A termelőszövetkezet vezetői szerint megengedhe­tetlen. hogy olyan körülmé­nyek között, amikor az ország­ban elsőként ők hozták forga­lomba a baromfivirslit, ez a termék két esztendeje nem szerepel gyártmánylistájukon Hasonló a helyzet a Hermina ízescsirkével is, amelynek ér­tékesítése most stagnál. MECHANIKA-®«*­Nagy részletességgel érté­keli a gazdasági vezetés a Mechanikai Müvek lapjában az első fél esztendőt. A terje­delmes írásban sok a jó hír A vállalat árbevétele például több mint 3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, s 4 és fél százalékkal a tervezett­nél. Nyereségük is nagyobb, mint várták. Ez utóbbit első­sorban annak köszönhetik hogy egyebek között 25 millió forinttal csökkentették az ön­költséget. A készletgazdálko­dásuk is igen kedvezően ala­kult. Ennek ellenére az első fél­évben nemegyszer kellett fi­zetési halasztást kérniük part­nereiktől, szállítóiktól. Hitel­November 5-ig árengedményes vásár a Pest megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat szaküzleteiben Salgó tűzhely, 2910 Ft helyett 2328,- Ft-ért /ileó tűzhely, 2600 Ft helyett 2080,- Ft-ért Week-end kályha, 1690 Ft helyett 1180,- Ft-ért Olimpia pb-gáztűzhely, 2 kg-os pb-gázpalack. 3300 Ft helyett 2640,- Ft-ért 615 Ft helyett 307,50 Ft-ért kérelmük azonban meghallga­tásra talált, s ez végre hely­rebillentette pénzügyi egyen­súlyukat. Ha sikeresen akarják zárni az évet, számos megoldásra váró feladattal kell megbir­kózniuk. Ezek közé tartozik, hogy felülvizsgálják a terme­lési és az értékesítési lehetősé­geket, s ezek ismeretében dön­tenek a következő hónapok tennivalóiról. A budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál nem tagadják, idei tevékenységük középpontjában a tőkés export növelése áll. Bár eddig sike­resen valósulnak meg terveik, egy sor gond nehezíti kereske­delmi tevékenységüket. Erről beszélt a Magyar Lennek, a vállalat üzemi lapjának mun­katársa, dr. Matyasovszky Gé­zával, a Buda-Flax kereske­delmi igazgatójával. A cikk­ből kiderül, hogy két dolog akadályozza a siker elérésében a lenfonósokat. Az egyik a létszámhiány, a másik pedig az alapanyaghiány. Ezért dön­töttek úgy. hogy most a leg­főbb céljuk a termelés szin- tentartása, s inkább a termék- összetételre fordítanak na­gyobb figyelmet. Napjainkban a legfőbb ter­mékcsoportjaikba tartoznak a ruházati áruk. A közismert Trapper, Weekend és Safari farmerekből, nadrágokból a hazai és a szovjet piacon ösz- szesen 5 millió négyzetméter­nyit értékesítenek. Egyre ke­vesebb viszont az igény a háztartási textíliákra. Ennek az az oka, hogy a pamut sok­kal olcsóbb, ezért keresettebb a jobb minőségű, de drágább lentörlőknél, abroszoknál. A tiszta és félig lenből készült ágyneműkre már csak a szál­lodák egy része tart igényt. Ugyancsak fohlos cél, hogy eladott áruikért minél maga­sabb árat kapjanak. Ezt úgy érhetik el. ha növelik a ter­mék feldolgozási fokát. Ezért első osztályúként adnak el a jövőben olyan, egyébként hi­bátlan árut is, amely nem oontosan úgy sikerült, aho­gyan a vevő megrendelte. A kereskedelmi igazgató példát !s említett: véleménye szerint a festés során más színűre si­keredett függöny már csak osztálvos áru lehetne, de meglehet. hogy kárpitozó- anvagként első osztályúnak minősíthetik, csak meg kell hozzá keresni a vevőt. Ezért a jövő évtől úgynevezett áru- manimdáeiós tevékenységet vezetnek be. Ugyancsak jó hírekről szá­molhatott be a monori Mező­gép Vállalat lapja is. Félévi mérlegük kedvező. Bár széles gyártmányskálájuk miatt gyakran okozott gondot a ha­táridők tartása, mégis több­nyire időben útnak indultak a megrendelt berendezések. Ru­belelszámolású exportjukat túlteljesítették, s a tőkés pia­cokon is több terméket adtak el. mint tavaly. Termelésük mintegy negy­ven százalékát a pótalkatrész- gyártás adja. E tevékenység egy része az import helyettesí­tésére irányul. Sok gonddal küszködtek szakembereik, hi­szen nemegyszer krónikus alnrmnvnnhiávnrjal kellett szembenézniük. Kiemelkedően zárta az első félévet ceglédi gváruk, s ez a tröszt legjobbiai közé emeli az ottani kollektívát. Összeállította: Furucz Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents