Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

1983. OKTOBER 16., VASÁRNAP Védett parkok, virágos városok Történelmi múltú kertjeink, arborétumaink, parkjaink nagyrészt elöregedtek, romlá­suk folyamata egyre gyorsabb. A védett parkokért a műem­lékvédelmi és a természetvé­delmi hatóság egyaránt felelős. Ez a kettős irányítás a gyakor­latban gondokat is okoz: nehéz egyeztetni az egymástól ese­tenként eltérő szempontokat, érdekeket. Emellett a gazdasá­gi lehetőségek e téren sem sok jóval kecsegtetnek. A hatóságok sok intézkedést tettek, amelyek a védett terü­letek életének 'fenntartását, újbóli kiteljesedésük előmoz­dítását szolgálták. Ennek je­gyében két évvel ezelőtt átfo­gó listát készítettek a ma még fellelhető parkokról, amelyek méltóak a megőrzésre. A fel­sőoktatási szakintézmények vállalták, hogy részt vesznek r geodéziai, dendrológiai fel­mérésekben, illetve a rekonst­rukciós tervek kidolgozásában. Nagy előrelépés a korábbiak­hoz képest, hogy az OKTH ke­zelésében levő területekre ke­zelési utasítást adtak ki, amely tartalmazza a sürgősen elvégzendő feladatokat. Egy központi felmérő, tervező, ki­vitelező és fenntartó bázis ki­alakítását is szorgalmazzák annak érdekében, hogy a ren­delkezésre álló erőket a leg­eredményesebben hasznosít­hassák. A Kertészeti Egyesü­lés, amely a hazai városi ker­tészetek összefogó szerve is, érdekes megbízást adott a Gyümölcs- és Dísznövényter­mesztési Fejlesztő Vállalatnak; a köztereken és az utcákon le­vő, kőedényekben tenyésző virágegyütteseket kell a szak­embereknek felülvizsgálniuk és szakszerű javaslatot adni arra, milyen fajokkal, illetve azok kombinációjával lehetne feloldani a jelenlegi szürkesé­get, egyhangúságot, kedélyte- lenséget. A vállalat szakemberei ki­ültetésre egynyári virágokat javasolnak, mégpedig igen vál­tozatos színösszetételekben. Vizsgálták a virágok formáját is; melyek mutatnának leg­jobban a kőtartókban. Érde­kes megállapításuk: azok a virágok is használhatók erre a célra, amelyek nagy felüle­ten, például egy liget útjai mentén kevésbé mutatnak. Ugyanakkor egész sor új nö­vényt is javasolnak a kiülte­tésre: A vállalat nagytétényi központja előtt már láthatók az új virágegyüttesek. BCéSsai keservek Ä szőlő a görbe embert szereti Bárhonnan érkezik az em­ber Kákára, a szelíd lankák­ra telepített szőlőültetvények­kel, csendesen megbúvó vagy hivalkodóan kiemelkedő gaz­dasági épületekkel találkozik a tekintete először. A falu kö­rül az Alsó, a Felső és a Mar­git hegyen négyszáz hektár­nyi területen művelnek szőlőt a kókaiak. Nagy befektetés Nincs olyan család a tele­pülésen, amelynek tagjai ne foglalkoznának a zártkertek valamelyikében szőlővel. Ok­tóberben megelevenednek a lejtők, kicsik és nagyok, öre­gek és fiatalok fürkészik a tő­kéket, hogy egyetlen fürt se maradjon a szüret után le- szedetlenül. A tanácsháza előtt — ahol Kovács Lajos elnökkel beszél­getünk — lovaskocsi halad el, a bakon idős ember ül, a fó­liával leterített plató púpozva az apró szemű piros borszőlő­vel. — Jó napot, Lajos bácsi! Leszüretelt már? — üdvözli a tanácselnök. — Én még nem. Ez a fiamé — mutat a rakomány­ra. — Az én, szőlőm a másik hegyen van. De azt hiszem, már nem sokáig — teszi hoz­zá keserűen. — Ha így megy tovább, hamarosan fejszével megyek neki. Egész évben ott görbültünk a szőlőben. Egy­mást érte a kapálás, perme­tezés, a babramunka. És any- nyi fáradság után ott tar­tunk, hogy a szőlőnk nem kell senkinek. Mifelénk az a mon­dás járja, hogy a szőlő a gör­be embert szereti. De nálunk lassan már lehajolni sem ér­demes érte. Kiderül, hogy az idős em­ber kifakadása a kókaiak leg­nagyobb gondjáról szólt. Az idén nincs hová vinni a jó ter­mést. Az áfész olyan kis mennyiségű szőlőt vehetne csak át a falubeliektől, hogy az összetűzések elkerülése ér­dekében, meg sem kezdték a felvásárlást. Így azután min­denki a tárolásra igyekszik berendezkedni. A kókai vá­sáron néhány hete a legke­lendőbb portéka a hordó volt. Az utolsó darabig mind elfo­gyott. A szigorúbb borszab­ványnak viszont jobbára csak az újabban telepített szőlőből készült ital felel meg. Bár sokan áttértek már a korszerűbb magasművelés­Épül a szolgáltatóiról Patikát kap Halásztelek Aki néhány héttel ezelőtt Halásztelken autózott ke­resztül, felfigyelhetett egy épülő ház falára meszelt fel­iratra: Itt zöldségesbolt nyílik! Akkor még csak a pincét lehetett látni, október elejére azonban tető alá került a leendő üzlet. Ez része annak a szolgáltató központnak, amelyet a halász­telki kisiparosok építenek. A hétezer lakosú 'település köz­ponti helyén, az autóbuszvonal mellett készülő létesítményben üzletet kap a takarékszövetke­zet, s itt készül el végre a te­lepülés végleges patikája. Ma még ugyanis csupán egy kise­gítő gyógyszertár működik, amely csak gyári készítménye­ket tart. Régóta várnak a település lakói egy elektromos szervizre, ahol helyben megjavítják a mosógépet, megreparálják a képét Vesztett televíziót, az elnémult vagy recsegő rádiót, esetleg más, kisebb a háziasz- szonyok munkáját megkönnyí­tő, okos háztartási masinát Most ez az óhaj is teljesül. A szigetszentmiklósi Termál Szö­vetkezet javító részleget nyit a szolgáltatóházban. A lakosság jobb ellátása ér­dekében a tanács támogatja a kiskereskedőket. Sorra nyíltak a közelmúltban a kisboltok, s hamarosan — egy különlege­sen szép építészeti megoldás­sal készült — játék- és aján­dékbolt kezdi meg az árusí­tást Halásztelek központjában. M. K. re és finomabb fajtákat tele­pítettek, ezt azonban nem en­gedheti meg mindenki magá­nak. A betonoszlopok, huza­lok és természetesen a szőlő­vesszők beszerzése nagy be­fektetés. S Kókán néhány esztende­je a szőlőnek komoly riváli­sa is akadt: a szilva. A gyü­mölcsfával a kétszeri perme­tezésen kívül alig van gond, s így is annyit — 4 forintot — fizet kilójáért a Nagykőrösi Konzervgyár, mint amenyit manapság a borszőlőért kapni lehet. Ám a kókai szilvater­melők kis munkával csaknem megduplázhatják a bevételt hiszen a magozott, felezett gyü­mölcsöt hétért vészit át... Nem jönnek haza Ma a nagykátai járásban Kóka az egyetlen olyan falu. amelynek nincs közvetlen autóbusz-összeköttetése a já­rási székhellyel. Azt gondol­ná az ember, hogy a kedve­zőtlen közlekedési lehetőségek miatt a helybeliek közül ke­vesen választották a bejáró életformát. Nem így van. A 4300 lakónak több mint a fe­le, 2200 ember indul innen hajnalonként munkába. Az otthon maradók számára nem sok lehetőség kínálkozik. A dányi Magvető Tsz lakatos­üzeme 60, a tésztakészítőből cipőfelsőrészgyártóvá átala­kított részleg 30, a papírüzem mintegy 40 helybelit foglal­koztat. Az említett vasipari részleg ma sem működik tel­jes kapacitással, mert nincs elegendő munkáskéz. Nem si­került rávenni a bejáró szak­munkásokat a pesti állás fel­adására. Ha el is járnak Rókáról az emberek, elköltözni nem akar­nak. A fiatalok is sorfa a hajnali vonatozást választják, de házat itt építenek. Házhely is van, mégis sok nehéz órát szerez a tanács vezetőinek a telekbiztosítás. Nincs közvetlen járat A falu központjában még harminc telek található — mondja a tanácselnök —, és ugyanennyit lehetne kialakí­tani az úgynevezett Nagyká­tai úton, amely Tóalmás felé vezet. Ez azonban csak föld­út, s mivel a község központ­jától is messze van (márpedig itt az óvoda, iskola, autóbusz), idegenkednek tőle a fészek- rakók. Megnőtt volna a terü­let ázsiója, ha kész lenne a betonút Tóalmásig, hiszen akt­kor végré nekünk is lenne buszjáratunk, ez egyben az új részeket is közelebb hozná a falu középpontjához. A út azonban még jó ideig nem készül el. Alkonyodik. A csuklós bu­szok bejárókat hoznak. Sokan szabadságot kértek mostaná­ra. Szüretelnek, ök lovas ko­csival, szekérrel jönnek a szőlőhegyekről. A Sülysáp felé vezető úton utánfutós autókat hagyunk le. Nemcsak a praktikus kis pót­kocsi, hanem a tetőcsomag­tartó és a hátsó ülés is szin­te roskadozik az árutól. Sző­lőt, és szilvát visznek a reke­szekben. Azt mondják, Kókán egyre többen szilvával tartják el a szőlőt. Máza Katalin Gyógyító klubprogramok A pszichológiai rehabilitá­ciós társaság szekcióülést tart október 17-én Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Köz­pontban. Munkájuk úttörő jel­legű, társadalmi közreműkö­déssel, klubszerű keretek kö­zött is igyekeznek elősegíteni a gyógyult és gyógyuló bete­gek teljes rehabilitációját. Dr. Kosza Ida ideggondozó főorvos vezetésével működik a Csontváry klub, melynek tag­jai — a városban élő képző-, valamint előadóművészek — gondoskodnak társadalmi munkában a gyógyító funkciót is betöltő programokról. A szekcióülés napirendjén szerepel a Csontváry klub ta­pasztalatainak ismertetése, megvitatása. VASÁRNAPI GONDOLATOK F OKTÓBERI HATÁR |anyar illat kering a szántóföldek fölött, a tarló­tűz fénye, füstje bekúszik a faluba. Farakások, szénkupacok a házak előtt, készülődünk a télre. Még ősz van, a répaföldön serénykednek a. kato­nák, némelyik legénykedve derékig meztelen. Silónak vágja a gép a kukoricát, kornyadoznak a fale­velek, messze táncolnak az ágotthontól a felujjongó szélben. A lugasról kádba rakják a szőlőt, a határból kerékpárral, Zsigulival hozzák be a kadarkának valót. Mustszagúak a falvak, mossák a vödröket, puttonyo­kat, lassan vége a szüretnek. Itt a dióverés ideje. Fönt­ről is rázzák a fákat, alulról is ütik a diót lefelé a ma­gas karókkal. Délre harangoznak, addigra felmelegszik a talaj, ■ leülhetnek a diákok az árokpartra ebédelni. Különösen szépek a felhőik, s ha a szem ellesi, egész család száll; apa, anya, gyerekek csokra, s az egyik sűrű, magas go- molyfelhő Finnországot formázza. Szórják a műtrágyát, a szekerek porcsfkot húznak az úton, miközben a völgybe süllyed a köd. Rozsdásvörös a határ, már az almafák is csupaszok, szorgos kezek kosarakba gyűjtötték. Szántanak a traktorok is, egész Szahara lesz a vidék a portól, hiába, még mindig nagy a szárazság. Tarackos a domb, messze őzek legelésznek, a közelben egy-két tehén, önmagukban unatkoznak a madárijesztők, sem ember, sem veréb nem figyel rá­juk. Sárgán virít a tök a levágott kukoricásban, járnak a böngészők is, s akárhogy nézzük is, teli lesz a kosár kukoricával, szőlővel, napraforgóval, dióval. Nagy hajtások ideje október — a mezei szorgalom, * betakarítás időszaka. Egy anyókát különösen szemügyre veszek, biztos elmúlt hetvenéves, de szedi fáradhatat­lanul az ekekapával kifordított krumplit, hogy legyen télire, legyen bőséggel az unokáknak. Losonci Miklós Letilthatják a fizetést is Dicséretek a jegyzőkönyvben A lakásfenntartó szövetkezetekkel kapcsolatos Jog­szabályok ez év Július elsejétől megváltoztak. Az emlí­tett dátumig országosan az új lakás értékének a 0,5 százaléka volt az évente fizetendő felújítási hozzájáru­lás összege. Az üzemeltetési költségek az illető hely sa­játosságaitól függtek. Szentendrén a Felszabadulás La­kásfenntartó Szövetkezetben például ez év derekáig egy hónapra három forintot fizettek az otthonok minden négyzetmétere után. A befolyt pénzzel a közgyűlések határozatai alapján az öttagú igazgatóság és az öttagú felügyelő bizottság által irányított kollektíva szabadon gazdálkodik. E tisztségeket társadalmi munkában töl­tik be azok a lakók, akiket a közösség tagjai megvá­lasztanak. Főállásban A Felszabadulás Lakásfenn­tartó Szövetkezet köztudottan kitűnően működik. A gond­noka 1978 óta Zapletál Bélé•• né, akitől először azt kérdez­tük, hogy mi az eredményes­ségük titka? — Elsősorban az, hogy fő­állású és fizetett alkalma­zottja is van a szövetkezet­nek. Épp a közelmúltban tar­tott szegedi megbeszélésen je­lentették ki hivatalosan is, hogy bármilyen jószándékúak a lakásfenntartó szövetkezetek társadalmi vezetői, nincs ide­jük és energiájuk valamennyi feladat elvégzésére. S rossz gazdálkodás esetén a felelős­ség megállapítása is körülmé­nyes. Bizonyos, meghatározott nagyságrenden túl, feltétlenül szükséges egy főállású dolgo­zó. A gondok ugyanis a lakó­telep épületeinek öregedésé­vel és a gazdasági helyzet ne­hezedésével egvenes arányban növekednek. Nekünk például 373 otthon problémáit kell megoldanunk, s nemsokára 400-ra emelkedik a számuk. . Átlagosan két gyerekkel szá­J molva tehát 1600 lakó befize­téseinek nyilvántartásával, a gazdálkodással, az ingatlanok állagának megóvásával, kü­lönböző vásárlásokkal, a jog­szabályokban meghatározott küldöttgyűlések előkészítésé­vel, s sok egyébbel kell fog­lalkoznunk. GrcasoSfáSi cs logos panasst Mindenkinek megtérítik a kárát Szerkesztőségünkhöz érkezett levelükben üröm község lakói azt kifogásolták, hogy elhunyt hozzátartozóik te­metési költségeit igen megnöveli a sírhely ára, melyet a plébános önkényesen, meglehetősen magas összegben ál­lapít meg. A bejelentés nyomán az il­letékes szervek — a Pesi megyei Tanács egyházügyi tit­kára és az építési osztály — megállapították, hogy a la­kosság panasza jogos volt. A sírhelyek árát — a temető fenntartásától függetlenül — állami árhatóság, jelen eset­ben a megyei tanács építési osztálya határozza meg. Ürömben ez legutóbb 1978-ban történt meg, melyről értesítést kapott a Budai Járási Hiva­tal, a nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága és az egy­házközség is. Eszerint az első osztályú helyeken 590, a másodosztá­lyú parcellákon 400, a har­madosztályú területeken pe­dig 250 forintot lehetett volna kérni a sírhelyekért. A plébános azzal indokolta a magas árak megállapítását; igyekezett a temető első, köz­ponti fekvésű területéről az igényeket a hátsó, olcsó sír­helyek felé terelni, hogy ren­dezetten és egyenletesen gaz­dálkodhasson a szűk terület­tel. A befolyt összeget részben a templom karbantartására fordította, részben befizette az egyházközség számlájára. Az illetékesek az ügy ki­vizsgálása során felmérték, hogy körülbelül mióta halad­ják meg az ürömi sírhelyárak az államilag meghatározott mértéket. Így mindazok, akik 1982. január elseje óta sírhe­lyet vásároltak, ez év végéig számíthatnak rá, hogy az egy­ház megtéríti a kifizetett ösz- szeg és a hivatalosan megál­lapított ár közötti különbö- zetet. A vizsgálat során arra is fény derűit, hogy a temető karbantartása sem volt az ér­vényben lévő rendeleteknek megfelelő., Így a fenntartó­nak gondoskodnia kell a ke­rítés, a kapu rendbe hozásáról, s a terület őrzésével, gondozá­sával megbízott dolgozót kell foglalkoztatnia. Biztonságérzet A szentendrei szövetkezet­nek az elmúlt esztendőben 1 millió 30 ezer forint volt a bevétele. A fenntartási költ­ségek kiegyenlítése után még jutott 24 lépcsőház belső fes­téséibe, korszerűsítették a szel­lőző berendezéseket, PVC-be- vonattal látták el az épületek belépőjét. Most arra készül­nek, hogy a házak körül be­betonozzák a nyílásokat, re­pedéseket, hogy a víz ne foly­hasson be a közös helyiségek­be, a lépcsők alá. Tény, hogy szemmel láthatóan szebbek és gondozottabbak a szövetkezet épületei, mint a lakótelepen található OTP-lakások. Még az ablakok alatti virágosker­tek is egységesebbek. — Azon túl, hogy a szövet­kezeti lakások havi rezsije nem magas, milyen előnyöké! biztosít még ez a társulat a tagoknak ? — Például a tulajdonos el­ső örököse illetékmentesen kapja meg az ingatlant Az­után biztonságérzetet ad az épület üzemeltetésével, kar­bantartásával kapcsolatban. S szerintem — ha rendesen mű­ködik a szövetkezet —, közös­ségformáló ereje sem elha­nyagolandó. Július elsejétől a SZŐ VOSZ rendelete alapján emelkedett az üzemeltetési költségtérítés összege. A szentendreiek úgy határoztak, hogy ezentúl 3 helyett 5 forintot fizetnek. Ed­dig azonban olyan jól gazdál­kodtak, hogy a szövetkezet a megtakarításból 1985. decem­ber 31-ig minden tagjának kiegyenlíti a különbözetet, s csak 1986. január 1-től nyúl­nak a lakók mélyebben a pénztárcájukba. Együtt — Itt sem jobbak vagy rosszabbak a lakók, mint másutt. Talán egy kicsit job­ban figyelünk rájuk, rendsze­resen megtartjuk a tag- és közgyűléseket, kapcsolatunk mindennapos. Közösen, együtt dolgozunk. A belépéskor nyi­latkozatot kérünk, amelynek alapján a fizetési kötelezett­ség elmulasztása esetén le­tilthatjuk az illető fizetését. A Pénzügyminisztérium el­lenőrzési főigazgatósága a na­pokban fejezte be a revíziót A jegyzőkönyvben csupa di­cséret áll. A rovatokat rend­ben találták, nyilvántartások napra készek, s bár nem ten- ne kötelező, a kettős könyv­viteli szabályok szerint dol­goznak, kitűnő a bizonylati fegyelem. A Felszabadulás Lakás- fenntartó Szövetkezet jó munkakapcsolatot alakított ki a városi vezetőkkel, az itteni vállalatok illetékeseivel is. A lakótelep társadalmi, politi­kai életében aktívan részt vesznek, s a kollektíva pénz­ügyi helyzete évről évre ja­vul. Vicsotka Mihály Nyitott tornacsarnok épül Már többször is bizonyított egy-egy közösség, amikor tár­sadalmi összefogással környe­zetét szépítette, vagy iskolát, óvodát épített. A ráckeveiek aktív közreműködését várják most is egy nemes cél érdeké­ben. Az új iskolánál ugyanis a kiskunlacházi EGSZÖV rö­videsen megkezdi a tornacsar­nok építését. Az ezernégyszáz négyzetméteres nyitott csar­nok kielégítené az 1200 isko­lás korú gyermek, valamint a felnőtt lakosság és az üdülők sportolási igényét. A rendelkezésre álló tízmil­lió forint helyett azonban ti­zenhatmillió kellene. Máris megindult a felajánlássorozat, elsősorban az Aranykalász Termelőszövetkezet, a Rácke­ve és Vidéke Áfész, a helyi kisiparosok és az üdü.ők ré­széről. A ráckevei nagyközségi párt- bizottság, valamint a Hazafias Népfront elnöksége és a nagy­községi közös tanács örömmel veszi a ráckevei és a lórévi lakosok aktív segítségét, támo­gatását. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents