Pest Megyei Hírlap, 1983. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

Ma: 2. oldal: A hét világpolitikai kérdései t oldat: Drótszamáron ügy éjszaka a Fésűsfonóban 4. oldal Szabad idő, mozgás, szórakozás Földrajzi gyűjtemény 8. oldal: Postabontás Mit kap a pénzéért a vevő? 1. oldal: Nagymarosi vízijubileum 8 oldal: Mintha szőnyegen lépnénk PEST MEGYEI VILÁfi PROLETÁRJAI. ECVESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAC5 LAPJA XXVII, ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Arn 1,40 torillt 1983 OKTOBER 2„ VASÁRNAP Szervezetten — kevesebb veszteség Jó magágy az ószí vetéseknek Porzik a határ, az ekevasak küszködnek a csontszáraz földdel. Traktor és traktoros egyként szenved meg érte, hogy a rendkívüli körülmé­nyek ellenére is jó magágy várja az őszi vetéseket. Kis híján 10 ezer hektáron kell el­végezni a talajművelést Pest megyében, s ebből 6 és fél ezerrel már elkészültek a ter­melőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok. Jól haladnak a vetéssel is, A repcemag és az őszi takarmánykeverék már mind a földben van, a rozs 80, FÖLDKÖZELBEN T évedés lenne pusztán az iskolázottság álta­lános emelkedésének a javára írni, hogy ma Abonyban — amint mond­ják nem újságként, hanem száraz tényként — tizen­kétszer annyi szellemi fog­lalkozásúnak kötődik az élete, a kenyérkeresete a földhöz, mint a felszaba­dulás előtt. Az iskolázott­ság társadalmi méretű nö­vekedésének is szerepe volt az említett, valóban meg­hökkentő iramú változás­ban, ám legalább ennyire hatott az is, hogy teljes egészében átalakult a me­zőgazdasági munka jellege, hiszen hol volt 1945 előtt gépészmérnök a községben — bármely más községben, uradalomban —, ma meg egyetlen termelőszövetke­zetben lelni hármat belő­lük. ráadásul nem csak úgy gépészt, hanem szakosodot- tat, mezőgazdasági gépész- mérnököt .. ! Érdekes, de nem véletlen, högy a föld­közelben élő szellemi fog­lalkozásúak, benne az ér­telmiségiek döntő része Abonyban a még negyve­nen innen levők közé tar­tozik. azaz valóban új se­reg ez, nemcsak szakmai­lag friss ismeretekkel és igényekkel, hanem az élet- körülményeket illetően is frissek, a korábbiaktól el­térőek az igényeik. Ma mosolygást kelt azok­nak a régi, szenvedélyes vitáknak a fölemlítése, amikor hajnalig tartó köz­gyűléseken győzködte egy­mást tagság és vezetés, miért kell, miért nem kell újabb pantallós ember, azaz diplomás, iskolázott a közös gazdaságba. Volt olyan elnök akkor Abony­ban. akit ötször leszava­zott Ilyen ügyben a tagság, s akinek javaslatát végül is csak akkor fogadták el, amikor kijátszotta az utol­só aduját, mondván, ha nem kerül értő ember az állattenyésztési részleg — ma úgy ülik mondani: ága­zat! — élére, akkor ő veszi kalapját, nem vállalja az elnökséget... Ekkor, _ de csakis ekkor, már-már a zsarolással egyenlő érvelés hatására kapta meg az igent. Ma annyira termé­szetes egy-egy diplomás, s még inkább egy szellemi foglalkozású fölvétele, hogy nem a közgyűlés, nem a vezetőség, hanem a főága­zat- vagy ágazatvezető dönt az ügyben, azaz a so­kat emlegetett tudpmá- nyos-technikai forradalom­nak vannak ilyen, szinte észrevétlen, de hatásaiban ropoant fontos részletei is. Azért nevezzük ropnant fontosnak ezeket a hatáso­kat. mert a megyében két évtized a'ett a mezönazda- sóoi népességen belül több, mint az ötszörösére növe­kedett a szellemi foglalko­zásúak aránya, az alkalma­zottaké pedig a két és fél­szeresére ...! Ez már olyan arányváltozás, amely erő­teljesen érezteti súlyát az értelmiség teljes létszámá­ban, illetve ún. belső tago­zódásában. Hatalmas szel­lemi erők akkumulálódtak húsz év alatt a mezőgaz­daságban, de nagy hiba lenne csupán a földre, a növénytermesztésre és ál­lattenyésztésre korlátozni ezeknek az erőknek a je­lentőségét. Ott vannak, hatnak a falu egész életé­nek szerveződésében, ered­ményeiben és feszültségei­ben, azaz amíg korábban egy-egy mezőgazdasági üzemnek szinte kizárólag belügye volt, akad-e diplo­más, értelmiségi, szellemi foglalkozású a különböző tevékenységi területeken, ma a mezőgazdasági értel­miség, általában a földkö­zelben élő szellemi foglal­kozásúak a település egé­szének jelentős tényezői, formálói akár tudatosan, akár ösztönösen. Mondan­dónk éppen ez utóbbihoz, a tudatosság és/vagy az ösz- tönösság kérdésköréhez kapcsolódik. Tapasztala­taink ugyanis arra figyel­meztetnek, ma még sok te­kintetben inkább az ösztö- nösség, s kevésbé a tuda­tosság érvényésül, a mező- gazdasági értelmiség köz­reműködésének igénylése összehasonlíthatatlanul sze­rényebb erejű, mint pél­dául a pedagógusoké, azaz a politikai, társadal­mi szervezetek, a tanácsok még nem, még nem eléggé fedezték fel azt a szellemi fegyvertárat, amelyet a mind több földközeli értel­miségi képvisel. S íkfelé ágazhatna a gondolatmenet abból a tényből, hogy a me­gyében öt éve még a ter­melőszövetkezetekben kettő az egyhez volt a tagok és az alkalmazottak aránya, napjainkban pedig másfél az egyhez. Az jó dolog, hogy a tagok és az alkalmazottak átlagos havi keresetében hétszáz forintos különbség mutatkozik a gazdák javára, ám azt már aligha vélhetjük jó irányzatnak, hogy a legutóbbi években rohamosan nőtt a szövet­kezetek egy részében a számviteli, pénzügyi, álta­lános ügyviteli alkalmazot­tak száma. Tagként, alkal­mazottként a megye mező- gazdasági nagyüzemeiben több mint 19 ezer nem fi­zikai foglalkozású dolgozik, közülük majdnem nyolcez­ren műszakiak. Érdemes lenne e földközeli sereg képességeit próbára tenni a földektől egy kicsit tá­volabb is, M. O. A kartali Petőfi Termelőszövetkezetben az Idán 1200 hektáron vetnek őszi búzát. De mielőtt földbe kerül a mag, kuliivátorral porhanyítják a talajt* Barcza Zsolt felvétele az őszi árpa 40, s a legfonto­sabb gabona, a búza területé­nek 15 százalékán befejezték a munkát. Több, mint 150 ezer hektár földet kell előkészíteni a me­gyében a tavaszi vetések alá, ebből 36 és fél ezer hektárnyi területtel végeztek a gépek. A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztályán arról is tájékoztattak, hogy jó ütem­ben halad az őszi termés be­takarítása. Ez annál is inkább fontos, mert a szárazság okoz­ta károkat csökkenteni lehet még, a m'nél kevesebb veszte­séggel járó munkával. Jó példa erre a cukorrépa, melvből szintén kisebb a termésátlag, mint az elmúlt években, de a menyei statisztika szerint a szokásosnál manasabb a cu­korfok. ígv várhatóan a ta­valyival körülbelül egyező mennviségű cukor kerülhet a raktárakba. Az egve'őre naofénves, szá­raz ősz örömére szolgál a sző­lősgazdáknak. Az átlagtermés 148 mázsa hektáronként, s a szőlő cukortartalma is ígére­tes. Morf a szüret egyharma dánéi járunk. A kisebb termés is biztosítja a megfelelő almaválasztékot. A majd hétezer hektár almás­kert 64 százalékán végeztek a szedéssel. Az elfogadható átlagtermés nek alig a fele jött be burgo­nyából. A 121 mázsás átlagárt jórészt a szárazság a ludas, mégis elgondolkodtató, hogy — múlt heti adatok szerint — Monoron például 80, Albertir- sán és Dunavarsányban 150 mázsát szedtek fel egy hektár­ról. Az eredmények lényege­sen aligha változnak, hiszen a burgonyabetakarítás majd 70 százalékán túlvannak a gazda­ságok. Kommunista műszak Harminchat rauKkdJyen A budaörsi lakótelep szabad szombati csendjét a cö- löpözögép zaja töri meg. A harmincmázsás szerkezet tíz méter magasból méri óriás erejű ütéseit a talajra. Ágoston Endre brigádja szolgálja ki a gépet: folyamato­san érkezik a beton, a nyolc-kilenc méter mély lyukak szaporán nyelik az anyagot. A brigád ezen a szomba­ton 40—50 ezer forint értéket hoz létre munkájával. Ez azonban csak töredéke annak a másfél millió forint termelési értéknek, ami a Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat mostani kommunista műszak­ján született, összesen har­minchat munkahelyen álltak a gépek mellé, fogtak szerszá­mot a munkások, és irodai al­kalmazottak, hogy a hagyo­mányoknak megfelelően az önkéntes munkanap eredmé­nyével járuljanak hozzá a vállalati lakásépítési keret növeléséhez. A mostani kom­munista szombat azonban va­lamelyest eltér a megszokot­tól, a pénz egy részét ugyan­is ezúttal a felépítendő Nem­zeti Színház költségeihez ajánlják föl a dolgozók, Budaörsön a cölöpözésen kívül egy másik lakóépület fogadószintjén is dolgoztak a vállalat brigádjai, összesen hetvenen jöttek A vállalat telephelyén, Gö­döllőn 327-en vettek részt a munkában pihenőnapjukat feláldozva. A Kör utcai la­kótelepen a közművesítésen dolgoztak, hogy elősegítsék ezzel a lakások időbeni átadá­sát. Ezenkívül egy új óvoda és iskola teljes kitakarítását vállalták az egyébként nem fizikai munkát végző dolgo­zók. Még egy igazán távoli munkahelyre is eljutott az önkéntes munkára szóló fel­hívás: a vállalat egy szovjet­unióbeli szálloda alapozásán dolgozó brigádjai is munká­val töltötték a tegnapi napot. Kommunista műszak. Való­ban az, hiszen akik eljöttek — jóllehet, ezt talán végig sem gondolták mindannyian — olyan célok érdekében fogtak most szerszámot, amelyek a szűkebb, s a tágabb értelem­Várkonyi Péter New York-i megbeszélései Losoikzí Pál elutazott Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap elutazott New Yorkból. A magyar ál­lamfő részt vett és beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán, valamint az In­dira Gandhi indiai miniszter- elnök által összehívott állam- és kormányfői értekezleten. Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter pénteken délután folytatta bilaterális megbeszé­léseit New Yorkban. Tárgyaló- partnerei AH Akbar Velajati iráni, Luis Valencia Rodrigez ecuadori és Tarik Aziz iraki külügyminiszter voltak. A vé­leménycsere a nemzetközi élet főbb kérdéseivel és kétoldalú kapcsolataink helyzetével fog­lalkozott. Szentenéei TérSof ’83 Mai képzőművészet metszete Szembetűnő hngycmánytisztelet Tegnap délután a Szentend­rei Képtárban Marosvölgyi Lajos, a város tanácselnöke köszöntötte a Szentendrei Tár­lat ’83 kiállítás megnyitójára egybegyűlt vendégeket. A-me­gye kulturális életének ki­emelkedő eseményeként szá- montartott tárlatot Nagy Sán- dorné, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg Elmondta, hogy ez a kiállítás a kortárs magyar képzőművészet egyik nagyhatású metszete. Nemcsak azért, mert ma mát Szentendre nélkül az újkori magyar művészet elképzelhe­tetlen, hanem azért is, mert ez az immár hagyományos bemu­tatkozás jól tükrözi, hogyan alakulnak egy tradíciókban gazdag művészeti-területi egy­ség törekvései. A tegnap megnyílt tárlaton kiállító hatvanhat művész al­kotásainak többségében tükrö­ződő tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az alkotók értik és érzékelik a mai valóságot. Műveikből társadalmi, eszté­tikai üzenet szól. A művek kiegyensúlyozottságot mutat­nak, őszinte emberséget sugá­roznak, jószándékú és jó szín­vonalú művészetet tárnak elénk, bizonyítva ennek a be­mutatkozásnak valóságfedeze­tét. A képeket, a szobrokat, a grafikákat szemlélve elsőként a hagyománytisztelet szembe­tűnő, majd a Szentendre mű­vészetét mindig is jellemző sokszínűség, a stílusirányza­toktól való viszonylagos füg­getlenség és progresszív szán­dék. Külön figyelemre méltó, hogy a tehetséges fiatal alko­tónemzedék művei mennyiség­ben és minőségben egyre gya­rapodó súllyal szerepelnek e rangos tárlaton. M. N. P. Nádler István Színes térben című képe előtt Erdős! Agnes felvétele ben vett közösséget hivatottak gyarapítani. összesen 1100 dolgozó mon­dott le pihenőnapjáról, eset­leges családi programjáról. A résztvevők létszáma is jelzi, hogy nem nehéz mozgósítani az embereket, ha az összefo­gásnak olyan céljai vannak, mint a dolgozók érdekét szol­gáló lakásépítés támogatása vagy az egész nemzet vágyát megvalósító színházépítés. M. N. P. » rr rr SZEG’® Aki azt gondolja, hogy lám­paernyőket gyártanak a Szi- lasmcntl Termelőszövetkezet csömöri üzemében, téved, hi­szen a kiterített papírkorcn- gok különböző típusú gépko­csik olajszűrőjébe kerülnek. Havonta mintegy 50 ezret gyártanak az itt dolgozó asz- szonyok. Gazdacsere Kirendeltségből szes’visizem Voltaképpen a fogyasztókat nem érinti, mégis számottevő változás történt Százhalom­batta gázszolgáltatásában. Mind ez ideig ugyanis a mo­dern iparváros a Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat ha­táskörébe tartozott, október elsejétől azonban gazdát cse­rélve a TIGÁZ vette kezébe a helybeli kirendeltséget. Te­hát jószerint csak a cégtábla változik, s ezentúl a budaörsi kirendeltség százhalombat­tai szervizüzeméről beszé­lünk, ám e formális módosu­lásnak vannak azért kedvező következményei is. Október elsejétől a távoli Székesfehér­vár helyett a közelebbi Buda­örs látja el az irányítást és felügyeletet, s ez a technikai eszközök elosztásában, s egyéb üzemeltetési kérdések­ben is gyorsabb s rugalma­sabb megoldásokkal kecsegtet. S ez bizonyára a szolgáltatás színvonalában is éreztetni fog­ja hatását.

Next

/
Thumbnails
Contents