Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
kMilap 1983 OKTOBER *, VAS ÁRNAP Fóti párbeszéd Szabad idő, mozgás, szórakozás Idestova egy esztendő múlott el azóta, hogy az iskolákban is bevezették az ötnapos munkahetet. Ezzel mintegy általánossá vált, hogy mind a gyerekek, mind a leinőttek java része kénye-kedve szerint szervezheti meg a hétvégéjét. Munkahelyi kényszerűség senkit sem köt, a szabadidős tevékenységek mégsem úgy alakulnak, mint azt annak idején sokan elképzelték, A közművelődés szakemberei készen várták, hogy különböző szabadidős programokkal segítsék a tartalmasán szórakozni vágyókat. Vallatják a földet Benevár rejtélyei Széles körű társadalmi ösz- ssefogással régészeti ásatás kezdődött a Mátrában: Gyöngyöstől alig tíz kilométerre, Mátrafüred térségében az Aba nemzetség leszármazottai, a Csobánkák ősi fészke után kutatnak. A régészek az írott emlékek, valamint a felszínen levő romok alapján keresnek bizonyítást a Benevár keletkezésének idejére, kutatják történetét. Megkönnyíti a feltárást, hogy a felszínen látnátok a sáncárok körvonalai, valamint az egyik saroktorony maradványai. A munkák első eredményeként előkerültek az ősi palota építőkövei, és megtalálták az egykori kápolna nyőínait. Előkerültek különböző típusú nyílhegyek, finom mintázású cseréptöredékek, mindezek útbaigazítást ígérnek a Benevár rejtélyeinek jobb megismeréséhez. Megírta az újság, bemondta a rádió, a közönség mégis kételkedve gyülekezett. Pedig a hír igaznak bizonyult, a gödöllői művelődési központban a frankfurti rádió dzsasszegyüt- tesánek vendégművészeként, Billy Cobham, a világ egyik legjobb dobosa lépett fel. A közönség gyülekezett, Cobham pedig az előcsarnokban szerényen sétáit. Mákfagyit nyalogatva nézte a Ferencváros kupameccsét, autogramot osztogatott. Egy hasonlóan kedves, nagydarab, szakállas „mackó”, Fege Aladár melegítette elő a hangulatot, s fiatal társaival produkált színvonalas zenéje után pódiumra lépett a külföldi együttes. Billy Cobham a dobjára ütött, és ettől a pillanattól kezdve minden valószínűtlenné vált. Például az, hogy hány dobverővel lehet dobolni (Cobham olykor néggyel), hogy a néger dobvirtuoznak hány keze van (olykor nagyon soknak tűnt), na meg az, hogy érdemes-e másra is figyelni ezen az estén. A zenekar is jó teljesítményt nyújtott, de mégis a Zürichben élő amerikai Fege Aladár A legtöbb helyen úgynevezett családi műsorokat készítettek elő. Ennek az elképzelésnek a lényege az volt, hogy egy intézményen belül a család minden tagja megtalálja a számára legkellemesebb foglalatosságot. Korai lenne mérleget vonni és ítéledobos pontos ritmusai, dinamikája, bravúros játéka ragadta magával a közönséget. — Nagyon jól éreztem magam, az önök közönsége érti a dzsesszt. Még sohasem hallottam magyar felvételt, csak cigányzenét tegnap a Hungáriában. Az nagyon tetszett. Jó kis buli volt — nyilatkozta a koncert után. Valóban, ha nem egy váratlan betegség miatt kellett volna beugrania, a koncertet akár a Budapest Sportcsarnokban is megrendezhették volna. így a gödöllőiek kapták ajándékba a dzsesszkoncertet. Kép és szöveg: Trencsényi Zoltán A napi híradásban értesülhetünk, hogy Latin-Ame- rikában hogyan harcolnak a dolgozók szabadságukért, az emberibb holnapért. Nicaraguában folynak a harcok a népi szandinista erők és az ellenforradalmárok között, Chilében tüntetnek a dolgozók és 1 követelik, hogy Pinochet mondjon le, Salvadorban a hazafias erők támadnak és egyben egyezkednek a kormánynyal demokratikusabb választások kiírása érdekében. A küzdelem szinte az egész La- tin-Amerikában folyik. Felgyorsultak az események ebben a távoli és izgalmas világban. Szinte az egész földrészen forradalmi helyzet van, még azokban az országokban is kemény küzdelem folyik, ahol nagy a diktatórikus elnyomás, vagy olyan feudális szegénységben élnek az emberek, amely szinte kibírhatatlan. Erről a világról, az utóbbi száz esztendő eseményeiről szól Anderle Ádám könyve, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg, s amely a munkásmozgalom helyzetét méri fel, s ennek tanulságait adja közre. Ez az átfogó kép segít bennünket abban, hogy jobban megértsük: mi megy végtet hozni a kudarcok okairól. Egyre-másra készülnek az országos és a helyi felmérések: hogyan töltik a kisebb-na- gyobb települések lakói szabad idejüket? Hiányzik az alap A minap éppen a Fóti párbeszéden hallottunk adatokat arról, mit csinálnak a főváros szomszédságában az iskolások a hétvégén. Sipgs János, az 1-es számú iskola pedagógusa nem titkolta, hogy éppen erre az eseményre készült, amikor az összehasonlítás szándékával „.mini” szabadidőkutatást végzett diákjai között. Ugyanis a tizenötödik alkalommal megrendezett párbeszéd témája szorosan kapcsolódott e körhöz. Ifjúság, testnevelés, sport voltak azok a jelszavak, amelyeknek mai tartalmát kutatva hívták ösz- sze a község illetékeseit. Ügy tűnik, nem csupán egy szűk réteget érint a test edzésének jelenkori problematikája Foton. A művelődési ház nagytermében pedagógusok, népművelők. sportegyesületi tagok, gazdasági és társadalmi vezetők gyűltek össze) hogy dr. Frenkl Róbert egyetemi tanár vezetésével megtárgyalják, miként lehetne több mozgásra serkenteni a különböző korosztályokat. — A tömegsport kifejezést nem kedvelem — mondotta ,dr. Frenkl Róbert. Az a jó, ha mindenki megtalálja azt a sportot, amelyet a legszívesebben művelne. Az országos tapasztalatok mutatják; sajnos már az alapok hiányoznak. Az iskolákban nem jelent értéket a testedzés. így aki csak teheti. kibújik a kötelező tornaórái gyakorlatok alól. Sok helyen nincsen megfelelő tanterem, hiányoznak a szaktanárok. A főiskolán végzettek megpróbálkoznak a tanítással, de alig egy-egy esztendőt töltenek a pályáin. Többnyire jobb lehetőségek reményében távoznak más munkahelyekre. Pedig az ifjúság csaknem harbe ebben a világrészben, hogyan alakult ki, miként eiősö- dött és milyen formában harcol a munkásmozgalom ezen a féltekén? A szerző sokoldalúan jellemzi Latin-Amerikának munkás- mozgalmát. Az első fejezetben a múlt gazdasági, társadalmi fejlődés fő vonásaival, a munkásmozgalmak és munkásszervezetek kezdeteivel ismerkedhetünk meg. Azzal, hogy milyen volt Latin-Amerika gazdasági fejlődése a XIX. században, hogyan jutott el a mai viszonyokig. Megtudjuk belőle, hogy miként történt a tőkebehatolás és a függő viszony kialakulása. Megismerkedhetünk a. tőkés fejlődés általános vonásaival, az ültetvényei gazdaság hegemóniájával, amely főleg Kuba, Brazília és Mexikó gazdaságára volt jellemző, míg Chilében, Uruguay - 'ban, Argentínában a bányászat és az élelmiszeripar fejlődött, s így a munkásmozgalom is ehhez igazodott. Elemzi a szerző a földrész társadai mi és politikai viszonyait, a munkásosztály kialakulásának kezdeti időszakát, azt, hogy miként fejlődött ki az agrárproletariátus, a bányamunkásság, hogyan történt az európai mine százaléka gyenge fizikumú. Edzéssel lehetne őket állóképessé tenni. A többség tévét néz Az országos gondok nem véletlenül találkoznak a helyiekkel. Sipos János testnevelőtanár felmérése sem mutat rózsás képet. A hétvégeken a kisdiákok kilencvenhárom százaléka néz rendszeresen televíziót. negyvennégy százaléka olvas és csupán tizennyolc százaléka sportol. Az iskolai lehetőségek nem éppen a legfényesebbek. A 2-es számú iskolában van egyedül tornaterem. de ott hiányzik a testnevelő szakos tanár. — Pedig sok mindent lehetne szervezni, ha megoldódna a szaktanár gond — kapcsolódott a beszélgetésbe Tóth Fekete László igazgató. Az iskoláskorban igen nagy a gyerekek mozgásigénye. Nem beszélve arról, hogy más tárgyakban is jobban teljesítenének, ha edzettebbek lennének. — Sportoló voltam magam is és a feleségem is — szólott Pektor József, a PIÉRT vezetője. — S most a gyermekem szerette volna magát a tornaóra alól felmenitetni! Jó lenne, ha a község közös gondja lenne, hogy megteremtsük a kellemes, mozgásos kikapcsolódás feltételeit. Lenne alkalom Az iskolai lehetőségek szűkösek, de ha körülnézünk Foton. lenne alkalom a sportolásra. Elkészült az új pálya. A ferencvárosi tornaklub kihelyezett szakosztályának tagjaival találkozhatunk a nap minden órájában, ahogyan az országúton kerékpároznak. A művelődési ház ad otthont a biciklizőknek. S a járművüket javítók bekapcsolódnak a ház munkájába. A kiscsoportos foglalkozásokon részt vesznek a szakkörök tevékenységében, segítenek a versenyek szervezésében. Október közepétől az elmúlt esztendei kondicionáló torna helyébe az aerobictanfolyam lép. A fótiak párbeszéde minden ősiszel olyan gondot céloz meg. amely mindenkinek fontos. Akik eljöttek, elmondották véleményüket, de ezzel természetesen semmit sem oldanak meg. Mindenesetre a mfeg- növekedett szabad időben jó lenne, ha a családok szakítanának időt a mozgásra, a kikapcsoló szórakozásra. bevándorlás és a városi munkásság létrejötte. Foglalkozik a munkásmozgalom korai sza- kaszával, az utópikus és kispolgári eszmékkel, a szocialistákkal és az anarchistákkal, majd a kommunista mozgalom megszületésével. Ezután pedig a XX. század gazdaságfejlődésének vonásait veszi szemügyre, sorra mutatja be, hogy milyenek voltak a politikai küzdelmek az elmúlt évtizedekben, miként alakult ki a mai helyzet, amikor különböző politikai áramlatok uralkodnak az egyes latin-ameri kai országokban. A könyvből megtudjuk, hogy milyenek ezek az országok, milyen a gazdaságuk, milyen a munkaerőhelyzetük. Ismert, hogy bővében vannak á n unkaerőnek, noha a n;pcCrűség mélyen az európai vagy az ázsiai alatt van, ahol egyelőre a hagyományos termeszen kincsek kiaknázásának is nagyobbak a távlatai, ahol — ellentétben a fejlettebb tőkésországokkal — gyorsan nő a közvetlenül termelőmunkát végző fizikai dolgozók száma. Olyan térség ez, ahol minden országban működik ' kommunista párt, ahol sok évtizedes hagyományokra visszatekintő Billy Cobham a dobjára ütött... Ajándékműsor Gödöllőn Billy Cobham Erdősi Katalin Politikai könyvek Küzdelem az emberibb holnapért Október 7-cn nyílik Érden Földrajzi gyűjtemény A hazai geográfiai kutatás és oktatás évszázados terve valósult meg:' október 7-én. pénteken — az első állandó kiállítás megnyitásával — Érden fölavatják a magyar földrajzi gyűjteményt. Az elmúlt évek intenzív gyűjtőmunkája eredményeként itt helyezik e’ a többi között Lóczy Lajos Teleki Sámuel, Zichy Jenő. Déchy Mór, Cholnoky Jenő. Almásy György, Prinz Gyula, Gubányi Károly. Schultz Aurél, Bánó Jenő, Széchenyi Zsigmond. Germanus Gyula Baktay Ervin tudománytörténeti értékű relikviáit, kézira tokát, rajzokat, fényképeket és személyi tárgyakat. A hazai föld tudományos feltárásában és megismerésében élen járó magyar földrajztudósok hagyatékának a gondozása szintén a gyűjtemény feladata. Itt őrzik meg az utókor számára például Kogutowicz Manó és Károly, Bulla Béla, Mendöl Tibor. Kéz Andor, Szabó Pál Zoltán, Radó Sándor. Láng Sándor. Tulogdi János, Harkay Pál tudományos örökségét. A gyűjtemény jelentős részét a hazai földrajzoktatás tárgyi és dokumentációs emlékei alkotják; ezek elsősorban régi földrajzkönyvek, atlaszok. térképek, földgömbök, iskolai falitérképek és különböző szemléltető eszközök. A gyűjteménynek része a szak- könyvtár, amelyben a magyar geográfusok, utazók és felfedezők publikált írásait igyekszenek a lehetőségekhez képest teljességében rendszerezni. Sok ezer felvételt tartalmaz a fénykép- és dia-archívum, igazi érdekesség pékiául Teleki Sámuel. Déchy Mór, Zichy Jenő, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő csaknem száz évvel ezelőtt készített több eredeti expedí- ciós fényképe. A hangarchívumban szalagra veszik a még élő híres utazók, tudósok, vagy íz elhunytak leszármazottai- nak visszaemlékezéseit. Az első állandó kiállítás címe a magyar utazók, földrajzi felfedezők, a most közönség elé kerülő dokumentumok mintegy félszáz magyar expedíció és egyéni utazók munkásságáról adnak képet, ez a gyűjtemény talán leggazdagabb és talán legárdeúfeszí- tőbb része. Julianus barát első útjáról készült jelentés részletének másolatát, a XIII—XVÍII. 6zázad között élő utazók — követek, katonák. papok és diákok — föl- jegyzéseit, fogságból írt leveleit. naplóit ég leírásait tekinthetik meg a látogatók. A bemutató rendezéséhez komoly segítséget adott a természettudományi, a hadtörténeti, a mezőgazdasági, a közlekedési múzeum, és több egyetem, valamint vidéki múzeum és tudományos társaság. A hamarosan megnyíló kiállítás csak az első lépést jelenti a gyűjtemény teljes közkinccsé tételében. Az épület másik szárnyában helyezik el, s mutatják be a későbbiekben a hazai föld tudományos megismerését reprezentáló — a magyar közönség előtt szinte teljesen ismeretlen — anyagot. Ebbe épül bele az érdi helyföldrajzi és helytörténeti gyűjtemény. Külön helyiségben lesznek' majd megtekinthetők a magyar földrajzoktatás múltjának emlékei. Az épület mögötti parkban Magyarország nagyméretű domborműves térképét alakítják ki. mégpedig olyan technikai megoldással, hogy hazánk földjének belső titkai, geológiai szerkezete is feltáruljon a látogatók előtt. Az érdeklődők a makett mellett megtekinthetik Magyarország legjelentősebb kőzeteit is. Rádiófigyelő A KÉSDOBÁLÓ házaspár. Az álmoknak vége, kidughatjuk a fejünket a paplan alól. Hubay Miklós Kés- dobálók című drámájának kulcsmondata a darab csúcspontján hangzik el. Akkor, amikor a középkorú házaspár már kifogyott a szuszból. Amikor a kíméletlen egymástépésnek értelme sincsen. A túlfűtött lelkesedéssel, huszonéves álmokkal induló pár másfél évtized múltán már nem tudja elviselni egymás közelségét. A rádióadaptáció ereje abban van, hogy az események közepére csöppen a hallgató. A drámai megjelenítő erő már a kezdetekkor jelen van, hogy azután később csendes líraiságban oldódjék fel. szakszervezeti mozgalom működik, ahol egyes országok populista polgári pártjai is milliós munkás-tömegszervezete- ket inspirálnak, és ahol az utóbbi években nagy erőfeszítésekkel igyekszik megvetni a lábát a szociáldemokrácia. Egyszersmind főbb országban — Mexikóban, Venezuelában, Brazíliában — tanúi lehettünk a kapitalizmus gyors és látványos fejlődésének. JTgyszóval érdekes, ellent-. AJ mondásos világ ez. Érdemes megismerkedni ve'e. Ahogyan G. C. Checa Latin-Amerika harcba indul című könyvében írta: „Latin-Amerika földünk egyik legszebb, leggazdagabb és legéletképesebb területe, de ugyanakkor tele van tragikumokkal, megrázkódtatásokkal, ellentétekkel és ellentmondásokkal”. S hogy merre tart., azt is érzékelteti ez a könyv, amely a Munkás- mozgalom Latin-Amerikában címet viseli, de sokkal szélesebb értelemben tárgyalja a földrész problémáit, illetve éppenséggel arra mutat rá, hogy miként alakult ki a forradalmi helyzet, miért és hogyan történt a kubai forradalom győzelme, a perui forradalmi folyamat és a chilei népi egység évei, hogyan mentek végbe az 1970-es években a politikai folyamatok. Vagyis a kötet közelebb visz bennünket a mai helyzet megértéséhez. Gáli Sándor A darab nem ismeretlen az irodalomkedvelők számára. Olvashattuk, a művet. Egymás után tűzték műsorukra a színházak. Az elmúlt esztendőben a balatonföldvári nyári műsorok között szerepelt, majd a veszprémiek játszották nagy sikerrel. Az Irodalmunk a felszabadulás után című rádiós sorozat következő tagjaként ugyancsak a veszprémiek szólaltatták meg. Ezúttal rádiós műfajban, Sík Ferenc kitűnő rendezésében. Arra ügyelt, hogy mindenfajta zavaró motívumot kirekesszen az előadásból. A lényeg a házaspár lélektani kálváriája. A poklok poklát- járja meg Dóra (Hőgye Zsuzsa) és Im-e (Csikós Gábor). A hivatal pac- kázása, a meteorológiai frontok, a gyermek elvesztése, mind azok a motívumok, amelyek megrontják a modern ember kiegyensúlyozott életre való törekvését. S a sok-sok sikertelenség otthon csaDódik le. így aztán egymást nyúzza a két sérült ember, mígnem rájönnek, hogy nincs menekvés. Csöndes belenyugvással menekülnek a múlt emlékei közé, abba a múltba amelyet igazán sajátuknak vallhatnak. A rádióműsor szerkesztői jó érzékkel, főműsoridőben közvetítették a mai magyar drámairodalom egyik erőteljes darabját, s ezzel lehetővé tették, hogy minél többen hallhassák. SZÜRETI LEGENDÁK. A Petőfi rádióban elég kései időpontban került sor a Történetek az arany vényig érői című adás közvetítésére. Nem bánta meg, aki a zenei betétekkel fűszerezett összeállítást hallgatta. A szüret idején szívesen elevenítjük fel a régi legendákat. Ezúttal Zoltán Péter szerkesztő Papp Miklóst, a tokaji Bortörténeti Múzeum vezetőjét szólaltatta meg. A tokaji aranyindák történetén kívül érdekes művelődéstörténeti dokumentumokat sorakoztatott fel. A történelem viharai során a tokaji vesszők Dél-Amerikától Kaliforniáig jutottak el. Nincs is olyan hely a Földön, ahol ne teremne ebből a fajtából. Am az igazi mégiscsak az, amit a tokaji hegy terem. Er. K.
